Aradi Hírek – audio csatorna

Az ENSZ december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, születési rendellenesség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. A magyar határ menti Arad megyei Kisiratoson 25 éve működik a Máltai Ház nevű mozgássérült központ, amelyben új otthonra lelnek a mozgásukban korlátozott, rászoruló személyek. A Máltai Ház több mint egy szociális intézmény: lakói a helyi társadalom megbecsült tagjai, akikre számítanak minden kulturális és közösségi eseményen. Van olyan személy, aki a megnyitás, egy emberöltő óta az otthon lakója. Ő is megszólal Pataky Lehel Zsolt riportjában, de először is a ház vezetőjét, a Máltai Szeretetszolgálat kisiratosi szervezetének elnökét, László Lajos halljuk.

Rászoruló idős személyek javára szerveztek jótékonysági előadást kedd este az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban. Az iskola diákjai nép-, klasszikus és könnyűzenei műsorral, sportgimnasztikai bemutatóval készültek, a közönségtől érkező felajánlásokat pedig az Aradi Református Egyházmegye számlájára utalják idén, hogy eljuttassa a kedvezményezettekhez. A befolyt összeg gyógyszerek vásárlására, tűzifa beszerzésére vagy közüzemi számlák kifizetésére fordítható. A szervezők szerint az ilyen rendezvény a konkrét segítségnyújtáson kívül nevelő célzatú is, hiszen arra tanítja a fiatalokat, hogy adakozni nemes gesztus. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében rendhagyó irodalomórát tartottak kedden kora délután az aradi Csiky Gergely Főgimnázium felső tagozatos diákjainak. A Petőfi 200 emlékév keretében megszervezett előadáson Petőfi Sándor életművét ismerhették meg a fiatalok a tananyagtól merőben eltérő szemszögből. Az előadó, vagy inkább beszélgetőpartner Háy János József Attila-díjas költő, író, festő és illusztrátor volt, aki a lánglelkű költő magánéletéről, Petőfi költői szerepeiről, felbecsülhetetlen életművéről, és általában az alkotás folyamatáról mesélt a hallgatóságnak. Az észak-erdélyi irodalmi körutat a szórványvidékre is kiterjesztette a konzulátus, így jöhetett létre az aradi rendezvény, amelyről Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást.

Június végén az Európai Bizottság jóváhagyta a pécskai kenyér felvételét az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartásába. Ez a 12. romániai termék, amelyik európai uniós védettséget kapott, azután, hogy 2011-ben a román Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal már védett márkának nyilvánította. A helyi közemlékezett szerint a kommunizmusban, amikor a hírhedt diktátor, Nicolae Ceaușescu azt kérte, hogy reggelente pécskai kenyér legyen az asztalán, a magyar határ menti, Arad megyei településről helikopterrel szállították Bukarestbe a frissen sütött pékterméket. A pécskai kenyérről és az uniós védettség adta lehetőségekről szól Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Öt évvel ezelőtt vásárolt meg közadakozásból egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az ingatlanban különböző kulturális rendezvényeket, hagyományőrző tevékenységeket, szórakoztató programokat kíván majd tartani a civil szervezet – ehhez azonban fel kell újítani, lakhatóvá kell tenni a több mint százéves épületet. Az Arad megyei Pécskán a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka. A magyarság fogyása tetten érhető, ezért egy közösségi házba szeretnénk összpontosítani a magyar erőket, törekvéseket. A kezdeti lendületet megtörte, az adománygyűjtő eseményeket megritkította a koronavírus-járvány, majd az azt követő gazdasági válság, ezért a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület nem haladhatott az ingatlan felújításával. Most egy határon átnyúló, európai uniós finanszírozású pályázattól remélnek előrelépést – erről tartottak megbeszélést az érintettek a közelmúltban a helyszínen, ahol Pataky Lehel Zsolt is jelen volt.

Folytatódnak a közművesítési munkálatok az Arad megyei Pécskán, ahol egyszerre több önkormányzati beruházás is van folyamatban. A kormány által elfogadott deficitcsökkentő törvény hatásait a helyi hatóságok is érzik, hiszen több tervezett programot le kellett állítaniuk költségvetési hiány miatt, de Antal Péter Pécskai polgármester szerint az élő szerződéseket teljesítik, a kivitelezőknek ki is fizetik az elvégzett munkát. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Több mint két hete tartanak a tisztújító közgyűlések Arad megyében az RMDSZ helyi tagszervezeteiben. Az új vezetők választása, vagy az eddigi tisztégviselők megerősítése pozícióikban már az előkészületeket jelentik a 2024-es „választási szuperév” kampányaira. Jövőre ugyanis négyszer hívják az urnák elé a szavazókat Romániában: európai parlamenti, helyhatósági, országgyűlési és államfőválasztáson kérik majd a voksaikat. A legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ célja – Arad megyében is –, hogy minden fórumon, amelyeken képviselheti a magyarok érdekeit, bejuttassa jelöltjeit. Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökét, Faragó Péter parlamenti képviselőt a tisztújításokról és a jövő évi választási célokról kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Szombaton leleplezték Aradon Pecsovszky József egész alakos bronzszobrát. A magyar és a román válogatottban is pályára lépő legendás labdarúgó emlékműve az aradi futballcsapat alapítójának, báró Neuman Ferencnek a nevét viselő stadion előtt kapott helyet. Pecsovszkyt a magyar és a román futballtársadalom egyaránt a sajátjaként tiszteli, az Aranycsapat több tagjával is együtt játszó, de pályafutása jelentős részét Aradon töltő csatárt az 1940-es és 1950-es évek világklasszisai között emlegették. Szobrát többek között a Németországban élő unokája, legifjabb Pecsoszky József leplezte le. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

December 15-én, szombaton lesz Bolyai János születésének 221. évfordulója. A világhírű magyar matematikus 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geometriának neveztek neves kortársai. 200 éve, 1823. november 3-án írta meg apjának, Bolyai Farkasnak híres levelét, amelyben felfedezéséről tudtatta. A tér tudományának megalkotóját kora nem értette meg, méltatlanul elfeledve hunyt el 1860-ban, ezért az utókor kötelessége, hogy méltóképpen emlékezzen a tudósra. Bolyai emléke előtt 2012-ben az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör és a magyar pedagógusszövetség közös estjén tisztelegtek, tekintve, hogy négy évig az aradi várban szolgált hadmérnökként. Előadást tartott Bolyaiak az irodalomban címmel Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár, közreműködtek irodalombarát matematikusok, és matematikabarát irodalmárok. Hallgassa meg a Temesvári Rádió magyar adásának kulturális műsora számára Pataky Lehel Zsolt által készített hangképes összeállítást (2012-es felvétel).

Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium százéves épületének centenáriumi ünnepsége keretében szervezte meg az aradi Alma Mater Alapítvány szombaton a Nemzedékek Találkozóját. A kétévenként megtartott rendezvényre az iskola jogelődje, az egykori Római Katolikus Gimnázium volt diákjait, illetve valamennyi olyan véndiákot vártak, akik valamelyik aradi magyar oktatási intézményben fejezték be tanulmányaikat. A résztvevők megemlékeztek a néhai pedagógusokról és osztálytársakról, rég nem látott ismerősöket köszöntöttek, gyerekkori emlékeket elevenítettek fel. A rendezvényről Pataky Lehel Zsolt küldött beszámolót.

Az iskolaépület fennállásnak 100. évfordulóját ünnepelték ezen a héten az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban. Az ünnepségsorozat fő rendezvényét, a Csiky-napot pénteken tartották, amikor is a névadóra, a Pankotán született drámaíróra emlékeztek. A centenárium kiemelkedő mozzanata volt Csiky Gergely mellszobrának a leleplezése: az alkotást eredetileg 1912-ben állították fel Aradon, köztéren, de az első világháború után a román kultúrpolitika módszeresen eltűntette a magyar emlékeket. Ennek esett áldozatául a Csiky-szobor is. Sokáig elveszettnek hitték, de idén nyáron a múzeum felújítása során megtalálták, és a magyar közösségnek adták vissza, s közmegegyezéssel az iskola udvarán állították fel. Pataky Lehel Zsolt összefoglalója az ünnepségről.

Az idei átmeneti év után jövőre a romániai gazdáknak is alkalmazniuk az európai uniós közös agrárpolitika (KAP) kötelező parlagoltatásra és az évenkénti vetésforgó bevezetésére vonatkozó előírásait. A tíz hektárnál nagyobb gazdaságok a terület 4 százalékát kötelezően parlagon kell hagyják, továbbá a megművelés alatt álló terület nagyságától függően 5-10 hektáron nitrogéntermelő növényt, például lucernát kell vetni. A cél a szántóföld pihentetése, a gazdák szerint viszont az ellenkező hatást érik el, mert többet kell majd vegyszerezni, gyomirtózni, hogy ismét termővé tegyék a talajt. Ez pedig a környezeti terhelés mellett a bevételkiesésből fakadó anyagi hiányt is növeli. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az 1956-os magyarországi forradalom leverését Romániában is megtorlások követték. A kommunista diktatúra megdöntésére irányuló törekvésekkel szimpatizáló értelmiségieket nemzetiségre való tekintet nélkül meghurcolták. Emellett a titkosrendőrség, a hírhedt Securitate etnikai feszültségek szítására, a magyar közösségnek állambiztonsági veszélyként való beállítására is használta a leszámolást. Az egyik legnagyobb romániai koncepciós per a Szoboszlay-per, amely néhai Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus plébános nevéhez és a köré szerveződő értelmiségiekhez kötődik. Az 1989-es rendszerváltás után Jámbor (volt Péterszabó) Ilona volt az első, akik a per anyagát kutatni kezdte, ’56 után 57-en a temesvári perben címmel dokumentumkötetet is megjelentetett az eljárásról, amely során országszerte több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, 57 személyt elítélt, közülük tízet ki is végeztek. A kutatómunka mellett emlékmű- és emléktábla-állítás is jelzi a Jámbor Ilona által alapított In memoriam 1956 Egyesület munkáját, mindennek ellenére fájdalommal állapítja meg: 1956 emlékezete nem olyan erős az erdélyi köztudatban, mint 1848–1849-é. Sem a politikai, sem a civil nem fordít rá kellő figyelmet – állítja Jámbor Ilona, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett az 1956-os forradalom kitörésének 67. évfordulója alkalmából.

A szüreti báloknak nagy hagyománya van a magyar közösségekben, így az Arad melletti Szentpálon is. A nagyváros közelsége azonban rányomja bélyegét az ilyen mulatságokra is, a bálok „elvárosiasodtak” az utóbbi időben. Most azonban néhány helybéli fiatal úgy döntött, hogy visszatérnek a gyökerekhez, és a népszokásokat felelevenítve szervezik meg, pontosabban csapnak hírverést a szüreti bálnak. Népviseletbe öltözve, a nemrég alakult gyermek néptánccsoport kíséretében hívogattak a falu utcáin, s mivel a lótartás is kiveszőben van, egy közeli településről hívtak lovasgazdát, hogy szekerén szállítsa a zenészeket és a csőszlegényeket, csőszleányokat. A szombat délutáni szüreti menetet elkísérte Pataky Lehel Zsolt is.

Az időjárás viszontagságai, a gombás megbetegedések mellett a piacok beszűkülése, az értékesítésben jelentkező akadályok is nehezítik a szőlő- és borosgazdák helyzetét a Kárpát-medencében – véli Balla Géza, aki a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékének, az Arad-hegyaljai ménesi borvidéknek a legismertebb termelője, s akit 2018-ban első külhoni borászként az Év borászának választottak Magyarországon. A nemzetközi szaktekintély, egyetemi tanár elismeri: a válságos időkben nem létszükséglet a bor, de az agráriumnak ez is egy olyan fontos ágazata, amely jelentős bevételt hozz az államkasszáknak, ezért minden országnak oda kellene figyelnie a szőlő- és bortermelők problémáira. Pataky Lehel Zsolt az Aradtól 25-30 km-re lévő pincészetében, Ópáloson kereste fel Balla Gézát, aki az idei szőlőtermésről, a várható borminőségről, a borászat problémáiról, de mindenekelőtt a magyar Agrárminisztériumtól idén kapott Aranykoszorús Gazda-díjról beszélt.

A tavalyi szélsőséges időjárás nagy károkat okozott a mezőgazdaságban. Főleg a kukorica- és a napraforgótermés sínylette meg a szárazságot, voltak olyan földterületek, amelyeken be sem értek a haszonnövények, sok gazda még takarmányként sem tudta értékesíteni a vetést. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket: a beígért hektáronkénti kártérítésnek végül csak a negyedét folyósították. Most viszont üzemanyagár-támogatást adnak a megyei állami támogatás-kifizetési ügynökségek, az ún. APIÁ-k, az igényléseket október 26-ig nyújthatják be a mezőgazdasági vállalkozások és a magángazdák egyaránt – hívja fel a figyelmet az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének falugazdásza, Nagy Zsolt, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett.

Kedvezett az időjárás idén a kukoricatermésnek: Arad megyében 7-9 tonna közötti mennyiséget takarítottak be hektáronként a gazdálkodók, és még van, ahol most is folyik a haszonnövény törése. Csakhogy a bőséges termés nem kárpótol a tavalyi aszályért, amikor nem csak, hogy nem értek be a csövek, de az idei kukoricát magas önköltségi áron kellett elvetniük a gazdáknak, ráadásul a jó termést – az ukrajnai gabonadömping miatt – nyomott áron kell értékesíteniük. Nagy Zsolt, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke és falugazdásza szerint a mostani száraz ősz kedvezett ugyan a kukorica betakarításának, viszont alig kelt ki a szeptemberben elvetett repce, és ez további veszteséget jelent. Nagy Zsolt falugazdásszal Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.

A múlt kedden mutatták be Aradon Kézdi Imola Lélekporc című verseskötetét. A Jászai Mari- és többszörös UNITER-díjas színművésznek ez a második könyve; az első, a Miniallűrök a koronavírus-járvány idején elrendelt korlátozások idején született költemények gyűjteménye, a mostani könyve annak egyfajta folytatása. Az erdélyi magyar színjátszás egyik legismertebb és legelismertebb alakja ugyanakkor állítja: a költői énje nem nyomja el a színészit, a kettő inkább kiegészíti egymást. Kézdi Imola idén nyáron tulajdonképpen hazaköltözött Aradra: a pályáján bekövetkezett változásról, de mindenekelőtt a költészetéről kérdezte a könyvbemutató után Pataky Lehel Zsolt.

113 évvel ezelőtt, 1910. október 10-én (a számmisztikusoka iránt rajongóknak: 10. 10. 10.) született a Neuman-család Aradhoz köthető utolsó tagja, báró Neuman Ferenc, az aradiak kedvelt Feri bárója. Az iparmágnás család meghatározó volt Arad gazdasági és társadalmi életében: hozzájuk köthető az egykori szesz- és élesztőgyár, a malom és a volt textilgyár, a későbbi UTA-üzem alapítása.

Ezeken kívül is számos ipari létesítmény őrzi a nevüket, az általuk építtetett bérpalotát ma is Neuman-palotaként emlegetik, és Feri báró nevét viseli az újjáépített városi stadion. Neuman Ferenc alapította ugyanis Arad népszerű csapatát, az UTÁ-t, amelybe a korszak legjobb romániai játékosait toborozta, és amely első évében megnyerte az országos bajnokságot – ha csak ennyivel járult volna hozzá az aradi sporttörténelemhez, már akkor is népszerű lenne.

De báró Neuman Ferenc jóval többet tett ennél a városáért – mondja Puskel Péter helytörténész, aki visszahozta az aradiak köztudatába a Neuman-családot, és akivel Pataky Lehel Zsolt beszélgetett az évforduló kapcsán. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára 2020-ban készült interjút (vorítókép forrása: uta-arad.ro):

Novák Katalin magyar köztársasági elnök augusztus 8-án Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesített – többek között – két aradi személyiséget: Ujj János helytörténészt és Fekete Károlyt, a Kölcsey Egyesület alelnökét, akinek az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és Feszty Árpád Krisztus temetése című hármasképének újbóli kiállításában játszott érdemeit ismerték el. A kitüntetéseket a múlt csütörtökön, az október 6-i megemlékezések előestéjén, az aradi színházban tartott díszelőadás keretében vehették át Grezsa Csabától, Magyarország kolozsvári főkonzuljától. A díjak átvétele után Pataky Lehel Zsolt előbb Ujj János nyugalmazott történelemtanárt és újságírót, volt iskolaigazgatót kérte mikrofon elé.

Ahová választás során lehet képviselőket küldeni, az RMDSZ-nek legyenek képviselői – ez a legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet célja 2024-ben, amikor is négyszer is az urnákhoz hívják a szavazókat Romániában. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint az európai parlamenti, a helyhatósági és a román parlamenti választásokon reális célkitűzés az arányos képviselet megtartása, de az államfőválasztáson is jelöltet fognak állítani. A mandátumok megszerzése érdekében az RMDSZ kész jövőre is összefogni a két kisebbik magyar párttal, az Erdélyi Magyar Szövetséggel és az idén alakult Magyar Polgári Erővel is. Kelemen Hunor a múlt pénteken Aradon tartott sajtótájékoztatóján, az október 6-i megemlékezések mellett beszélt aktuálpolitikai kérdésekről is. A rendezvény végén nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak.

Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter az aradi Szabadság-szobornál mondott beszédében kijelentette: bár október 6. a magyar történelemben bír kitüntetett jelentőséggel, de„ ebben a napban csupa olyan érték fogalmazódik meg, amelyek a mai országhatár két oldalán élő nemzeteket szorosan összekötik, nem pedig elválasztják.” A honvédseregek főtisztjei különböző nemzetiségűként éltek, de magyarokká váltak halhatatlanságukban – mondta az aradi megemlékezés kiemelt szónoka.

Lázár János az osztrák császári hadbíróság 1849-es ítélethozatalhoz hasonló koncepciós eljárásnak nevezte azt, hogy Ausztria mindenféle ürüggyel akadályozza Románia schengeni csatlakozását.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arra emlékeztetett október 6-án Aradon, hogy a Szabadság-szobrot éppen száz esztendeje körbe deszkáztatta, majd lebonttatta az akkori román államhatalom, és csak 2004-ben sikerült újraállítani köztéren, de a szabadság eszméjét nem tudták eltüntetni.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke többek között arról beszélt az október 6-i aradi megemlékezésen, hogy az 1849. október 6-án kivégzett honvédtábornokok a vértanúhalált is vállalva álltak ki a nemzetért.

Az október 6-i erdélyi megemlékezések főrendezvényét Aradon tartották pénteken. Az esti programok előtt a Csiky Gergely Főgimnázium elemi osztályos kisdiákjai és pedagógusai is tisztelegtek a 174 évvel ezelőtt kivégzett honvédtábornokok emléke előtt. Délután és este a magyar forradalom és szabadságharc brutális megtorlásának helyszínén, továbbá a templomban és a vértanúk emlékművénél is megemlékeztek az 1849-es eseményekről. Pataky Lehel Zsolt küldött összefoglalót Aradról.

Az október 6-i erdélyi megemlékezések főrendezvényét Aradon tartják, de az esti programok előtt a Csiky Gergely Főgimnázium elemi osztályos kisdiákjai és pedagógusai már tisztelegtek a 174 évvel ezelőtt kivégzett honvédtábornokok emléke előtt. A vértanúk emlékművénél, az iskola szomszédságában álló Szabadság-szobornál sajátkezűleg készített nemzeti színű zászlókat és papírtulipánokat helyeztek el a gyerekek. Pataky Lehel Zsolt is elkísérte őket.

A folyamatosan változó világban új kihívásokkal kell szembenéznie a római katolikus egyháznak – véli Böcskei László nagyváradi megyéspüspök. A gátaljai születésű főpásztor, a temesvári egyházmegye korábbi vikáriusa 15 éve fogadta el a püspöki szolgálatot, és az azóta eltelt időszakban szerinte nagyon megváltozott az egyház szerepe, ugyanakkor felelőssége is a társadalomban. Böcskei László az arad-ségai Kis Szent Teréz Plébániatemplom október elsejei búcsúján celebrálta az ünnepi szentmisét, aminek a végén Pataky Lehel Zsolt kérdezte tőle többek között azt, hogy milyen érzéseket kelt benne, valahányszor a korábbi egyházmegyéjébe látogat.

Idén októberben 110 éve, hogy átadták az aradi Kultúrpalotát. „A magyar közművelődésnek” – ez állt hajdanán a Maros-parti impozáns épület homlokzatán, amely rendeltetését a román közigazgatás bevezetése után is megtartotta, abban az értelemben, hogy továbbra is a közművelődést szolgálta és szolgálja. Jelenleg a megyei múzeum és az Aradi Filharmónia működik az eklektikus, több építészeti stílus jegyeit magán viselő épületben. A Kultúrpalota építését a ma is működő Kölcsey Egyesület elődje, a város értelmiségeit és tehetős embereit tömörítő ős Kölcsey Egyesület kezdeményezte, hogy megfelelő helyet teremtsenek az akkor már több ezer relikviát tartalmazó 1848-as Ereklyemúzeumnak, a folyamatosan bővülő könyvtárnak, és hangversenytermet alakítsanak ki a filharmóniai társaságnak, s egyben az 1849. október 6-án Aradon kivégzett mártírtábornokok mauzóleumát hozzák létre benne. Az Aradi Magyar Napok keretében, szerda délután a Kölcsey Egyesület tartott bejárást a 110 éves Kultúrpalotában. Az érdeklődők között volt Pataky Lehel Zsolt, aki a helyszínen készített összeállítást.

Az aradi Kölcsey Egyesület tíz éve indította el néhai és kortárs aradi magyar képzőművészeket – illetve munkáikat – bemutató kiállítássorozatát Kölcsey Galéria néven. A jubileum alkalmából retrospektív kiállítást nyitottak kedd este Aradon, a múzeum szépművészeti osztályának Clio-termében. Az október 12-ig tartó tárlaton több mint kéttucat művésztől több mint ötven alkotást láthatnak az érdeklődők. A festmények, grafikák, térplasztikák egy része szerepelt már a Kölcsey Galériában, de vannak ritkaságok, magángyűjtőknél található festmények is, amelyeket a nagyközönség eddig nem ismerhetett. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a kiállításmegnyitón készült.

Kis Szent Teréz-ereklyét kapott Lisieux-ből búcsúünnepére az Arad-Ségai Lisieux-i Kis Szent Teréz Plébániatemplom. 150 éve született a néhai karmelita rendi apáca, 100 éve avatták boldoggá, 30 éve készült el a templomtorony és az új plébánia. Ennek jegyében tartották vasárnap délután az ünnepi szentmisét, amelynek főcelebránsa Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök – a temesvári egyházmegye korábbi vikáriusa – volt. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Magyar, illetve művészettörténeti szempontból két, már elveszettnek hitt szobor újraállításáról egyeztetnek Aradon a magyar érdekképviseleti szervezet vezetői a múzeum és a megyei önkormányzat irányítóival. A közgyűjtemény jelenleg tartó felújítása során a múzeum raktáraiból előkerült Darányi János néhai aradi főorvos, kórházalapító, valamint a pankotai születésű dráma- és színműíró Csiky Gergely mellszobra, akiről az aradi magyar iskolaközpontot nevezték el. Mindkét szobrot – előbbit Tóth András, utóbbi Phlilipp István alkotta – a 20. század elején állították fel Aradon, de az első világháborút követő határmódosítás, az új román kultúrpolitika nem nézte jó szemmel a magyar világ emlékeit, így 1934-ben lebontották, és a raktárak mélyére száműzték. 2015 óta érezhető egyfajta szemléletváltás az aradi román közigazgatás és a múzeumvezetés részéről, aminek eredményeként ismét megnyílhatott az 1848–1849-es Ereklyemúzeum, a magyar képzőművészeti alkotásokból ismét berendezték a Képtárat, Szántay Lajos néhai műépítésznek és Salacz Gyula volt polgármesternek szobrot állítottak a városban, és egyre több magyar emléket tesznek ismét közkinccsé. Erről nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak a magyar érdekképviseleti szervezet, az RMDSZ helyi elnöke, Faragó Péter parlamenti képviselő.

A koronavírus-járvány óta egészségtudatosabbak lettek az emberek, jobban odafigyelnek arra, hogy mit fogyasztanak, előnyben részesítik a természetes alapanyagból készült ételeket, étrendkiegészítőket – véli Pál Attila székudvari méhész. A magyar határ menti, Arad megyei községben gazdálkodó termelő mintegy 140 méhcsaládot tart, amelyek 12 féle különböző mézet termelnek meg, emellett más készítményeket, immunerősítőket is kínál a termelő. Pál Attila portékáival főleg vásárokban lehet találkozni, de a megyeszékhelyen, Aradon lévő vevőkörének házhoz szállítja a rendelést. A magyar szempontból szórványnak számító Székudvaron gazdálkodó Pál Attilával az Aradi Magyar Napok hétvégi fesztiválján, a kézművesvásáron beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.

A hétvégén megkezdődött az aradi magyar közösség legnagyobb szabású kulturális-szabadidős rendezvénysorozata, az Aradi Magyar Napok. Péntektől vasárnapig tartott a Román–magyar megbékélés parkjában, a Szabadság-szobor tövében a fesztiválhétvége, amikor is kézművesvásárral, hagyományőrző műsorokkal, gasztronómiai különlegességekkel, gyerekfoglalkozásokkal, sport- és családi vetélkedőkkel várták a résztvevőket, esténként pedig a nagyszínpadon a magyar rock- és popzene legendás előadói léptek fel, mint például a Bikini együttes, Korda György és Balázs Klári vagy Szikora Róbert és az R-Go. A háromnapos nyitó hétvégén készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az Aradi Magyar Napok kulturális programokkal folytatódik a következő két hétben, a fő rendezvény az október 6-i megemlékezés lesz, amikor az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlására, a 13 honvédtábornok aradi kivégzésére emlékeznek, a forradalom leverésének 174. évfordulóján.

Az Eötvös Loránd születése 175. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév főrendezvényét szerda délelőtt tartották a Magyar Tudományos Akadémián. Ezzel egy időben Aradon megkoszorúzták a nemzetközi hírű tudós, geofizikus emléktábláját, amelyet 2010-ben helyeztek el a Csiky Gergely Főgimnázium előcsarnokában. Ez az emléktábla hirdeti azt, hogy Eötvös Loránd 1905-ben és 1906-ban az Arad melletti világosi síkságon végzett kísérletekkel alapozta meg tudományos hírnevét: a torziós inga továbbfejlesztésével, az Eötvös-inga megalkotásával a addiginál sokkal pontosabban meg tudta mérni a gravitációs teret, a földfelszín alatt rejlő kőzetek és ásványi anyagok tömegét. Az MTA és az Eötvös Loránd Fizikai Társaság által szervezett aradi rendezvény részeként délután előadásokat is tartottak az érdeklődőknek. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a délelőtti koszorúzáson készült.

Ki ne ismerné „A pécskai cigánysoron nagy a sírás-rívás…” kezdetű nótát, Balla Ignác szerzeményét? De most nemhogy haldoklik a prímás, hanem egyenesen poraiból támasztják fel a valamikor oly híres pécskai cigányzenét. Az Arad megyei, a magyar határhoz közeli kisváros elöljárói 2009-ben úgy gondolták, hogy mentik a menthetőt, és az 50-60 évvel ezelőtti cigánymuzsikusokból, illetve azok leszármazottaiból együttest toboroznak, hogy öregbítsék a pécskai magyar cigányzene hírnevét. A banda első fellépése az idei pécskai templombúcsú alkalmával lesz, addigra nevet is választ magának a társaság. Pataky Lehel Zsolt az egyik próbára csöppent be. A riport 2010 februárjában készült a Temesvári Rádió Magyar adása számára.

Két héten át több mint hetven programot kínálnak a szervezők az idei Aradi Magyar Napokon az érdeklődőknek. A helyi RMDSZ, a Pro Identitas Egyesület, más civil szervezetek és a történelmi magyar egyházak által közösen szervezett rendezvénysorozat szeptember 22-én kezdődik és hagyományosan október 6-án, a nemzeti gyásznapon ér véget. Pataky Lehel Zsolt összeállításából kiderül a megemlékezések programja, és hogy milyen más eseményeket szerveznek még Aradon a következő időszakban.

A 2023–2024-es tanévben újra elindul Erdély-szerte az Iskola Alapítvány délutáni oktatási programja, ráadásul majdnem megduplázzák az előző tanévhez képest a kedvezményezettek számát. Az alapítvány szeptember 25-től indítja a programot 12 megyében és Bukarestben, és az eddigi 50 helyszínhez 13 másik település, illetve iskola csatlakozott – olvasható az alapítvány közleményében. Közöttük az Arad megyei, magyar határ menti Kispereg Általános Iskolája is, ahol tulajdonképpen kibővítik a programot. Délutáni foglalkozás eddig is zajlott a kisiskolásoknak, és a pedagógusok honoráriumát az Iskola Alapítvány állta, de most már ebédet is fognak kapni a gyerekek. A kisperegi délutáni foglalkozásról és a magyar oktatás helyzetéről a Kisperegből és Németperegből (a helyi köznyelvben Nagyperegként említik) álló község polgármesterét, Kovács Imrét kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Szeptember elsejétől új általános aligazgatója van az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumnak Nyári Melinda személyében. A magyar nyelv és irodalomtanár 23 éve dolgozik az iskolaközpontban, amely az egyetlen olyan magyar oktatási intézmény Arad megyében, amely az alapképzéstől az érettségiig nyújt anyanyelvű oktatást a fiataloknak. Az előző két évben nevelési igazgatói feladatokra ellátó Nyári Melinda az új kihívásról nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak.

A hétfőn kezdődött új tanévben már az új oktatási törvény érvényes. A jogszabálynak azonban vannak cikkelyei, amelyek később fejtik hatásukat: vagy, mert hiányzik még az alkalmazási útmutató, vagy azért, mert a vizsgarendszert érintik, és időt kell adni a diákoknak és a rendszernek az átállásra. Sok kisebbségi kérdésben viszont már az idén elfogadott tanügyi törvény alkalmazandó, ráadásul az előző jogszabályhoz képest bővíti a jogokat a különböző nemzetiségek számára – mondja Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke. A Bihar megyei törvényhozó a tanévnyitó előtti napokban Aradon találkozott magyar pedagógusokkal, és az új tanügyi törvény hozta változásokról tájékoztatta őket. A rendezvény végén Szabó Ödön Pataky Lehel Zsoltnak nyilatkozott.

A múlt szombaton 24. alkalommal szervezte meg a Magyar gazdafórumot az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete. A szakmai tanácskozás a minden évben az Agromalim nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás egyik kísérőrendezvénye, és általában az európai agrárpolitika változásai, a pályázati források lehívása, a földművelésben és állattenyésztésben használatos újdonságok bemutatása jelentik fő témát. Idén a régió gabonakereskedelme, az orosz–ukrán háború következményeként jelentkezett ukrajnai gabonadömping okozta problémák adták a fő témát. Szervezőket, előadókat és résztvevőket kérdezett Pataky Lehel Zsolt.

Több mint 2100 gyerek és fiatal kezdte meg a 2023–2024-es tanévet hétfőn magyar oktatási intézményekben Arad megyében. A legnépesebb iskola, mintegy 600 diákkal az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, amely az egyetlen a megyében, ahol a bölcsődétől az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar fiatalok. Az idén a centenáriumát ünneplő iskolaközpont tanévnyitó ünnepségén készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Több mint három évtizedes hagyománya van Aradon az Agromalim nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari és csomagolástechnikai vásárnak. Ez Románia második, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb agráripari szakiállítása, amelyen a földműveléssel és állattenyésztéssel kapcsolatos újdonságokat, innovációkat is bemutatják. Az Agromalim évek óta a magyarországi mezőgazdasági vállalkozások egyik fő külföldi megjelenési fóruma, idén több mint egy tucat cég vett részt a szakkiállításon, külföldi piacokat keresve. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

2015 óta működik Arad megyében az RMDSZ taneszköztámogató programja, a De nehéz az iskolatáska! elnevezésű akció, ami során tanszerekkel segítik a magyar előkészítő osztályosok iskolakezdését. Néhány éve a Rákóczi Szövetség is bekapcsolódott a programba, és minden első évfolyamos magyar diákot egy-egy iskolatáskával lep meg. Idén közel 150 új kisdiák vállára kerül az iskolatáska. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Centenáriumi ünnepséget tervez a hétfőn kezdődő új tanévben az aradi Csiky Gergely Főgimnázium vezetősége: idén száz éve, hogy befejezték az alma mater építését. Nehéz időben, a román közigazgatás befejezése után, a magyar királyi gimnázium elrománosítására válaszul közadakozásból új iskolát épített magának az aradi magyarság a római katolikus egyház által felajánlott telken. Többek között erről emlékeznek meg a következő tanévben, amely még mindig a felújítási munkálatok közepette kezdődik meg a közel hatszáz diák számára. Spier Tünde iskolaigazgatót Pataky Lehel Zsolt kérdezte a tanévnyitó előkészületeiről.

Afrikai sertéspestis ütötte fel a fejét augusztus derekán egy több mint 300 állatot nevelő farmon Arad megyében, a Temes megyével határos Szépfaluhoz tartozó Cseralján. Az állatokat kényszervágásra ítélték. Az Arad Megyei Prefektúra szerint a hónap eleje óta ez már a harmadik sertéspestisgóc volt a megyében, két másikat temesújfalui magángazdaságokban azonosítottak. Sőt a napokban újabb két sertéspestis-gyanús esetet jelentettek. Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság javaslatára a megyei járványmegelőzési bizottság egy sor óvintézkedést foganatosított, köztük az állatok leölését és a tetemek megsemmisítését, a fertőzött farmokról más élő állatot sem vihetnek ki, sőt a fel nem használt takarmányt is meg kell semmisíteni. Az afrikai sertéspestis-helyzetről, az óvintézkedésről, az állatokat megtizedelő betegség gazdasági hatásairól Pataky Lehel Zsolt Arad megye prefektusát, Tóth Csabát kérdezte.

Az idei Aradi Városnapokon is megtartották Pécs Napját. A Baranya vármegyei település interaktív plakátkiállítást és orgonahangversenyt hozott Aradra. Az idei programot Arad és Pécs testvérvárosi együttműködésének 15. évfordulója jegyében szervezték meg. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az Arad megyei magyar iskolák képviselői is átvehették Budapesten a magyar kormány támogatásával működtetett, a Rákóczi Szövetség és az Iskola Alapítvány közvetítésével eljuttatott iskolabuszokat. Az erdélyi magyar iskolabusz-hálózatból az Arad megyei magyar oktatási intézmények hat járművet kaptak, amelyek olyan településekről szállítják majd a kisiskolásokat, ahol nincs már magyar nyelvű oktatás, így a gyerekeknek a legközelebbi magyar iskolába kell járniuk, ha anyanyelvükön akarnak tanulni. Két aradi és négy vidéki magyar iskolába szállítják majd a környező települések magyar iskolásait a mikrobuszok, amelyek működtetésétől azt reméli Arad megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Faragó Péter, hogy vonzóbbá teszik majd a magyar oktatást. Faragó Péter parlamenti képviselő Pataky Lehel Zsoltnak nyilatkozott.

Megtörténtek az első lépések az aradi MARTA Kulturális Központ létrehozására. A történelmi Magyarország s egyben Kelet-Közép-Európa első autógyára, a Magyar Autómobil Részvénytársaság – Arad még megmaradt ingatlanjaiban ipartörténeti múzeumot és többfunkciós kulturális központot tervez kialakítani az aradi önkormányzat. A város 2021 novemberében kapta meg eddigi tulajdonosaitól a mára erősen rossz állapotba került műemléképületet. A képviselőtestület néhány tagja, köztük Bognár Levente RMDSZ-es tanácsos, korábbi alpolgármester nemrégiben felvette a kapcsolatot magyarországi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel, amelyek partnerek lennének egy közös határon átnyúló pályázat benyújtásához, hogy európai uniós támogatást nyerjenek a MARTA épületének felújításához, az ipartörténeti múzeum létrehozásához, a kulturális központ tartalommal való megtöltéséhez. Az aradi autógyár történetét és az ipartörténeti múzeum terveit foglalja össze Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

A román–magyar közeledés jelének, a többségi nemzet részéről a magyar történelemszemlélet elfogadásának értékelik az alkotók azt, hogy az aradi Szabadság-szobor Egyesület négyrészes monográfiasorozata első kiadványát lefordították román nyelvre. Az Arad halad! című kötet a város legdinamikusabb fejlődési időszakát, a 19. század végétől a 20. század elejéig, az első világháború befejezéséig tartó szakaszát tárgyalja. A könyv román változatát a múlt pénteken mutatták be az Arad Megyei Könyvtárban a szerzőgárda, a fordító, valamint népes magyar és román közönség jelenlétében. Ott készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Augusztus 15-én, kedden tartják a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepét, Nagyboldogasszony napját, vagy Mária mennybevételét. 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott. Az egyik legősibb Mária-kegyhely Arad megyében található: Máriaradna. A búcsújáróhely történetét foglalja össze Pataky Lehel Zsolt.