Aradi Hírek – audio csatorna

A hétvégén megkezdődött az aradi magyar közösség legnagyobb szabású kulturális-szabadidős rendezvénysorozata, az Aradi Magyar Napok. Péntektől vasárnapig tartott a Román–magyar megbékélés parkjában, a Szabadság-szobor tövében a fesztiválhétvége, amikor is kézművesvásárral, hagyományőrző műsorokkal, gasztronómiai különlegességekkel, gyerekfoglalkozásokkal, sport- és családi vetélkedőkkel várták a résztvevőket, esténként pedig a nagyszínpadon a magyar rock- és popzene legendás előadói léptek fel, mint például a Bikini együttes, Korda György és Balázs Klári vagy Szikora Róbert és az R-Go. A háromnapos nyitó hétvégén készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az Aradi Magyar Napok kulturális programokkal folytatódik a következő két hétben, a fő rendezvény az október 6-i megemlékezés lesz, amikor az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlására, a 13 honvédtábornok aradi kivégzésére emlékeznek, a forradalom leverésének 174. évfordulóján.

Az Eötvös Loránd születése 175. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév főrendezvényét szerda délelőtt tartották a Magyar Tudományos Akadémián. Ezzel egy időben Aradon megkoszorúzták a nemzetközi hírű tudós, geofizikus emléktábláját, amelyet 2010-ben helyeztek el a Csiky Gergely Főgimnázium előcsarnokában. Ez az emléktábla hirdeti azt, hogy Eötvös Loránd 1905-ben és 1906-ban az Arad melletti világosi síkságon végzett kísérletekkel alapozta meg tudományos hírnevét: a torziós inga továbbfejlesztésével, az Eötvös-inga megalkotásával a addiginál sokkal pontosabban meg tudta mérni a gravitációs teret, a földfelszín alatt rejlő kőzetek és ásványi anyagok tömegét. Az MTA és az Eötvös Loránd Fizikai Társaság által szervezett aradi rendezvény részeként délután előadásokat is tartottak az érdeklődőknek. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a délelőtti koszorúzáson készült.

Ki ne ismerné „A pécskai cigánysoron nagy a sírás-rívás…” kezdetű nótát, Balla Ignác szerzeményét? De most nemhogy haldoklik a prímás, hanem egyenesen poraiból támasztják fel a valamikor oly híres pécskai cigányzenét. Az Arad megyei, a magyar határhoz közeli kisváros elöljárói 2009-ben úgy gondolták, hogy mentik a menthetőt, és az 50-60 évvel ezelőtti cigánymuzsikusokból, illetve azok leszármazottaiból együttest toboroznak, hogy öregbítsék a pécskai magyar cigányzene hírnevét. A banda első fellépése az idei pécskai templombúcsú alkalmával lesz, addigra nevet is választ magának a társaság. Pataky Lehel Zsolt az egyik próbára csöppent be. A riport 2010 februárjában készült a Temesvári Rádió Magyar adása számára.

Két héten át több mint hetven programot kínálnak a szervezők az idei Aradi Magyar Napokon az érdeklődőknek. A helyi RMDSZ, a Pro Identitas Egyesület, más civil szervezetek és a történelmi magyar egyházak által közösen szervezett rendezvénysorozat szeptember 22-én kezdődik és hagyományosan október 6-án, a nemzeti gyásznapon ér véget. Pataky Lehel Zsolt összeállításából kiderül a megemlékezések programja, és hogy milyen más eseményeket szerveznek még Aradon a következő időszakban.

A 2023–2024-es tanévben újra elindul Erdély-szerte az Iskola Alapítvány délutáni oktatási programja, ráadásul majdnem megduplázzák az előző tanévhez képest a kedvezményezettek számát. Az alapítvány szeptember 25-től indítja a programot 12 megyében és Bukarestben, és az eddigi 50 helyszínhez 13 másik település, illetve iskola csatlakozott – olvasható az alapítvány közleményében. Közöttük az Arad megyei, magyar határ menti Kispereg Általános Iskolája is, ahol tulajdonképpen kibővítik a programot. Délutáni foglalkozás eddig is zajlott a kisiskolásoknak, és a pedagógusok honoráriumát az Iskola Alapítvány állta, de most már ebédet is fognak kapni a gyerekek. A kisperegi délutáni foglalkozásról és a magyar oktatás helyzetéről a Kisperegből és Németperegből (a helyi köznyelvben Nagyperegként említik) álló község polgármesterét, Kovács Imrét kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Szeptember elsejétől új általános aligazgatója van az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumnak Nyári Melinda személyében. A magyar nyelv és irodalomtanár 23 éve dolgozik az iskolaközpontban, amely az egyetlen olyan magyar oktatási intézmény Arad megyében, amely az alapképzéstől az érettségiig nyújt anyanyelvű oktatást a fiataloknak. Az előző két évben nevelési igazgatói feladatokra ellátó Nyári Melinda az új kihívásról nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak.

A hétfőn kezdődött új tanévben már az új oktatási törvény érvényes. A jogszabálynak azonban vannak cikkelyei, amelyek később fejtik hatásukat: vagy, mert hiányzik még az alkalmazási útmutató, vagy azért, mert a vizsgarendszert érintik, és időt kell adni a diákoknak és a rendszernek az átállásra. Sok kisebbségi kérdésben viszont már az idén elfogadott tanügyi törvény alkalmazandó, ráadásul az előző jogszabályhoz képest bővíti a jogokat a különböző nemzetiségek számára – mondja Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke. A Bihar megyei törvényhozó a tanévnyitó előtti napokban Aradon találkozott magyar pedagógusokkal, és az új tanügyi törvény hozta változásokról tájékoztatta őket. A rendezvény végén Szabó Ödön Pataky Lehel Zsoltnak nyilatkozott.

A múlt szombaton 24. alkalommal szervezte meg a Magyar gazdafórumot az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete. A szakmai tanácskozás a minden évben az Agromalim nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás egyik kísérőrendezvénye, és általában az európai agrárpolitika változásai, a pályázati források lehívása, a földművelésben és állattenyésztésben használatos újdonságok bemutatása jelentik fő témát. Idén a régió gabonakereskedelme, az orosz–ukrán háború következményeként jelentkezett ukrajnai gabonadömping okozta problémák adták a fő témát. Szervezőket, előadókat és résztvevőket kérdezett Pataky Lehel Zsolt.

Több mint 2100 gyerek és fiatal kezdte meg a 2023–2024-es tanévet hétfőn magyar oktatási intézményekben Arad megyében. A legnépesebb iskola, mintegy 600 diákkal az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, amely az egyetlen a megyében, ahol a bölcsődétől az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar fiatalok. Az idén a centenáriumát ünneplő iskolaközpont tanévnyitó ünnepségén készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Több mint három évtizedes hagyománya van Aradon az Agromalim nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari és csomagolástechnikai vásárnak. Ez Románia második, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb agráripari szakiállítása, amelyen a földműveléssel és állattenyésztéssel kapcsolatos újdonságokat, innovációkat is bemutatják. Az Agromalim évek óta a magyarországi mezőgazdasági vállalkozások egyik fő külföldi megjelenési fóruma, idén több mint egy tucat cég vett részt a szakkiállításon, külföldi piacokat keresve. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

2015 óta működik Arad megyében az RMDSZ taneszköztámogató programja, a De nehéz az iskolatáska! elnevezésű akció, ami során tanszerekkel segítik a magyar előkészítő osztályosok iskolakezdését. Néhány éve a Rákóczi Szövetség is bekapcsolódott a programba, és minden első évfolyamos magyar diákot egy-egy iskolatáskával lep meg. Idén közel 150 új kisdiák vállára kerül az iskolatáska. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Centenáriumi ünnepséget tervez a hétfőn kezdődő új tanévben az aradi Csiky Gergely Főgimnázium vezetősége: idén száz éve, hogy befejezték az alma mater építését. Nehéz időben, a román közigazgatás befejezése után, a magyar királyi gimnázium elrománosítására válaszul közadakozásból új iskolát épített magának az aradi magyarság a római katolikus egyház által felajánlott telken. Többek között erről emlékeznek meg a következő tanévben, amely még mindig a felújítási munkálatok közepette kezdődik meg a közel hatszáz diák számára. Spier Tünde iskolaigazgatót Pataky Lehel Zsolt kérdezte a tanévnyitó előkészületeiről.

Afrikai sertéspestis ütötte fel a fejét augusztus derekán egy több mint 300 állatot nevelő farmon Arad megyében, a Temes megyével határos Szépfaluhoz tartozó Cseralján. Az állatokat kényszervágásra ítélték. Az Arad Megyei Prefektúra szerint a hónap eleje óta ez már a harmadik sertéspestisgóc volt a megyében, két másikat temesújfalui magángazdaságokban azonosítottak. Sőt a napokban újabb két sertéspestis-gyanús esetet jelentettek. Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság javaslatára a megyei járványmegelőzési bizottság egy sor óvintézkedést foganatosított, köztük az állatok leölését és a tetemek megsemmisítését, a fertőzött farmokról más élő állatot sem vihetnek ki, sőt a fel nem használt takarmányt is meg kell semmisíteni. Az afrikai sertéspestis-helyzetről, az óvintézkedésről, az állatokat megtizedelő betegség gazdasági hatásairól Pataky Lehel Zsolt Arad megye prefektusát, Tóth Csabát kérdezte.

Az idei Aradi Városnapokon is megtartották Pécs Napját. A Baranya vármegyei település interaktív plakátkiállítást és orgonahangversenyt hozott Aradra. Az idei programot Arad és Pécs testvérvárosi együttműködésének 15. évfordulója jegyében szervezték meg. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az Arad megyei magyar iskolák képviselői is átvehették Budapesten a magyar kormány támogatásával működtetett, a Rákóczi Szövetség és az Iskola Alapítvány közvetítésével eljuttatott iskolabuszokat. Az erdélyi magyar iskolabusz-hálózatból az Arad megyei magyar oktatási intézmények hat járművet kaptak, amelyek olyan településekről szállítják majd a kisiskolásokat, ahol nincs már magyar nyelvű oktatás, így a gyerekeknek a legközelebbi magyar iskolába kell járniuk, ha anyanyelvükön akarnak tanulni. Két aradi és négy vidéki magyar iskolába szállítják majd a környező települések magyar iskolásait a mikrobuszok, amelyek működtetésétől azt reméli Arad megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Faragó Péter, hogy vonzóbbá teszik majd a magyar oktatást. Faragó Péter parlamenti képviselő Pataky Lehel Zsoltnak nyilatkozott.

Megtörténtek az első lépések az aradi MARTA Kulturális Központ létrehozására. A történelmi Magyarország s egyben Kelet-Közép-Európa első autógyára, a Magyar Autómobil Részvénytársaság – Arad még megmaradt ingatlanjaiban ipartörténeti múzeumot és többfunkciós kulturális központot tervez kialakítani az aradi önkormányzat. A város 2021 novemberében kapta meg eddigi tulajdonosaitól a mára erősen rossz állapotba került műemléképületet. A képviselőtestület néhány tagja, köztük Bognár Levente RMDSZ-es tanácsos, korábbi alpolgármester nemrégiben felvette a kapcsolatot magyarországi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel, amelyek partnerek lennének egy közös határon átnyúló pályázat benyújtásához, hogy európai uniós támogatást nyerjenek a MARTA épületének felújításához, az ipartörténeti múzeum létrehozásához, a kulturális központ tartalommal való megtöltéséhez. Az aradi autógyár történetét és az ipartörténeti múzeum terveit foglalja össze Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

A román–magyar közeledés jelének, a többségi nemzet részéről a magyar történelemszemlélet elfogadásának értékelik az alkotók azt, hogy az aradi Szabadság-szobor Egyesület négyrészes monográfiasorozata első kiadványát lefordították román nyelvre. Az Arad halad! című kötet a város legdinamikusabb fejlődési időszakát, a 19. század végétől a 20. század elejéig, az első világháború befejezéséig tartó szakaszát tárgyalja. A könyv román változatát a múlt pénteken mutatták be az Arad Megyei Könyvtárban a szerzőgárda, a fordító, valamint népes magyar és román közönség jelenlétében. Ott készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Augusztus 15-én, kedden tartják a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepét, Nagyboldogasszony napját, vagy Mária mennybevételét. 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott. Az egyik legősibb Mária-kegyhely Arad megyében található: Máriaradna. A búcsújáróhely történetét foglalja össze Pataky Lehel Zsolt.

A múlt héten mutatták be Ujj János Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében című könyvének második, bővített részét. Az aradi nyugalmazott történelemtanár és helytörténész a 2003-ban kiadott kötetét egészítette ki, ugyanis az elmúlt 20 évben megyeszerte számtalan emlékjelet állított az Arad megyei magyarság. A szerző szerint ez a múlthoz való ragaszkodás, egyben a jövőbe vetett remény jele a szórványvidéken élő magyarok részéről. A könyvbemutató végén a szerzővel, Ujj Jánossal beszélgetett a kötetről és a több évtizedes gyűjtő-kutatómunkáról Pataky Lehel Zsolt.

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete idén is csatlakozott a 15 millió búzaszem – Magyarok kenyere Kárpát-medencei programhoz. Pécskán, Kisiratoson és Aradon várják a felajánlásokat, és a gazdáktól kapott kenyérgabonát lisztté őröltetik, azt pedig különböző karitatív szervezeteknek – gyerekotthonoknak, szeretetszolgálatnak, családsegítő egyesületeknek – adják át. A gazdák augusztus végéig tehetik meg felajánlásaikat, a kedvezményezetteknek pedig szeptemberben, az aradi nemzetközi mezőgazdasági vásár, az Agromalim alkalmával tartott gazdafórumon adják át az adományokat. Az aradi magyar gazdaszervezet falugazdászát, Nagy Zsoltot kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Ha augusztus, akkor hullócsillagok. A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű – óránként 60-70 – hullást produkáló meteorraj, de rajta kívül sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után. Az aradi Galaxis Amatőr Csillagászklub társalapítója Popa Armand szerint az utóbbi években felerősödött fényszennyezés miatt a városi égbolton már alig-alig figyelhető meg hullócsillag, ezért, aki gyönyörködni akar a jelenségben, az inkább egy erdő széléről vagy egy közeli falu határából kémlelje az égboltot. Augusztus 6–10. között pedig a csillagászklub szervezésében az Arad megyei Kisiratoson közös hullócsillagnézést is tartanak az érdeklődőknek, egyúttal egyéb érdekességeket is mutatnak az égbolton a résztvevőknek. Popa Armanddal a hullócsillagokról és a kora ősszel megtekinthető égitestekről beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.

A romániai Máltai Szeretetszolgálat aradi szervezete fennállásának 30. évfordulója alkalmából tartottak ünnepi szentmisét szombaton Kisiratoson, ahol a 25 éve épült Máltai Ház nevű mozgássérült-központot is felkeresték a résztvevők. Nem véletlen az ünnepség helyszínválasztása, hiszen a szervezet első elnöke, a közösségszervező és művészetpártoló néhai dr. Almási Béla a magyar határ menti faluban volt háziorvos. 1999-ig egy szervezetként működött Arad megyében a Máltai Szeretetszolgálat, aztán külön jogi személyiséggé alakult az aradi és a kisiratosi, de a tagok most is azt vallják: a gyökereik egységesek, a céljaik és a feladataik közösek. A szentmisére és az azt követő megemlékezésre a Máltai Lovagrend képviselőit, a szeretetszolgálat országos vezetőit és az aradi és kisiratosi szervezetek önkénteseit várták. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

A közelmúltban váltak ismertté a tavalyi romániai népszámlálás etnikai adatai, a városok és községek lebontásában. E szerint Arad megyében 11 ezer fővel csökkent a magyarok száma: a megkérdezetettek közül 25 731-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ami 6,98 százalékos arányt jelent. A megyeszékhelyen, Aradon 10 071 magyar él, ami 7,99 százalékot jelent. Ugyanakkor néhány helység megmaradt többségében magyarnak. A népszámlálás magyar kampányának, a Népszámlálás.ro csapatának Arad megyei koordinátora, Bölöni György szerint az adatok tükrében arra kell összpontosítani, hogy a még meglévő magyar közösség a jelenlegi helyzetben mit tehet azért, hogy a jövő nemzedéke is megmaradjon magyarnak. Bölöni Györgyöt az Arad megyei népszámlálási adatok értékelésére Pataky Lehel Zsolt kérte.

A minap került ki a nyomdából az Arad halad! című monográfia román nyelvű fordítása. A Szabadság-szobor Egyesület aradi magyarságtörténetét bemutató négyrészes sorozata első kiadványának fordítása román kezdeményezésre készült el, többek között a megyei önkormányzat is támogatta a munkát. Király András volt tanügyi államtitkár, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke a román–magyar közeledés újabb lépéseként értékeli azt, hogy a jelenlegi többségi nemzet képviselőiben immár megvan a szándék arra, hogy a (város)történelmet ferdítések nélkül, magyar szemszögből is megismerjék, és azt megismertessék a román közvéleménnyel is. Király Andrást többek között erről kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Hiába volt bőséges csapadék idén, a tavalyi aszály miatt keletkezett károkért nem kárpótolja a romániai mezőgazdasági termelőket. A nagyobb termésmennyiség nem jár együtt mindenütt jobb minőséggel, ráadásul a magas talajnedvesség miatt elhúzódik a betakarítási időszak is – állítja az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének falugazdásza, Nagy Zsolt (képünkön). A földműveléssel foglalkozó fiatal agrármérnök szerint az aszálykárok miatti állami kártérítést nemcsak, hogy nem kapták meg a gazdák, de az eredetileg megítélt összeg alig több mint egyharmadát helyezték kilátásba, ami még a beruházási költségeket sem fedezi. Nagyobb árat sem tudnak megszabni a termelők, mert az értékesítési lehetőségeket a nemzetközi politikai helyzet és a nagybani felvásárlók befolyásolják. Nagy Zsolt falugazdásszal Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.

Nem kell komolyan venni a román kormánypártok egyes képviselőinek azt a törvénymódosító kezdeményezését, amellyel a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelnék a parlamenti bejutási küszöböt, de az elmúlt hetek bebizonyították, hogy a román politikai szférában az adott szó sem szent, ezért nem árt óvatosnak lennie a magyar érdekképviseletnek – véli Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. A törvényhozó szerint a 2024-es választási év közeledtével egyes román politikusok részéről felerősödnek majd a demagóg, nacionalista érzelmekre játszó szavazatszerzési módszerek, de a nyugati demokráciákban is az az irány, hogy a választási küszöböket lefelé szállítsák, hogy minél színesebb, sokoldalúbb képviseletet biztosíthassanak. Faragó Péter szerint a józan gondolkodású politikusok feladata és felelőssége, hogy a közvéleményt visszafordítsák a szélsőséges pártoktól. Az Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselőt Pataky Lehel Zsolt kérdezte.

Hétfő délután már visszavonult az ár a katasztrófa sújtotta Arad megyei területeken: Solymosbucsán és a községközpontban, Raj településen. A vasárnapi villámárvizekben egy személy meghalt, öt ház romba dőlt, és további 50 megrongálódott. A Zaránd-hegységben pusztító árvíz után helyzetről Pataky Lehel Zsolt Arad megye prefektusát, Tóth Csabát kérdezte hétfő délután telefonon.

A hétvégén tartották meg a tíz évvel ezelőtt útjára indított Pécskai Magyar Napok idei rendezvénysorozatát. Péntek délután néptáncelőadásokkal és könnyűzenei koncerttel várták a közönséget, az estét pedig a fő programpont, a Szent Iván-éji tűzugrás zárta. Pontosabban a tűz körüli tánc, mert a tűzugrást elsodorta a vihar szele. Vasárnap ünnepi istentisztelet tartottak, majd a római katolikus templom kertjében megkoszorúzták a világháborúk helyi áldozatainak obeliszkjeit. Pataky Lehel Zsolt a pénteki programokon vett részt, és küldött összeállítást az Arad megyei kisvárosból.

A római katolikus egyházban több évszázada mellőzött hagyományt keltett újra a temesvári egyházmegye azzal, hogy három diakónust szenteltek fel szombaton. Az egyházmegyében hosszú idő után ők az első szerpapok, de az egész romániai római katolikus egyházban is mindössze csak hat papsegéd van – az első hármat egy héttel korábban a nagyváradi egyházmegyében szentelték fel. A temesvári Szent György Székesegyházban tartott ünnepi szentmise keretében Pál József Csaba temesvári megyéspüspök szentelte fel az új oltárszolgákat, akik három különböző aradi egyházközségben segítik majd a plébánosokat és a gyülekezeteket. Pataky Lehel Zsolt kis jelen volt a történelmi eseményen.

A második tanévet tudhatja maga mögött az aradi magyar bölcsőde. A magyar állam támogatásával épült, és 2021-ben átadott új intézmény a 2022–2023-as évadban már majdnem százszázalékos kihasználtsággal működött, és a következő tanévre is betelt már a helyek több mint fele. Aki még nem íratta be kisgyermekét, lesz rá lehetősége júliusban és augusztusban is. A Csiky Gergely Főgimnáziumnak alárendelt intézmény beindításával megteremtették annak a lehetőségét, hogy Aradon a magyar gyerekek a bölcsődétől az óvodán át az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak – jelentette ki az intézmény vezetésével megbízott Schampek Gedeon egészségügyi asszisztens, akit Pataky Lehel Zsolt kért meg, hogy értékelje az aradi magyar bölcsőde eddigi működését.

Orvvadászok által állított csapdába esett medvét mentettek meg a minap egy Aradhoz közeli erdőben. Az állat több órát töltött fogságban, míg végül szabadon engedték. Kilőni vagy áttelepíteni nem látták értelmét, hiszen nem lakott területre ment be, hanem a saját élőhelyén járt pórul. Arad megyében, ami nem számít a medvék optimális életterületének, egyre gyakrabban látnak medvét, ami a populáció túlszaporodásának egyik jele. A román környezetvédelmi tárcavezetői tisztségéről csütörtökön leköszönő Tánczos Barna utolsó miniszteri rendeletével jóváhagyta közel ötszáz barnamedve kilövését. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

A román pártoknak semmilyen lelkiismeretfurdalást nem okoz az adott szó megszegése, az aláírt megállapodás felrúgása – értékelte az RMDSZ szempontjából Faragó Péter parlamenti képviselő, a magyar érdekvédelmi szövetség Arad megyei szervezetének elnöke a bukaresti kormányátalakítást, azt, hogy a két nagyobb koalíciós partner kihagyta a csütörtökön beiktatott új kormányból az RMDSZ-t. Az ellenzékbe szorulás várható következményeit Faragó Péter az Arad megyei kormánymegbízottal, Tóth Csaba – még hivatalban lévő – prefektussal közösen latolgatta péntek délelőtt. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Hivatalosan hétfőn kezdődik meg a nyári szünidő, de az aradi magyar iskolában vagy a vegyes tannyelvű iskolák magyar tagozataira járó diákok továbbra is mehetnek foglalkozásokra. A nyári iskolának eddig is volt hagyománya Aradon, de az RMDSZ idén kiterjesztette mindhárom iskolára, amelyekben magyar tanítás folyik. A kéthetes időszakokban különböző szabadidős foglalkozásokat, csoportos kirándulásokat szerveznek a diákoknak, akik nem utaznak el, nem táborokban töltik a szünidőt, illetve, akik szüleinek nehéz lenne megoldani a felügyeletet ebben az időszakban. A hétfőn kezdődő nyári iskoláról Pataky Lehel Zsolt az RMDSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnökét, Péró Tamást kérdezte.

Az elmúlt hetekben több közepes erősségű földrengés rázta meg térségünket – ezek epicentruma Arad megyében, a Maros völgyében volt. Május 22-én Lippán mértek a Richter-skála szerint 4,9 tizedes erősségű földmozgást, rá egy hétre egy ennél enyhébbről számolt be az országos földfizikai intézet, míg a múlt kedden egy 5,2 tizedes erősségű volt Ópálos környékén (először 5,3-asra becsülték, utóbb módosították az értékét). Ennek nyomán már kisebb károk is keletkeztek Aradon és környékén, főleg a hegyaljai településeken. Mind a magán-, mind a középületekben megrepedtek falak, elmozdultak kémények, vagy leestek a cserepek a háztetőkről. Jellemzően, a régi, elhanyagolt ingatlanok szenvedtek károkat. De míg a közintézmények számíthatnak esetleges helyi önkormányzati támogatásra a helyreállításhoz, a magánszemélyek esetében ilyesmiről nincs szó. A hatályos törvények szerint ugyanis ezeket a helyreállítási költségeket a kötelező lakásbiztosítás fedezi. Ezt viszont sokan hanyagolják megkötni – mondta a kormány területi megbízottja, Tóth Csaba Arad megyei prefektus, akit Pataky Lehel Zsolt kért meg a károk összesítésére.

A román vízügyi szakemberek lebontották a megroggyant gyulavarsándi régi fahíd elemeit a vízfelület felett, így elhárult a veszély, hogy újabb gerendák essenek a Fehér-Körösbe, és megrongálják a gyulai dusszasztóművet. A magyar–román határtól mintegy két kilométerre lévő hídról a múlt szerdán estek le gerendák, és átsodródtak Magyarországra. Mivel a korábbi években volt már rá példa arra, hogy a fadarabok és az azokból kiálló vasak megrongálták a gyulai duzzasztóművet, a Fehér-Körös magyarországi szakaszán harmadfokú készültséget rendeltek el. Pataky Lehel Zsolt tudósítása.

Június 4-én vált biztossá az UTA labdarúgócsapatának első osztályban maradása, amikor az FC Buzău elleni osztályozó párharc visszavágóján, az idegenbeli gól nélküli döntetlen után hazai pályán 5–1-es kiütéses győzelmet aratott. Az idén fennállása 78. évfordulóját ünneplő aradi klub egy több mint 40 éves rossz sorozatot feledtetett el, hiszen 1979 óta nem fordult elő, hogy sorozatban a negyedik idényét kezdheti majd meg a román élvonalbeli pontvadászatban. A túlóra nemcsak felesleges izgalmakat, hanem jelentős bevételkiesést is jelentett az egykori textilgyári csapatnak – árulta el Mészár Sándor, az UTA újjáalapítója és tulajdonosa, aki ennek ellenére pozitívan értékeli a mögöttük hagyott szezont, és derűlátóan tekint az előttük álló idényre. A csapatot 10 év alatt a negyedik ligából az első osztályba juttató sportmenedzser radikális változásokat helyezett kilátásba a játékoskeret összetételét illetően, és a premizálási stratégiát is megváltoztatja. Mindezt azért, mert állítása szerint, a klubvezetés által biztosított feltételek alapján az első hatban lenne a csapat helye. Mészár Sándor azt is elmondta, hogy a magyar futballhagyományokkal rendelkező UTA kérte felvételét a magyar kormány határon túli sportklubokat támogató programjába, és ha pozitív választ kap, egy egész régiót kiszolgáló akadémiai központot hozna létre. Mészár Sándort Pataky Lehel Zsolt kérte szezonértékelésre.

2009-ben nyílt meg az Arad megyei Tornyán, a magyar–román határ menti településen a Kalypsoland kutyaiskola, amely ma már kizárólag kutyapanzióként működik. Azoknak a kutyatulajdonosoknak az igényét elégíti ki a különleges hotel, akik a nyaralás alatt, vagy más elfoglaltságuk miatt nem tudnak a kedvenceikkel lenni, mert nem vihetik el magukkal, így hosszabb-rövidebb időre szeretnék biztonságban elhelyezni állataikat. A kutyapanzióban teljes ellátást kapnak a négylábúak, ami alatt nemcsak az ellátást kell érteni, hanem a napi foglalkozást is. A kutyapanzió tulajdonosa, Tóth Attila idomár szerint a visszatérő „vendégek” farokcsóválással jelzik elégedettségüket, sőt van olyan „kliensük” is, aki nem is akar hazamenni a kutyapanzióból. Tóth Attila a kutyapanzió létrejöttének felelevenítése mellett azt is elmesélte Pataky Lehel Zsoltnak, hogy miért érdemes kutyát tartani, és milyen kortól hogyan válasszunk a családnak megfelelő négylábút.

Épületek és személygépkocsik rongálódtak meg a kedd esti aradi földrengésben, amelyet Temesváron, de még a román határ menti magyarországi településeken is érezni lehetett. A földmozgást több kisebb utórengés követte, a legutóbbi szerda reggel. Pataky Lehel Zsolt tudósítása a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült.

Második alkalommal szervezték meg szombaton a kisiratosi gyereknapi fesztivált, amelyen a helyi és a környékbeli települések magyar gyermekeinek és fiataljainak kínáltak gazdag, egészen hajnalig tartó programokat. Reggeli torna, focimérkőzés, kutyakiállítás, arcfestés, kézműves foglalkozás, vetélkedők, gyerekkoncert, a nagyobbaknak pedig diszkó szerepelt többek között műsoron. A szabadtéri rendezvényre sok más településről is ellátogattak az érdeklődők, így igazi közösségi eseménnyé vált gyermeknap. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Június 3-án, a Nemzeti Összetartozás Napja előestéjén az aradi színházban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mutatta be a Boldogasszony tenyerén című előadást. Az aradi magyar közösség a csíkszeredai vendégszerepléssel, emlékezett Trianon évfordulójára, az előadás végén a nézők a művészekkel közösen énekelték el a Himnuszt és a székely himnuszt. Pataky Lehel Zsolt tudósítása.

Június 3-án, a Nemzeti Összetartozás Napja előestéjén az aradi színházban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mutatta be a Boldogasszony tenyerén című előadást. A műsor elején Füleki Zoltán, a csíkszeredai társulat aligazgatója is köszöntötte a közönséget. Hallgassa meg a beszédet:

Június 3-án, a Nemzeti Összetartozás Napja előestéjén az aradi színházban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mutatta be a Boldogasszony tenyerén című előadást. A műsor elején Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a közönséget. Hallgassa meg a beszédet:

Andrási Rafael XII. C osztályos végzős diák Kántor Péter Megtanulni élni című versével búcsúzott az iskolától az aradi Csiky Gergely Főgimnázium 2023-as ballagási ünnepségén, május 31-én.

Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium 100. tanéve ballagási ünnepségét tartották meg szerda délután a Szabadság-szobornak is otthont adó megbékélési parkban. A két nyári zápor között zajlott, díjkiosztó ünnepséggel és meglepetéskoncerttel gazdagított ünnepséget több mint hatvan végzős intett búcsút az iskolának. A kicsengetésen a szülők és más közeli hozzátartozók is részt vettek. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Három órába, a 36 kilométeren elhasznált üzemanyag árába és némi tisztítószerébe került a pécskai Nagy Istvánnak a Damjanich–Lahner-emlékmű megtisztítása a mácsai Csernovics-kastély arborétumában. A nyugdíjas fizikatanár, Pécska korábbi RMDSZ-es alpolgármestere, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke a magyar történelmi emlékjelek iránt érzett felelősségtudatból ragadott vödröt, rongyot és súrolószert május elején, hogy megtisztítsa a két aradi vértanú első nyughelyét jelölő obeliszket a kastélykertben, az Arad megyei Mácsán. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

A pécskai római katolikus temetőben nyugvó néhai pedagógusok emléktábláját avatták fel pünkösdvasárnap, a kápolnában tartott reggeli szentmisét követően, Nagy István nyugalmazott fizikatanár és Czeglédi Ferenc plébános kezdeményezésére. A két gránitlapból álló emléktáblára közel 50 név került fel, egykori óvónők, tanítók és tanárok nevei, akiknek már nincs meg a sírjuk a temetőben. Az utókor ezeknél a tábláknál róhatja le tiszteletét irántuk. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Lezárult a beiratkozás első szakasza a 2023–2024-es tanév előkészítő osztályaiba. Arad megyében a jelen állás szerint 21 helyszínen indul magyar előkészítő osztály – különállóan vagy összevontan –, összesen 136 diákkal. Ez a létszám még változhat, hiszen június 6. és 12. között újabb beiratkozást tartanak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a pontos összelétszám csak az őszi becsengetéskor derül majd ki. A magyar iskolaválasztást segítik a magyar kormány által nyújtott támogatások és programok, mint a megemelt összegű oktatási-nevelési támogatás, a délutáni foglalkozás biztosítása vagy a szeptembertől induló erdélyi magyar iskolabuszhálóhat. Arad megye kisebbségi oktatásért felelő főtanfelügyelő-helyettesét, Barbócz Izabellát kérdezte a magyar iskolák, tagozatok beiskolázási adatairól Pataky Lehel Zsolt.

Két földrengés rázta meg hétfő este Arad megyét, ezeket az éjjel négy kisebb utórengés követte. A földmozgásokat Békés vármegye több településén is érezni lehetett, de károkról nem érkeztek jelentések. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Egy évvel a megnyitása után ideiglenesen bezárt az Arad Megyei Múzeum második emeleti kiállítótermében a Magyar Képtár. Az ok: a múzeumnak otthont adó Kultúrpalota belső felújítási munkálatai ezt a részt is elérték, így a képtárral együtt az 1848–1849-es Ereklyemúzeum sem látogatható néhány hónapig. Tavaly május 13-án művészettörténeti eseménynek számított az állandó tárlat megnyitása, hiszen az Országos Szépművészeti Múzeum letétjeként 1913-ban Aradra került, és az első világháború után Aradon maradt 19. századi magyar festmények évtizedek óta nem voltak kiállítva. A gyűjtemény legnagyobb értéke Feszty Árpád monumentális hármasképe, a Krisztus temetése című triptichon, amely több mint 60 évig csévékre tekerve várta, hogy ismét megcsodálhassa a közönség. A képtár újbóli megnyitásának fő kezdeményezője az aradi Kölcsey Egyesület volt, amelynek alelnöke, Fekete Károly az eltelt egy évben több tárlatvezetést is tartott az érdeklődőknek. Vele beszélgetett az képtár első egy évéről Pataky Lehel Zsolt.

A Mathias Corvinus Collegium és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében Erdélyben tart előadássorozatot Világrendváltás – útmutató a 21. századhoz címmel Robert C. Castel Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő. Az első előadásra hétfőn kora este az aradi városházán került sor, a rendezvény moderátora Szenkovics Dezső, a Sapientia kolozsvári karának dékánja volt. Robert C. Castel az Izraeli Demokrácia Intézet tudományos munkatársa, kutatási területe az aszimmetrikus hadviselés, terrorizmus, geopolitika és a katonai innováció. Aradi születésű, Kohn Róbert néven szülővárosában élt 17 éves koráig. Az előadás előtt Pataky Lehel Zsolt kérte mikrofon elé.