Connect Magazin

Áttörte a falakat a vállalati belső kommunikáció egyik új tartalomformája, a podcast. Két innovatív vállalkozás képviselője – Knáb Anita, Merkbau Zrt. és Pacsi Dina, ZNET Telekom Zrt. – beszél az első tapasztalatokról, tervezésről, szerkesztésről, valamint gyártásról.

Voltaképpen előnyös lehet, amikor egy évtizedes HR-tanácsadói múlttal rendelkező szakember vállalkozást alapít, hiszen már az elejétől kezdve tudatosan fejlesztheti szervezetét, figyelembe véve a humánerőforrás-igényeket, nemkülönben pedig az üzleti célokat.

A hazai mikro-, kis és középvállalkozások számottevő gazdasági és foglalkoztatási erőt képviselnek, miközben sokszor fenntarthatósági küzdelmet folytatnak, és a válságok is elsősorban őket tépázzák meg.

Mire érdemes figyelnie egy vállalkozónak a márkaépítésben, a kiválasztási folyamatokban, a belső szervezet fejlesztésében? És mi az a vállalkozói életciklus, tényleg mindenért a vállalkozás tulajdonosa, ügyvezetője a felelős? Hogyan lehet delegálni és motiválni egy jó vezetőt a KKV-nál, és mikor hasznos az egó a vállalkozó számára? 

A pandémiával és a gazdasági válsággal, inflációval, valamint a részben ezzel összefüggő munkaerőhiánnyal úgy tűnik, fordulóponthoz ért a munkaerőpiac, globális és hazai területen egyaránt. Új munkavállalói igények jelentek meg az állásinterjúkon és a foglalkoztatás során, amire a munkaadóknak is reagálni kell.

De hogyan érdemes reagálni ezekre a változásokra? Milyen különbségeket lehet felfedezni a multik és a KKV-k között a toborzási technikákban? Egyáltalán, mik az új munkavállalói és munkáltatói értékek? Hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát a kiválasztási folyamatokban? És miben tud segíteni a vállalati önismeret a KKV-knál? 

Egy mentorálási folyamat sokkal többről szólhat, mint a vezetési vagy munkatapasztalatok átadásáról, hiszen a két félnek egymásra is kell hangolódnia, nemcsak szakmailag, hanem akár emberileg is. De mi köze a mentorálásnak az elköteleződéshez, a vállalati kultúrához és az employer brandinghez?

A Magyar Állami Operaház, bár nevéből fakadóan állami intézmény, az elmúlt évtized operás projektjei felveszik a versenyt bármelyik nagyvállalattal. Az elmúlt időszakban szemlátomást az is jól látszik, komoly belső kommunikációs és szervezeti kultúrafejlesztést hajtanak végre. Mi indokolta ezt, milyen eszközöket, technikákat vontak be a folyamatba, és milyen eredményeket értek el?

A pletykák vagy információk áramoltatása egy szervezeten belül, legyen kicsi vagy nagy, szinte állandóan jelen van. Funkcióját tekintve persze lehet romboló, de adott esetben olykor szükséges is.
Mit lehet kezdeni egy pletykával, hogy a belső szervezeti fejlődés és a belső kommunikáció szolgálatába állítsuk, és egyáltalán hogyan lehet detektálni, feltárni, érdemes-e ezzel foglalkozni?

A beszélgetés során Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, vállalati kommunikációs szakértő azt is elmondja, a világban az egyre jobban digitalizált belső vállalati folyamatokkal nagyobb teret kaptak a pletykák.
A terület szakértője szerint nincs ártó pletyka, csak a mögötte lévő rossz szándék, és vallja, a pletyka fontos része lehet a belső kommunikációnak, ha jól sikerül detektálni, majd pedig felhasználni.

A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen hatást kelt a teakonyhában spontán megjelenő vezető, a nők vagy a férfiak pletykálnak-e többet vagy jobban?

Onboarding, HR-adminisztráció, belső kommunikációs csatorna és tartalom. Talán ez a sorrendje annak a folyamatnak, amikor egy munkavállaló elkezdi megismerni a munkahelyét, azt a szervezetet, amelyben dolgoznia kell. És ha mindez jól sikerül, egy elégedett munkavállalót láthatunk, aki jól érzi magát a munkahelyén, megkap minden szükséges információt a szervezetről, kérdez és proaktív. Innen pedig már csak egy lépés az elköteleződés.

Azurák Csaba kommunikációs szakértővel többek között arról beszélgettünk, milyen típusú tartalmakkal, nemkülönben milyen csatornákon érdemes egy vezetőnek kommunikálnia a munkavállalóival? És mi a megoldás akkor, ha akár a nyilvános szereplés nem áll közel a vezetőhöz? Spoiler: ez sem probléma. Viszont kommunikálni kell, mert például megjelenik a pletyka.

A pandémia sok esetben földrengésszerű változásokat hozott a vállalatok életében, és kifejezetten erősen érintette a belső kommunikációs folyamatokat is, miután a jelenléti munkavégzés egyre nehezebbé vált, a home office pedig szinte már alapvető munkavállalói igény lett.

Milyen válaszokat kellett és kell adni az elmúlt évek változásaira a vállalati belső kommunikációban, és milyen trendek várhatók?
Podcast-beszélgetés Maczelka Márkkal, a SPAR Magyarország kommunikációs igazgatójával.

A beszélgetés során szóba kerül még az is, hogy a belső kommunikáció nem egy “one-mans-how”, sőt, alapvetően széles kooperáció mellett működik hatékonyan. Maczelka Márk egyúttal bemutatja a SPAR-nál működő belső kommunikációs struktúrát is.
A pandémia ugyan váratlanul érintett sok munkaerőpiaci szereplőt, a SPAR már előtte, egy előzetesen elfogadott, majd kivitelezett stratégia mentén felkészülten fogadta a home officet és a válság idején alkalmazott belső kommunikációt.

Az üzleti életben nem meglepő, hogy állandó a változás: pandémia, infláció, rezsinövekedés, valamint például a tartóssá váló munkaerőhiány. A vállalkozásoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új helyzetekre, miközben kénytelen-kelletlen meg is kell lépniük vagy fel kell gyorsítaniuk digitalizációjukat.
Milyen előnyök származnak a digitalizációból válság idején, és hogyan érdemes kommunikálni krízishelyzetben a munkavállalók felé? Barathi Tamás, a Blue Colibri App társalapítója, ügyvezetője válaszol kérdéseinkre.

Még mindig csak trendi, vagy már húsbavágó üzleti szempont az ESG? És egyáltalán milyen összefüggés van a felelős és társadalmi üzleti és vezetői döntések, valamint egy vállalkozás értéke között? Versenyelőnyt jelent-e egy vállalkozás működésében a digitalizáció vagy a minőségi belső kommunikáció, akár az elfogadott vállalati kultúra?

Milyen összefüggés van az eredményes üzleti működés és a digitalizáció, valamint ezen belül a HR IT fejlesztése között, és egyáltalán, milyen állapotban vannak ezen a területen a hazai vállalkozások?

Többek között ezekről is beszélgetünk Csépai Martinnal, a magyar Deloitte HR tanácsadási üzletágának vezetőjével. A podcastban az is szóba kerül, lehet-e eredményes a munkavállalói nyomás egy vállalat digitalizációs vezetői döntéseiben, valamint erősítheti-e a munkavállalói elköteleződést a digitalizáció, és az is, miért fontos a HR IT stratégia kidolgozása és megvalósítása.