ÖKK Fehérvár

Közérzeti dalok szólalnak meg az elmúlt évtizedekből és a mából a Lohonyai-Nagy duó június 1-jei koncertjén. A duó Lohonyai Zoltán saját dalait játssza, aki négy évtizede adja elő szerzeményeit hol szólóban, hol pedig zenekarban. Nagy Ferenccel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nagybőgőművészével már több mint két évtizedes a zenei kapcsolat, amelyből annak idején CD is született, Tekintet nélkül címmel. Lohonyai Zoltán alapítója a fehérvári Arany János iskola színjátszócsoportjának, amely minden évben nagy sikerrel szerepelt az Atlantisz programban. Az ÖKK Podcast vendégeként a diákszínjátszás kapcsán ültünk le beszélgetni, majd a színpadról csak egy ugrás volt a tanári katedra, ahová annak idején a mezőgazdasági üzemmérnök élete vezetett. Mindeközben végig útitársa maradt a gitárja, a rímek és a dallamok, amelyeket hol az általa alapított Enyhítő körülmény, a Szponzort keresünk, a Perseidák zenekar tagjaival közösen, vagy éppen – ha az élet úgy hozta – szólóban, és most már jó ideje duóban, Nagy Ferenccel közösen adnak elő. Holnap, azaz június 1-jén az érdeklődők Székesfehérváron is meghallgatják a közérzeti dalokat, amelyek e kerek világ témáit dolgozzák fel. A koncert csütörtökön 19 órakor kezdődik a Palotai út 123-ban, a 123-as Rock Klubban.

Két székesfehérvári pedagógus, Kálmán Angéla és Tóth István vehette át idén a "Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjat Kiváló tehetségfejlesztő kategóriában. A díj 2013 tavasza óta ad lehetőséget a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző magyarországi és határon túli magyar, illetve magyarországi nemzetiségi pedagógusok és más tehetségsegítő szakemberek elismerésére. A május 16-i eseményen 57 szakember és 6 önkormányzat részesült elismerésben a különböző kategóriákban. Napjainkra 1020 Bonis Bona-díjas pedagógus, szakember és szervezet dolgozik a tehetségügyi területen. A díj elnevezése a „Bonis bona discere”, vagyis „Jótól jót tanulni” latin közmondásból származik. Az ÖKK Podcast új epizódjában megismerhetik a Kossuth Lajos Általános Iskola tehetséggondozó tanító nénijét, aki gyermekkorában öttusázott, majd a ruhaipari mérnöki szak helyett választotta a pedagógusi pályát. Ma is azt mondja: helyesen tette. A gyerekek sikere, öröme – legyen szó az írás-olvasás tanulásáról vagy egy matematikaversenyen való jól szereplésről – boldogságot ad neki. A Vasvári Pál Általános Iskola fizika, technika és informatika szakos tanára mindig a technika szerelmese volt, a mai napig szereti a kihívásokat, és egyenes út vezette a tanári pályára. Kilenc évvel ezelőtt megálmodott komplex megyei vetélkedője, a Kalandozások a Természettudomány Birodalmában közkedvelt a gyerekek körében.

Székesfehérvár ikonikus nőalakjait ismerhetik meg a Belvárosi séták sorozat résztvevői, míg a gyermekeket mesetúrával várják a Sóstó Látogatóközpontban május 20-án, szombaton. A Tourinform Iroda idén is színes programokkal, garantált vezetésekkel várja a városba érkező vendégeket és a fehérváriakat egyaránt. A Belváros szívében, a Hiemer-ház gyönyörű épületében egy lelkes csapat többnyelvű információszolgáltatással, ingyenes tájékoztató nyomtatványokkal és programajánlatokkal fogadja mindazokat, akik elmerülnének e csodaszép város történelmében, megismernék látványosságait, szívesen vennének részt tartalmas, szórakoztató kulturális eseményeken. Az ÖKK Podcast új epizódjában F. Szegő Krisztinával, a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjével és Gombaszögi Nórával, a Tourinform Iroda frissen kinevezett vezetőjével beszélgetünk a város turisztikai életéről, annak változásairól, fejlődéséről. A beszélgetésből kiderül, hogyan épült fel 15 év alatt Székesfehérvár turisztikai brandje, milyen különleges kérések hangzottak már el a Tourinform Irodába betérő vendégek részéről, illetve, hogyan alakult át a szektor élete az elmúlt években.

A Nádor utcából Kurucz Gyuri bácsi csemegeüzletéig, a Vörösmarty térre egykor hosszú út vezetett. A belváros üzleteinek kirakata, a kapualjban a fotográfus képei, az ablakokból kihallatszó muzsika mind vonzotta a gyermek figyelmét, így előfordult, hogy a zirci templommal szemben lakó Marika hiába indult el élesztőért délután, bizony aznap már nem készült el a kelttészta édesanyja konyhájában. Nagy idők kis tanújaként a XX. század elején apácáktól tanulja a betűvetést és az olvasást, zászlót lengetett iskolatársaival az 1938-as ünnepségeken, majd a II. világháborúban húgával lövészárkot ás a Móri úton, házimunkát végez a Rác utcában elszállásolt tiszteknél, élelmet szerez családjának. Találkozik Kodállyal, Bory Jenővel. A háborút követően családot alapít, férjével két leányt nevelnek fel, majd az unokák körül is segédkeznek. Ma, 95 évesen is szeretetteljes légkörben él családjában. Mindenkiről naprakészek az értesülései, ki, hol dolgozik, kinek mi éppen a kötelező olvasmánya az iskolában. Mint mondja, a rejtvényfejtéssel tartja karban elméjét. Mindemellett a hosszú élet nélkülözhetetlen kellékének a humort és a levegővételt tartja. Gabrovics Józsefné Marika néni az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában egy múlt századi fehérvári sétára invitálja a hallgatókat.  

Mindennap jól indul a napja, mosolyogva lép be a munkahelyére, és így is marad, hiszen az apró gyermekek arcán és lelkében minden visszatükröződik. Jókedv, mosoly, tettrekészség. E szavakkal jellemzik a szülők és kollégák Bettit, azaz Lukács Erzsébet kisgyermeknevelőt, aki elsőként kapta meg a város frissen alapított elismerését, a „Bölcsődei Gondozásért” díjat a bölcsődék napján tartott ünnepségen. A díjazott az ÖKK Podcast vendégeként mesélt arról, hogy már óvodásként tudta, óvónő szeretne lenni. Alig múlt 16 éves, amikor a szakmai gyakorlat első kórházi napján önállóan kellett ellátnia egy, a hajnali órán érkező babát, majd később az egykori Fejér Megyei Csecsemőotthonban, az újszülött csoportban gondoskodott a rábízott kicsikről. Egy rövid időre másfelé szólította az élet, majd 2016-ban tért vissza a gyermekek közé. A Napraforgó Bölcsődében először dajkaként, 2018 óta pedig csoportban dolgozik. Mosolyával, szeretetével, optimista szemléletével kisgyermeknevelő kollégáival közösen vallják: a legfőbb cél, hogy a rájuk bízott Kincsek napja nyugodtan teljen, érezzék magukat jól.

Mit csinál a termeléstervező? Mi a feladata az ajánlatadó mérnöknek? Végez-e töréstesztet és keménységmérést a laboráns? Ezekre a kérdésekre is választ kaptak azok a fehérvári általános és középiskolás diákok, leendő logisztikus, szobafestő-mázoló, tapétázó, informatikus és reál osztályba járó gimnazista, akik részt vettek a Hydro és az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara Lányok Napja eseményén.

Hogyan pótolhatók a bezáró postahivatalok? Könnyebbé tenné az ügyintézést, ha a közüzemi szolgálatók egy helyszínen, akár a Budai úti egykori posta épületében várnák a fehérváriakat? Mikortól használhatják a fehérváriak a déli elkerülőt? A város lakóinak ötlete alapján milyen szerepet kaphat a kiürült Sörház tér? Hol valósulhat meg egyszer az alkotóművészek nyitott műterme, és mire fordítja megtakarításait a város? A megvalósításra váró feladatok, a jelenleg futó nagyszabású fejlesztések és a jövőbeni Székesfehérvárt szolgáló ötletek sokasága jól megfér egymás mellett az asztalon. Az ÖKK Podcast vendégével, dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel tallózunk ezek között.

Verselő kirakat, a Fő utcán lebegő kedvenc költemények, kötetbemutatók, író-olvasó találkozók, szavalók a ligetben, rímes posztok a világhálók és táncoló verslábak a színpadon… Csak néhány azokból a kezdeményezésekből, amelyekkel eddig találkozhattunk Székesfehérváron április 11-én. József Attila születésnapja 1964 óta a magyar költészet napja hazánkban. E naphoz szorosan kötődik a Tarsoly Ifjúságért Egyesület Költőnk és kora című vetélkedője, amely idén József Attila-i korba lépett. A műveltségi vetélkedő mellett a jubileumi évfordulók kapcsán Radnóti Miklós és Ady Endre munkássága is előtérbe került, úgy, mint az idei évben a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándoré. Az ÖKK Podcast új epizódjában Sipos András, az Egyesület elnöke többek között mesél a költészet napjához, az irodalomhoz kapcsolódó programjaikról. Beszél arról, miként emlékeznek meg a tíz évvel ezelőtt elhunyt Tóth Lászlóról, a Költőnk és kora vetélkedő létrehozójáról,  aki művelődésszervezőként, amatőr színjátszóként és költőként is tevékenyen részt vett a fehérvári kulturális életben. 

Az „elsüllyedt korcsoport nyomában” alcímet kapta indulásakor az Atlantisz program. Tíz évvel ezelőtt azzal a szándékkal indították el Székesfehérváron is e művészeti jellegű nevelési projekt, hogy közelebb hozza a színházat a gyerekekhez. A Vörösmarty Színház és az általános, valamint középiskolák együttműködésének köszönhetően épült fel a sorozat. Volt olyan intézmény, ahol ennek hatására alakult meg a színjátszókör. A programban megszólított 12-19 évesek évről-évre kiemelkedő produkciókat hoztak létre, és nagy sikerrel mutatják be az irodalom gyöngyszemeit. A János vitéz, a Csongor és Tünde, a Lúdas Matyi, a Toldi és Homérosz Oüsszeiája után idén Arany János balladáit dolgozta fel a résztvevő 14 csapat. Az ÖKK Podcast új epizódjában betekintünk a kulisszák mögé. Megismerjük az Arany János énekkar alakulásának történetét. Megtudjuk, hogyan lesz egy-egy előadás részese szinte az egész iskola? Kiderül, miért előnyös, ha egy diák zongorázik, fuvolázik és esetleg még tangóharmonikázni is tud, és választ kapunk arra is, hogyan születik meg a színpadon a varázslat?

Az ÖKK Podcast stúdiójában Lőrincz Zsuzsa, az Atlantisz program mentora, az Arany János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI színjátszócsapatának felkészítő pedagógusa, Lohonyai Zoltán,  a Comenius Angol-Magyar Két Tanítás Nyelvű Gimnázium színjátszóinak felkészítői: Kapócs Balázs, Szigeti Anna és Tóth Gergely Miklós, valamint a Vasvári Pál Gimnázium előadásának mentora, Nagy Judit és diákrendezője, Majoros Levente vezeti be a hallgatókat Atlantisz világába, amely  a sok száz tehetséges diáknak, a pedagógusoknak és a mentoroknak köszönhetően még jó idei nem süllyed el.

„Az egyházban, mint egy nagy család, adott egy olyan tér, amelyet, ha az ember elfogad, nagyon sok mindent kap. S ahol, ha vállaljuk helyünket és szerepünket, igazgyönggyé válik a közösség.” – vallja az az ÖKK Podcast friss epizódjának vendége. A kilencvenedik évében járó ciszterci szerzetes igen fiatalon kapott meghívást a szolgálatra, és bár a történelem viharai nem kímélték, őrizte hitét, és mindvégig hűséges maradt. Szolgált Tatabányán, majd spirituális vezetőként a győri szemináriumban, aztán a Budai Rendház főnöke volt, 2011-től a Székesfehérvári Ciszterci Nagyboldogasszony-templom plébánosa és a Ciszterci Szent István Gimnázium spirituális vezetője. Brückner Ákos Előd derűvel és elfogadással mesél hat évtizedes papi hivatásáról. Mint megtudtuk, a tanári pályán többek között azért választotta a mat-fiz, azaz matematika-fizika szakot, mert ez egy nagyon tárgyilagos dolog, és nem kellett ideológiai megalkuvásokba kerülnie.

Ezen a héten folytatódik a Székesfehérvári Művészek Társaságának Tavasz a műtermekben/szükségből erény programja. Az idén januárban Pro Cultura-díjjal kitüntetett Társaság a Pelikán Galéria nyitásáig különleges és exkluzív programsorozatot indított. A társaság művészei közül néhányan (azok közül, akiknek van saját műhelyük vagy műtermük, és abba a művész és kellékei mellé még pár ember is befér) megnyitották ajtajukat a közönségnek. Egy-egy alkalommal öt-hat vendég érkezhet, akik egy rövid bevezető, irányított beszélgetés után maguk is kérdezhetnek; akár kézbe vehetnek szerszámokat, anyagokat. Március 23-án, csütörtökön, valamint március 25-én, szombaton 17 és 19 óra között Mosberger Róbert képzőművész Mórra várja a művészkedvelőket.

Erről a friss kezdeményezésről, az elmúlt időszak nehézségeiről, a múltról, jelenről és jövőről is hallhatnak az ÖKK podcast legfrissebb epizódjában. A Székesfehérvári Művészek Társaságának két prominens művészével, Végvári Beatrix-szel és Ecsedi Máriával – akik egyben az alapító csapat tagjai is voltak – felidézzük az 1992-es alakulás előtti időszakot. Ekkor a fehérvári művészek, irodalmárok, költők és alkotók a Vörösmarty téren találkoztak. Smohay kalapos egykori műtermében, az úgynevezett Közös műteremben, amelyet az amatőr festő halála után a város közösségére hagyott, minden hétfőn összejöttek a kulturális élet szereplői. Történetünk innen indul, és érkezik majd el a mába. A képzőművészet mellett szó lesz a tevékeny programszervezésről, az alkotói folyamatokról, mesterekről és tanítványokról, valamint arról, hogyan vált a Társaság a város egyik jelentős kulturális műhelyévé.

Az ország 54. rotary klubjaként alakult meg 2018. március 10-én a Rotary Club Székesfehérvár. A jószolgálati tevékenységet végző baráti kör tagjai tehetségükhöz és lehetőségeikhez mérten nyújtanak segítséget hátrányos, vagy nehéz helyzetben élő fiataloknak, esélyt adnak a nyelvtanulásra, ösztöndíjprogramjaikkal támogatják a diákokat. Lokálpatrióta szemlélettel alkalmat keresnek és teremtenek arra, hogy a támogatók és a tehetségek egymásra találjanak. Mint a fogaskerekek, összekapaszkodva erősítik a város közösségét és egymást a célok megvalósításában. Az ÖKK Podcast legújabb epizódjában megismerhetik a fehérvári klub alakulásának körülményeit, és szó lesz az elmúlt öt év tapasztalatairól is. Szabóné Dr. Smid Mária ezévi elnök, Takács-Strasszer Krisztina alkormányzó, és Dr. Juhász Balázs alelnök arról is mesél, miként működik az egy évre szóló elnöki megbízatás, hogyan lesz egy baráti asztaltársaságból tevékeny civil szervezet, és az is kiderül, milyen célt szolgál a közös kacsaúsztatás, a sárkányhajóverseny vagy éppen a faültetés fakanállal a rotary család életében.

A biztonságos és stabil működést garantáló költségvetés elfogadását követően olyan nagyszabású fejlesztések kezdődnek Székesfehérváron, amelyeknek köszönhetően több közép- és általános iskola épülete újul meg. Nehéz és bizonytalan körülmények között született meg a város 2023-as költségvetés-tervezete, amelyet februárban fogadott el a közgyűlés. Az ÖKK Podcast friss epizódjában dr. Cser-Palkovics András polgármester értékeli Fehérvár gazdasági helyzetét, szól a várható fejlesztésekről, de a bizonytalanságot okozó tényezőkről is. Az adásból kiderül, bár sok a nyitott kérdés, az üzemeltetési és működési költségek garantáltak, és elég jelentős fejlesztések indulhatnak, illetve a több éven át folyó munkálatok aktuális részét is finanszírozni tudja a város.

Március 7-én mutatják be Székesfehérváron Klotz Miklós fotográfus legújabb fotóalbumát. A Torockó és viselete című fotóalbum születéséről az alkotóval Lauschmann Ildikó beszélget a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban a kedden 17:30 órakor kezdődő eseményen. Klotz Miklós, a Pázmándon élő fotográfus igényes kivitelű könyve 16 év gyűjtőmunkájának eredménye. Az ÖKK Podcast hallgatói megismerhetik a fotográfust, aki gyermekként Balatonbogláron vette kezébe először a gépet, hogy megörökítse a számára fontos pillanatokat. Székesfehérvári diákévei alatt olyan biztatást, támogatást kapott e téren, hogy egyértelművé vált az útja. Fotográfus tanoncként „a Tóth Pista”, azaz Őri Tóth István mellett tanulta meg a szakma fortélyait, és indult el a művészi fotózás felé. Bejárta a világot, majd két évtizede Torockóba érkezett. Megérkezett. Erről tanúskodik a Torockó és viselete album minden képe. Mint ahogy a beszélgetésben is elhangzik, az alkotó szerint ebben a könyvben: „Egy igazán egyedi, különleges múltú világról kerül le a lepel, aminek hatására egy tartós szerelem csírái bontakozhatnak ki. Akit vonz egy ilyen felfedező utazás, merüljön el e könyv lapjai között, és ne lepődjön meg, ha közben hallani véli a szirének énekét.”

Egy évvel ezelőtt indult Csodalámpás címmel biblioterápiás foglalkozás az Aranybulla Könyvtárban. Csiszárné Mahler Mónika, a foglalkozás vezetője az eheti ÖKK Podcast vendége. A beszélgetésből kiderül, hogyan segít és fejleszt egy-egy szépirodalmi történet egyént és csoportot egyaránt. Vajon 12 idegenből egy év alatt hogyan születik valódi baráti közösség a könyveknek és a beszélgetéseknek köszönhetően? Választ kapunk arra is, szükség van-e a könyvek könyvére, ha egy biblioterápiás foglalkozáson szeretnénk részt venni?

Az ÖKK podcast legújabb epizódjában felfedezzük, milyen út vezet a grafikus szakiránytól az újságíráson át a költészetig. Hogyan keres, azaz fedez fel magának új utakat – ahogy egyik versében fogalmaz: a “B” oldalt indító nő. Bokros Judit költő, újságíró, akinek most jelent meg első verseskötete Felfedezés címmel, arról is mesélt, mennyire határozza meg az ember életét az irodalomhoz, költészethez erősen kötődő családi háttér.

A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel február 17-én ismét látható lesz a Ciszterci Szent István Gimnázium színpadán Shakespeare Sok hűhó semmiért című komédiája az iskola színjátszókörének előadásában. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában a több mint 15 éve működő Fejér Holló Diákszínpad tagjai mesélnek az idei előadás születéséről, a felkészülési időszakról, de leginkább a színpadi létről. Segít legyőzni a félelmet, bátorságot, élményt és életre szóló barátságokat ad, miközben játszva ismernek meg korokat, költőket, teszi könnyebben tanulhatóvá az irodalmat és a történelmet – állítják a Fejér Holló Diákszínpad tagjai. Ferenczy Noémi, a diákszínpadot vezető pedagógus, a darab dramaturgja és rendezője, valamint Kerülő Sebestyén (Benedetto), Galovics Luca (Leonata), Varga Szabolcs (Boracchio), Bagaméri Balázs (Claudio), Juhász-Duró Vince (Don Juan), Magasi Csenge (Margareta), Herpy Miklós (Lasponya) és Elbert Máté (Don Pedro) szól arról, hogyan találkozott a végzős diák a hősszerelmessel, milyen úton találja meg karakterét egy anyaszerepet játszó 16 éves diáklány, hogyan lehet két hét alatt Ferenc atyából Claudio, és miért is súlyos, szó szerint súlyos feladat Messina nyugalmának őrzése. A február 17-i előadás is ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Bencze Viktória majd’ egy évtizeddel ezelőtt két bőrönddel és két gyermekkel indult útnak, hogy álmait megvalósítsa. A cél Olaszország, Toszkána volt. Napfény, tenger, hegyek, kultúra és kulinária minden egy helyen – mondja az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjának vendége, aki nyitottságának és érdeklődésének köszönhetően külkereskedőből rövid idő alatt kiváló vendéglátóvá vált, aki nemcsak a gyönyörű tájban ismerteti meg az érdeklődőkkel az olasz gasztronómia egyszerű, de nagyszerű fogásait, hanem mostantól Székesfehérvárra is elhozza ezeket. A Vikitália születéséről, arról, hogyan lehet új életet kezdeni és felépíteni külföldön, majd hazatérve Székesfehérvárra új utakat keresni, erről is szó lesz.

Slampoetry, Ady-vers és a Mezaliansz akusztik saját szerzeményei hangzottak el azon az Igézőben rendezett koncerten, amelyen a szervezők, a Fejér Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház, a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány és az EsélyKör az irodalmat és a zenét hívták segítségül egy különleges estéhez.  A „Ne csak a szemeddel láss” programra jelentkezők és az előadók, Kemény Zsófi író, költő, slammer és Agócs Márton, az Aurevoir. frontembere a teljes sötétségben töltöttek el egy órát, hogy megtapasztalják, látás nélkül milyen élményt nyújt egy kulturális est. Érzéseiket, benyomásaikat a koncertet követő beszélgetésen osztották meg egymással. A nézőtér soraiban helyet foglaló nemlátók, akik az Esélykör tagjai, saját tapasztalataikat elmesélve segítettek az élmények feldolgozásában. Az épek érzékenyítését célzó eseményről szól az ÖKK Podcast legújabb epizódja. Az adásból kiderül, hogyan élesedik és válik sokkal érzékenyebbé az ember hallása, ha elveszti szeme világát, hogyan próbál szemkontaktust teremteni egy születésétől fogva sötétségben élő, és a koncert végére arra is választ kapunk, vajon jobban figyelünk-e a másikra, annak mondandójára, ha nem látjuk, csak halljuk őt?

Itt a farsang, áll a bál! – Panci baba a Hetedhét Játékmúzeumba vár minden  óvodást és iskolást, hogy közösen készüljenek a vidám bálok, lakomák, mulatságok  időszakára. Aki azonban kíváncsi az egykori nagypolgári szalonok világára, vagy  éppen a babavilág apró tárgyaira, szeretne segíteni Fruskának születésnapi zsúrt  szervezni, vagy megtudni, milyen varázslat történik a teliholdas éjszakán a  vitrinekben, annak érdemes részt vennie a múltidéző, izgalmas múzeumpedagógiai  foglalkozások valamelyikén. Az ÖKK Podcast friss epizódjában Varga Dóra  múzeumpedagógus kalauzolja e mesés világban a hallgatókat.

A 2022-es költségvetés elfogadásakor kihívásokkal teli évvel számolt Székesfehérvár. Miközben az év első negyedében még a koronavírus járvány miatt életben voltak a korlátozások, és bár enyhülést várt mindenki, a februárban háborúvá nőtt orosz-ukrán konfliktus miatt kialakult energiaválság lassú, de erőteljes hatást gyakorolt életünkre. A mögöttünk álló esztendő értékelésére kértük Székesfehérvár polgármesterét. Dr. Cser-Palkovics András az ÖKK Podcast évzáró epizódjában szól a nehézségek ellenére megvalósult fejlesztésekről, az előttünk álló kihívásokról. Tervezés, újratervezés, átalakítás, újabb és újabb stratégiák a problémák áthidalására, sikerek és még erősebbé váló közösség - többek között erről is szó lesz. No, meg arról, hogyan kerül a 12 dühös ember a Városháza Dísztermébe.

3-2-1, a visszaszámlálás megkezdődött, hiszen alig pár nap van vissza a 2022-es esztendőből. Az ünnepi készülődés mellett ilyenkor mindig lehet, vagy talán kell is időt szakítanunk arra, hogy egy kicsit lassítva a tempón visszatekintsünk és összegezzünk. Az ÖKK Podcast karácsony előtti adásába Székesfehérvár három alpolgármesterét hívtuk vendégül, hogy ki-ki a saját feladatköre kapcsán adjon képet arról, mi minden történt a városban. Kíváncsiak voltunk arra, hogy élte meg Róth Péter, Mészáros Attila és Lehrner Zsolt a mindennapokat a koronavírus-járvány, majd az energiaválság okozta kihívásokkal teli időszakban. Mi jelentette számukra a legnagyobb kihívást, milyen tapasztalatokat szereztek, hogyan tudják mindezt kamatoztatni a város életében a jövőben? Miként látják fehérváriként a mindennapokat?

Idén ünnepli alapításának 130. évfordulóját az Alba Regia Vegyeskar. 1892-ben a MÁV Déli Vasúti Műhelyének Dalegylete néven alakult meg a kórus, majd 1971-ben vette fel Székesfehérvár nevét. A jelenleg 40 főt számláló kórus énekeseit, akik az élet számtalan területén dolgoznak, tanulnak, a zene szeretete köti össze. Van közöttünk olyan, aki már 55 éve itt énekel. Időt, energiát fordítanak arra, hogy hetente kétszer, fellépések előtt akár többször is,  részt vegyenek a próbákon annak érdekében, hogy a közönségnek és – nem titkoltan – önmaguknak is örömet szerezzenek egy-egy tartalmas, szép koncerten. A közösségért nemcsak a kóruson belül tesznek, Székesfehérvár kulturális életének fontos résztvevői, események szervezői is. Munkájukat számos díjjal, minősítéssel ismerték el, de minden elismerés között a közönség tapsa a legnagyobb. Kneifel Imre karnagy 2022. október elseje óta immár „Fricsay Richárd” díjas Alba Regia Vegyeskart vezényli. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában a kórusélet szépségeiről, az együtt éneklésről, a közösség és a zene erejéről beszélgetünk Kneifel Imrével.

A középkor világa elevenedik meg mindazok előtt, akik Branczeiz Zsuzsa vezetésével az általa készített rekonstrukciós rajzokban bővelkedő kötetét fellapozzák. Tizenegy évvel a székesfehérvári Királyi Bazilikáról készített könyvét követően jelent meg a Középkori Székesfehérvár című kiadvány, amelyben a külvárosból indulva a Palotai és Budai kapun át belépve történelmi sétát tehetünk az egykori királyi koronázóvárosban. Megelevenedik a francia metszet, amelyen nemcsak hadi jelenetek, de a mindennapi élet is jól megfigyelhető: a vízhez kutyájával baktató horgász, a kútról éppen vizet húzók, az ebédet üstben főző fehérváriak. A képek és rajzok segítenek abban, hogy betekintsünk olyan fehérvári otthonokban, ahol egy-egy ajtó, falszakasz, vagy egy eddig funkció nélkülinek hitt ablak bújik meg, és őrzi az egykorvoltak keze nyomát. „Az elmúlt századok emlékeinek alapos megértésében, átélésében szerettem volna segíteni mindazokat, akik szeretnék tudni, miért van például egyetlen ház beljebb a Rózsa utcában, mint a többi, s, hogy a törökfürdő az egyetlen olyan szárazfürdő hazánkban, amely ilyen formában megmaradt.” – mondta az ÖKK Podcast vendége. Branczeiz Zsuzsa olyan munkát tervez, amely a legújabb tudományos eredményekre építve, rajzok és fotók segítségével közel hozza a sokszor csak töredékeiben látható egykori Székesfehérvár építészeti emlékeit, és szinte kézzelfoghatóvá teszi a város múltját.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy testvérpár, akik királyi szüleikkel és Nagyimamával éltek egy csodás, mesebeli, hegyormokkal és erdősávokkal övezett királyság legszebb palotájában. Dániel úrfi és Júlia kisasszony csepp gyermekkoruk ellenére kivételes tehetséggel és briliáns elmével voltak megáldva, az apró, de teljesen szokványos viták ellenére, jó testvérek voltak. A királyfinak és a királylánynak egyetlen közös vágya volt: egy kis állat, méghozzá egy őzgida. Az ÖKK Podcast friss adásában az Alba Regia Szimfonikus Zenekar „Az otthon dallama” című meséjéről lesz szó. A történet Csajkovszkij és Bartók Béla örökérvényű dallamaival mondja el, hogyan válik a gyerekek vágya kívánságból valósággá. A stúdióvendégek Dobszay Péter karmester és Torma Kinga Regina, a mesélő „Az otthon dallama” születéséről, a mese és a zene találkozásáról, a közös munkáról szólva ajánlják a kedves történetet, amelyet december 9-én három időpontban láthatnak és hallhatnak az ARSO székházában.

3-2-1, a visszaszámlálás megkezdődött, hiszen alig pár nap van vissza a 2022-es esztendőből. Az ünnepi készülődés mellett ilyenkor mindig lehet, vagy talán kell is időt szakítanunk arra, hogy egy kicsit lassítva a tempón visszatekintsünk és összegezzünk. Az ÖKK Podcast karácsony előtti adásába Székesfehérvár három alpolgármesterét hívtuk vendégül, hogy ki-ki a saját feladatköre kapcsán adjon képet arról, mi minden történt a városban. Kíváncsiak voltunk arra, hogy élte meg Róth Péter, Mészáros Attila és Lehrner Zsolt a mindennapokat a koronavírus-járvány, majd az energiaválság okozta kihívásokkal teli időszakban. Mi jelentette számukra a legnagyobb kihívást, milyen tapasztalatokat szereztek, hogyan tudják mindezt kamatoztatni a város életében a jövőben? Miként látják fehérváriként a mindennapokat?

Ha kimondjuk ezt a szót, veszteség, talán sokunknak elsőre az elmúlás jut eszébe. A társ, egy családtag, közeli vagy távoli rokon, egy ismerős halála. Ám, ha kicsit tovább gondolkodunk, akkor bizony be kell látni, hogy veszteségeink száma ennél jóval több lehet: munkahely- vagy lakóhelyváltozás, egy rossz szokás elhagyása, válás, egy-egy életszakasz lezárása. A szakember szerint egy felnőtt ember akár 40 fajta veszteséggel is találkozhat élete során. Az ÖKK Podcast adásában a veszteségfeldolgozás lesz a fő téma. Leitmann Andrásné Ili, a RÉV Ambulancia terápiás munkatársa többek között beszél arról, mi minden lehet veszteség, hogyan lehet megbirkózni az érzésekkel, mikor érdemes szakember segítségét kérni. Hogy a veszteségfeldolgozó csoportokban a megértés mellett támogatást kapnak a résztvevők, és megtapasztalják a közösség segítő erejét.

Egy különleges este részesei lehettek mindazok, akik részt vettek a szerdai „100 hegedűs” koncerten. Mese, népdal, filmzene és klasszikusok egymást követve csendültek fel az Alba Regia Szimfonikus Zenekar székházában rendezett esten, amelyen a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola vonós tanszakának diákjai játszottak közösen.

A koncertet követően Bergerné Szőnyi Annát és Király Istvánt az ÖKK Podcast stúdiójában kérdeztük a „100 hegedűs” koncert kapcsán. A beszélgetésből kiderül, hogy a hangszertanulás, ha igazán szereti valaki, könnyű lesz a lelkének, hogy a közös zenélés lényege a megtartó erő, és hogy egy gyors statisztika szerint a felkészülés során mintegy ezerötszázszor hangzik fel a teljes műsor. A legfrissebb adásban a koncertből is elhangzik néhány részlet.

A Törteli Stabilizáló Mozgás Program egy hiánypótló fejlesztési forma. Segítségével olyan, a test középső harmadában lévő izmok fejleszthetőek, amelyeket rendre elhanyagolnak. A mozgásprogram kidolgozása nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem hosszú sportszakmai múlt előzte meg. A módszer elemei mellett a következetesség, a rendszeresség, a gyermektől elvárható munka elvégzésének követelménye hozza meg az igazi eredményeket, vallja az ÖKK Podcast vendége. Törteli Zoltán a judot először sportolóként űzte, majd edzőként a gyermekekkel szerettette meg. Hosszú ideje foglalkozik fogyatékossággal élő gyermekekkel, felnőttekkel, akiknek az életében a sport nemcsak az egészséget, a fejlesztést szolgálja, hanem megerősíti őket lelkileg is, hogy elhiggyék, ők is sok mindenre alkalmasak és képesek. A beszélgetésből kiderül, hogy a fizikai és lelki (meg)erősítésre mindenkinek szüksége van. Szó lesz arról is, hogy a stabilizáló mozgásprogram nemcsak a gyermekeknek, hanem nőknek és férfiaknak, fiataloknak és időseknek egyaránt hasznos, és arra is fény derül, miben segíti a szakemberek munkáját a másfél literes műanyagpalack, az átlátszó plexi tábla és a homok.

Akció, jótállás, hatósági áras termékek, rezsiköltségek változása – ezek azok a témák, amelyekről napi szinten beszélgetnek egymással az ismerősök, szomszédok, családtagok. A vásárlóknak, azaz a fogyasztóknak sok mindennel kell tisztában lenniük. Például, hogy az „ársapkás” termékek köre milyen széles, milyen mennyiségnek kell egy-egy üzletben rendelkezésre állni, és mire kell figyelni a napokban érkező gáz- és villanyszámlák kapcsán. Az ÖKK Podcast adásának vendége Ulcz Miklós fogyasztóvédelmi szakember, aki a jótállásra és szavatossági időre vonatkozó jogszabályok változásáról is beszámol az adásban.

Az országban ötödik helyszínként 1955-ben kezdődött az emelt szintű ének-zenei oktatás Székesfehérváron. Az Ady Endre utcai tanítóképzőben egy osztálynyi hatéves, csillogó szemű gyermek kezdte el tehetségét bontogatni az iskola alapítói, Mihályi Gyuláné Eszti néni és Pakodi Ferencné Klári néni elhivatott pedagógusok szerető, gondoskodó vezetésével. Munkájuk gyümölcse, hogy diákjaik – akik közül többen a zenei, pedagógusi pályát választották – egytől egyig zeneszerető és -értő felnőttekké váltak. Az ÖKK Podcast vendége Hartyányi Judit karnagy, művésztanár 1963-ban végzett az első ének-zenei osztályban. Már hatodik osztályos korában szervezett és vezényelt kórust, furulyázott, fuvolázott, kamarazenélt és Eszti néni több kórusának is tagja volt. Bár a középiskolában nagyon szerette a kémiát, mégis egyenes út vezetett a Zeneakadémiára, ahol karvezetés szakon végzett. Az azóta eltelt fél évszázadban tanított, kórusokat vezetett, szerte a világban vitte hírül és adta át Kodály módszerét. Magas színvonalú szakmai munkájáért augusztus 20-a alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át. Mint mondja, Székesfehérvárról elkerült, de a mai napig elkíséri mindaz, amit itt tanult, amit itt kapott. „Megmelengeti az ember szívét még most is, ha 60 év távlatából visszagondolok az ének-zeneiben eltöltött évekre, mert olyan értékeket adott, ami egy életen át erőt ad, elkísér.” 

Horgolt és kötött takarók, apró kis buksikra való sapkák, többezer színes korapolipok – számokkal így (is) mérhető a Furfangos Kezek elmúlt öt éve. A kötés-horgolás, a kézimunka, mint érték megőrzése céllal 2018-ban alakult klub tagjai nemcsak saját örömükre, hanem az arra rászorulóknak segítséget nyújtva forgatják kötő- vagy horgolótűiket. Október 22-én, szombaton bárki csatlakozhat nagyszabású adománygyűjtő napjukhoz, amelyet a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartanak 9 és 15 óra között. Az ügyeskezűek elsajátíthatják az apró polipok, játékok készítését, amelyet a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban fekvő beteg gyerekeknek, koraszülötteknek juttatnak el, vagy adományaikkal erősíthetik a 6 éves, fehérvári Kovács Lóri fejlődését. Többek között erről is mesél a Furfangos Kezek Klub alapítója, Botosné Kárász Brigitta az ÖKK Podcast legfrissebb adásában.

A RÉV egy mozaikszó: a Remény – Élet – Változás szavakból áll, melyek a változtatni vágyó emberek, függőségben élők és hozzátartozóik felépülésére jellemzőek. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia elsősorban az alkohol-, drog-, nikotin-, gyógyszerfüggők és a játékszenvedéllyel küzdők ellátására vállalkozik, valamint az ezzel kapcsolatban felmerülő családi problémákkal foglalkozik. 1997. április 15-én kezdte meg segítő tevékenységét, az országban harmadikként a szervezet Székesfehérváron, a Móri út Irányi Dániel utcai sarkán lévő épületben. Az indulásról, a feladatokról, az elmúlt 25 évről beszélgetünk az ÖKK Podcast vendégeivel, Cserta Gáborné egykori és Farnas István jelenlegi vezetővel. Arról, hogy milyen jelei vannak a függőségnek, hogy milyen fontos a terápia során a holisztikus szemlélet, vagyis nemcsak az egyénnel, hanem az őt körülvevő környezettel, a családdal való együttműködés, amely magában hordozza a gyógyulást.

Globális felmelegedés, energiaválság, környezeti katasztrófák, társadalmi konfliktusok… a világot sújtó, az emberek vállára komoly terhet rakó problémák, amelyeket sajnos nem lehet egy varázsütéssel eltüntetni.  Azért azonban, hogy ne csak jelenünk, hanem a minket követő generációknak jövője is legyen ezen a Földön, mi magunk is sokat tehetünk. Gondolok itt csak néhány példát említve a szelektíven gyűjtött szemétre, az esővíz hasznosítására, a házunk előtt lévő növényzet gondozására, kis közösségi tereink szebbé tételére a környezet érdekében, míg a konfliktusok enyhítésére társadalmunk alakításán, egy-egy területen élők, dolgozók, közös tevékenységet végzők összefogásán is sok múlik. Áll Székesfehérváron egy háromemeletes, igényes, modern sarokház, amely az országos nyugdíjpénztár számára készült 1938-ban, Kotsis Iván terve szerint. A ház helyén 1826-ban hasonló beépítés volt. Az egykori városfal és a déli rondella nyomvonala átszeli az ingatlant. A ház múltját két emléktábla őrzi, jelenét lakói élik, és tesznek arról, hogy jövője is szép legyen. A Várfok utca 1. szám belső udvara idén nyáron megújult: a tervezést, kivitelezést dr. Nagyné Ferenczy Eleonóra indította el és valósította meg lakótársaival. Ennek köszönhetően ma már egy mediterrán ország hangulatát idéző, színes, virágos terecske színesíti az ott élők mindennapjait. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában e közösségi tér születéséről hallhatnak.

A hűvös reggelekkel beköszönő ősz sokunkat ösztönöz arra, hogy feltöltsük házipatikánkat immunerősítő, valamint a megfázás tüneteit enyhítő, gyógyító szerekkel: teával, szirupokkal, illóolajokkal. Sokan évek óta maguk gyűjtik a vadon termő gyógynövényeket a Herbárius túrákon, Lencsés Rita vezetésével. A fitoterapeuta, gyógynövényszakértő sok év tapasztalatát osztotta meg első könyvében, hogy minél többen eredhessenek a gyógynövények nyomába. Az idei évben megjelent „Kertünk patikája” azzal a céllal született, hogy a hazánkban termeszthető gyógy- és fűszernövényekkel is megismertesse az olvasókat. Abban is segítséget nyújtva, hogy akik egészségük megőrzése érdekében, illetve öngyógyítás céljából szeretnék ezeket termeszteni, hogyan fogjanak hozzá, és miként dolgozzák fel otthon a növény részeit. A könyvbemutatót követően látogattunk el a nyár végén egy meseszép fehérvári kertben, ahol a kiadványban látható fotók készültek, és illatozva rozmaringot, kasvirágot, lent, kakukkfüvet, izsópot és édesgyökeret, a kerti ágyások mellett beszélgettünk növényről, egészségről, természetről, múltról és jövőről egyaránt. A színes virágok és zöldellő növények között sétálunk az ÖKK Podcast legújabb adásában, amelyből az is kiderül, a bíbor kasvirág nemcsak kertünk dísze, de testünk gyógyítója is, hogy a babér és a bazsalikom valójában miért is mozgó növény, és azt is megtudhatjuk, milyen hatása van az oregánónak a lelkünkre.  Fény derül arra is, hogy irtás helyett a kövér porcsint érdemes cserépben tartani, nemcsak friss íze, hanem komplex omega tartalma miatt is.

Egy felmérés szerint ma a megkérdezettek több mint 50 százaléka még hagyományos autóval közlekedik, ám az elmúlt években érezhetően nőtt az elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel vagy gyalog járók száma. Szeptember 16. és 22. között zajlik a Mobilitási Hét, amelynek célja a tiszta és fenntartható közlekedés népszerűsítése. Székesfehérvár elkötelezett ennek megvalósításában. Jól mutatja ezt a kerékpárút-hálózat bővítése, az e-töltőállomások megjelenése, a lakosság már igénybe veheti az elektromos rollereket, a tömegközlekedésben az elektromos hajtású autóbuszokat (szeptember végéig már mind a 12 busz forgalomba áll). A lehetőségek rendelkezésre állnak, és ma talán az az egyik legfontosabb feladat, hogy megtanuljuk, hogyan kell ezeket használni, nemcsak technikailag, hanem összehangolva úgy, hogy az a közlekedőt szolgálja – állítja az ÖKK Podcast vendége. A fenntartható közlekedés fejlesztésében érdekelt 45 vállalat iparági képviseletét ellátó Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, Pukler Gábor a technika legújabb vívmányait bemutató Menő jövő programot is a hallgatók figyelmébe ajánlja. Az Elektromos járművek napján, szeptember 18-án, vasárnap a Rákóczi utca – Várkörút lezárt szakaszán sok újdonságot láthatnak és tesztvezetésen ki is próbálhatnak az érdeklődők.

Létezik Székesfehérváron egy hely, ahol kéthetente összegyűlnek fiatalok és régebb óta fiatalok, hogy hangszert kézbe véve felfrissítsék zenei tudásukat, vagy éppen megtanulják a gitározás, a bendzsózás, a mandolinozás technikáját. Az Akusztikus Zenei Klubot több mint tíz éve indította útjára Kremnitzky Géza. A klubvezető, aki maga is zenész, a Hugarikum együttes alapítója, azt vallja, szükséges, hogy az emberek ne felejtsék el a hagyományos hangszerek hangját, az akusztikus zenei kultúrát. Éppen ezért választotta a AZK jelszavának: „Akasszátok le a falról a gitárokat!” A hívószót jónéhányan meghalltták, így az elmúlt években kialakult egy nagyon klassz csapat, akik kéthetente összejönnek a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Gyakorolnak, közösen zenélnek, meghallgatják, bíztatják egymást. Az újonnan érkezőket örömmel fogadják, hiszen egy újabb hangszer, egy újabb előadó, aki akár szerző is lehet, csak hozzáad a közösséghez. Az ÖKK Podcast legújabb epizódjában megismerhetik az Akusztikus Zenei Klubot. Stábunk a Szent István Művelődési Ház udvarában rendezett nyilvános kiskoncerten járt. A Kremnitzky Gézával készült beszélgetésben részleteket is hallhatnak az előadásokból.

Megmerítkezhettek a magyar történelemben mindazok, akik részt vettek a Székesfehérvári Királyi Napok tíznapos eseményén. Tudományos előadások, szemet gyönyörködtető kiállítások, kardpengésektől, udvari zenészektől hangos, középkort idéző nyüzsgő belváros, az államalapítás napján méltó megemlékezések sora, összművészeti gála és rendhagyó színházi előadás is szerepelt a műsorban. Az Ökk Podcast legfrissebb epizódjában folytatjuk beszámolónkat az idei Székesfehérvári Királyi Napokról.

Túl vagyunk a Székesfehérvári Királyi Napok félidején. Az ÖKK Podcast új epizódjában egy rövid összefoglalót hallhatnak a mesés megnyitóról, a pompás színekbe öltözött épületekről, a fergeteges folkfesztiválról és az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója előtt tisztelgő eseményekről. Az adás második felében – a teljesség igénye nélkül – ajánljuk az augusztus 21-ig tartó összművészeti fesztivál még előttünk álló programjait. A Koronázási Ünnepi Játékok keretében szertartásjáték, kézműves bemutatók, középkori forgatag és az augusztus 20-i, nemzeti ünnepi programok várják a Belvárosba látogatókat.

Tárt kapukkal és gazdag programkínálattal várja Székesfehérvár augusztus 12-e és 21-e között mindazokat, akik kíváncsiak az Árpád-ház korára, királyaink mindennapjaira és ünnepeire. Akik a történelmi hagyományok tisztelete mellett nyitottak a játékra, az újdonságokra, szeretik a néptáncot, a komoly- és könnyűzenét. Élvezik a nyár minden pillanatát, főleg, ha jó fúvószene szól a Zichy ligetben, vagy éppen a Városház téren. Kíváncsian erednek a történelmi titkok nyomába, vagy szívesen megtanulják a betűszedés, az aranyozás technikáját. Van erejük, hogy saját és nézőtársaik örömére beszínezzék a Bartók Béla teret néhány drótszamár hátán. Szívesen mókáznak a gólyalábasokkal és a város középkorból itt termett lakóival, és van merszük bemenni a jósok sikátorába, ahol kártyavetéssel, hörcsögjóslással ismerhetik meg jövőjüket. A bátrabb természetűek akár középkori csatában is részt vehetnek, de elméjüket is élezhetik az óriás sakktáblán zajló ütközetben.  A nagy forgatagban a parkok, terek a pihenésre, a templomok, szakrális helyszínek az elcsendesülésre adnak lehetőséget. Ha mind erre, és még egy kicsit többre is kíváncsiak, akkor nincs más hátra, mint részt venni a Székesfehérvári Királyi Napokon, amelyre mindenkit szeretettel várnak.

A 80 éves fehérvári adóállomás történetéről szóló ÖKK Podcast sorozat záróadásában dr. Demeter Zsófia történész az ötvenes évek zavaró adásairól, a zajgenerátorokról, a táviratváltások történelmi hatásairól szól, és érdekes történetek is megoszt a hallgatósággal. Megismerhetik Ormos Vilmost is, aki az öreghegyi állomáson is dolgozott és Ormos Gerő néven hatalmas írói életművet hagyott hátra. A Fejérmegyei Napló munkatársa volt, majd ő alapította a Fehérvári Kis Újságot. A hang­játék műfajának kidolgozói közé tartozott, ily módon kedvelt szerzője volt a rádiónak. Az is kiderül, a fehérvári rádiósoknak a repülőkhöz hasonló nimbuszuk alakult ki. Ehhez nyilván hozzájárult az a kissé titokzatos légkör, ami őket körülvette.

A fehérvári adóállomásról szóló sorozattal folytatódik az ÖKK Podcast mai epizódja Dr. Demeter Zsófia történész az adóállomás fejlesztése mellett mesél azokról a személyekről, akik nyomot hagytak a városban. Kiderül, kinek a nevét viselte sokáig a Novák-lakótelep, hogyan jelenik meg városunk a hívójelekben, valamint szó lesz a Bányatónál épülő bombabiztos állomásról.

Ha a magyarországi rádiózás történetét szóba hozzuk, legtöbbünknek az  évszámok és a helyszínek a dallamok szárnyán érkeznek. Az LGT Rádió című dalából  jól tudjuk, hogy 1923-ban a Gyáli úton egy kopott bútorszállító volt az első  stúdió, majd 1924-ben már az Állatkertből sugároztak koncertet. Székesfehérvár a  rádiózás történetében fontos szerepet játszott. Emlékét több épület, utcanév is  őrzi, de hogy hogyan is indult el, és milyen volt ez a rádiózás, amelynek  elsődleges célja nem a műsorszórás volt, kiderül az ÖKK Podcast háromrészes  beszélgetéssorozatából. Dr. Demeter Zsófia történésztől a technikai vívmányokon  túl azt is megtudhatjuk, milyen szerepe volt a székesfehérvári állomásnak a Los  Angeles-i olimpia közvetítésében, hogyan fogadták az ideérkezőket a város lakói,  valamint az is kiderül, hol volt a Bikasziget a városban.

Az erkélyen álló műanyagdoboz, amelybe beleesett az eső, a kertben fedetlenül álló esővízgyűjtő hordó, a fahasábokat vagy homokozót takaró ponyvában összegyűlt víz éppen elég ahhoz, hogy felneveljük otthonaink körül a „házi” vérszívókat. Egy kis odafigyeléssel valamennyien sokat tehetünk annak érdekében, hogy minél kevesebb szúnyog keljen ki a nyári időszakban. Az ÖKK Podcast legújabb epizódjában beszámolunk arról, hogy Székesfehérváron a csípőszúnyogok elleni védekezés az egészség és a helyi ökoszisztéma védelme érdekében komplex módon kezelik. A központi szúnyoggyérítést, amely elsősorban földi kémiai irtást jelent, a Katasztrófavédelem végzi, Székesfehérvár Önkormányzata emellett, saját kezdeményezésre a lokális, biológiai gyérítés rendszerének kialakítását is megkezdte a Lokímica Magyarországgal együttműködve. A szakemberekkel: Kőszegi Dániellel, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnökével, Manuel Garcia Howlett-tel, a Lokímica Magyarország ügyvezetőjével és Csete Gábor természetvédelmi szakmai vezetővel a Csónakázó-tó partján beszélgettünk a biológiai szúnyoggyérítésről, és a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa, dr. Kemenesi Gábor virológus videobeszélegetéssel kapcsolódott be a műsorba, miközben éppen fehérvári szúnyogok vizsgálatára készült a laboratóriumban.

Berger Hanna Sára arra vágyik, hogy egyszer élőben lássa távcsövön keresztül a Jupiter nagy vörös foltját, űrmérnöknek készül, öt-hat hangszeren játszik, a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálóban tanul és tovább is adja tudását Székesfehérváron, és diákmunkásként a Bakony szívében, a Pannon Csillagdában vezet csoportokat. A Teleki Blanka Gimnázium tanulója szenvedélyesen érdeklődik a fizika, a csillagászat és a matematika iránt, és az e területeken rendezett versenyeken sikerrel vett részt az elmúlt tanévben is. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásának vendége a 16 éves gimnazista, aki céltudatosan készül a jövőre. Mint mondja, már gyerekkorában elhatározta, hogy csillagász lesz. A beszélgetésből kiderül, jó úton halad, és hogy ezen a nyáron egy különleges utazás is vár rá. Egy kétfordulós megmérettetést követően részt vehet a Portói Egyetem Asztrofizikai Tanszéke által szervezett AstroCamp táborban, amelybe a világ 45 országából 15 fő kap meghívást évente.

A Telekiben először kézilabdacsapatot alapító, majd a Vasvári gimnáziumban a fizika-kémia tárgyak tanítása mellett atlétikaedzőként tevékenykedő Döbrentei Gyula, vagy ahogy a fiatalok egymás közt, nagy tisztelettel nevezték: Füge tanár úr, diákként atletizált, majd egy budapesti sportegyesületnél kézilabdázott. Amikor a Vasvári egykori igazgatója felkérte, hogy nézzen oda néhány hónapig az atlétákra, nem gondolta ő sem, hogy ebből 17 év lesz. A történetet a veterán atléták találkozóján elevenítette fel az Ökk Podcast legfrissebb adásának vendége Döbrentei Gyula pedagógus, Székesfehérvár díszpolgára, egykori alpolgármestere. A ma is aktív – ahogy ő mondja: korának megfelelően aktív – életet élő Tanár úrral a találkozót követően ültünk le beszélgetni. Az atlétikától indultunk el, így szó volt az edzői és pedagógusi pályáról, arról, mi minden jelenthet sikert egy sportoló életében. A döntésekről, amelyek mindig a diákok, a versenyzők érdekeit szolgálták. A műsorból az is kiderül, hogy bár az atlétikai edzőséget éppen 40 éve hagyta abba, a pedagógusi hivatást 32 éve váltotta a közéleti pályafutás, egykori tanítványai a mai napig hívják, keresik, tarják vele a kapcsolatot. Mint mondta, ebben a hónapban is három osztálytalálkozóra hivatalos. Ebből két osztály éppen hatvan éve érettségizett. Feleségével, aki szintén hosszú évtizedekig tanított Székesfehérváron, hamarosan átveszik vasdiplomájukat, amely azt jelenti, hogy 65 éve léptek a pedagógusi pályára.

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a kuckó a parasztházban a kemence és a fal között levő szűk hely, átvitt értelemben egy otthonos hely, illetve a nyilvánosságtól való elvonulás jelképe. Székesfehérváron Vörösmarty Kuckó néven programsorozatot indított tizenéveseknek ez év februárjában a Vörösmarty Társaság. A fiatalok előadhatják verseiket, prózáikat, amelyeket társaikkal és a Kuckó házigazdáival, Bokros Judit újságíróval és P. Maklári Évával, a társaság egyik alelnökével meg is vitathatnak. Az ÖKK Podcast könyvheti adásából az is kiderül, ez egy olyan bátorító környezet, amelyben a szárnyát bontogató, az irodalom, az írás iránt érdeklődő fiatalok megmutathatják alkotásaikat, segítséget, inspirációt kaphatnak. Bokros Judit újságíró az indulásról mesél, míg Klock-Balog Rozália, Palánszky Lili és Rózsavölgyi Ádám az irodalommal való kapcsolatáról, az alkotás folyamatáról is. A diákok megosztják a hallgatókkal saját költeményeiket. Akik szeretnének megismerkedni személyesen is a Vörösmarty Társaság ifjúsági csoportjával, látogassanak el június 11-én, szombaton a Könyvheti Piknikre. A Bartók Béla téren felállított színpadon 15 órától zenés verses programmal mutatják meg magukat a tehetséges fiatalok.

Éppen ötven évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete június ötödikét a  környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánította. A világnap  célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének  fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a  gazdasági fejlődésre is. A 2022-es környezetvédelmi világnapnak Svédország ad  otthont. Az idei év mottója” Csak ez az egy Földünk van!”, középpontjában a  fenntarthatóság és a természettel való harmónia áll. A szakemberek arra hívják  fel a figyelmet, hogy a pánikkeltés és a szorongás erősítése helyett a  cselekvésre és a megoldásra helyezzük a hangsúlyt. Nézzük meg, mit tudunk mi  tenni? Éljünk környezettudatosan, gyűjtsük szelektívan a hulladékot,  takarékoskodjunk az erőforrásokkal, kertészkedjünk és komposztáljunk. Figyeljük  meg és figyeljünk oda a minket körülvevő világra apró csodáira. Így tettek azok  a fehérvári óvodások és iskolások is, akiknek segítségét kérte Bogaras bácsi és  Katica. A Bogárháton társulat alapítói, Sasvári Zoltán és felesége Sasváriné dr.  Borbíró Katalin érzékenyítő meséjében bemutatta, milyen fontos szerepet töltenek  be a rovarok az ökoszisztéma fenntartásában. Az Ökk Podcast „zöld” adásában, a  Bogárréten rögzített beszélgetésből kiderül, hogyan alakult meg a „bogaras”  társulat, mennyire mozognak otthonosan a gyerekek a rovarok világában, és az is,  hogy a helyi Gaja Környezetvédő Egyesület hangyaszorgalmának is köszönhetően  hogyan szélesedik a zöld kör Székesfehérváron.

Az ÖKK Podcast interjúsorozatának vendégei több mint 40 éve hivatásuknak  élnek. Az Elhivatottak-kal készült beszélgetésekből kiderül, melyek azok  a tulajdonságok, amelyek nélkülözhetetlenek egy-egy ilyen életpályához. A  kitartás, a szakma szeretete mellett a megújulás, a nyitottság és a rugalmasság  szavak kerültek eddig a Hozzávalók címszó alá. Következzék most egy újabb  példa arra, hogyan marad valaki több évtized után is mosolygós, vidám  óvodapedagógus, egyszemélyben nevelője és partnere a játékban, a  foglalkozásokban a gyerekeknek. Az a kedvesség, ragaszkodás, ahogy egy óvó nénit  tud szeretni egy gyerek, az semmihez nem fogható, vallja a ÖKK Podcast  Elhivatottak sorozatának vendége. Szabó Mónikának a székesfehérvári  iskolai évek, az ének-zenei tagozat olyan alapokat adott, amelyek egyértelművé  tették a pályaválasztást: tanító néni lesz, ám helyhiány miatt nem került be a  főiskolára. A Köfém Óvodában sikerült elhelyezkednie képesítés nélkül óvó  néniként, ahol a gyerekkel való találkozás után megszületett a döntés. 1982-től  2020-ig az Ikarus, majd a Maroshegyi Óvoda óvodapedagógusa volt. Egy váltást  követően az Ybl Tagóvodában folytatta a pályafutását. Mint vallja, nehéz  élethelyzeteken mindig az óvoda segítette át.

Bár Róma nem épült fel hirtelen, egy nap alatt, az online térben a több mint ezeréves történelemmel bíró Székesfehérvár jól ismert épületei három hónap alatt nőttek ki a földből. Hogy hogyan? Erről maguk az építők mesélnek az ÖKK Podcast friss epizódjában. Az építőcsapatok tagjai általános iskolások, akik két-három-négyfős csapatokban arra vállalkoztak, hogy a kedvelt videojáték, a Minecraft világában is megjelenítik városunk oktatási, kulturális intézményeit, vagy éppen sportlétesítményeit. Az Alba Innovár felhívására 40 csapat jelentkezett, és közülük tizennyolcan jutottak az építőverseny döntőjébe. A nagyon jó, a még jobb és a legjobb alkotásokat bronz, ezüst és arany minősítéssel értékelte a zsűri, és három különdíjat is kiosztottak. Az egykor volt és ma is álló, „kockás” fehérvári épületek közötti sétát a Mesteri Trió, a Bányamanók, a Block Prók Forever, az Alapítók, a Catedral Builders, és a Trió Alfa csapattagjai vezetik. Tartsanak velünk, érdemes!

Az Árpád úti Óvoda 1950-ben, a Vízivárosi Óvoda 1978-ban nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt. Míg az előbbi egy kertvárosi, majd később emeletes házakkal bővülő városrészben látta el feladatát, addig a Vízivárosban a lakóteleppel együtt született meg az óvoda. 10 éve e két intézmény közösen, ám hagyományait, szokásait megőrizve folytatja nevelő munkáját. Az elmúlt évtizedek alatt sok minden változott, átalakult, de egyvalami biztos nem: az óvodákban nagy szeretettel fogadják a gyermekeket, családokat a kiváló óvodapedagógusok és a munkájukat segítők. Az Árpád úti Óvoda óvodaigazgatója 45 éve gyakorolja hivatását. Ez idő alatt tulajdonképpen három generáció járta, illetve járja ki az óvodát. Kitartás? Hivatástudat? A szakma szeretete? Mi az, ami ezen a pályán tartotta? Erről is hallhatnak a legfrissebb adásban. Az ÖKK Podcast vendége Neubauer Jánosné Erika óvó néni. 

Tíz évvel ezelőtt, 2012. május 11-én nyitotta meg kapuit a Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérváron. Moskovszky Éva baba- és Réber László grafikai gyűjteménye olyan kiállítóterekben kapott helyet a Hiemer-házban, ahol minden a játékról szól. A gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szórakoztató és érdekes kiállítás mellett múzeumpedagógiai programok, konferenciák, előadások, koncertek várták és várják ma is a látogatókat a múzeum tereiben. Annak idején a gyerekek vették birtokba az épületet, és hagyománnyá vált, hogy a Hetedhét Játékmúzeum minden évben együtt ünnepli a születésnapját legifjabb látogatóival. Május utolsó hétvégéje, idén immár (8-9-)-10. alkalommal ismét két napra óriási játszótérré változik a Belváros. A kicsik részt vehetnek a Hetedhét Játékfesztivál központi elemén, a mesés-játékos Hétpróbán, de lesznek színpadi programok és szabadjáték is. „Egy múzeum emlékeket őriz, amelyeket megoszt a látogatókkal. Idén arra kérjük a családokat, készítsenek egy egyedi albumot, amely a Hetedhét Fesztiválon készült fotókból áll, és osszák meg velünk élményeiket.”- mondja az ÖKK Podcast vendége. Dr. Nagy Veronika múzeológus hívja a gyerekeket, május 28-án és 29-én jöjjenek és segítsenek Zsuzskának, Fruskának és Olivérnek a fesztiválon, mert Édesmama a szatócsboltba, a patikába és a kalaposhoz is elküldi őket, de bizony a gyerekszobában is rendet kell rakni, mert hamarosan régen látott, szigorú tekintetű vendég érkezik a messzi Párizsból….

Új társadalmi innovációs programot indított a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány. A települési jól-lét, az idős- és fogyatékospolitika, valamint az adományozás rendszerszintű fejlesztését célzó WelloSyst erősíti az összefogást és az együttműködést az önkormányzat és a különböző szervezetek, intézmények, civilek között. Az ÖKK Podcast vendége, Farnady Judit programkoordinátor az időskori stratégia kapcsán arról is beszél a legfrissebb adásban, hogy milyen módon kell időskori stratégiát alkotni ahhoz, hogy a nyugdíjba vonulást ne a „szakadék szélén állás” érzésével éljék meg, hanem felkészülten, megvalósításra váró tervekkel. Az egyéni felkészülés mellett ebben kiemelt szerepet játszanak a városban működő civil szervezetek, kulturális intézmények. A stúdióbeszélgetésből az is kiderül, fiatalok és idősek hogyan dolgozhatnak a generációk közötti együttműködése erősítésén, a gazdasági élet szereplői tervezhetnek-e a 60+-os munkavállalókkal, valamint, hogy a tapasztalatátadás érdekében érdemes megtanulni, hogyan lehet egy sztorit röviden és élvezetesen elmondani.

Folytatódik az ÖKK Podcast Elhivatottakcímű sorozata, amelyben olyan fehérváriakat ismerhetnek meg, akik több mint négy évtizede teljesítenek szolgálatot különböző szakterületeken. A legfrissebb epizód vendége gyermekként elszántan készült a tanítói pályára, Pécsen kezdte tanulmányait. Egy fél év után szembesült azzal, hogy nem ez az ő útja. 1981-ben képesítés nélküli óvónőként lépett be a Videoton Óvodába, ahol 40-45 gyermekről gondoskodott. Hamar rájött: ez az ő hivatása. A kecskeméti főiskolán szerzett diplomát, és a tanulás, a folyamatos önképzés a mai napig fontos számára. Béndek Gáborné, vagy ahogy óvodásai szólítják, Ági néni 35 éven át fejlesztve játszott, és táncolva tanított többszáz óvodást, majd hat évvel ezelőtt lett a Gyöngyvirág Óvoda vezetője. A beszélgetésben szó lesz az elmúlt évtizedekről, a mindennapokról, és az óvodapedagógusok és segítőik hivatásáról, amelynek célja, hogy a rájuk bízott gyerekek biztonságban töltsék el napjaikat és örömmel járjanak óvodába.

A napsütés, a jó levegő, a mozgás és a zöldségekben bővelkedő változatos étrend a tavaszi időszakban frissítő testnek és léleknek egyaránt. A vitaminok pótlására, a szervezet erősítésére annál is inkább szükség van, hiszen az elmúlt őszi-téli hónapokban szinte havonta kellett megküzdeni az egymást váltó vírusokkal. Az ÖKK Podcast vendége, dr. Gruiz Andrea gyermekgyógyász háziorvos megosztja tapasztalatait arról is, hogyan fogadták el a betegfogadás megújítását a szülők, és hogyan használják a telemedicina adta lehetőségeket. A beszélgetésben szó lesz még a kullancs elleni védekezésről és a nyári táborokra való felkészülésről is.

Az ÖKK Podcast most induló sorozatában olyan fehérváriakat ismerhetnek meg, akik több mint négy évtizede teljesítenek szolgálatot különböző szakterületeken. Székesfehérvár Önkormányzata idén első alkalommal hűségjutalommal ismerte el és köszönte meg az óvodai és bölcsődei szektor, valamint a szociális szféra munkatársainak azt a hosszú évek óta kiemelkedő és elkötelezett munkát, amelyet a város intézményeiben végeznek. A közel kétszáz szakember között van az az öt óvodapedagógus is, akik több mint 40 éve indultak el ezen a pályán. Sorozatunk első vendége Nagyné Cseterics Éva, a Szivárvány Óvoda vezetője, aki szülei javaslatára az óvónőképző szakközépiskolában kezdte meg tanulmányait Székesfehérváron. A 14 éves, csendes, visszahúzódó gyermek egy pillanatra meg is ijedt, hogy vajon hogyan tud majd egy csoportot vezetni, ám a tankönyveket kezébe véve megnyugodott, hogy itt mindent megtanul. Az elméleti tudás megszerzését követően 18 évesen 43 nagycsoportossal kezdte el a munkát, ami – mint mondja – nem volt egy egyszerű feladat. A beszélgetésből kiderül az is, mitől lesz sikeres a vegyescsoport, miért fontosak a nemzetközi kapcsolatok a nevelői munkában, illetve hogyan lehet közel három évtizeden át töretlen hittel és lelkesedéssel vezetni egy intézményt.

Három év után idén augusztusban ismét megnyitja kapuit a Szent István király-bazilika. A belső térben 2019-ben kezdődött restaurálási munkálatok a végéhez közelednek. Az ÖKK Podcast stábja lehetőséget kapott arra, hogy egy rövid sétát tegyen kamerával és mikrofonnal a kézben a szépülő épületben. Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festőrestaurátor-művésszel és Smohay András művészettörténésszel, az Egyházmegyei Múzeum igazgatójával az állványokon lépkedve beszélgettünk az elmúlt években zajló munkákról, többek között a mintegy 2000 négyzetméter felületen megtisztított és konzervált freskókról. Ottjártunkkor a szentélyben és a középső boltozati szakaszban feltekintve már elénk tárult a megújult Szent Istvánt ábrázoló mennyezetfreskó, amely az elmúlt évszázadokban sok változáson ment keresztül. A beszélgetésből kiderül: a feltárási munkáknak köszönhetően hogyan nyerte vissza „fiatalságát” államalapítónk az egyik festményen, mire használható a SZEMvezető, milyen kortárs műalkotással gazdagodik a templom és hogyan születik újjá az a közel 360 ezer aranypötty, ami erősíti a mennyei világérzést.

A címben szereplő mozi hirdetését egy 13 éves fiatalember olvasta a XX. század első felében. Az ifjút, miután meghallgatta, miből is állna ez a munka, a sors választás elé állította. Néhány hétre Erdélybe ment édesapjával hadiutat építeni – 1943-at írunk ekkor –, de a sors úgy akarta, hogy ő és a mozi elválaszthatatlanok legyenek. Évtizedeken keresztül vetített szülőfalujában, Vésztőn, majd Budapesten, és az ötvenes évek végétől Székesfehérváron, ahova katonaként a reptéren teljesített szolgálatot, majd a leszerelést követően az Ikarus gyárban dolgozott. 1958. október 15-től lett a Gárdonyi Géza Művelődési Ház mozigépésze. Élete első filmje, amit vetített A viharkapitány volt, amelyet több tízezer méter film követett. Erről precízen vezetett füzetek tanúskodnak, amelyekbe az ÖKK Podcast vendége, Kiss Lajos mindent pontosan feljegyzett. A Gárdonyi mozigépészével készült beszélgetés mesés időutazás, amelyből megtudhatják, hány kilogramm egy előadás, miért nélkülözhetetlen az interjúhoz egy csavarhúzó és egy zseblámpa, hogyan működik a vetítőgép, és arra is fény derül, milyen titkot rejt a gépház alatti lépcső a maroshegyi kultúrházban.

Anafilaxia – a szó, amelyet a szerencsésebbek nem ismertek eddig. Az év elején azonban bejárta a hír az országot, hogy egy gyermek súlyos allergiás rohamot kapott és életét vesztette, mert nem volt kéznél a segítség. Az anafilaxia súlyos, életveszélyes, a teljes szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, amelyet megjelenésekor azon nyomban, a mentő megérkezéséig kezelni kell. Erre valók a gyógyszertárakban elérhető, vényköteles, előretöltött injekciós formák, amelyek izomba is adhatóak, és a beteg vagy hozzátartozója maga is kezelni tudja. Az ilyen allergiával küzdő vagy erre hajlamos betegeknél mindig kéznél van ez az injekció, és ettől az évtől kezdve már Székesfehérváron az oktatási és gyermekgondozási intézményekben is ott lesz. Legutóbbi ülésén döntött arról a város képviselőtestülete, hogy az allergiás rohamokat kezelő injekciókat kapnak a fehérvári bölcsődék, óvodák, általános iskolák és a középiskolák. Az Ökk Podcast friss epizódjában dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel és dr. Wilhelm Róbert házi gyermekorvossal beszélgetünk e témáról.

Nemcsak lélekemelő, a virágok nevét viselő, vagy azok ihlette zeneművek csendülnek fel, hanem a virágok, mint gyógyító növények is szerepet kapnak Kopiás Gabriella és Tóka Szabolcs közös koncertjén. A Virágkoncert igazi tavaszváró program lesz március 10-én, csütörtökön. A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban 18 órakor kezdődő hangversenyt Lencsés Rita gyógynövényszakértő, fitoterapeuta előadása teszi még „virágosabbá”. Az elmúlt időszak kényszerű csöndje, a hangszerek némasága nagyon indokolttá teszik az élő hangversenyek szervezését abban a hitben, hogy ha újra megszólalnak a hangszerek, az közösséget épít, erősíti a lelki egészséget, mondta el az ÖKK Podcast vendége, Kopiás Gabriella fuvola- és énekművész. A legfrissebb epizódban a koncert kapcsán nemcsak a művészetek, hanem a kultúrák találkozásáról, egymásra és beszélgetőtársamra gyakorolt hatásukról is szó lesz. Arról a sok-sok tapasztalatról, tudásról, amellyel egy Magyarországról indult, Ausztriában évtizedeket, Új-Zélandon pedig több évet élt alkotóművész gazdagodott és tért haza Székesfehérvárra.

Okosóra, okostelefon, okos háztartás…. egyre több technikai eszköz vesz körül minket, ami „okos”. De vajon tudják-e, mire jó az okostányér? Tálal? Süt-főz? Öntisztul? Egyik válasz sem helyes. Az Okostányér program a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által készített táplálkozási ajánlás elnevezése, amelyben megtalálhatóak felnőtteknek és 6-17 éveseknek ajánlott ételadagolási útmutatók is. Az egészséges táplálkozás, a vitaminok, a mozgás a járványidőszakban talán még nagyobb hangsúlyt kapott. Az ÖKK Podcast vendége, Mészárosné Jaskó Enikő dietetikus segít abban, hogyan állítsuk össze saját okostányérunkat. Praktikus tanácsokat ad szülőknek, nagyszülőknek gyermekeik egészséges táplálkozásához, és az adásból kiderül, a túlsúlyos gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt az okosan összeállított fogyókúra az egészséges életmódhoz vezető út.

Megújuló iskolaépületek, Aranybulla Emlékév, allergiás reakció ellenni  injekciók, tömegközlekedési reform, hűségprémium – csak néhány téma a teljesség  igénye nélkül az idei év fehérvári híreiből. A kötelező önkormányzati feladatok  biztosítása mellett beruházásokkal és most induló fejlesztési tervekkel, nagy  lendülettel vágott neki a 2022-es esztendőnek Székesfehérvár. Mint ahogy lakást  felújítani, nyaralni, bevásárolni, az otthoni „kötelező” feladatokat ellátni nem  lehet idő- és pénzbeosztás nélkül, úgy egy közel százezer fős város sem működik  pénzügyi alapok nélkül. Az ÖKK Podcast epizódjában dr. Cser-Palkovics András  polgármestert kérdeztük Székesfehérvár 2022-es költségvetéséről. A műsorban  kiderül, miből áll össze a több mint 106 milliárd főösszegű költségvetés; fontos  kérdés-e, hogy milyen forrásból fejlődik a város, valamint azt is megtudhatjuk,  miért „kuruc” város Székesfehérvár.

A XX. század második felének egyik legnagyobb Pannónia-kutatója, aki munkásságával bizonyította, hogy nemcsak a fővárosban vagy egy egyetemi városban lehet a tudományt nemzetközi színvonalon művelni. Sokoldalú tudományos munkásságának, kiemelkedő szakmai és közösségépítő munkájának köszönhetően az egyfős Fejér megyei múzeum rövid idő alatt országosan és nemzetközileg is elismert szakmai műhellyé vált. Dr. Fitz Jenő 1921. február 5-én született. A Szent István Király Múzeum 2021-ben számos rendezvénnyel emlékezett meg az intézmény egykori igazgatójáról, az ÖKK Podcast ezen februári epizódjában a Fitz100 emlékévet záró konferencián elhangzott visszaemlékezésekből és naplórészletekből készült műsorral várja a hallgatókat.

Az ÖKK Podcast fehérvári tehetséges fiatalokat bemutató sorozatában a Diák – Deák Galériában várjuk a hallgatókat. A Városi Képtár – Deák Gyűjtemény Anna Margit halálának 30. évfordulója kapcsán tavaly hirdetett pályázatot, amelyre összesen 200 munkát küldött be tíz fehérvári iskola. A festőművész képtárban is látható Ősz halász, Bábu, Csendélet, Rémület című alkotásai a diákok szemén és érzésein keresztül értelmezve születtek újra. A kiállítás rendezője, Szűts Angéla kalauzolja a hallgatókat a tárlaton, és mesél a traumákkal és betegséggel küzdő Anna Margit bábus korszakáról, és arról, hogy a gyerekek lelkén keresztül hogyan születnek újjá, válnak színessé és örömöt, humort kifejező szereplőkké az eredetileg nagyfejű, kiszolgáltatottságra utaló, sokszor maszkszerű fejek, bábuk. Hogyan lesz a télből tavasz…

Zenét szerez, zongorázik, dobol, rajzol. Hazai és nemzetközi versenyek első helyezettje, a Virtuózok egyik különdíjas versenyzője. Azt mondja, művészet nélkül nem tudja elképzelni az életét. Az ÖKK Podcast vendége Varga Nadin. A kedves, érzékeny, tehetséges diák a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium 11. osztályába jár, ahol tanáraitól, osztálytársaitól sok inspirációt kap. A beszélgetésből az is kiderül, mit jelent a hároméves gyermek életében egy bátor kistücsök, aki hegedűjével és barátaival minden akadályt legyőz, egy édesapa, aki rockzenekarban játszik és egy nagypapa, aki orgonál, valamint a család támogató jelenléte, amely a gyermek szakmai fejlődése érdekében lakhelyet is változtat akár. Az adásban szó lesz az amerikai Ifjúsági Zeneszerzők Nemzetközi Versenyéről, amelyen két alkalommal is elsőhelyen végzett: nyáron a „Kiskece lányom” népdal általa készült feldolgozását adta elő zongorán, majd ősszel Grand Prize díjat kapott. Akkor egy kórusművel, a Körbindulóval nevezett, amit a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium kórusa adott elő Mihály György karnagy vezetésével. Nadin felkészítő tanárai Vasvári Tamás, Galambos Zoltán, zongora tanára Kovács Éva. zene mellett Nadin a zeneszerzés lépéseit is megmutatja a hallgatóknak.

Több évtizede hagyomány, hogy a Magyar Kultúra Napja előestéjén, január 21-én a székesfehérváriak az Öreghegyi Közösségi Házban találkoznak, ahol kiállítással, irodalmi műsorral, koncerttel emlékeznek a magyar nyelv ünnepén. Mivel január elején elkezdődtek a közösségi ház felújítási munkálatai, így az idei évben e napon rendhagyó módon egy szubjektív összegzéssel jelentkezik az ÖKK Podcast. A Fanta-villa néven is jól ismert épület mintegy 70 éve a városrész közösségi központja. Szinte mindenkinek kapcsolódik valamilyen élménye élete során hozzá: az első meseelőadás, egy hajnalig tartó táncház, tartalmas beszélgetőestek, értékes kiállításmegnyitók, hangulatos jazzkoncertek, a házban működő csoportok összejövetelei, a heti tánc- és mozgásórák, vagy éppen a Kossuth iskola nyolcvanas évekbeli diákjainak a tanulás. Azt azonban nem sokan tudják, hogy a ház falai között van egy apró kis helyiség, amely őrzi azoknak a személyeknek az aláírását és üzentét, akik akár előadóként, akár munkatársként részesei voltak a Fanta történetének. Így olvasható idézet Bujtor Istvántól, Cseke Pétertől, Gregor Józseftől, Török Ádámtól és HOBO-tól, de rajzzal üzent az utókornak Szakály Antal, M.Tóth István, és a fehérvári diákéveknek állított emléket mondataival Eperjes Károly és Vörös Zsuzsa is. A Technikai tanszék születéséről, a dedikálófal történetéről, szereplőiről, a közösségi ház életéről a ház egykori gondnoka, a „vargalaci”, azaz Csáki-Varga László mesélt.

A Magyar Biotechnológus-hallgatók Egyesületét november végén hivatalosan is bejegyezték, ami azt jelenti, hogy az alapítók immár egyesületi formában folytathatják tevékenységüket. Az ÖKK Podcast vendége az egyesület elnöke, Kiss Benjamin. A műsorban szó lesz arról, hogy a belvárosi gimnázium légoltalmi pincéjében forgatott, fizikai kísérleteket bemutató kisfilmek, a természetismereti versenyek, a támogató iskolai közeg, egy bátor család, aki több-kevesebb lelkesedéssel, de jól veszi az otthon végzett kísérletek akadályait, valamint a kíváncsiság és tettrekészség hogyan vezeti a székesfehérvári fiatalembert céljai megvalósításában. Arra is fény derül, hogyan kamatoztatja alapszintű hegesztő, kovács és asztalos ismereteit egy leendő biotechnológus a mindennapokban.

A „SZÍN-TÉR” /Színjátszó-Versmondó/ Egyesület a TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00453 azonosító számú projekt keretein belül rendezte meg december végén a Mesélő Házak audiovizuális térélmények, hangzó utcai múzeum című programjának záró rendezvényét. Az ÖKK Podcast következő epizódja az Igézőből jelentkezik. Egy családban minden fontos dolgot a konyhában, asztal mellett beszélnek meg, így az egykori Székesfehérvár és a városlakók életéről mesélő, beszélő, éneklő házak történetét kutatók és írók: Nagy Judit, a programot indító Szín-Tér Egyesület elnöke, Bobory Zoltán költő, Kocsis Noémi újságíró, Magony Imre könyvtáros, író, Sohonyai Edit író, és Váczi Márk történész, városkutató is egy, a Szabad Színház játszóhelyén berendezett konyhában foglaltak helyet az asztal körül, és osztották meg gondolataikat, élményeiket a projekttel kapcsolatban. A térben és időben tett utazás során megállunk a Basa utca 1. szám előtt, s a kapun belesve egy gyermek emlékein át jelennek meg az ’50-es évek lakói. A Pelikán Udvarban tapsolhatunk Borostyán művészúrnak, míg a Fekete Sas Szálló eseményeiről Boross Mihály újságíró tudósít. A Vörösmarty Színház tűzesete, az utcán egy-két pofonnal elintézett vita mellett kiderül, miért térnek ki a bank épülete elől sokan a Belvárosban, melyik utca lakói élnek az egykori vesztőhely területén, milyen dallamok szólalnak meg a Mátyás-emlékműnél, és hogyan készítette el a sült libát a felsővárosi fertályos asszony, Kati néni, amikor a piacnapra készült.

Az új év kezdete előtt néhány nappal kissé lelassul a világ, az életünk, és lehetőség adódik arra, hogy összegezzünk. Az ÖKK Podcast évzáró epizódjában dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel tekintünk vissza 2021-re. Egy képzeletbeli mérleg két serpenyőjébe válogatjuk szét a Székesfehérvár jelenét és jövőjét meghatározó döntéseket. Hallhatnak sikerekről, tervekről, újratervezésről, amelyek ezt az évet jellemezték. A beszélgetésből az is kiderül, milyen személyes tanulságokkal zárja ezt az évet a város polgármestere.

Mint egy sebesen száguldó vonat, visz minket az idő az év egyik legbensőségesebb ünnepe felé. Az utazásunk során három állomáson állunk meg, ahol kalauzaink már várnak. Dr. Lukács László néprajzkutatóval a karácsonyfa történetét ismerhetjük meg, szemezgetve a XIX. és XX. század fordulójának újságcikkeiből, amelyekből kiderül többek között, hogy a Felsővárosban miért akasztották szögre a dióval, almával, illatos süteménnyel díszített fát, és azt is megtudhatjuk, hogy Székesfehérváron évszázados hagyománya van a mindenki karácsonyfájának. A második állomáson virágok, színek és formák, no meg az adventi koszorúk világában kalauzolja a hallgatókat Winkler Krisztina virágkötő. A harmadik állomáson a zene szárnyán utazunk először Szent Miklós nyomában keletre, majd a karácsony és az újév felé vesszük az irányt az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatójával és művészeti vezetőjével. Ruff Tamás és Dobszay Péter megosztják velünk személyes gondolataikat is az ünnepvárással kapcsolatban.

A falon újra és újra megjelenő életfa és a kiállítótérből kiszűrődő népzene mutatja az utat a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületébe betérőknek, hogy jó helyen járnak. Az „Egy élet e tánc, melyben lélek a dal” – Pesovár Ferenc emlékezete kiállítás 2021 novemberében nyílt a népzene- és néptánckutató, a múzeum egykori néprajzi osztályvezetője emléke előtt tisztelegve. Az ÖKK Podcast legújabb epizódjában dr. Varró Ágnes néprajzkutató, a kiállítás rendezője vezet körbe bennünket. A tücsökzenével és kolompszóval kísért tárlatvezetés során bekopogtatunk Pesovár Ferenc irodájába, amely Fehérvárra kerülésekor egyben a szobáját is jelentette. A néprajzi raktárban elképzelhetjük munka közben a frissen szerzett tárgyakat leltárba vevő szakembert, majd kilépve a múzeum falai közül egy térkép és sok-sok kép segítségével terepre indulunk: fényképezőgéppel, jegyzetfüzetekkel felszerelve fedezzük fel Pesovár vezetésével Fejér megye gazdag néprajzát. A fehérvári bölcsőcske, a mohai tikverőzés, a sibálás, az országban első szabadtéri múzeum, a sukorói tájház mind-mind a nevéhez köthető. A kiállítást végigjárva az is kiderül, hogyan lehet egy birkanyájnak összhangzattana, és hogy hosszú keresés után hol talált rá a juhait kereső pásztor pantomimikus-tánc zenéjére Pesovár Ferenc.

Egy rádió nélküli rádiós szakkör hatalmas lelkesedéssel, minden újra nyitott pedagógusok és támogatói szülői kör, no, meg egy sötét padlás: ennyi kellett egy kisközösségi rádió születéséhez. „Csak ennyi?” – kérdezhetik sokan! Nem. Nem. Ennél jóval több: motiváció, közösség, rádiós pedagógia és DIÁKOK. A sok munkának köszönhetően országos elismerések, a sikeres pályázatok eredményeként pedig egy fénnyel teli, modern szerkesztőség.  A magyar rádiózás napján, december 1-jén ünnepelte 10+1, azaz 11. születésnapját a Táska Rádió. A Lánczos Kornél Gimnázium kisközösségi rádiójában az elmúlt egy évtized alatt több mint 250 diák vett részt a napi műsorok szerkesztésében, készítésében. A születésnapon egykori és jelenlegi diákok találkoztak, örültek egymásnak, és meséltek arról, mennyi mindennel gazdagodtak ebben a fehérvári műhelyben. Az Ökk Podcast hallgatói fültanúi lehetnek az ünnepi pillanatoknak, valamint az elmúlt évtizedről Ollerinyi Tamás programigazgatóval készült interjúnak.

Egy év csúszással ugyan, de annál nagyobb izgalommal és örömmel kezdtek neki, vagyis folytatták az Országos Gregor József Énekverseny szervezését a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Székesfehérvár immár hatodik alkalommal ad otthont e rangos eseménynek november utolsó hétvégéjén. Az ÖKK Podcast legfrissebb műsorában László Szilvia énekművész, énektanárral, főszervezővel és dr. Halmai Katalin operaénekessel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárával, a zsűri elnökével beszélgettünk. Szó volt a háromévenként megrendezett rangos megmérettetés indulásáról, Gregor József Székesfehérvárhoz és Gárdonyhoz való kötődéséről, valamint az is kiderül, kik azok a „hangszerkészítő” mesterek, akiknek minden tehetség felfedezéséhez egy kis aranykulcsocska lapul a zsebükben.

A bástya szó jelentése: várhoz kapcsolódó építmény; erős védelmező, amely veszély ellen védelmet nyújt, erőt ad. Nem véletlenül esett a választás erre a szóra, amikor a család- és gyermekjóléti feladatokat ellátó, egykori nevén családsegítő központ új nevet keresett. A közel három évtizeden át 16 telephelyen dolgozó szociális szakemberek 2021 tavasza óta egy helyen, egy minden szempontból XXI. századi épületben, az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központban látják el feladataikat az Irányi Dániel utcában. Egy költözés soha nem egyszerű feladat. Ez sem volt az: sok helyszínről egy helyre, a szolgáltatás folyamatos biztosítása mellett, járványidőszakban… A központ munkatársai azonban kiemelten helyt álltak, ennek a ÖKK Podcast hallgatói is fültanúi lehetnek. E hónapban két olyan világnap is van – a szociális munka napja november 12-én, és a gyermekjogok világnapja november 20-án –, amelyek apropóján a legfrissebb epizódban bejárhatjuk együtt a központ épületét. Megismerve az ott folyó munkát, betekintést kapunk az esetmenedzserek, a család- valamint az óvodai és iskolai szociális segítők mindennapjaiba. Utunk során Tisztl Henrik, az intézmény vezetője kalauzol, és együtt követjük a központ logójában is megjelenő három színt: a kéket, a zöldet és a narancssárgát.

Ismerik a kihúzócska játékot? Tudják, hogy lassan negyedszázada, hogy felfedezték a váci múmiákat? Vajon mi köti össze Gulácsi Lajos, Márfi Ödön és Anna Margit képzőművészeket a Vörösmarty Színház színművészével, Kiss Diána Magdolnával?  Az ÖKK Podcast következő epizódjában a Múzeumok Őszi Fesztiválja székesfehérvári programjaiba hallgathatunk bele. A Szent István Király Múzeum három helyszínén az Új Magyar Képtárban, a Hetedhét Játékmúzeumban és a Városi Képtár – Deák Gyűjteményben választ kapunk a kérdésekre.

Hamarosan elérhető lesz a világhálón annak a rendhagyó irodalomórának a hanganyaga, amelyet két székesfehérvári zenész, Mits Péter és Györök Márk állított össze. A Lánczos Kornél – Szekfű Gyula Ösztöndíj támogatásával készülő Érzékenyítés – Énekelt versek összeállításban többek között Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály, József Attila és Nagy László megzenésített költeményei csendülnek fel. A Kodolányi Egyetem egykori diákjaként Márk négy szemeszteren keresztül hetente járt órára Mits Péterhez, és az egyéni órák keretében kezdték el a közös hangszeres játékot. A látássérült zenész, akinek abszolút hallása van, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a megzenésített verseket művészi és egyben érzékenyítő program keretében mutatja be középiskolásoknak. Az előadások sikerét jelzi, számos kérés érkezett, hogy lemez formájában is tegyék közzé az énekelt verseket. Az ÖKK Podcast hallgatói egy kis betekintést kaphatnak a stúdiómunkába. A hangfelvétel szünetében beszélgettünk az előadókkal az anyag születéséről, a közös munkáról.

Évek óta hagyomány, hogy a Városszépítő és -Védő Egyesület tavasszal és ősszel temetői sétára hívja a Székesfehérvár várostörténete iránt érdeklődőket. Az ÖKK Podcast hallgatói Poklosi Péter, az egyesület elnökének vezetésével egy csendes őszi sétán ismerhetik meg a Hosszú-temetőben nyugvó neves személyiségeket, síremlékeiket és a sírkert művészi értékű alkotásait. A séta a temető bejáratánál álló kápolnától indul. Az október végi adásból kiderül, ki volt az az orvosdoktor, aki zeneköltőként is alkotott, a díszes bútorok hány helyen hirdetik ma is a Rác utcai asztalosmester keze munkáját, és hogy a múlt őrzői, a városvédő egyesület elhivatott tagjai, a támogatók és a mindenkori fiatalság közös munkájának köszönhetően hogyan újulnak meg a síremlékek.

A játék megjelenése egy kiállításon nemcsak arra jó, hogy minél több látogatót vonzzon, hanem ténylegesen hozzátesz a társadalmunk és az elmúlt korok megismeréséhez. A tárgy, amellyel minden időben a gyermek megteremti a maga külön világát, a kutató számára sok mindenről mesél. Gondoljunk bele, a játékokon keresztül, legyen ez baba, huszár, kisautó, vagy éppen társasjáték, a nagy történelmi események és a mindennapok egyaránt megjelennek a gyerekszobában is. A Szent István Király Múzeum Hetedhét Játékmúzeumban látható Moskovszky-gyűjtemény a polgári családok életét mutatja be az enteriőrökön keresztül. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Múzeumban logikaijáték és kártyagyűjtemény látható, ahol arra is választ kapunk, miért volt nélkülözhetetlen kelléke a polgári otthonoknak a kártyaprés. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum muzeológusa pedig egy családi fotó alapján kezdte el kutatását, hogy milyen játékokkal is játszottak a XX. század elején egy indiai-magyar család gyermekei, de a XX. század történelme megjelenhet akár egy órán is társasjáték formájában. Mindezekről a Moskovszky Éva emlékére hetedik alkalommal megrendezett Játékkonferencia kapcsán beszélgettünk dr. Nagy Veronika muzeológussal, aki az értékes és páratlan gyűjtemény feldolgozása mellett évek óta kutatja a játéktörténet Székesfehérvárral kapcsolatban lévő korszakait, eseményeit, emlékeit, és e kutatómunka során bukkant rá egy olyan újságcikkre, amelyből kiderült, hol is készült egykor a világhírre is szert tett Fehérvári paripa. Ha kíváncsiak erre Önök is, akkor kattintsanak, és induljon az ÖKK Podcast játékos epizódja!

Van, aki szovjet és csehszlovák bélyegek gyűjtésével kezdte, van, akit a szeméttelepen talált nagy kupac képeslap varázsolt és indított el a bélyeggyűjtés útján, és akad olyan is, aki az iskolatársak könyvespolcain fedezte fel a bélyeggyűjtemények varázslatos világát. Ez is kiderült a Székesfehérvári Városi Bélyeggyűjtő Kör legutóbbi kiállításán, ahol három generáció képviselőjével, a 80 éves Fehérvári Józseffel, a hatvanas éveiben járó Kaszás Gáborral és a Kör legfiatalabb tagjával, a 35 éves Faragó Róberttel ültünk le egy asztalhoz beszélgetni arról, mit is jelent számukra a bélyeggyűjtés. Az ÖKK Podcast vendégeitől megtudhatják, hogy az első lépéseket követően ki milyen területre specializálódott. A beszélgetésből kiderül, mik azok a személyes bélyegek, milyen kutatómunkát kíván a mobilpostai bélyegzések rendszerezése, valamint arról is szó esik, mi a parafilatéria.

Fény derül-e a titokra egy biblioterápiás foglalkozáson? Milyen okos eszközöket használnak az idősebb korosztály tagjai? Kik voltak az 1848-as forradalom magyar tüzérségének tagjai, és vajon ki kölcsönözte a legtöbb dokumentumot az ablakon keresztül a járványidőszakban? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Országos Könyvtári Napok idei fehérvári rendezvényein. A Vörösmarty Mihály Könyvtár tagkönyvtárai 22 eseménnyel kapcsolódtak az október 4-től 10-ig tartó országos programhoz. Az ÖKK Podcast stábja a Mészöly Géza utcai, a Tolnai utcai és a Széna téri Tagkönyvtárba invitálja a hallgatókat, hogy minden kérdésre választ kapjunk.

Gyógyító beszélgetés dr. Gruiz Andreával

Csak kicsit köhög! Éppen, hogy folyik az orra! Nahát, reggel még semmi baja nem volt! Ugye, ismerősen hangzanak ezek a mondatok? Beköszöntött az ősz, és ha még a hőmérő higanyszála napközben inkább tavaszi és nyári meleget mutat, a házi gyermekorvosoknál jelentkező betegek száma bizony arról árulkodik, hogy a gyerekek visszatértek az óvodai, iskolai közösségbe. A hosszú nyári időszak után, talán azt is mondhatjuk, hogy minden évben menetrendszerűen emelkedni kezd szeptember második-harmadik hetében a felsőlégúti megbetegedések száma. A családban a probléma mérlegelését követően aztán a gyógyítás is különböző szinteken indul: van, aki a házi patika minden szerét beveti, s néhány napos pihenőre kiveszi a gyermeket az intézményből. Akad olyan, aki gyógyszerhez nyúl, és azzal felszerelve küldi intézménybe mindennap az iskolást, óvodást, mondván, ez csak egy kis megfázás, és van, aki azonnal orvoshoz fordul. Hogy melyik mikor a jó megoldás? Mekkora a szülő felelőssége a döntésben? Hogyan működik, működhet együtt szülő és orvos a gyermek gyógyítása érdekében? S hogy a koronavírus-járvány alatt hogyan alakult át a betegfogadási rendszer, illetve ez milyen előnnyel és hátránnyal járt? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az ÖKK Podcast mai epizódjában dr. Gruiz Andrea házi gyermekorvossal.

Mennyi fürjtojás kell 1 kg liszthez, ha száraztésztát gyúrunk? Mekkora bálatömböt készítenek PET palackból a szelektív hulladék feldolgozása során? Hány darab pólóból készülhet egy takaró? Ezek nem matematikai feladványok, hanem olyan kérdések, amelyekre választ kaptak a kisdiákok a Fehérvári Családi Életmód Hétvége egészségtudatos és környezetbarát életmódra nevelő játékos foglalkoztatóján. A zsibongó sátorban az ÖKK Podcast hallgatói a gyerekekkel közösen standról standra járva tudhatják meg a kérdésekre a válaszokat a Depónia, a Zöldellő Sárrét Egyesület, Orondpuszta képviselői mellett Szabadi Péter méhésztől és Schultz Györgytől, a Jancsárkert Piac és Közösség Egyesület vezetőjétől.

Több mint két évtizedes szolgálatot követően az Öreghegyi Plébánia Karitász Csoportjának tagjai és vezetősége átadta a stafétát az új csoportnak. A szolgálat átadását, ugyanúgy, mint az elmúlt húsz évet, egy alaposan előkészített, szeretetteljes út előzte meg. Az Ökk Podcast következő adásnak vendége Kádár Sándorné Katalin, aki annak idején négy-öt társával együtt  úgy gondolta, hogy segíteniük kell a rászorulókon. Az adományok elosztásából, a rászorulók felkutatásából induló munka során szépen sorban építették fel a hatékonyan működő szervezetet. Az adománygyűjtéseket családi délutánok, napközis táborok és nyaralások szervezése követte, amelyekben a lehetőség megteremtése mellett a tartalmas programokra is nagy figyelmet fordítottak. Szolgálatukat megismerte az egész város, hiszen mindenhol segítettek, ahol csak tudtak. Az évek teltek, és ahogy Kati fogalmaz: „mi sem lettünk fiatalabbak”, így örömmel fogadták, amikor három évvel ezelőtt megkezdődött egy új csoport építkezése a karitászon belül, és látták, hogy a fiatalabb csatlakozók lelkesen kapcsolódtak be a segítő tevékenységbe. A beszélgetésből az is kiderül, miért is volt szerencsés lépés ez a járványidőszakban.

Nagyragadozók, hüllők, madarak, rovarok életének egy-egy pillanata látható Máté Bence installációin, amelyek megállásra késztetik a Belvárosban sétálókat. Az idei évben a 623 természetfotóból álló szabadtéri tárlatát két helyszínen mutatja be a világszerte ismert természetfotós, ebből a hazai kiállításnak Székesfehérvár ad otthont augusztus 27-től egy hónapon át, majd októbertől Strasbourgban lesz látható. A Pusztaszeren élő alkotó 15 éves korában kezdett természetfotózással foglalkozni. Hamar kiderült, hogy az elszánt fiatalembernek helye van e területen. 2010-ben, a kiállításon is látható Árnyjáték című képéért a szakma Oscar-díjának tartott „Az év természetfotósa” címet is elnyerte. Az elmúlt két évtizedben nyert több mint hétszáz díj mellett tavaly a Forbes magazin címlapjára került, 2021-ben pedig a Magyar Arany Érdemkeresztet is megkapta. A láthatatlan természetfotós, Máté Bence nagy utat járt be több mint húsz év alatt. Az ÖKK Podcast következő epizódjában többek között mesél arról, hogy milyen is egy igazán jó les, hallhatunk a képek születésének történetéről, és a beszélgetés során a szerkesztő számára új értelmet nyert az idő fogalma is.

Horváth Irma tizenöt éve tanítja a fehérvári és környékbeli családokat ölbéli játékokra, együtt mondókázik, zenél és énekel a Ringatókon. Ezek a foglalkozások nemcsak a zenei nevelésről, egy közös nyelv elsajátításáról szólnak, de bensőséges élményt adnak, valódi lélektől lélekig találkozások. Megtanítanak arra, hogyan adjunk játékot, ölelést, időt – a kicsiknek úgy, mint saját magunknak. Itt mindenki kinyithatja, adhatja önmagát, és kint hagyhatja a terheket. Irma maga a teljességet keresve találta meg a Ringatókat, amiben ő is igazán önmaga lehet – ez az út vezeti a természetbe is, ami írásra inspirálja. Tavasszal jelent meg Horváth Irma első kötete, az Életeken át, versekkel, prózákkal, amiket nagyrészt a Vértes ihletett. Erről is szól a beszélgetés, sok énekkel, zenével.

Ősszel tűzi műsorára az Ítélet és kegyelem című tévéjátékot az MTVA. A Sobor Antal Perelj, Uram! című regényéből készült filmet, amelyet tavaly novemberben Csákberényben forgattak, Szikora János rendezte. A film az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején mártírhalált halt csákberényi katolikus pap és református lelkész történetét dolgozza fel. A filmforgatást követően bő fél évvel, július 12-én, a két egyházfi halálának évfordulóján rendezett megemlékezést követően ünnepélyes keretek között mutatták be az alkotást a filmben is szereplő csákberényiek előtt.

A bemutatót követően az ÖKK Podcast stábja is visszatért Csákberénybe, ahol tavaly novemberben készítettünk egy összeállítást az egyik forgatási napon. A műsort követően hívott fel bennünket Kovács Miklós, akinek, mint az a későbbi beszélgetéseinkből kiderült, komoly szerepet adtak az égiek a 172 évvel ezelőtt mártírhalált pap és lelkész emlékének ápolására. Miklós sok segítséget nyújtott a helyszínek bejárásán a film készítőinek is, és amikor felkerestük, készségesen vállalkozott arra is, hogy térben és időben is elkalauzoljon bennünket Szikszai-Manszbarth történetében, amely Csákberény és egyben Kovács Miklós családjának története is. AZ ÖKK Podcast mai adásában teszünk egy rövid sétát a Vértes lábánál fekvő ékszerdobozka utcáin, ahol egykor egy kisgyermek minden reggel a Manszbarth utcán indult iskolába, cseperedett a református közösség védelmében, és vált emberré, aki bár sokfelé járt a világban, mindig hazatért szülőfalujába. A beszélgetésekből kiderül, hogyan őrzik történelmüket az itt élők, hogyan élték meg a filmforgatást, miért kellett felmászni a templomtorony tetejébe a rendezővel, és vajon hogyan lehet egy macska ökumenikus?

Szeretet, avagy kárhozat címmel idén jelent meg Zilahy L. Ágnes könyve. A regény a koronavírus-járvány alatt született, amikor a bezártság, a megváltozott, számunkra ismeretlen helyzet új kihívásokat hozott a közösségek, családok, baráti társaságok életébe. A lelki problémák felerősödtek, felszínre tört sok olyan kérdés, amelyeket addig a hétköznapok „eltakartak”.  Többek között ezek a kérdések is dolgoztak az íróban a könyv születésekor. Az immár háromkötetes szerző legújabb regényében Sarah és Zara, egy édesanya és leánya kapcsolatán keresztül tárja fel egy amerikai és egy olasz család életét, amely két fiatal szerelmének köszönhetően fonódik össze. Az olvasó azonban nem egy romantikus lányregénybe csöppen, hanem súlyos kérdéseket feszegető, drámai helyzetekbe. Az író a két főszereplő naplóját, és ezzel életük fontos pillanatait, nagy titkait tárja fel. Megpróbál kapaszkodókat adni ahhoz, hogyan lehet nehéz helyzetekből jól kijönni, és rávilágít arra, hogy a pillanatnyi jelenben helyesnek ítélt szülői döntések vajon hátrányt vagy előnyt jelentenek-e a következő generációnak. Az ÖKK Podcast vendége Zilahy L. Ágnes író, akivel a szépirodalomról, a pedagógusi pályáról, az utazásokról és a tapasztalatszerzésről is beszélgettünk a most megjelent könyve kapcsán.

Az a kijelentés, hogy a fiatalok nem akarnak, és nem is csinálnak semmit, az kamu. Ezt is képviseli a KAMU, a fiatalokból álló székesfehérvári összművészeti csoport, akik joggal büszkék rá, hogy a rendezvényeik teltházasak, mint legutóbb a Museum Caféban szervezett tanévzáró buli is. Slam poetryről, zenélésről, ifjú képzőművészekről beszélgettünk, és arról, hogy kellene egy hely – Pajor Dórával és Szolnoki Zsófiával, a KAMU megálmodóival és szervezőivel.

Volt, aki örült, volt, aki bánkódott, volt, aki kivirult és nagyon sokan bezárkóztak. A koronavírus nagy küzdelemre hívta a testet, és annak ellenére, hogy szerencsére sokan nem fertőződtek meg, a járvánnyal járó lezárások, korlátozások, a közösségi lét hiánya bizony a lelket is próbára tette. Az óvodások, iskolások, középiskolások az elmúlt két tanévben hosszú ideig nem találkoztak kortársaikkal. Az oktató-nevelő munka, a tanulás a digitális térben zajlott, és az otthon hirtelen munkahellyé, osztályteremmé és csoportszobává alakult át. A kis és nagy közösségek, családi kapcsolatok változtak. Újragondolásuk, erősítésük kinek jobban, kinek kevésbé ment. Sokan érezték úgy, hogy szakemberhez fordulnak segítségért. Az ÖKK Podcast vendége Kégl Viktória klinikai gyermekszakpszichológus, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Gyermek Pszichiátriai Szakrendelés és Gondozó munkatársa, akivel a pandémia három hulláma alatt szerzett tapasztalatai mellett arról is beszélgettünk, hogyan lehet újraépíteni a gyermekek társas kapcsolatait, miben segíthetnek a felnőttek a problémák megoldásában.

A 2021-es esztendő felénél járunk, a koronavírus-járvány harmadik hullámát követően tavasz végén egy lassú nyitással újra elindult az élet. Hogy milyen volt ez az első félév, a 2020-as tapasztalatokból mit tudott kamatoztatni a város, hogyan alakult a költségvetés, hol tartanak a fejlesztések, beruházások? – Többek között ezekre a kérdésekre válaszol az ÖKK Podcast legfrissebb adásában Székesfehérvár polgármestere. Dr. Cser-Palkovics András szól a válságba került ágazatok megsegítésére létrehozott gazdasági mentőcsomagról, a fehérvári felsőoktatás és a gazdaság szereplőinek együttműködéséről, a gazdasági és kulturális élet újraindulásáról és az augusztusi ünnepi programokról is.

Július második felétől jön a puding próbája: hogyan funkcionál az új fehérvári buszhálózat és menetrend, amit a kevesebb átszállás, jobb járatsűrűség és csatlakozások, könnyebben megjegyezhető indulási időpontok, hosszabb üzemidő jegyében terveztek meg. A város közössége április közepétől véleményezhette a tervezetet, és a beérkezett mintegy 500 észrevétel alapján egészen a bevezetés hetéig alakítottak, módosítottak rajta. Például az ipari parkok műszakkezdései vagy az őrhalmi szőlőknél élők és az Öreghegyről közlekedők igényei mentén.

És hogy végül milyen lesz a tömegközlekedés július 17-től? Pap Zsigmond közlekedésmérnök, az új menetrend tervezője válaszol a kérdéseinkre.

„Vannak vidékek legbelül” – egy létező, élő, a tájképfestészettől független művészi magatartás hívja elő az Összetartozunk című tárlatban a Kányádi-verssort. Szücs György művészettörténész, a kiállítás kurátora gondolkodásra készteti a látogatókat a gyűjteménnyel, összefüggésekre, a határokon átnyúló izmusokkal való kapcsolatokra mutat rá, konkrét utalások helyett. Olyan irányvonalat, támpontokat vagy ösvényeket kínál a 82 határon túli magyar remekmű, amelyek segítségével beláthatjuk: az elvontabbnak gondolt megközelítések ugyanolyan alaposak, végiggondoltak, és adott esetben a kisebbségi sorsnak vagy akár univerzális megközelítésnek is teret adnak, fogalmazott a kurátor.

Tartsanak velünk a Csók István Képtárba egy hangos tárlatvezetésre, ’nézzük meg’ együtt a festményeket, szobrokat, térplasztikákat, grafikákat és installációkat a kilenc tematikus sarokban – végigjárva az ösvényt az Elindultam szép hazámból kezdetűtől a Belső tájak képein át A magány feloldásáért témákig.

Gyermekkorában a kíváncsiság hajtotta, és kezdett el futni Kovács István, aki bár hivatalosan csak 1977-ben, hosszútávfutóként teljesítette a maratont, azonban középiskolásként ő már tudta, képes erre. A Fehérváron tanuló diák az egykori öntödénél szállt le a helyijáratos autóbuszról, majd feltűrve nadrágja szárát hazaszaladt Mezőfalvára. A futás a mindennapjai részévé vált. 1992-ben, az olimpia évben Székesfehérvárról indulva így jutott el Barcelonába, 1998-ban Lappföldre Joulupukkihoz. A tömegsportot népszerűsítő programjaival, a Mikulás- és a Nyuszi-futással több ezer gyermeket szólított és mozgatott meg az egészséges életmód jegyében. Mindezt úgy, hogy a különböző településekre kerékpárral érkezett, legyen szó Székesfehérvárról, vagy éppen a vajdasági Magyarkanizsáról. 2008-ban a pekingi olimpián a fáklyavivő csapat tagja volt, s innentől az olimpia egyik futónagykövete lett. Bár a koronavírus-járvány egy kicsit késleltette, de a tokiói olimpia közeledtével ismét elkezdte az Újra úton az olimpiai fáklya! programsorozatot a Magyar Olimpiai Bizottság védnökségével. A mozgás népszerűsítése mellett az olimpiai naplóba még július 15-ig gyűjti a fehérváriak és Fejér megyeiek magyar olimpiai sportolóknak szóló lelkesítő üzeneteit, derül ki az ÖKK Podcast következő epizódjából.

160 gazdis kutya, 44 ideiglenes befogadó, 27 keresztszülő, 29 lopott zokni és most egy frissen megjelent könyv: Az új kutyád – Útikalauz az örökbefogadáshoz és a kutyás mindennapokhoz. Talán így lehetne röviden, számokban összefoglalni Kovács Dóra és Esterházy Miklós azon tevékenységét, amelyet 2017 óta az állatvédelemben a felelős állattartás érdekében folytatnak. A kutyázással és az örökbeadással töltött elmúlt négy év azonban kevésbé a számokról, mint inkább a szívekről, a mentett négylábúak és kétlábú társuk egymásra találásáról szól. A könyv július 1-jei bemutatója előtt az ÖKK Podcast vendégeiként a fiatal fehérvári házaspár a kutyás tapasztalataik kapcsán szóltak az ideiglenes befogadókról, az örökbefogadás olykor kanyargós útjáról, a munkájukat segítőkről, valamint arról az új közösségről, amely körülöttük alakult és általuk erősödik.

12 dénárt kínált napi bérnek Balog Bálint a bazilika tövében vasárnap reggel összeverődött népnek, akik azzal a szándékkal érkeztek Székesfehérvárra az 1480-as évek elején, hogy részt vegyenek a Koronázó Bazilika átalakításában. A "Vigyázat, építési terület!" történelmi kalandjátékban Haraszti Zsigmond múzeumpedagógus vezetésével első kézből értesülhettek a résztvevők Mátyás király nagyberuházásáról az Emlékhelyek Napja idei nyitóprogramján. Az országos esemény megnyitójának Székesfehérvár adott otthont. Ezt követően élőszereplős sakkszínházi előadás, nyomozójáték és koncert is várta a közönséget. Az ÖKK Podcast mai epizódjában erről szól az összeállítás.

A nehéz időkben ágas-bogas ösvényeinken keressük a jó utat, míg az allén sétálva már messziről látszik a cél, ahova tartunk. Saját utunkhoz segítséget nyújthat az ima, a vers, a könyv. A múlt, benne a gyermekkor emlékei, az évtizedes barátságok, vagy éppen az alkalmakhoz kötődő tartalmas beszélgetések mind-mind iránytűként szolgálnak egy életen át, és jó alapként a vers és próza születéséhez, derült ki Bobory Zoltán szerzői estjén. Az ÖKK Podacast legújabb epizódjában a fehérvári költő, író, a Vörösmarty Társaság elnöke elmúlt időszakban született három új könyvét ismerhetik meg hallgatóink. A Krisztus király plébánia közösségi házában rendezett eseményről készült hangképes beszámolóban megzenésített versek mellett lengyelül is elhangzik majd egy Bobory-vers, valamint részleteket hallhatunk az Allék és ösvények, a Nehéz idők jönnek és az Ima-Vers-Könyv kötetekből.

Bringázni egészséges, vagány, olcsó. Aki bringával megy dolgozni, annak lendületesen kezdődik a napja, és már tett valamit a fenntartható környezetért. A balesetmentes közlekedéshez a legfontosabb egy magabiztos kerékpáros, aki tudja, hogy hogyan kell biciklizni, hol lehet biciklizni, és mik a szabályok. Ugyanis együtt közlekedünk, sokszor figyelmetlenül: lehet, hogy ma autóba ülök, holnap gyalogos leszek, vagy kerékpáros. Nincsen gyalogos, kerékpáros vagy autós kategória, hanem közlekedő emberek vannak, akik szeretnének eljutni A-ból B-be. Jó lenne, ha minél több bringás lenne az utakon, hogy elérve a kritikus tömeget, számottevő közlekedőkként a mostaninál jóval meghatározóbb tényezők lennének a kerékpárosok a fehérvári utcákon. Puhatestűekről, küllőtörőkről, tévhitekről és bringabarát helyi vállalatokról beszélgettünk Horváth Krisztinával, a Magyar Kerékpárosklub műszaki és közlekedésszakmai tanácsadójával, a helyi szervezet önkéntesével és Ódry Annával, a Videoton Holding Zrt. PR- és marketing vezetőjével.

Egy kicsi mozgás mindenkinek kell! – fülünkben cseng még a tornára hívó dallam. Székesfehérváron nyitott tornatermek, sportegyesületek, edzőtermek, uszoda, szabadtéri kondiparkok, edzések, civil szervezetek sokasága adott lehetőséget minden mozogni, sportolni vágyónak 2020 tavaszáig. Aztán a koronavírus-járvány felülírt mindent. Az edző- és tornatermek, közösségi helyek bezártak, szüneteltek a csoportos lehetőségek a járvány ideje alatt. Ám a sokak életében jógyakorlattá vált mindennapi testmozgásra új lehetőségek nyíltak: nagyobb hangsúlyt kapott az egyéni, családi szabadidős programok szervezése a kerékpározástól a futáson át a túrázásokig. Akik pedig otthon maradtak, azok az online tér adta lehetőségek közül válogathattak. Jógázhattunk az Atlanti-óceán partján, táncolhattunk gyönyörű báltermekben, tornázhattunk csodálatosan zöldellő kertekben, ám mindezt egyedül, a négy fal között. Bár mindenki igyekezett valami újat, mást kipróbálni, a képek, a helyszínek mégsem pótolták a közösséget. A nyár közeledtével, a járványügyi szabályok enyhítésével szépen lassan újra megnyílnak a közösségi házak, edzőtermek ajtajai. Az ÖKK Podcast következő részében olyan mozgásformákat ajánlunk, amelyek a testet, a szellemet és a lelket is frissen tartják. Az adásból kiderül, hogyan frissítsük fel magunkat tokától a bokáig, miért is agytorna az örömtánc, és vajon kistalpú, közepestalpú vagy nagytalpú távot válasszunk, ha túrát szervezünk. A mai adás mottója: Idősebbek is elkezdhetik!

Érdekes kapcsolat van a honvédség és a színészet között. A kettő együtt mindenképpen egy jobb embert hozhat ki valakiből. A színészi munkában rendre, fegyelemre van szükség – ami adott dolog, elvárás a Honvédségnél. A színpadon más emberek bőrébe bújsz egy-egy szerep miatt, miközben alkalmazkodnod kell a színésztársaidhoz. Tudnod kell kivárni, amíg a másik elmondja a gondolatait, és csak utána reagálni. Ha a színjátszást a katonaság oldaláról nézzük, megtanít bánni az emberekkel. Sokat segít abban, hogy megfelelő kapcsolatokat építhessen ki az ember. És hogy mit adnak a szerepek? Szabadságot. Bárki lehetsz, csak rajtad múlik, mivé válsz. 

Ezeket a gondolatokat egy podcast beszélgetésben fogalmazta meg Szabó Miklós alezredes, a Szabad Színház társulatának a tagja, aki idén Tinódi-díjat kapott a kultúra Honvédségen belüli közvetítéséért.

Már tizedikesek azok az árpádos kadétok, akik a képzés első évfolyamába nyertek felvételt. Jelenleg az országban összesen 15 középiskolában működik az egyre népszerűbb kadétképzés: Fehérváron a katonai alapok elsajátítása után emelt szintű számítástechnikai oktatásban részesülnek a fiatal lányok és fiúk, a technikum elvégzése után pedig katonák lehetnek, illetve a végzettség jó alapokat és komoly plusz pontokat is ad a felsőfokú tanulmányokhoz. A középiskolások azt mondják, fegyelem és elhatározás nélkül nem lehet csinálni. De hatalmas élményt, kalandot is jelentenek a különböző versenyek, a beavatótábor, a túlélőtáborok, a különböző ejtőernyős vagy búvártábor, a vitorlázórepülés, a közös programok. 

A Székesfehérvári SZC Árpád Technikumának a sportudvarán Szabó István instruktor beszélt a képzésről, a kilencedik évfolyamos kadétok pedig ízelítőt adtak az alaki gyakorlatokból, az akadálypályás bemelegítésből és a laser tag-es lövészetből. Akik pedig még élményekről és tapasztalatokról meséltek: Doktor Ádám és Póka Imre Ádám kadétok, illetve Schindele Antal szakoktató instruktor.

A 17-es gyalogezred egykori laktanyájának falai között megelevenedik a történelem. A Székesfehérvár Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény közel hatezer tárgyi emléke jól átélhető közelségbe hozza a helyőrségben állomásozó katonák mindennapi életét, az államalapítástól kezdődően az 1848/49-es forradalom és szabadságharcon, a Nagy Háborún és a II. világháborún át. Az egykori Tiszti Klub épületében tizenkét éve megnyílt kiállítóhelyen az ÖKK Podcast hallgatóit már várja Páliné Perendi Ildikó főelőadó, múzeumpedagógus és Rangel István főtörzsőrmester, gyűjteményalapító, hogy vezetésükkel a kiállítóterekben egy valódi időutazásban legyen részük a magyar hősök napja, emlékünnepe tiszteletére. A múzeumi séta során megtudhatják, mit jelent a 32M, és arra is fény derül, hol készültek azok az egyenruhák, amelyeket egy ausztrál múzeum adományozott a fehérvári emlékgyűjteménynek néhány évvel ezelőtt, valamint belépünk majd Székesfehérvár díszpolgára, Sipos Gyula ezredes emlékszobájába is. 

A beszélgetést az ÖKK Fehérvár Podcast felületen lehet meghallgatni.

Az e-sporttal foglalkozó média egyik tavaszi szenzációja egy nagy visszatérés: a League of Legends valaha volt legeredményesebb magyar játékosa, Kiss „Vizicsacsi” Tamás újra játszik. Egy teljesen új csapat, az Orange Panther Gaming tagjaként indul a júniusban kezdődő Magyar Esport Kupa, a MEK LoL mezőnyében. A magyar-német-dán, tapasztalt veteránokkal és fiatal tehetségekkel felálló csapat fehérvári projektmenedzserét Köves „DragoR” Balázst, illetve a budapesti, lövész pozícióban játszó Réfi „Regostern” Bálintot kérdeztem a kupa kapcsán – az esélyekről, lolos pályaképről, a nem lolozók fenntartásairól, szenvedélyről, függőségről, a stratégiai játékról magáról.

Katonai pályafutás szárazföldön és vízben, hagyományápolás, szervezőmunka – címszavakban talán így foglalhatnánk össze az ÖKK Podcast következő vendégének eddigi munkásságát. Lévai Miklósnak, saját bevallása szerint, már kisgyermekként a katonásdi volt a kedvenc játéka, a középiskolás kamasz a háborús filmek világát figyelve egyre inkább érezte elhivatottságát a katonai pálya felé, így nem is volt kérdés, hogy tanulmányai végeztével a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítését követően ebben az egyenruhás kötelékben kezdi pályafutását. A harckocsizókat követően a műszaki dandárnál teljesített szolgálatot, majd a folyamatos képzéseknek köszönhetően Székesfehérváron búvárként szolgált néhány héttel ezelőttig, amikor is hivatalosan nyugállományba vonult az alezredes. Mint mondja, naptárt kell vezetnie a rá váró feladatokról, hiszen mióta nyugdíjas, bizony be van táblázva minden hete. A Honvédelem Napján, május 21-én Lévai Miklóssal annak kapcsán ültünk le beszélgetni, hogy lassan egy éve, hogy megválasztották a Honvéd Hagyományőrző Egyesület országos elnökének. A katonai pályafutásról, a hagyományőrzésről, a búvárkodásról is szóló beszélgetésből kiderül, hogy egy katona hogyan győzi le saját félelmét, ha a víz alá kell merülni, vajon milyen adottságok kellenek a jó szervező munkához, és hogyan ünnepli meg az egyesület a Székesfehérvári Gyalogezred alapításának 101. évfordulóját. 

Szennyeződésmentes műanyag, fém, papír és társított csomagolási hulladékok – a konténereken olvasható felirat szerint most már egy helyre dobhatjuk a válogatással összegyűjtött, szelektív hulladékot. De el kell mosni például egy öblítősflakont? Tisztának vagy szennyezettnek számít egy maszatos pizzásdoboz? Kupakostól mehet a tejes- vagy üdítősdoboz? És csomagolási hulladéknak számít például a CD-tartó? A Depónia Nonprofit Kft. munkatársai segítenek tisztába tenni a kérdéseket: Czentár Ottó üzemeltetési osztályvezetővel és Polónyi Dóra PR vezetővel nemcsak beszélgettünk, de válogattunk is.

Hogyan döntenének ma székesfehérvári fiatalok Marco Giustiniani egykori velencei konzul helyett egy háborús szituációban? Izgalmas kihívás újragondolni a történelem egyes eseményeit, lehetséges kimeneteleit a „döntéshozók” szemszögéből – ez az Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny lényege. Fiatalok egy történelmi személy szerepébe helyezkedve oldhatnak meg olyan sorsfordító problémákat, amelyeken királyok és hadvezérek rendre elvéreztek. Mi kell a győzelemhez? Ismeretek, kreativitás, logikus érvelés és prezentációs képességek. 

Egy cisztercis és egy telekis csapat az idei évben bejutott a legjobb 32 közé. Jajecnik Marcell, Kalmár Anna, Végh Vivien az 1+1+1, Török Gergely és Mészáros Máté a Defenesztratista népszuverenitás csapatát képviselve improvizálták az elődöntő feladatát, Kiss Dávid és Balázs Marcell pedig a szervező MCC nevében foglalták össze, miről szól pontosan ez a kihívás.

Akik már jártak a Mesi Műhely foglalkozásain, jól tudják, hogy a kamrában bármikor rábukkanhatunk egy zsiráfra, az erdőben vattacukrok nőhetnek a fán, vagy éppen részesei lehetünk a zenevarázslat születésének. A játékos műhelyek megálmodója, Kamarás Emese a járványhelyzetben sem hagyta mese és élmény nélkül a családokat. Az online térben kivirult a Meseerdő, ahol március óta minden pénteken új történetekkel és a hozzájuk kapcsolódó foglalkozásokkal várja a gyerekeket. Azokat pedig, akik az erdőjárást választják, élményekkel és játékkal teli kirándulásra hívja Mesi zsebre tehető mesevilága. Az ÖKK Podcast adásának következő vendége Kamarás Emese, akivel útra kelünk, és utánajárunk annak, vajon mit látunk az erdő legmagasabb fájáról, hova tart a lábunk előtt menetelő kis bogár. A beszélgetésből az is kiderül, a járványhelyzet hogyan varázsolta el a mesekastély ajtaját, amelyet történetük főhőse szerencsésen megtalált.

Olvasás, természetjárás, jógázás, tanulás – a sort még hosszan folytathatnánk, ha arra a kérdésre keressük a választ, ki hogyan próbál feltöltődni, új célokat találni a járvány miatti karantén idején. Az oktatás mellett a programok jórésze, színházi előadások, konferenciák, igehirdetések és előadások az online térbe költöztek. A személyes találkozásokat a sűrűbbé váló levelezés és telefonok váltották fel. Egy szépkorú ismerőssel folytatott ilyen beszélgetés kapcsán hallottam hírét annak a verses szolgálatnak, amelyet a Székesfehérváron élő Szabóné Miklós Eszter indított el ismerősei körében. A számos városi rendezvényen szavaló, mindig mosolygós, idén 85 éves nyugdíjas tanítónő 120 verset tanult meg, s napi két előadással örvendeztette meg hallgatóit, akik hétről hétre várták az „irodalmi” hívást. Az ÖKK Podcast következő epizódjának vendége Eszter néni, akivel a verses szolgálat mellett arról is beszélgetünk, milyen fontos, hogy állandó célt keressünk, amelynek megvalósításával nemcsak magunkon segíthetünk a nehezebb időkben, hanem a körülöttünk élőknek is örömet szerezhetünk. 

A beszélgetést az ÖKK Fehérvár Podcast felületen lehet meghallgatni.

A tavaszi kirándulások remek alkalmak egy kis útközbeni csipegetésre, salátázásra: néhány levél medvehagyma, falatkák a pásztortáskáról, egy kis zamatos turbolya, pár fej virág a gyermekláncfűről, vagy ha találunk még, akkor egy kis salátaboglárka – és máris tettünk valamit a természetes egészségünkért. A gyógynövények nyomába eredtünk Lencsés Rita szakértővel, aki a népszerű Herbarius-túrák vezetője. A májusi természet kincsei között találhatunk galajt, pettyegetett tüdőfüvet, bükkgémorrt vagy galagonyavirágot is, aminek a tárolásáról és a felhasználásáról is megoszt praktikákat a szakértő. Ha a pátkai víztározó felé, a Velencei-hegységben, a Vértesben vagy Bakonykúti környékére megyünk kirándulni, érdemes tehát berakni a hátizsákba egy-két papírzacskót, hogy a házipatikánkat gyógynövényekből újíthassuk meg.

Honnan jön a fehérvári csapvíz? Van elég vizünk? Mennyi vizet fogyasztunk naponta? Lehet a csapvízben több ásványianyag, mint a boltban vásárolt ásványvízben? Mitől lehet büdös a csapvíz? Kell szűrni a csapvizet? Hogyan lehet egyszerűen klórmentesíteni a vizet? És mire jó a Csitáry-kút magas kalcium-, mangán- és vastartalmú vize?  A felvetett témákat számos kapcsolódó kitekintéssel a Fejérvíz Zrt. szakembereivel jártuk körül: Somorai Miklós üzemmérnökkel és Varga Gábor mikrobiológussal.

 Tizenhárom, a XIX – XX. század fordulóján megjelent sajtóhír adta annak a novellaíró pályázatnak az alapját, amelyet a Fekete Sas és a Vörösmarty Társaság közösen írt ki 2019 végén.  A pályázat nem titkolt kihívása volt, hogy a szerzőknek foglalkozniuk kellett a korral, a XIX. század végén élő emberek életmódjával, a kor társadalmi feszültségeivel, technikai lehetőségeivel. A kiírókkal összesen 79 személy vette fel a kapcsolatot és kért információt, végül 55-en, 30 hölgy és 25 férfi nyújtott be írást. A legfiatalabb pályázó 17 éves, a legidősebb 97 éves volt. Az első helyen egy székesfehérvári alkotó, Kocsis Noémi végzett „A beteg lélegzik” című novellájával. A második helyezett a mezőtúri Salánki Anikó lett. A harmadik díjat hárman kapták meg: Laczkó Dorottya (Budapest), Tímár Klára (Nagytarcsa) és Janicsár János (Nagykőrös). Majd egy évvel a novellapályázat eredményhirdetését követően, idén áprilisban megjelent az Igaz mesék a Fekete Sas szállóból című kötet, amelyben a zsűri által legjobbnak ítélt tíz novellát olvashatjuk. A könyvben megjelentek az írásoknak alapot adó rövidhírek és korabeli illusztrációk, képeslapok is. Az ÖKK Podcast soron következő adásában Váczi Márkkal, a Társaság alelnökével hallhatnak beszélgetést.

Jöjjön a busz, és hadd jöjjön az új fehérvári buszmenetrend! Kevesebb átszállás, jobb járatsűrűség és csatlakozások, könnyebben megjegyezhető indulási időpontok, hosszabb üzemidő, mégpedig már a nyár közepétől. Hogy a közösségi közlekedés tényleg a közösséget szolgálhassa, a bevezetés előtt a felhasználók véleményezhetik a menetrend tervezetét: a város honlapján elérhető online utazástervező program és interaktív térkép segítségével, egészen április végéig. Aki pedig hónapok óta ezzel fekszik és kel, aki az autóbuszt nemcsak szereti, de vezeti is, és aki a beérkező javaslatokkal, észrevételekkel tovább dolgozik majd, Pap Zsigmond közlekedésmérnök, az új menetrend tervezője.

Egy közülünk címmel jelent meg Ferenczy Noémi könyve, amelyben keresztény vértanúk történetét dolgozza fel. A Ciszterci Szent István Gimnázium pedagógusa Szikszai György háromszáz éve megjelent, Mártírok oszlopa című könyvében olvasható történeteket fogalmazott át, új megvilágításba helyezve a főhősöket. A szövegek mellett érdekességek is megtalálhatóak az adott korról. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásában Ferenczy Noémivel hallható beszélgetés a könyv kapcsán. A szerző mesél többek között arról, miként szólította meg Szent Genesius és Szent Teodora története; hogyan kapcsolódik össze az írás, a színjátszás, a tanítás.

Nehéz téma a pénzügy? Mi jellemzi a családok büdzséjét Magyarországon? Hogyan kezdjen gazdálkodni egy fiatal pályakezdő? Számoljunk: albérlet vagy lakáshitel? Mik a legfontosabb különbségek a likvid és a hosszú távú megtakarítások között? Hogyan kell használni egy hitelkártyát? Milyenek lesznek a jövő ügyfélkapcsolatai? A pénzügyi kérdéseket és a kapcsolódó témákat Árva András, a K&H Bank lakossági szegmens marketing vezetőjével göngyölíti fel a beszélgetés.

Játék, alkotás, öröm, inspiráció, megújulás és állandóság. Három generáció, három nő, akiknek keze alól szebbnél szebb alkotások kerülnek ki. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában Németh Orsi, Tárnok Orsi és Mamuska, azaz Németh Kálmánné Juci néni a beszélgetőtárs. NagyOrsi több mint 30 éve készít saját tervezésű kézműves ékszereket. Bár kisgyermekkorától fogva alkotott, édesanyja nyomdokaiba lépve óvónőként kezdte pályafutását. KisOrsi gyermekként Mamuskától hímezni és varrni tanult, miközben édesanyját figyelve elsajátította az ékszerkészítés alapjait is. Ő ötvös-aranyművesnek tanult és a két Orsi közel tíz éve már együtt tervez és alkot. Ebbe a közös munkába kapcsolódott be a koronavírus-járvány idején Mamuska. Mint a beszélgetés során megtudom, Juci néni óvónőként az ötvenes évek közepén nem kapott állást, így Kalocsáról Herendre került porcelánfestőnek. Rövid időt követően azonban sikerült szakmájában elhelyezkednie, és sok-sok egykori fehérvári óvodás őriz szép emlékeket az örökké tevékeny, a gyermekek felé szeretettel forduló óvónéniről, aki mindenkinek rajzolt királylányt és királyfit, és aki ma is minden nap alkot egy kicsit – a maga kedvtelésére, csak az alkotás öröméért. Három generáció, egy család, akik nevetve, egymás mondatait befejezve mesélnek mindennapjaikról: a webáruházak és a kézművesek egymáshoz csiszolódó kapcsolatáról, a nagymama festőállványáról, a nyúlfestésről és a motivációs ebédről is.

Van egy egyesület, ami valójában már évek óta működött, mire Egyesületté vált. Kezdetben volt a Női fortélyok kamrája, csacsogás ragyogás és imagináció, a jó közösségben pedig jobbnál jobb új programötletek születtek – aztán összeültek, kitalálták és megalapították. ’Siker Aktívan és kreatívan’: ezt foglalja magába a név, amire a fehérváriak először múlt decemberben, az Anyaotthon javára folytatott adománygyűjtéskor figyelhettek fel. Majd pedig pályaorientációs tanácsadást is hirdettek fiataloknak még a felvételi előtt. A pandémia ellenére is aktívak, és alig várják az újrakezdést túraprogramokkal, meditánccal, fesztivállal. Ők a Sikerativ Életmód Egyesület elnöke és alelnöke: Vidó Judit és Hadarics Bernadett.

30 éves az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület

30, 653, 20. Ezek a legfőbb számai Székesfehérvár egyik legnépesebb civil szervezetének. Az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület 30 éve, 1991. november 27-én indult 100 fővel. Az elmúlt három évtizedben városrészi és szakmai klubok alakultak, amelyek tagjai heti rendszerességgel találkoznak. Közösségi szerepet vállalnak városi eseményeken, környezetvédelmi és egészségmegőrző programokban egyaránt.  Az egyesület 20 klubja összesen 653 tagot számlál. Név- és születésnapok köszöntése, nyári kirándulások, fellépések, zenei és irodalmi versenyek, történelmi kvízek, nemzetközi kapcsolatok – szerteágazó az a sok minden, amelyet az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület tagjai tesznek, vagyis tettek 2020. március 11-e előtt a mindennapokban. A tervek felsorakoztak 2020 januárjában, ám a járvány megakadályozta a megvalósítást, hiszen az egyesület tagjai ahhoz a korosztályhoz tartoznak, amelyet az egészségmegőrzés érdekében legelőször érintett a személyes kapcsolatok korlátozása. A rendszeres találkozásokhoz szokott, aktív életet élő tagok hogyan élték meg ezt az időszakot? Többek között erről is beszélgettünk az elmúlt év értékelése kapcsán a szervezet elnökével, Csetényi Attilánéval.

Az Alba Regia Vívó Akadémia Sportegyesület 2017 decemberében indult, és az elmúlt négy évben sportolóik kiváló eredményeket értek el országos és európai versenyeken egyaránt. A március elején megrendezett junior férfi párbajtőr egyéni országos bajnokságot Kovács Gergely nyerte meg. Ezzel az eredménnyel a junior ranglista első helyét is megszerezte a fehérvári vívó. Junior női párbajtőr egyéniben az Akadémia másik sportolója, Salamon Réka a nyolcadik helyen végzett, a junior ranglistán a hatodik helyet, míg a kadet ranglistán a második helyet foglalva el. Az Akadémia szakosztályvezetőjével, Kovács Lászlóval és az országos bajnok Kovács Gergellyel egy edzés szünetében beszélgettünk az indulásról, a versenyről és a jövőbeni lehetőségekről.

Zene, oktatás, koncertek, szervezés. Ez a négy szó, amelynek sorrendje ugyan többféleképpen változtatható, de akárhogy is csereberélem, a Mits-család életében folyamatosan jelen van. Az életük. Az ÖKKPodcast sorozatában arra kértük köztiszteletben álló, az élet különböző területeiről ismert és munkájuk, tudásuk által elismert fehérváriakat, üljenek le velünk beszélgetni arról, hogyan változott meg életünk 2020-ban. Összefogás, félelem, veszteség, megerősödés, új ismeretek és új adottságok felefedezése, túlélés, bátorítás és remény – ezek lesznek a kulcsszavak. Beszélgetőtársaim Mits Péter, Mits Gergő és Mits Márton, a Kodolányi János Egyetem oktatói, zenészek, családfők és gyermekek. 

A beszélgetést az ÖKK Fehérvár Podcast felületen lehet meghallgatni!

Öt előadás, két bemutató és számos elmaradt előadás, kiállításmegnyitó, rendezvény a Vörösmarty Színház 2020-as mérlegének egyik serpenyőjében, míg a másikban több mint kétezer maszk, közel 200 manó, karanténmesék, Művészkaraván, Nuka, önkénteskedés. Dr. Szikora Jánossal, a színház igazgatójával a mérleget elkészítve összefogásról, félelemről, veszteségről, új ismeretek és új adottságok felefedezéséről, túlélésről és megélésről, bátorításról és reményről beszélgetünk az ÖKKPodcast sorozatában, amelyben arra kértük Szikora Jánost, hogy beszélgessünk arról, hogyan változott meg élete és a színház közösségének élete 2020-ban.

Egykori járványok emlékei

A térképen haladva bejárjuk Székesfehérvárt, 44 évet az idővonalon is lépkedve. 1944 és 88 között haladunk majd dr. Demeter Zsófiával, a Székesfehérvár Anno... sorozat szerzőjével a sorozat negyedik kötetéről beszélgetve. A Megpróbáltatások után: városfejlődés című kötet bemutatóját többször is elhalasztották az elmúlt évben a járvány miatt. Erről is szó esik majd a Szent István Király Múzeum nyugalmazott igazgatójával.  Az ÖKK Podcast hallgatói azonban – a jelen kor kihívásait is figyelembe véve – megtudhatják azt is, honnan ered a vakcina szó, milyen emlékeket őriz a város az egykori járványok  idejéből, és azt is, milyen témákon dolgozik jelenleg a történész.

Dr. Lőrincz M. Ákos belgyógyász, immunológiai kutató a beoltásától vezetett online naplót, ő a Koronás mesék tudományos weboldal írója. 

A szakorvos azt a hiányt szerette volna pótolni, amit a lakosság körében a hitelességgel és a beoltatással kapcsolatos, bizalmat teremtő információkkal kapcsolatban tapasztalt. Mindezt közérthetően, sok-sok szemléletes példával – mint az almával elárasztott osztályteremben jó munkát végző Töhötöm, aki nagy lelkesedéssel falja az almát, és képes magát megsokszorozni, hogy eltűnjön a gyümölcsáradat… A szakember, aki november óta az intenzív osztályon végezte a koronavírusos betegek ellátását járványidőszakban, a kisgyermekeinek magyarázta el rajzok segítségével, mit is jelent a vírus, hogyan működik – ebből lett a népszerű sorozat. A jellegzetes kis sárga figura ötletét a tüskefehérje adta, ez a vírus támadó fegyvere. A napló megírásának az igényét pedig az indította el, hogy december közepén egy KSH-felmérés alapján az embereknek csak 30%-a gondolkodott el a beoltatáson, és mindössze 16 %-uk döntött volna a biztos beoltatás mellett. A podcast a naplóírás utolsó fázisában készült, a Koronás meséket itt lehet elolvasni: https://www.facebook.com/koronasmesek/.

A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrum vezetője dr. Bucsi László 2019 karácsonyán arról tájékoztatta kollégáit, hogy megkezdi a felkészülést a jól megérdemelt nyugdíjas évekre, utódja hamarosan átveszi majd a helyét.  Ám az élet néhány bekezdést átírt e jól megtervezett forgatókönyvben. 2020 tavaszától megbízott vezetőként, majd ez év elejétől intézményvezetőként viszi a kórház ügyeit, valamint a Pécsi Tudományegyetem Külső Ortopédiai Tanszékének tanszékvezetőjeként címzetes egyetemi tanárként, professzori rangban szervezi az oktatást. Mozgalmas év ez számára, hiszen a SICOT (Nemzetközi Ortopéd-Traumatológusok Társasága) világkongresszusát is ő szervezi, ha a járványhelyzet engedi, személyes találkozásokkal Budapesten. Az ÖKK Podcast mai műsorában dr. Bucsi Lászlóval beszélgetünk pályakezdésről, szakmai útról, a kihívásokkal teli mindennapokról, de legelőször megemlékezünk egy kerek évfordulóról. 

Podcast Sevella Zsuzsannával, a MintaKINCStár játékfejlesztőjével

A kisgyermekek a játékon keresztül tanulnak, a játék segíti őket készségeik fejlesztésében. Míg ők azt gondolják, hogy „csak” játszanak, fejlődik a türelmük, kitartásuk, a gondolkodásuk, a kudarctűrő és együttműködési készségük is. Van egy székesfehérvári fejlesztés, a MintaKINCStár, ami módszertan, játékeszközök és foglalkoztatók gyűjteménye egyben, az alapja pedig a népművészet mint a közös vizuális anyanyelvünk. Képzeljünk el egy dominót például, amit kalotaszegi szűrmotívumból származó levelek díszítenek! A játék önmagában is jó dolog, de megalkotni egy játékot még jobb és összetettebb, különleges gondolkodást igényel – amikor ráéreznek a gyerekek, szárnyalnak ezekben a tevékenységekben, mondja Sevella Zsuzsanna, a MintaKINCStár kitalálója és fejlesztője. A nagyszerűsége pedig az egyszerűségében rejlik: a családok is elkészíthetik a saját, közös játékaikat úgy, hogy a gyerekek és a felnőttek együttműködnek, és közben kölcsönösen tanulnak egymástól.

Podcast a horvát földrengéskárosultak javára indított adománygyűjtésről

Órák alatt született meg a szándék, néhány napon belül indult el a kezdeményezés, egy hét alatt pedig összegyűlt az a másfél tonnányi adomány – tartós élelmiszerekkel, tisztító- és fertőtlenítőszerekkel, takarókkal, csizmákkal, kéziszerszámokkal és kisgépekkel –, amit a székesfehérváriak a horvátországi földrengés károsultjai számára küldtek el Sziszekbe. Jakubek Tiborné a helyi horvát nemzetiségi önkormányzat nevében indította el a közösségi megmozdulást, és el is kísérte az adományt a katasztrófa által sújtott területre. Tenni és küzdeni akarásról, a nehéz helyzetben kapott segítségről, okos és körültekintő adakozásról, szolidaritásról, összefogásról, közösségi érzésről szól a beszélgetés.

Hatályba lépett Székesfehérvár 2021. évi költségvetése. Dr. Cser-Palkovics András polgármester úgy fogalmazott, hogy „járványköltségvetést” írt alá, ami 75 milliárd forint főösszeggel stabil gazdálkodást garantál a városnak. Hogy mik a pontos számok a bevételeket, a kiadásokat, a működést, a fejlesztéseket és a tartalékokat illetően, erről kérdeztük a beszélgetésben. A polgármester optimistán tekint az idei év büdzséje alapján a jövőre: „Bízom benne, hogy az újra meginduló gazdasági növekedésnek köszönhetően 2022-2023-ra a város saját bevételei – amelyek közül ma megkerülhetetlenül a legnagyobb arányt az iparűzési adóból származó bevétel képez – újra elérhetik, majd meghaladhatják a korábbi szintet, ez lehet ugyanis alapja a minden szempontból fenntartható városfejlesztésnek és városüzemeltetésnek.”

 A Politúr-hegyen át Furnér-hátság felől érkezik Másország kapujához Nuka és Illanaq, akik együtt fedeznek fel egy új világot a szekrény tetején. A Föld utolsó jegesmedvéje és vakvilági, jelenleg egy szobában bezártan – karanténban – éldegélő barátja közös útjuk során megismerkednek a két világot elválasztó határt őrző Jani Katival, biztatásukra Tacsimacsi Tacsómacsó szárnyra kap, és Borcsupor Borbálához érve, a múltban merengve szívhez szóló történeteket idéznek fel. Nuka, a kis jegesmedve a tavaszi karantén idején született Kerkay Rita ötlete alapján Kricsár Kamill tollából. Akkor egy-egy rövid animációban követhettük Nuka történetét a világhálón, majd a Vörösmarty Színház művészeinek köszönhetően e különleges mesevilág rádiójáték formájában született újjá. Az ÖKK Podcast legújabb adásának vendége Nuka és Illanaq, azaz Kerkay Rita és Kricsár Kamill, akikkel a meséről, gyermekekről és felnőttekről, találkozásokról és elengedésekről, a szűkülő és táguló világról, valamint arról is beszélgettünk, hogy lehet megtanítani a legfiatalabb korosztályt színházat nézni.  A műsorban betekintünk a kulisszák mögé, hogyan születik egy rádiójáték, hogy nem könnyű „r” betű nélkül raccsolni, és kiderül, milyen viszonyban éli közös, befőttes mindennapjait egy szatmári szilva és egy balatonboglári szívcseresznye.

„Az irodalmi élet vérkeringésében folyamatosan jelen lévő irodalomtörténész, kritikus, tanár, Székesfehérvár irodalmi-kulturális életének aktív szervezője” – ez hangzott el abban a laudációban, amit dr. Bakonyi Istvánról olvastak fel tavaly a székesfehérvári Városházán a Magyar Irodalomtörténet Társaság Toldy Ferenc-díjának átadásakor. A podcast-beszélgetésben kérdeztem az indulásról, érdeklődésről, mentorokról, tanításról és tudományos munkáról, naplóírásról, irodalmi életről és a virtuális térbe szorult világról. A stúdió pedig benépesült költőkkel, írókkal, pedagógusokkal, irodalomtörténészekkel, ott volt Bella István, Kalász Márton, Kabdebó Lóránt, Bécsy Tamás, Vörösmarty Mihály, Németh László, Csoóri Sándor, Wathay Ferenc, Sobor Antal, Román Károly, Ruprecht Ottó, Szederkényi Ervin, Péczely László, Czine Mihály, Király István, Bobory Zoltán, Serfőző Simon, Mohácsy Károly – megannyi példával, legendával, történettel. Tanár úr a kérésemre irodalomórát is rögtönzött a beszélgetésben, két Bella-vers értelmezését tolmácsolva azt mondta: „A vers megtestesít sok mindent. Olyan, mint a levegővétel sokak számára, akik szeretnek verset olvasni. Arról nem is beszélve, hogy a költő a legkitárulkozóbb, a leginkább feltárja a belső világát az olvasó számára. Ha úgy tetszik, fel is kínálja magát. Mert a lírában nem lehet mellébeszélni.”

Pályafutása Hódmezővásárhelyen indult, majd 1999-ben került Székesfehérvárra, ahol a szárazföldi vezérkarban teljesített szolgálatot öt éven át. Várpalotán, a Bakony Harci Kiképző Központban 15 évet szolgált, majd 2020. július 1-jétől nevezték ki a Magyar Honvédség 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred parancsnokának az ÖKK Podcast adásának következő vendégét, aki szerint minden egyes szolgálati helyen a szívéből ott hagy egy darabot a katona. Vokla János ezredessel eddigi pályafutásáról, az elmúlt hónapok tapasztalatairól és természetesen a jövőbeni tervekről is beszélgettünk. 

A beszélgetést az ÖKK Podcast Fehérvár felületen lehet meghallgatni.

A Spotify-on kövessék az ÖKK Fehérvárt, hogy a következő részekről se maradjanak le!

Tíz, kilenc, nyolc, hét, hat… a visszaszámlálás megkezdődött a 2020-as esztendőből, amely elég sok változást hozott az életünkben. A számvetés időszaka ez, a visszatekintés és összegzés mellett azonban már a hamarosan kezdődő új esztendő terveiről is szól.  Az ÖKK Podcast első évadának záró epizódjában Székesfehérvár polgármestere a vendég. Dr. Cser-Palkovics Andrással a ’20-as évek indulása mellett arról beszélgettünk, hogy milyen változásokat élt meg Székesfehérvár, mely területek kerültek nehéz helyzetbe, és a koronavírus-járványban folytatott küzdelem mellett milyen fejlesztések valósulhattak meg. Az adásból az is kiderül, hogy a nehézségek ellenére szerencsére voltak szép pillanatai az évnek.

A továbbtanulás soha nem egyszerű kérdés a család életében. Komoly dilemmát okoz, vajon az általános iskola befejezését követően merre tovább: gimnázium, szakgimnázium, szakképző, technikum? A járvány, mint oly sok helyen az élet más területén, itt is átírta az eddigi gyakorlatokat. Természetesen az érintettek már jó ideje tájékozódnak, kiadványokból és online egyaránt. Az iskolák, a pedagógusok, oktatók azonban gyorsan reagáltak az új helyzetre. A Székesfehérvári Szakképzési Centrum 11 tagintézménye bemutatkozó kisfilmekkel, virtuális sétákkal, online szülőértekezletekkel igyekszik segíteni a pályaválasztó diákoknak és szüleiknek, hiszen az új kihívások között a jó döntéshez az átalakú képzési rendszert is meg kell ismerni. Az ÖKK Podcast mai epizódjában Szépné Holczer Piroska, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatója szól részletesen a tudnivalókról és a választási lehetőségekről. Majd ellátogatunk Nagy Ádám János bútorasztalos műhelyébe, ahol a pályaválasztásról, a diákévekről is beszélgettünk, és a riporter megtanul pörgettyűt készíteni fából.

Az Ökk Podcast karácsony előtti története, mint a mesében, három fiatalról szól, akik testvérek. Nagy szeretetben, odaadó szülői gondoskodás mellett, egy erős fehérvári közösségben nőnek fel, ismerkednek a világgal. Mindennapjaikat meghatározza a hit és a zene, amely biztonságos alapot ad az élethez. A legidősebb lány, Eszter pedagógusként a katedrán, énekesként pedig egyre több hazai és nemzetközi színpadon mutatja meg tehetségét. A középső gyermek, Mihály térképészetet tanul, de a diploma megszerzését követően az ének-zenei tanulmányai és a segédszínészként a színpadon töltött évek, mint iránytű mutatják az utat a Magyar Állami Operaház felé, ahol ügyelőként minden eddigi tudását kamatoztatja. Kinga, a legkisebb lány, aki gyermekként egy kórusban énekelt testvéreivel, a betűvetést és számtant tanítja, s amíg ő maga megszerzi a diplomát, esténként a bátyja mellett lép színpadra. Élete két gyermeke születését követően válik teljessé. Az Ökk Podcast karácsony előtti adásában szívet-lelket melengető gondolatok fültanúi lehetnek a hallgatók, akik megismerik Zemlényi Eszter, Zemlényi Mihály és Vízer Kinga közös történetét. A műsorból kiderül, hogyan streamel egy énekes a színpadon, mit tehet az ügyelő, ha valaki eltéved az Operaházban, s hogy a mostani helyzetben mennyi erőt ad az adventi várakozást minden pillanatban megélő két aprócska, csillogó szempár. 

A beszélgetést az ÖKK Fehérvár Podcast felületen lehet meghallgatni! 

A Spotify-on kövessék az ÖKK Fehérvárt, hogy a következő részekről se maradjanak le!

Létbizonytalanság, céltalanság, kiszolgáltatottság – az utcán. Közben már itt vannak a hidegek, jöhet kutyahideg is, amikor életmentő lehet, ha megszólítjuk a rászorulót, és meggyőződünk róla, van-e szüksége orvosi ellátásra. Székesfehérváron és a környéken körülbelül 150 hajléktalan él, akik nem veszik igénybe a menhely szolgáltatásait. A velük, értük végzett szociális munka nem egy sikertörténet, de minden apró előrelépés, minden kicsi eredmény mégis siker és öröm: hogy ha hosszú idő után valaki elárulja a nevét, elfogadja az élelmet, hogy ha az utcáról be lehet vinni valakit a konténerbe, onnan az éjjeli menedékhelyre, hogy ha munkát, társat talál valaki, és véget ér a kilátástalan vegetáció az életében. Sok hajléktalan számára az egyetlen megmaradt kapocs a társadalommal, amikor az Utcai szolgálat vagy a Teajárat munkatársaival, a „kisfőnökökkel” válthatnak néhány szót, meséli Faragó József. Ebben a hihetetlenül nehéz munkában lényeges komplexen látni az embert, így lehet kellő elhivatottsággal szakmailag jó, valóban segítő munkát végezni – fogalmaz Zsabka Attila, a Kríziskezelő Központ vezetője. 

A beszélgetés apropóját az adta, hogy decemberben már két új ágyakkal felszerelt konténer és egy szaniterkonténer segíti az intézmény munkáját a járványhelyzetben, lehetőséget biztosítva az izolációra, az éjszakai, hajnali órákban érkező hajléktalanok elhelyezésére.

A hozzávalókat összegyúrjuk, pihentetjük, majd nyújtunk, szaggatunk, díszítünk és sütünk, vagy sütünk és díszítünk. Édes, mézes, fahéjas szegfűszeges illat lengi be a konyhát, a házat – már messziről jelezve a belépőnek, hogy itt bizony ünnepre készülnek. Kisült a mézeskalács, amely – amint az az ÖKK Podcast legújabb epizódjából kiderül – maga az élet: körforgás, család, egészség, közösség. A finom édesség egykor győztes csaták hirdetője, test és lélek gyógyítója, kolostorfalak díszítője, szerelmesek ajándéka volt. Napjainkban is több úton jár: használati és ajándéktárgyként készül könyv belőle ballagásra, születésnapra, köszönetajándék esküvőre, emléktárgy búcsúra, képeslap karácsonyra, vagy éppen címke borosüvegre Lencsés Margó asztalán. Szolga Boglárka szerint pedig a kisebb és nagyobb családtagok által közösen készített, az alkotó korát és szeretetét is megjelenítő, magokkal díszített szív, angyal, fenyő, csengettyű alakú mézeskalácsok melegséget visznek minden ajándékozott szívébe, s egészséget a terített asztalra.

A beszélgetést az  ÖKK Podcast Fehérvár felületen lehet meghallgatni:

A Spotify-on kövessék az ÖKK Fehérvárt, hogy a következő részekről se maradjanak le!

Sokkal többet eszünk, mint amire szükségünk van – valószínűleg ez is az oka, hogy a fogyókúrák nagy reneszánszát éljük. Mészárosné Jaskó Enikő dietetikus azt mondja, hogy csodaszerek nincsenek, és egy egészséges fogyókúrában soha nincs olyan, amit ne ehetnénk – a mennyiségek azonban szigorúan korlátozottak. A számokról csak annyit: nassolhatunk, de tíz szelet nápolyi majdnem egy ebédnyi kalóriamennyiséget tesz ki. Hogy mi köze van a szabócentinek a fegyelmezett és egészségtudatos táplálkozáshoz, hogy hogyan bűnözhetünk okosan az ünnepi időszakban, és hogy milyen problémákat okozhatnak bizonyos szélsőséges diéták, erről is szó esett a beszélgetésben, és az is kiderül, mit eszik egy dietetikus egy átlagos hétköznapon.

Húsz éve alakult a Prospero Színkör. A tervezett jubileumi, múltidéző fesztivál megrendezése egy ideig várat magára, de az amatőr színpad a közösségi oldalán sorozatot indított, hogy az eltelt két évtized előadásait fotókkal, felvételekkel elevenítsék fel. A stúdióban Micskó Zoltán rendező, a társulat vezetője, valamint Csenki Réka és Czeller Péter játszók járják körbe, hogyan alakult a színkör, miért jó játszani, hogy működik egy amatőr színpad, és mik voltak számukra a legemlékezetesebb előadások, pillanatok. A születésnapi podcast a hallgatóknak is tartogat ajándékot: kiderül ugyanis, melyik darab lesz a következő bemutató a Prospero színpadán.

Üvegre álmodott angyalok, újrahasznosított fonalból készült táskák, fűszernövények, kerámiák, különleges, kézműves élelmiszerek, designékszerek, gyermekjátékok, bőrből készült használati tárgyak és aszalványok készítőinek bemutatkozóit böngészve mindenki találhat magának kedvére valót a Fejér megyei termelők és kézművesek közösségi csoportjában. A november elején indult „#vegyélfejért!” a járványügyi helyzet miatt elmaradt karácsonyi vásárok pótlására indította útnak Berdó-Kovács Erika. A civil és közösségi programok szervezőjeként ismert szakemberrel és a - ma már több mint 5000 tagot számláló - csoporthoz elsők között csatlakozó házaspárral, Molnár Bernadettel és Dezsővel beszélgetünk az ÖKK Podcast hétvégi adásában.  

A beszélgetést az  ÖKK Podcast Fehérvár felületen lehet meghallgatni:

A Spotify-on kövessék az ÖKK Fehérvárt, hogy a következő részekről se maradjanak le!

Szabó-Bakos Zoltánné, akit mindenki Flacsinak szólít, csaknem ötven évet töltött az egészségügy, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház szolgálatában. Szülésznőként indult a pályán, majd mint intézetvezető főnővér-helyettes, 2005-től pedig ápolási igazgatóként dolgozott egészen ez év december 1-jéig. A portré apropója, hogy a város a Székesfehérvár Egészségügyéért díjjal ismerte el a sok évtizedes kiváló munkát, amire az akkori szülészet főorvosa ezekkel a szavakkal indította el: „Flacsikám, induljál el ezen az úton, biztos, hogy megállod a helyed!” Ahogy a méltatások fogalmaznak: lelki ereje, mosolygó hozzáállása, mindenre kiterjedő figyelme, kedves, ugyanakkor határozott jelleme, problémamegoldó képessége és hatalmas munkabírása a kórház egyik meghatározó személyiségévé tették őt. Szakmai elhivatottsága mellett a kórház fejlesztéséért végzett vezetői közreműködése, az utánpótlás-nevelés területén és több szakmai civil szervezetben vállalt feladatokat.

Több városi intézmény nyitotta ki kapuit a középiskolások előtt, és hirdetett ingyenes emelt szintű érettségi felkészítést 11-12. osztályos diákoknak. A járványhelyzet miatt már ugyan online, de sikeresen folynak a képzések, többek között informatikából, fizikából vagy matematikából. A tapasztalatok és a visszajelzések azt mutatják, hogy van igény ezekre a tanfolyamokra a középiskolai órák, fakultációk mellett, hiszen mind a tudás elmélyítésében, a megszerzett tudás rendszerezésében, mind motivációban is támogatják a diákokat. Nem utolsó sorban a pályaválasztáshoz is jó mankó egy ilyen tanfolyam, hiszen a résztvevőknek kitekintést jelent, és segít választ adni: tényleg azt a lovat akarják-e ülni, amit felnyergeltek. 

A beszélgetésben Dr. habil. Orosz Gábor Tamás, az ÓE Alba Regia Műszaki Kar intézetigazgatója, és Gugolya László humanoidrobot-programozó, az Alba Innovár szakmai vezetője fogalmazták meg tapasztalataikat.

Bilincsbe vert rabokat kísérnek a császári és királyi hadsereg katonái. A falu népe csendben követi a református lelkészt és a katolikus papot utolsó útjára. 1849. július 12-e van. Szikszay János és Mannsbarth Antal bűne, hogy a csákberényi templomokban kihirdették a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az ÍTÉLEThirdetésen a kőfal előtt állva szembesülnek azzal, hogy Haynau KEGYELEMben részesítette őket: lőpor és golyó. „Ez egy bestiális szála a történetnek.” - vallja a rendező, Szikora János, akit a Sobor Antal Perelj, Uram! kisregényéből készülő filmről kérdeztünk. Az ÖKK Podcast stábja részese lehetett a 15 napos csákberényi forgatásnak is. A helyszínen készített beszélgetésekből kiderül, hogyan kerül a nagyigmándi kőfal a vértesaljai falu egyik házának udvarába, hányféle forgatási helyszínné változik a paplak egy szobája, és azt is megtudhatjuk, milyen az, amikor a rendező, a szereplők és a stáb „virtuális perszonális helyzetben” dolgozik.

Valami megragadja a tekintetemet, az beindítja a fantáziámat, és hagyom, hogy közelebb hívjon a kép, hagyom, hogy megszólítson, és beleengedem magam az élménybe: elveszni a részletekben, beszélgetni egy művészeti alkotással. Festményekkel, nyomatokkal, kerámiákkal, szőttessel, porcelánokkal. Óriási élmény mindezt egy ráérős tárlatvezetésben megélni – Szűts Angéla képzőművésszel, múzeumpedagógussal, a Téli Tárlat kurátorával a kiállítás megnyitója után beszélgethettem. Például arról, hogy mennyire játék a művészet, hogyan „szól” az alkotás a művésznek, amikor elkészül, hogyan bontakozik ki a saját történetem a színek és formák mögött, hogyan lehetek nyitott befogadója a képzőművészetnek. Mindeközben alkotásról alkotásra végigjártuk a kiállítást a Pelikán Galériában, ahol a Székesfehérvári Képzőművészek Társaságának húsz alkotója majd negyven alkotása várja az újranyitást és a látogatókat. Dőljenek hátra, hívják segítségül a fantáziájukat a vizualizáláshoz, vagy tegyék teljessé az élményt a múzeum közösségi oldalán megnézhető enteriőr képekkel!

Bábel Bábcsoport néven indult idén ősszel egy amatőr bábszínházas színjátszó csoport. A résztvevő gyerekek megismerkedhetnek az alap bábtechnikákkal, és különböző játékokkal ki is próbálhatják ezeket – mint az árnyjátékot, a pálcás vagy óriásbábokat. A foglalkozásokon készülnek el maguk a bábok is, és a tanév végére egy általuk kitalált történetet játszanak majd el saját készítésű bábokkal. A november 4-én életbe lépett járványügyi szabályozások miatt ma már online térben találkoznak minden héten kedden a csapat tagjai. Igazi mesébe illő történet, hogy az ÖKK Podcast stábja a bábcsoport hetedik foglakozásán vehetett részt november 3-án, még személyesen. A műsorból megtudhatják, hogyan lesz a chilisbábból Bábel, mi köze van egy jól megírt leckének az árnyjátékhoz, és hogy játszani 6-10-18 és 25+ évesen is nagyon jó! A beszélgetést az  ÖKK Podcast Fehérvár felületen lehet meghallgatni: A Spotify-on kövessék az ÖKK Fehérvárt, hogy a következő részekről se maradjanak le!

Az ünnepvárás időszakában is lehetünk tudatosak, környezettudatudatosak, és a hideg téli napokon is lehet természetközeli módon élni – ehhez kapcsolódó témákról rendeztek online programot civil szervezetek és környezetvédők Nincs új a fa alatt! címmel. Azzal az üzenettel, hogy nagyon kicsi, egyszerű döntésekkel és fogásokkal is tehetünk magunkért és a környezetünkért. Sok más mellett szó volt róla, hogy az erdőfürdőzés télen is élmény, adni és adakozni jó, így megfordíthatjuk az adventi naptáras szokást a családban, az idei díszítéshez nyugodtan elővehetjük a tavalyit, akár csereberélhetünk másokkal is, és megkérhetjük a télapót, hogy vászonzacskóban hozza idén a csokit, az aszalványokat. A beszélgetésből nem maradt ki a fenyőfavásárlás és a pazarlásmentes ünnepi asztal témája sem: Sándor Barbarával, a Székeszöldvár, Kecskés Tímeával, a Ki? – Ti? & Mi és Tóthné Balázs Katával, a Használd újra, Sárrét! civil szervezetek képviselőivel.

A valóságos, kézzel készített emberi munkák természetesek, szerethetőek, jó hozzájuk érni. Az Élő Népművészet regionális kiállításában láthattuk és tapasztalhattuk meg, mit jelent valóban élővé tenni a hagyományt, és nem egy vitrinbe vagy polcra, puszta dísznek szánt tárgyaknak tekinteni azt, amit népművészetnek hívunk. A november eleji kísérőprogramon Seregély Mirtill mézeskalácskészítő faragott fa formába nyomott, egyszerű, barna, de a gyönyörű mintát visszaadó sütemények titkaiba avatott be bennünket, Komendó Gabriella asztalánál pedig gyöngyben gyöngy láncok készültek A Szabadművelődés Házában. A kiállításban Gonda Emma népművelő, a házigazda M-ART egyesület képviselője kalauzolt végig, a két terem körülbelül 550 szemet-lelket gyönyörködtető tárgya között, ami 66 alkotó, illetve alkotókör keze munkáját dicséri. Az ÖKK Podcast adásában ezúttal a vizuális élmény is szerepet kap – köszönhetően a bemutatott hímzéseknek, szőtteseknek, játékoknak, bőrdíszműves és nemezelt munkáknak, csuhé tárgyaknak, gyöngy ékszereknek. Aki teheti, csukja be a szemét, hadd legyen képe arról, hogyan él a népművészet!

Sokszorosan nehezített pálya lesz az idei télben a testi-lelki egészségünk megőrzése. Az immunrendszer erősítése, a mozgás, a táplálkozás, a feltöltődés lehetőségei a járványhelyzetben a szokásoshoz képest más szokásokat, megoldásokat is kívánnak tőlünk – de tudatos tervezéssel és a rendszerességgel felkészülten várhatjuk a hideget, a kevesebb napsütést kínáló évszakot. Hagymáról, fokhagymáról, savanyúkáposztáról, otthoni aktivitásról és lelassulásról is beszélnek Dr. Keresztury Lászlóné mentálhigiénés szakember, az Egészségfejlesztési Iroda szakmai vezetője és Kaufmann Anikó pszichológus. 

Fehérvár bölcsője, Nemzetközi családnap, Kincsestár konferencia – ezekkel a kezdeményezésekkel és még számos eseménnyel folytatódik azon programok sora, amelyeket Székesfehérváron szervez a SZÉNA Egyesület a Családokért. Az ÖKK podcast legfrissebb adásának vendége Bálesné Elekes Rita, az egyesület elnöke, akivel annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ünnepli 25. születésnapját a szervezet. A történet 1995-ben egy játszótéren kezdődött…

Házasodni csak hideg fejjel és meleg szívvel szabad. (…) Szentképet nemcsak vágni tudok, de adni is. (…) A pap mindhalálig pap marad.” Többek között ezek azok a mondatok, jótanácsok, gondolatok, amelyeket Ervin atyától hallhatott az Öreghegyi Plébánia közössége. Az Öreghegyi szőlőtő emlékkönyvben szívet-lelket melengető történetekben elevenítik fel személyes élményeiket az egykori öreghegyi plébánosról a hívek. Tíz évvel ezelőtt, 2010. november 6-án hunyt el dr. Glósz Ervin atya, aki lelkipásztori szolgálatát mindig, mindenkor erőt adó hittel, derűvel és hozzáértéssel végezte. Az Öreghegyi Plébánia hívei szentmisével és az atya személyét, életét és cselekedeteit felidéző emlékkönyv bemutatójával emlékeztek meg az évfordulón. Erről számol be az ÖKK Podcast legújabb adása.

Háy János A lány, aki hozott lélekből dolgozott című darabjával debütált rendezőként október végén az Igézőben Solymossy Zoltán. Miért éppen ez a darab? Mi alakította a koncepciót? Miért van egy piros, törölközőből összehajtott maci a plakáton? Milyen szerzői instrukciók maradtak ki? Hogyan folytak a covid-időszak online, majd pedig az offline próbái? Mivel küzdöttek leginkább az előadók? Van-e színészi és rendezői katarzis? Ezekre a kérdésekre is válaszolt az elsőrendező, illetve a beszélgetésben megszólalnak a színészek is: Balogh Mihály, Cseh Kata és Kovács Máté, akik rögtön a premier után foglalták össze az észrevételeiket.

A felszállási engedélyt megkapta, és máris Székesfehérvár fölé emelkedik az ÖKK Podcast stábja. Tartsanak velünk az Albatrosz Repülőegyesület évadzáró találkozójára, amely földön és levegőben zajlott. A mai adásban hallgatóink többek között megtudhatják, egy 50 órás önkéntes munkát teljesítő középiskolás hogyan indul el a pilótaképzés felé, mi vonz valakit majd 40 év szünet után újból a repülés felé, illetve egy, a nyolcvanas években fiatal hadnagyként szolgálatot teljesítő pilóta miként tér vissza Börgöndre.

Négykézláb állás a földön, a kézujjak szétterpesztve, a tenyereket jó erősen beledolgozod a talajba. A térdek a csípő alatt, csípőszéles terpeszben a lábak. Majd lábujjhegyre hozod a lábfejeket, és elindítod hátrafelé a csípőd, mintha le akarnál ülni a sarkaidra. Itt megállsz, és most – mint a kiskutya, akit be akarnak vinni az állatorvoshoz, és ő nem akar menni – a felsőtested marad így, és csak a lábaidat nyújtva, kiemeled a csípődet. Valahogy így indul a lefelé néző kutya póz gyakorlása Bódis Veronika jógaoktatóval, aki a gerincre, izmokra, ízületekre jótékony hatású ászanát ajánlja, akár csak 3-4 percre, hiszen pihentet relaxál, energetizál. A jóga komplex tevékenységéről, ászanákról, testi-lelki gyakorlásról, lelassulásról, elfogadásról, önfegyelemről, fizikai problémákról, otthon is megtalálható praktikus eszközökről és hiedelmekről is szó van a beszélgetésben.

Csendben figyelni, biztató hangokon lépkedni, jó válaszoknak örülni, valóra váltani egy álmot. Mindezt egyetlen nap alatt. Az Idegenvezetés MÁSKÉPP és a Neked munka, nekem álom programok résztvevői sok élménnyel gazdagodtak: megtapasztalhatták, milyen erős lehet a csend a Városház téren, hogy szemüket letakarva, érzékszerveikre hagyatkozva mennyi új információt kaphatnak a világról, hogy boldogságot okoz az, ha örülni tudunk egymás sikereinek. Erről szól az ÖKK Podcast legújabb adása.

12 ezer köbméter, családi házból elszállított zöldhulladékból lesz szemét évente Székesfehérváron. Pedig ennek a kertekben történő felhasználásával nem szakadna meg a biológiai körforgás, és pótolhatnánk a humuszt a talajban, összesen 14 ezer fehérvári kertben. Mert A legszebb kertek is a talajon nőnek! A Gaja Környezetvédő Egyesület iskolásokat és szülőket megszólító kampányt indított az otthoni komposztálás népszerűsítésére. Bogaras bácsi, azaz Sasvári Zoltán és Borbíró Katalin Gerzson, a tavaszi álganéjtúró történetével, a mese nyelvén vezették be a Munkácsy Mihály Általános Iskola kisdiákjait a talajvédelem témájába. Az iskola komposztálója mellett a zöldhulladék hasznosításáról és a programról pedig Varga Gábor, az egyesület elnöke és Vajgerné Böhm Erika egyesületi titkár beszéltek.

Van egy ország, ahol a gyerekek mezítláb mászkálnak az iskolában, és ahol a gimnazisták maguknak állítják össze az órarendet. A finn oktatás nemzetközi szinten híres progresszív és eredményes iskolarendszer, világklasszis; bizalomalapú, holisztikus szemlélettel fejleszt, és rugalmasan reagál a hibákra. Hosszasan lehetne sorolni, miben és mitől más, mint a világ más országaiban működő oktatási rendszerek. Számos élményt és személyes tapasztalatokat rejt egy testvérvárosi iskolával közösen végigvitt pályázat, egy sokéves iskolai partnerség és egy középiskolai csereév, fehérvári résztvevőkkel: Baloghné Schmidt Edit, Bánhegyi Balázsné (Tóvárosi Általános Iskola), Krählingné Kovács Tünde és Vizáné Mannó Dóra (István Király Általános Iskola) tanárokkal, illetve Somos Nórával, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjával beszélgettem.

A Volt egyszer egy művésztelep… Az Agárdi Nemzetközi Művésztelep 30 éve kiállítás keretében egy különleges tárlatvezetésre, időutazásra hívjuk a hallgatókat múltba és jövőbe egyaránt. Simon József, a Köfém Művelődési Ház igazgatója, dr. Forgó Béla, a Köfém volt gazdasági vezetője, majd az ALCOA – Köfém egykori vezérigazgatója és Végvári Beatrix grafikus, a Tóparti Gimnázium és Szakgimnázium művésztanára kérésünkre közösen elevenítette fel a művésztelep indulásának körülményeit és azt, hogy milyen hangulatban alkottak közösen a művészek a Velencei-tó partján.

A hit kiárusítása film székesfehérvári bemutatója kapcsán az ÖKK Podcast legújabb adásában a Vatikáni Rádió szerkesztőjével, Somogyi Viktóriával hallhatnak beszélgetést arról, hogyan vezetett útja Székesfehérvárról Budapesten át az örök városba. Az adásból az is kiderül, hogy egy amerikai magyar kisközösségtől érkezett levél nyomán hogyan születik meg A hit kiárusítása, az amerikai templombezárásokról szóló dokumentumfilm.

A bármit is gyűjtő ember színesebben éli meg napjait, vallják a filatelisták, és ez be is bizonyosodott a Székesfehérvár Városi Bélyeggyűjtő Kör éves kiállításán. Az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjából kiderül, hogy bizony egész estés családi esemény lehet többezer borítékról és képeslapról leáztatni a bélyeget. S bár nem a bélyeg mennyisége határozza meg egy gyűjtemény értékét, azért ezek az apróságok elfoglalhatnak akár egy egész szobát is. A leendő gyűjtők számára az is kiderül, hogy ezek az apró kis művészeti alkotások utazásra is ösztönzik az embert, hogy egy-egy festményt, szobrot eredetiben is megnézzen.

Hogy mire lehet következtetni egy kétfülű, házilag javított bronz tálból vagy egy edényfedőből, aminek a díszítésében egy állatfejű figura áll széttárt karokkal? Dr. Jungbert Béla történész-régész kalauzolt bennünket a Károlyi Kastélyban megnyílt látványos tárlatban, azok között a 2700 éves, őskori leletek között, amelyek a fehérvárcsurgói grófi vadasparkban felfedezett halomsírokból kerültek elő.

Vízcseppben megbúvó halak, egy félig felhúzott zokni, kutyát sétáltató művész, színes és fekete-fehér képek, amelyek láttán Janikovszky Éva és Lázár Ervin meséi, történetei jutnak eszünkbe. Vonalak, amelyekkel az alkotó egy külön világot teremtett gyermeknek és felnőttnek egyaránt, tele humorral, játékossággal, szeretettel. A 100 éve született grafikusművész, Réber László előtt tisztelgett Réber100! programjával a Szent István Király Múzeum. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásában a Vonalba zárt történetek kiállításban várjuk a hallgatókat a Hetedhét Játékmúzeumban a kiállítás kurátorával, Gärtner Petra művészettörténésszel.

Önismereti regényt írt Vacsi Viola és Horváth Irma. A Tükörvény – Ha válaszúthoz érkezel című könyv az olvasókat hozzásegíti ahhoz, hogy feltegyék a saját útjuk aktuális kérdéseit, és hogy azokra saját válaszokat adjanak. Viola és Irma egy problémákkal teli helyzetben élő nőt indítanak el az önismeret útjára: őt kísérhetjük el az erdőben élő Amához, a bölcs asszonyhoz, és a vele folytatott beszélgetések gördítik tovább a történetet. Az elsőkötetes szerzőkkel folytatott beszélgetésből kiderül, hogyan lehet közös könyvet írni, hány hónap kell egy regényhez, illetve hogy mi köze van az eső táplálta salátának, a képalkotásnak és a matematikának az önismerethez.