Filmhu Podcast

Végre a mozikban a tavalyi év meglepetésfilmje, a magyar filmkritikusok által a legjobbnak választott Hat hét. A film alkotói, Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur az örökbefogadás szakértőivé váltak az előkészítés alatt, olyan szakmai dolgokat beszéltünk át, mint a rejtőzködő pozíció, vagy hogy milyen kamerával megörökíteni három gyerek felnövését egy amerikai mormon családnál. Szóba került, milyen dinamikával tudnak házaspárként együtt dolgozni, a pekingi cenzúra és a New York-i évek, vagy hogy miért kifejezetten színes náluk a budapesti lakótelep. Azt reméljük, ők lesznek a magyar Greta Gerwig és Noah Baumbach, az első nagyjátékfilmjük ebbe az irányba indította el őket.

Mit tanulhat ma a közép-európai ember az amerikai őslakosoktól? Egy egész világlátást, ami akár a jövőnk kulcsa is lehet – legalábbis Gauder Áron animációs rendező szerint. Érdemes végre elfogadnunk, hogy nem a teremtés koronái vagyunk, hanem egyenlő rangú tagjai az élővilágnak. Egy fontos algériai kitérő után Cseh Tamás vezette be az indiánozásba, járt naptáncon Amerikában, ahol ő segített felállítani a tipit a helyieknek, majd nyolc éven át dolgozott az indián teremtéstörténetet elmesélő Kojot négy lelke című nagyjátékfilmjén. Megtudtuk, miért fontos, hogy legyen egy szélhámos karakter a teremtésben, és miért lehet gond a meztelenség a forgalmazásban. Mesélt arról, hogyan talált rá a szerelem Izlandon, élvezik-e a gyerekei az indiánosdit, és hogy fél-e a haláltól. Ha meghallgatod, még az is lehet, hogy te is indián akarsz lenni.

Dokumentumfilmek vizsgálatakor méltatlanul kevés szó esik az operatőrök jelenlétéről, pedig ők a kezdetektől ott vannak a rendező oldalán, együtt ássák bele magukat egy-egy témába és építik ki a bizalmat a szereplőkkel. Nagyon izgalmas és felelősségteljes feladat az övék, hiszen a kamerájukkal nem fiktív, hanem valódi embereket mutatnak be. Három, dokumentumfilmezésben tapasztalt operatőrrel, Nagy Zágonnal, Domokos Balázzsal és Bántó Csabával beszélgetünk a bizalom kialakításáról, a történet megtalálásáról, a műfaj etikai és technikai nehézségeiről.

Büszkén olvassuk a híreket a rangos fesztiválokra kijutott magyar filmekről, akkor pedig végképp, ha még díjat is nyernek. Kíváncsian kapjuk fel a fejünket, ha egy messzi országba jut el egy hazai alkotás, például ha Dél-Koreában készülnek plakátok az Apró mesékhez. Ehhez képest kimondottan kevés szó esik arról, milyen sok szervezés előz meg egy vörös szőnyeges cannes-i premiert vagy éppen egy produkció eladását különböző kontinensek piacaira. A filmek fesztiváloztatásával és értékesítésével járó fontos háttérmunkáról az NFI-nél dolgozó Vajda Katalin fesztivál manager és Androsovits Klaudia nemzetközi értékesítési executive mesélt nekünk. 

Zámbó Jimmy minden idők egyik legellentmondásosabb magyar popikonja, akinek felemelkedéséről és tragikus sorsáról „igaz történetek és hazugságok” formájában született meg A Király című sorozat. A nagysikerű széria vezető írójával, Zomborácz Virággal, és a vezető rendezővel, Kovács Dániel Richárddal Jimmy máig tartó hatását, zenei örökségét és egy-egy epizód emlékezetes pillanatait, karaktereit boncolgattuk. Szóba jött a Király fiának cameója, a valódi csepeli ház használata és Olasz Renátó és Nagy Ervin bombasztikus parókája is.

Cigányozás és zsidózás az első öt percben, majd a transzneműt nőt alakító Rujder Vivient élő adásban verik meg. A Terápia és az Aranyélet írója egy olyan sorozatot akart megalkotni, amelyet teljes gátlástalanság jellemez, újszerű és provokatív módon foglalkozik a magyar valósággal. Hogyan képzeli el A Nagy Fehér Főnök és Tasnádi István az érzékenyítést? Fontos, hogy roma karaktert roma színész játsszon el? És miben különbözik a magyar változat a cseh eredetitől? Vendégünk Haumann Péter rövid, de annál emlékezetesebb feltűnéséről, a második évad esélyéről és az idén érkező Tündérkert című sorozatról is mesélt nekünk.

A Filmhu és a MADOKE közös podcastsorozatának vendégei több éven át voltak aktívan jelen egy-egy krízisben lévő család életében: Kálmán Mátyás a Fortuna vendégeiben egy lottónyertes házaspár sorsát követi, Püsök Botond pedig egy gyermekbántalmazási traumából kilábaló anya történetével foglalkozik a Túl közel című filmjében. Mindkettő látható lesz a január 21-én induló BIDF-en. A két rendezővel a forgatások körülményeiről, a bizalom elnyeréséről, felelősségvállalásról és a nemzetközi workshopok hatásáról is beszélgettünk.

Az idei év a nyolcvanas évek nosztalgiájáról, A besúgót övező heves vitákról, magabiztos rendezői bemutatkozásokról, és egy női testépítőről szólt, aki a Sundance-ig repítette a Szelídet. A magyar film figyelemre méltó történéseit szerencsére még hosszan lehetne sorolni, az adás maratoni hossza is ezt bizonyítja. Idén is Jakab Juli, Kránicz Bence és Schwechtje Mihály voltak a karácsonyi különkiadás vendégei, szóba került a Zanox bátorsága, a Larry dühe, a Magasságok és mélységek megrendítő érzelmi hatása, na és az is, vajon betartottuk-e a tavaly tett fogadalmainkat.

Ádámból, a borsodi juhpásztorból rap formájában tör fel az indulat, amit az apja és a világ iránt érez. Hogyan született meg Larry pattanásig feszített, dühös dala? Hogy fogadták a helyiek Bernáth Szilárdot, hogyan tanítják meg az embert szabályosan dadogni, és milyen lett volna a Larry alternatív befejezése? A film rendezőjével és főszereplőjével borsodi identitásról, rapről, tanításról és a katartikus fináléról beszélgettünk. Az adás hemzseg a spoilerektől, meghallgatását a film megnézése után ajánljuk!

1943-ban Oscart nyert, később ennél is nagyobb magasságokba jutott. Michael Powell rendezővel a filmtörténet egyik legjelentősebb alkotópárosa volt az övék, a Diadalmas szerelem és a Piros cipellők bekerült minden idők 100 legnagyszerűbb filmje közé. Mese, valóság és propaganda keveredik elragadó módon műveiben, egyszerre vizsgálja az angol néplélek és a kozmopolita élet sajátosságait, mégis, a történeteinek olykor magyar inspirációja és mindenképpen magyar szerzője van. Emeric Pressburger életéről és művészetéről Muszatics Péter filmtörténész, és a Filmhu két munkatársa, Babos Anna és Varga Dénes beszélgettek.

Megöli a streaming a mozit? A már sokszor feltett kérdés megválaszolására az adás végéig várni kell, vendégeinkkel az online térben fellelhető magyar filmek népszerűségét és eladhatóságát beszéltük át. Baranyai Szabolcs, az NFI és Filmio marketing igazgatója, Gyenis Ajándok, a Cinego ügyvezetője és Pinczés-Pressing Ádám, az HBO sajtófőnöke megvitatta, az adásban képviselt szolgáltatók mennyire tekinthetőek egymás konkurenciáinak, hogyan viszonyulnak egymáshoz az üzleti szempontok és a kultúraközvetítés, továbbá az is kiderült, miért A vizsgát nézték a legtöbben idén a Filmión, és hol találta meg a közönségét a Külön falka és a Valan.

Miért imád kertészkedni Szilágyi Fanni? Miben segítik az állatok Stork Natasa színészi munkáját?  Az idei év egyik legjobb magyar filmje, a Veszélyes lehet a fagyi rendezője és főszereplője az ikerpár megformálásának nehézségeiről, a film elbűvölő apróságairól és egy végül elvetett harmadik felvonásról is mesélt nekünk. A fa szemszögéből játszódott le volna újból Adél és Éva története. A podcast végén a sokakat meghökkentő befejezést is kitárgyaljuk.

A Filmhu és a MADOKE most induló podcast-sorozatában a meghívott vendégeink segítségével részről részre alámerülünk a magyar dokumentumfilm legizgalmasabb témáiban, kérdéseiben. Első adásunk vendégeit nem csak az egyetemi múlt, hanem egy kulcsfontosságú város, Ózd is összeköti: Almási Tamás a nyolc részes filmsorozatában, Debre Zsuzsa pedig egy humoros rövidfilmben választotta helyszínéül ezt a várost, filmjeikben más módokon, de egyaránt a kohó egykori munkásainak és munkásnőinek életére reagálnak. A két rendezővel Ózd múltjáról és jelenéről, és a filmek készítésének körülményeiről, hatásairól beszélgetünk.

Mi pontosan egy intimitás-koordinátor feladata? Mikor lesz itthon is külön felelőse a stábtagok mentális egészségének vagy a környezettudatos forgatásnak? Tényleg olyan fontos, hogy egy pályakezdő megtanuljon jól pitchelni? A filmipar legszélesebb spektrumából merít a Fast Forward Program csapata, akik hiánypótló előadások és workshopok megszervezésével nem csak a szakmabelieket akarják megszólítani. Lányi Eszterrel és Deák Dániellel a korábbi évek tapasztalatairól és az előttünk álló bő félév programjairól beszélgettünk.

A MOME animációs szakán ismerkedtek meg, és már karrierjük elején elkészíthették első saját sorozatukat, a Candide kalandjait, ami egy cenzúrabotránnyal került be a köztudatba. Turai Balázs nyáron Annecy-ban és Szarajevóban is fődíjat nyert önálló kisfilmjével, az Amokkal, Kreif Zsuzsannával közösen pedig első egész estés animációs filmjükön dolgoznak. 

Gyászról, hegymászásról, hitről és a lelki bezárkózást lekövető, folyamatosan szűkölő képarányról beszélgettünk a Magasságok és mélységek rendezőjével. A film tematikus gazdagsága számos izgalmas irányba elvitt minket: valóság és fikció nehezen kibogozható keveredése, hóbarlang-építés az Alpokban, és arról is mesélt, mit tettek azért, hogy ne traumatizálják a forgatás idején hét éves Nagy Enikőt. Csoma Sándor szenvedélyes utazó, a Himalája mellett három további tippet is adott, hová menjen, aki kalandra vágyik

Aki a nyár, vagy egyenesen a nyolcvanas évek után nosztalgiázna, már ezen a héten megteheti a mozikban, ha megnézi az ősz legszínesebb magyar vígjátékát, a Nyugati nyaralást. A filmről Tiszeker Dániel rendezővel és a leleményes családfőt alakító Mészáros Mátéval beszélgettünk. Kiderült, hogy Mészáros milyen körülmények közt jelentkezett be először a főszerepre, hogy a színész milyen lelkiállapotban tud igazán vicces lenni magánemberként, de beszélgettünk az alkotókkal a Nyugati nyaralás történelmi kontextusáról és a nyolcvanas évek színpompás ábrázolásáról, a televíziós és filmes referenciáiról, illetve Pokorny Lia férfiideáljáról és Szőke Abigél átalakulásáról is.

Mit keresett egy méh Szőts István egyik filmjének negatívjában? Ha egy snitten érződik az operatőr szívverése, szabad stabilizálni? A tanú eredeti állapotának helyreállításakor milyen jelenetet szabad hozzárakni és elvenni? A filmfelújítás váratlan kihívásairól, etikai vonzatairól és szépségéről beszélgettünk Fazekas Eszterrel és Kovács Lászlóval. Átbeszéltük, milyen szempontok alapján választja ki a restaurálandó alkotást a Filmarchívum, a munka fázisait, és azt is, miért soha véget nem érő történet a filmfelújítás.

Macerás és idegtépő folyamat a nemzetközi koprodukciók készítése, és mégis, a pozitívumok messze túlsúlyban vannak a negatívumokhoz képest, és ebben látja a jövőt Berkes Juli producer és Bereczki Csaba, az NFI nemzetközi igazgatója is. Filmszakmai podcastunk legújabb adásából kiderül, hogyan került szlovák pénz a Külön falkába, hogyan állt össze szokatlanul rövid idő alatt az Evolúció, és egyáltalán, mikor éri meg egy filmtervet nemzetközi koprodukcióként megvalósítani.

„Életem legjobb dolga eddig” – mondta el Zsótér Indi Dániel rendező első nagyjátékfilmjéről, és a másik három meghívott vendég, Muchichka László, Tolnai Klára és Vida Orsolya is örömmel emlékezett vissza a lezárások időszakában megejtett forgatásra. Traumafeldolgozás, kölcsönkért lakások, rémisztő testi deformációk és egy elemében lévő Pásztor Erzsi – a beszélgetés akár útmutatónak is szolgálhat azoknak, akik független filmet készülnek csinálni minimális pénzből. A happy endet pedig mindenki ismeri: A Karantén Zóna elérhető az HBO Max kínálatában.

Magneto anyjaként farkasszemet nézett Kevin Baconnel, a Russian Doll főszereplőjét magyarul tanította, Benedict Cumberbatch pedig az úszómedence szélén szólította le őt. Magyar Éva több mint egy évtizede hagyta el Magyarországot, hogy szerencsét próbáljon Angliában, azóta pedig egyre magasabbra ível a nemzetközi karrierje. Azért a gyökereit sem engedte el, idén a Friss Húson elnyerte az első magyar filmdíját. Magyar Évával a külföldi újrakezdésről, a filmezés adrenalinjáról, a magyar akcentus hatásáról és a sztárokkal megpakolt új munkáiról beszélgettünk.

Fazakas Péter élete legnagyobb kihívásaként élte meg A játszma forgatását, a feszült kémthrillert Köbli Norbert forgatókönyve alapján készítette. Legújabb podcast adásunkban részletesen mesélt nekünk a forgatás körülményeiről, a színészekkel és a kreatív csapattal való közös munkáról, egy színesebb és modernebb 60-as évek és a korabeli Budapest megfestéséről. Szóba jött Kulka János fantasztikus teherbírása, filmes inspirációk, és kiderült, mi a kapcsolat a Megáll az idő és A játszma között.

Már látható a mozikban az utóbbi évek legvagányabb időutazása, ami valójában egy univerzális coming-of-age történetet takar. A film társírója, a tizennyolc éves Baranyi Benő vajon elégedett lenne a Zanox-szal? Milyen út vezet Újszászról Budapestre, majd Dunaújvárosba? Mit keres Már megint Kitty és Vasvári Vivien a legújabb magyar vígjátékban? Tényleg olyan jó a kiflibe pakolt gyros? A Filmhu podcast legújabb adásában a Zanox – Kockázatok és mellékhatások rendezőjével, Baranyi Benővel beszélgettünk.

Indián teremtéstörténet, Rejtő Jenő felejthetetlen hősei és Dargay Attila fél évszázada megvalósulatlan álma – ha minden jól megy, a következő években jóval gyakrabban nézhetünk magyar egész estés animációt. A Filmgyár legújabb adásában az animációk fejlesztésének sajátosságairól kérdeztük Temple Rékát és Maruszki Balázst, kiderült például, miért nehéz filmre átültetni Piszkos Fredet, és hogy mennyire szárnyalhat szabadon az alkotók képzelete egy animáció írásakor.

Mitől lesz valaki szép? Miért jó egy testfetisiszta férfinak, ha „ledominálja” őt egy izmos nő? Lehet gyógyító ereje egy filmnek? És miért volt óriási mázlijuk Csonka Eszter testépítő világbajnokkal? Többek között erről mesél legújabb podcastunkban a Szelíd rendezőpárosa. A termékeny közös munkának a szakításuk sem tudott gátat szabni, elvont művészeti kérdésekről és egy disznó bonyolult becserkészéséről is ugyanolyan lelkesedéssel és elmélyültséggel tudnak beszélni. Alighanem a legjobbat hozták ki a másikból az alkotói folyamat során.

Első forgatásán ablakot pucolt, eltelt néhány év, és író-rendezőként jegyzi A besúgó című HBO-sorozatot Szentgyörgyi Bálint, aki még mindig csak harminc éves. Céltudatossága és szilárd hite csapattársaiban és önmagában a beszélgetés közben is végig érezhető volt. Patkós Márton karakterébe szinte mindenki Orbán Viktort látja bele, ő arról mesélt, saját magából mennyi mindent épített bele a lánglelkű vezetőbe. Mesélt a problémás gyerekkoráról, a beletett munka és a szerencse viszonyáról, a velünk élő Kádár-rendszer meghaladásáról, és arról is, hogyan érdemes újrateremteni a nyolcvanas éveket.

Fülöp József ‘Füli’, a 2000-es évek elején megreformálta, majd a magyar animáció elsőszámú kreatív műhelyévé tette a MOME Anim tanszékét. Az Iparművészeti Főiskola egykori hallgatójaként a 80-as években első kézből tapasztalta meg az oktatás hiányosságait, miközben nagy hatással volt rá a videoklipes MTV és a Pannónia Stúdióban töltött gyakorlati évek. A MOME rektora a művészeti oktatás rendszerváltás körüli állapotáról, az animációs tanszék születéséről, és arról az irányelvről mesélt, ami a szaktudás mellett a hallgatók egyéni hangjának megőrzésére törekszik.

Kis- és nagyjátékfilmek, animációs- és dokumentumfilmek producere, a Friss Hús nemzetközi programfelelőse, és ő tette fel Magyarországot a világhírű stand-uposok térképére is. Osváth Gáborban tombol a FOMO, nem tud és nem is akar semmilyen izgalmas projektből kimaradni. Mozikban a Kilakoltatás című új szatíra, tavasszal indul egy lengyel-magyar dramedy forgatása, és John Cleese-t is végre Budapestre hozza. 

Miért kudarc A feleségem története harmincezres nézőszáma? Miért álomszerű siker a Külön falkára eladott tízezer mozijegy? És miért múl felül minden előzetes várakozást A világ legrosszabb embere? A filmforgalmazás magyarországi helyzetéről beszélgettünk, egy olyan tevékenységről, amely egyszerre üzleti vállalkozás és kultúrmisszió. Dr. Jung Zsuzsannával, a Nemzeti Filmintézet forgalmazás támogatási igazgatójával és Böszörményi Gáborral, a Mozinet vezetőjével beszélgettünk.

Annak ellenére, hogy májusig zárva voltak a mozik, szédítően sűrű évet zártunk magyar filmes szempontból . Netflixes sikerek, Ezüst Medvék, nagyszerű rendezői bemutatkozások egész sora, és Enyedi Ildikó is végre előállt évtizedek óta dédelgetett szerelemprojektjével, A feleségem történetével. Átbeszéltük, minek örültünk idén, és mi okozott csalódást. 2019 és 2020 után idén is leültünk összegezni az elmúlt időszakot, a vendégeink névsora pedig változatlan: Jakab Juli dramaturg és színész, Kránicz Bence kulturális újságíró és Schwechtje Mihály rendező.

Idén pár hónap különbséggel két romkom plakátjáról is Ötvös András köszönt vissza: a Becsúszó szerelemben apaságra készülő fociultrát, a Nagykarácsonyban pedig tériszonyos tűzoltót alakít. Régi vágya teljesült: a szerep után a valóságban is tiszteletbeli tűzoltó lett. Ő volna az új magyar romantikus hős? Miért nagy áttörés a magyar filmtörténetben, hogy “krumplifejű a főhős”? Hogyan találta fel magát a Citadella tetején, vagy amikor valódi tűzzel kellett szembenéznie? Ezzel a beszélgetéssel kívánunk boldog karácsonyt minden kedves hallgatónknak!

A Filmgyár legújabb adásában az eddigi legnagyobb és leginkább szerteágazó témát vettük elő, a gyártási folyamatot, amely a filmkészítés leglátványosabb része. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Filmintézet gyártást elbíráló és támogató rendszeréről is beszélgettünk Tarr Erika line producerrel és Pesti Ákossal, az NFI gyártás támogatási igazgatójával. Kiderült, egy varázsló kell ahhoz, hogy a gyártási terve és a költségvetése összeálljon az olyan több országot felölelő, nemzetközii koprodukcióknak, mint A feleségem története.

Az egykori Krétakör, a Proton Színház és most a bécsi Burgtheater színésznőjének a színpad az igazi otthona, a filmmel továbbra is úgy érzi, hogy még csak ismerkedik. Pedig az utóbbi években több emlékezetes filmszerepben látható volt: az Egy napban ő kavarja fel a főhős házasságát, a Nem történt semmi című megrázó kisfilm főszerepéért a Friss Húson díjazták, Mundruczó Kornél Evolúciójában pedig Monori Lili oldalán zúdul a nyakába több száz liter jéghideg víz és a holokauszt traumája. Láng Annamáriával a német nyelvű színjátszásról, kedvenc kisfilmjeiről, Cannes valódi arcáról és filmes hazugságokról beszélgetünk. 

Miről szól Huszárik Zoltán fél évszázada, 1971. november 25-én bemutatott filmklasszikusa? Az elmúlásról. Annak a belátásáról, hogy minden elmúlik, a szépség is elmúlik. És persze még rengeteg más irányba viheti a nézőt az érzéki élményt nyújtó Szindbád. Gyöngyösi Lilla filmkritikussal és Gelencsér Gábor filmtörténésszel indultunk mentális utazásra, hogy minél több rétegét felfejtsük a filmnek. Baj, hogy a legtöbb embernek a velős csont ugrik be róla? Időtlen mestermű vagy mai szemmel nézve a címszereplő már inkább hat egy szexuális ragadozónak? Milyen filozófiai kérdések bújnak meg Szindbád céltalannak tűnő sodródása mögött?

November 14-ig látható a Ludwig Múzeumban a magyar film 120 évét felölelő Nagylátószög kiállítás. A tárlat két kurátorával, Barkóczi Jankával és Ráduly Györggyel beszélgettünk a téma nagyságából következő kihívásokról, a 125 év után Magyarországra visszakerülő Lumiére-tekercsekről és a kiállítás reménybeli jövőjét jelentő filmpalotáról. A tárlat számos izgalmas apróságra felhívták a figyelmet, elárulták, melyik elveszett filmet néznék meg a legszívesebben, és meglepő hasonlóságokat találtunk a munkájuk és Indiana Jones kincsgyűjtő tevékenysége között.

Störr kapitány és felesége egy világos párizsi lakásból a sötétebb tónusú Hamburgba költözik. Mit árul el róluk és a kapcsolatukról a tér, amiben élnek? A hálószobájuk fala vagy a férfi hajói, ahova a problémái elől menekül? A látványtervezőnek kulcsszerepe van egy-egy karakter megformálásában. Legújabb adásunkban a Szabadesés, a Testről és lélekről és A feleségem története látványtervezőjével, Láng Imolával merülünk el ebben az izgalmas világban. Enyedi Ildikóval való közös munkáról, vágóhidakról és századeleji polgári lakások szépségéről mesél, és olyan apró részletekről, amik miatt újranézni is érdemes az említett filmeket, hátha most sikerül kiszúrni őket.

Tizenhárom évesen szponzorált gördeszkás akart lenni, diák Oscar-jelölt filmrendező lett belőle, szeptember végén pedig kijött a mozikban első nagyjátékfilmje, a Külön falka. Az számára a legnagyobb bók, amikor azt mondják a nézők, hogy a filmje gyógyító hatással volt rájuk. A rá irányult fokozott figyelem néha szorongatja kicsit, de mindig segít neki, ha leveszi a cipőjét. Rövidfilmjei és a mozifilmje készítése mellett a múltjára is kíváncsiak voltunk. Hogyan lett belőle egy tinisorozat szereplője? Miért árult hónapokon át gumicukorból készült ékszereket New Yorkban? Mesélt a castingolási szokásairól, a ketrecharc világában tett látogatásáról, de szóba jött a Scooter és Ford Fairlane is. 

Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcast sorozat legújabb részéhez két céllal ültünk le. Egyrészt bátorítsuk és adjunk pár tanácsot azoknak, akik forgatókönyvet szeretnének írni vagy már nyakig benne vannak a munkában. Másrészt mutassuk be a filmintézet forgatókönyv fejlesztési igazgatóságán folyó munkát, alkotó és fejlesztő kapcsolatát. Ebben Bodzsár Márk, Fonyódi Tibor, Szeleczki Rozália és egy beszélő macska kelt a segítségünkre. 

Színész, aktivista, a noÁr mozgalom alapítója. Először nálunk mesélt részletesen a Hadik című történelmi kalandfilmről. A felkészülés részeként lovagol, vív, iszonyú lelkes, és ha rajta múlna, beugrana Tom Cruise helyére a Mission: Impossible-be. A Toxikoma élete első mozis főszerepét hozta el számára. Nehéz belefagyasztani a szót, de Csernus Imrének sikerült. Közéleti tevékenységek sorába vág bele, hogy változást érjen el az országban. Azt szereti, ha pörög körülötte az élet, de mit csinálna Molnár Áron, ha egyetlen elfoglaltságra kellene leszűkítenie az életét a következő hónapokban?

A fiatal harmincasok kapunyitási pánikját első kézből ismerik, filmjüket saját és barátaik tapasztalatai ihlették. A legjobb dolgokon bőgni kell / Things Worth Weeping For Grosan Cristina és Rainer-Micsinyei Nóra közös forgatókönyvéből született, és az Inkubátor Programban valósult meg. Legújabb adásunkban visszaugrunk velük a kezdetekhez, elmesélik hogyan találkoztak és hogy miért fogtak bele a közös írásba. Kiderül miért nem tartják női filmnek az eredményt, mit válaszolt nekik Celine Dion a megkeresésükre, és azt is megosztják, mik valójában a legjobb dolgok, amiken bőgni kell. 

Mit keres egy dimenzióportál és Verne Gyula az Így vagy tökéletes című romantikus dramedy-ben? Varsics Péter arról mesélt nekünk, miben akart más lenni első nagyjátékfilmje a romkom zsáner szokványos képviselőihez képest. Szóba került németországi gyerekkora, A taxisofőr okozta nagy felismerés, maximalista hozzáállása, és részletesen kiveséztük HBO-s karrierjét, amelynek köszönhetően egy farkassal forgathatott a lengyel-ukrán határon. Készítene filmet olyan körülmények között, mint Werner Herzog? Mi a kapcsolat közte és Roland Emmerich között? A romkom zsánerét sikeresen kipipálta, szívesen néznénk tőle egy horrort.

Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcast sorozat legújabb részében a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossal, Káel Csabával beszélgettünk. Megosztotta velünk a két évvel ezelőtt lefektetett stratégiáját, mesélt a főiskolás mentorairól, a reklámfilmes kezdetekről és a történelmi filmes tendenciáról is, ami jelenleg az NFI fókuszában van.

A Mesék a zárkából című dokumentumfilmtől összeszorul a szív, és visszahozza a hitet az emberiségben. Teszi ezt úgy, hogy menet közben változtatni kellett a naivan optimista eredeti koncepción: bár tényleg óriási ereje van a meséknek, de minden családot azért nem tud egyben tartani. Visky Ábellel változatos témákról beszélgettünk: szekrényhátú, jelmezbe öltöző rabokról, a börtönök sajátos világáról, vad tehénről, a keresztény hit megéléséről és szóba került a Richard Linklater-hatás is.

Alighanem nemcsak 2021 legőrültebb magyar filmje lesz az Űrpiknik, hanem a következő néhány évben sem fog legyőzőre találni ebben a tekintetben. Takács Zalán és Walters Lili remekül egymásra hangolódtak, ez a velük folytatott felszabadult hangulatú beszélgetésből is kitűnt. Badits Ákos sci-fi-komédiájának két főszereplőjével vettük végig a film elkészítését, az első találkozástól a veszprémi premierig. Szívből jövő vallomások a másikról, verekedés Árpa Attilával, valamint a legemlékezetesebb forgatási nap. És tényleg mindannyian egy kicsit űrlények vagyunk? 

Mit tehet egy pályakezdő filmes, aki arról ábrándozik hogy elkészíti élete első egész estés alkotását? Az effajta álmok megvalósítására jött létre az Inkubátor Program. Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcastunk legújabb adásában végigmegyünk a fejlesztési folyamaton, hogyan lesz a filmötletből forgatókönyv és remélhetőleg nyertes pitch, végül pedig mozgókép. A vendégeink: Lányi Eszter, a Nemzeti Filmintézet képzési igazgatója, Szilágyi Fanni, a bemutatás előtt álló Veszélyes lehet a fagyi rendezője és Sós Bálint Dániel, aki a Minden rendben című filmtervével nyert a legutóbbi Inkubátoron.

Az Örök tél kedvéért megtanult oroszul, a Szabadesésben groteszk műtétet hajtott végre rajta Hegedűs D. Géza, Mundruczó Kornél pedig A jég című darabjában osztotta rá karrierje eddigi legbrutálisabb szerepét. Hideg szépsége és sokszínűsége miatt “a magyar Tilda Swintonnak” is kikiáltották. Podcastunk legújabb vendége Kiss Diána Magdolna, akivel botrányos szerepekről, elutasításokról, babonából hazavitt kellékekről és meztelenségről beszélgettünk. Hogyan lett belőle majdnem operaénekes? Milyen volt forgatni A nagy füzet ominózus kádjelenetét? Miért nem akarták őt beengedni Kanadába, Az Úr hangja forgatására? És miért nem szerette tiniként a Backstreet Boyst? Legújabb filmje a Spirál, pár hete látható a mozikban.

Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcastunk, a Filmgyár második adásában a Magyarországon megvalósuló szervizmunkákról, a legnagyobb sztárokat idevonzó filmipar fejlődéséről, jelenlegi kihívásairól beszélgetünk. Emelkedő árak, erősödő konkurencia, filmturizmus, zöld jövő, valamint a Saul fia szerepe abban, hogy idejött a Penélope Cruz főszereplésével készült Spanyolország királynője. Vendégeink: Stalter Judit producer, Názer Ádám gyártásvezető és Dr. Csepely Balázs, az NFI jogi igazgatója.

Ő álmodta meg az erdőben bujkáló szabadságharcos gerillák és a VAN főhősének öltözetét, Horvát Lili szerelmes agysebészét egy kisbőröndnyi ruhával készítette fel a meghatározatlan ideig tartó együttlétre. Szlávik Juli jelmeztervezőt először mindig az ember érdekli, akit öltöztet, és csak utána foglalkozik a ruhával. Mit árul el a Felkészülés főhőséről a kabátja? Hogyan kell bánni egy 150 éves ruhával? Milyen hatással van a Netflix a kortárs divatra? Juli segítségével boldogan merülünk el a jelmezek világában.

Indul a műszak a Filmgyárban, az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcastunk első adásában a hazai szakemberképzés témájában merülünk el. Hazai továbbképzésről, bérmunkákról és a járvány hatásáról, sláger- és hiányszakmákról beszélgetünk – vendégeink Petrányi Viktória producer, Lányi Eszter, a Filmintézet képzési igazgatója, és Csuja László, a Virágvölgy és a Jámbor szörnyeteg című film rendezője.

Élt New Yorkban és Berlinben, utazott a transzszibériai expresszen, a Természetes fényt mindenképpen lettországi mocsaras erdőkben akarta leforgatni. Magyar katonák háborús naplói inspirálták, marhákat legeltető, titokzatos férfiban látta meg a főszereplőjét, filmje finom misztikumát Andrej Tarkovszkijjal magyarázza. Mit tanult Szász Jánostól? Mivel haragította magára Valeska Grisebachot? Mit tanulhatunk ma egy 2. világháborús történetből? Miért mellőzte a borzalmak explicit ábrázolását? Hogy jön ide a 2001: Űrodüsszeia? És mit jelentenek a piros bogyók? - többek között ezekre a kérdésekre ad választ ad a Filmhu legújabb podcastjában Nagy Dénes, akit a legjobb rendező díjával tüntettek ki a berlini filmfesztiválon.

Haragonics Sári és Dér Asia első egészestés dokumentumfilmje bemutatja, hogyan válhat család két anyából és egy örökbefogadott kislányból a mai Magyarországon. “Nem propagandafilmet csináltuk” - szögezték le podcastunk legújabb adásában az Anyáim története rendezői, akik elmeséltek, milyen kihívásokkal járt egy erősen átpolitizált témában megtalálni az egyensúlyt, milyen volt együtt forgatni a párral és kislányukkal, mit gondolnak a szivárványcsaládok örökbefogadásának jelenlegi helyzetéről itthon, és hogy milyen reakciókra számítanak a héten az HBO Go-n debütáló film kapcsán.

Tavaly az elmúlt évtizedet beszéltük át Jakab Juli színész-dramaturggal, Schwechtje Mihály író-rendezővel és Kránicz Bence kulturális újságíróval, most 2020-at elemeztük ki velük. Ezt a rendhagyó évet rendhagyó módon tekintettük át, már csak azért is, mert mindhármuk életében csodálatos esemény történt: gyerekük született. És ez, ha átmenetileg is, de elvonta a figyelmüket közös szenvedélyünkről, a filmről. Karácsonyi különkiadásunk legizgalmasabb felismerése pont ebből fakad: van az úgy, hogy nem a film a legfontosabb dolog a világon.

Kínai kacatokkal teli raktár és belvárosi foghíjtelek is volt már a tét korábbi filmjeiben, legutóbbi vígjátékában pedig egy lakótelepi kifőzde sorsa a tét, amit csak a megváltozott munkaképességű alkalmazottak menthetnek meg. Podcastunk vendégével, Miklauzic Bencével a Nino bárkája kihívásai mellett beszélgettünk arról, hogy diplomafilmjében generációs önvallomás helyett miért inkább az ezredforduló magyar társadalmát örökítette meg, elárulta, miért készült nyolc évig a Zöld sárkány gyermekei és azt is, miért nehéz egy megfelelő parkolót találni Pesten.

Mennyi ideig tud Steven Spielbergről beszélni három rajongó, akiknek a film teszi ki az életük jelentős részét, és gyerekkoruk óta a Cápa, az E.T. és a Schindler listája rendezőjének a bűvkörében léteznek? Ha Kovács Gellért filmkritikusról, Lichter Péter filmesztétáról és Madarász Isti rendezőről van szó, akkor a válasz az, hogy a végtelenségig és tovább. Esetükben a lelkesedés mély tudással párosul, és a dicséretek mellett az amerikai sztárrendező gyengébb alkotásai mellett sem mennek el szó nélkül. A Filmhu podcast legújabb adása egy kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlható, személyes vallomásokkal megtűzdelt mesterkurzus.

Hogyan készül az a sok érzelmes, ijesztő, a filmek hatását fokozó zene? Erről mesélt nekünk Balázs Ádám, aki közben a saját kacskaringós, sikerekben gazdag életútját is felelevenítette: két évtized alatt az amerikai és a magyar filmipart is kiismerte. Enyedi Ildikót, Deák Kristófot és másokat is felhozva avatott be a rendező és a zeneszerző közötti kreatív kapcsolatba. A Zeneakadémián tanít, a Terápia, a Mindenki, az Egynyári kaland és a Testről és lélekről sikeréhez is nagyban hozzájárult. A beszélgetés zenehallgatásra inspirál, néhányan talán még a zeneszerzéshez is kedvet kapnak.

Csoma Sándor bátran nyúl ellentmondásos, sőt, egyenesen riasztó témákhoz filmjeiben: foglalkozott már az ügynökkérdéssel, a pedofíliával és a pornóipar világával is. Jelenleg Erőss Zsolt hegymászó tragikus halálát készül megfilmesíteni izgalmas szemszögből. A podcastben egy gyerekkori trauma feldolgozása és Erdély iránt érzett rajongása mellett azt az időszakot is érintjük, amikor ő volt az a srác, akit sosem vesznek fel az egyetemre. Csoma munkáját világhírű operatőrök dicsérték, Léa Seydoux személyesen fejtette ki neki a véleményét a Castingról.

2020 első adásában az Akik maradtak és Testről és lélekről producerét, Mécs Mónikát láttuk vendégül, egy héttel az Oscar-bejelentések után. A két film Oscar-kampánya és az idei év legjobban várt alkotása, A feleségem története is központi témánk volt. Mesélt arról, hogy hogyan sikerült egy ilyen kaliberű sztárcsapatot összehozni, és hogy mi volt a legnehezebb a négy országban zajló munkálatokban. Szóba jött Fliegauf Bence félbemaradt Csernobilos filmterve és egy Inkubátoros #metoo-film is.

Lehetetlen feladatra vállalkoztunk a Filmhu podcast karácsonyi különkiadásában, a magyar film elmúlt tíz évét beszéltük át Jakab Julival, Schwechtje Mihállyal és Kránicz Bencével. Két órát adtunk magunknak arra, hogy az évtized első kiugró hazai teljesítményétől, a Bibliotheque Pascal-tól eljussunk a jelenbe, a Magyar Filmintézet felállásáig. Tarr Bélától az Oscar-díjas Saul fián át a Pappa piáig sok minden szóba került, átvettük az időszak sikereit és kudarcait, megbeszéltük, milyen hibái és erényei voltak a Magyar Nemzeti Filmalapnak. Kiderült, hogy melyik dokumentumfilmet szerettük a legjobban, és az is, hogy melyik hazai alkotásra vinnénk el a nagymamánkat.

A Valan – Az angyalok völgye rendezője tíz éve kávét főzött Angelina Jolie filmjének forgatásán, majd sokat várt első nagyjátékfilmjére, amely kedvéért az erdélyi havasokban fagyoskodott. Mesélt a Mentőexpedíció akciójeleneteiről, a legnagyobb sokkról, amely karrierje során érte, elárulta, miért vonzódik a krimihez, és a romániai forgatás izgalmaiba is beavatott. Bagota Béla a Filmhu podcast vendége volt,

Az úszásba belebolonduló Rába Roland magánszáma volt az első nagy dobásba, majd jöttek az istent játszó, szamurájkarddal hadonászó mentősök, most pedig az idei év egyik legsikeresebb magyar filmjében ereszti össze Kádár Jánost egy vámpírral. Bodzsár Márk rendezővel az Isteni műszak és a Drakulics elvtárs készítésről, ambivalens hősökről és túlzott elvárásokról beszélgettünk a Filmhu podcastban.

Our guest was writer-director Peter Strickland, therefore we switched to English for the first time in the history of our podcast. With him, we mapped several Hungarian aspects of his movies, for example the shooting in János Kádár’s mansion. We analyzed the unique depiction of violence in Berberian Sound Studio, concerning The Duke of Burgundy we asked, why aren’t there any men in it, and reaching In Fabric, he reassured us, it’s ok, if we fall asleep during a movie. He walks his own path as a director, creatively inverts the genres, and meanwhile he creates sensual and extravagant worlds.

A Tegnap operatőrét, a The Alienist camera operátorát láttuk vendégül, aki magyar filmek és hazánkban forgatott külföldi produkciók között osztja meg a kreatív energiáit. Mesélt eddigi élete legnehezebb, megáradt folyóval, skorpiókkal súlyosbított sivatagi forgatásáról, elmondta, milyen volt egy kétszeres Oscar-jelölt keze alá dolgozni, belülről látta a Szárnyas fejvadász 2049, a Fekete özvegy és az új Terminátor-film munkálatait, és azt is elárulta, miért Hollandiában forgatta le az első saját ötletén alapuló kisfilmjét.

A podcast legújabb adásában az évek óta Amerikában dolgozó operatőrt, Rév Marcellt faggattuk arról, hogyan kapta meg az első tengerentúli munkáját, mennyire volt lámpalázas, amikor Al Pacinót kellett fényképeznie, miért jó, ha van egy szexuálpszichológus a forgatáson, és hogy tényleg olyan ijesztőnek és sötétnek látja-e a mai tinik életét, mint ahogy azt a Gyilkos nemzedék-ben vagy a jelenleg az HBO-n futó, Zendaya főszereplésével készült Eufóriá-ban megfestették. Természetesen A feleségem története is szóba került, ami miatt ismét itthon forgat.

A Filmhu legújabb podcastjában az Egynyári kaland csodás színészgárdájának négy tagja beszélt arról - többen sajnos nem fértek el a mikrofon körül -, hogyan kapcsolódik A trónok harca az ő sorozatukhoz, hogyan fejlődtek a karaktereik a négy évad során, és persze több vicces történet is elhangzott a forgatásról. Szellemesen, irónikus humorral, néhol kaotikusan meséltek, szóval kicsit olyan hangulatot teremtettek, amilyen a sorozatot is jellemzi. A végén kicsit a politikát is érintettük, ha már az európai parlamenti választás napján vettük fel az adást.

A podcast legújabb adásában Szilágyi Fannival, számos kiváló kisfilm rendezőjével beszéltük át az eddigi karrierjét. Elmondta, milyen kacskaringós úton jutott el Gothár Péter osztályába, mit rakott át tizenéves önmagából a Torontót is megjárt A kamaszkor végébe, miért iszonyú fura dolog szexjelenetet forgatni, és az is kiderült, hogy szereti-e a futballt, illetve hisz-e a csodákban. Tettünk egy gasztronómiai kitérőt, végezetül pedig kedvet csinált a készülőben lévő nagyjátékfilmjéhez, a Veszélyes lehet a fagyihoz.

A Filmhu legújabb podcastjában Lévai Balázs rendező és Maruszki Balázs forgatókönyvíró volt a vendégünk, akik a pécsi zenekarok titkát próbálták megfejteni legújabb filmjükkel. Megvitattuk, hogy mennyi az igazság, és mennyi a kamu a Pécsi szál-ban, megbeszéltük, mennyire jó színész Lovasi András, és kiderült, melyik zenész tud fantasztikusan flörtölni a kamerák előtt. Lévai kedvet csinált a Rákosi-korszakban játszódó sportfilmjéhez, Maruszki egy általa írt szélhámos-történetről mesélt.

Operatőrnek készült, díjnyertes filmek producere lett. Stalter Judit rengeteg filmszakmai szerepben kipróbálta magát, de lassan már 15 éve a Laokoón egyik vezető producereként készít a sikeres sorozatokat, óriási és alacsonyabb költségvetésű filmeket is. Jelenleg Grosan Cristina Inkubátoros első nagyjátékfilmjén és Till Attila legújabb forgatókönyvén dolgozik, többek közt ezekről, a karrierje alakulásáról, külföldi élményeiről és arról beszélgettünk vele, milyen volt nőként felküzdenie magát a filmes szamárlétrán.

Az egyik legtermékenyebb forgatókönyvíró, többek között a Félvilág, az Örök tél és a jelenleg a mozikban futó Apró mesék szerzője járt nálunk. Köbli Norbert arról mesélt, hogyan éli meg, hogy belekerült a történelmi filmes skatulyába, elmondta, milyen óriási változásokon esett át az Apró mesék, mire kész film lett belőle és a munkamódszeréről is sok mindent elárult. Ez a beszélgetés egy nagy önbizalomfröccs lesz azoknak, aki írói karrierről ábrándoznak. Kiderült, hogy rekorder az elutasított filmtervek számában, a végén pedig kvízjátékkal teszteltük, hogy élesen élnek-e eddigi munkái az emlékezetében.

Kárpáti György Mór a berlini, majd a cannes-i fesztiválra meghívott kisfilmekkel vétette észre magát, most pedig előállt első nagyjátékfilmjével, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után játszódó Guerillá-val. Mesélt arról, milyen volt Enyedi Ildikó osztályába járni, mit tanult az Egy nap-on dolgozva, ahol casting director volt, és azt is elárulta, mik azok a nagy kérdések, amik a Guerilla kapcsán foglalkoztatták. Szóba került az Aferim! című román western, mint pozitív példa a történelmi filmekre, illetve két őséről is beszélt – az egyik Damjanich seregében szolgált, a másik Amerikáig ment az elsikkasztott pénzzel.

Az Üres lovak kiváló példa arra, hogy egy fősodron kívüli film is lehet könnyedén befogadható és mindenki által élvezhető. Két nehéz természetű, legendás rendező kísértetként megvívott szópárbaját követhetjük benne, és közben egy Hollywoodhoz címzett szerelmeslevél is kirajzolódik a vásznon. A found footage film rendezőjével, Lichter Péterrel és az egyik forgatókönyvíróval, Kránicz Bencével beszélgettünk az Üres lovak két hőséről, Bódy Gáborról és a Casablancá-ért Oscarral jutalmazott Kertész Mihályról és arról, hogyan lehet izgalmas és egyedi filmet készíteni minimális pénzből.

Harminc éve mutatták be a mozik az Eldorádó-t, az eltelt időszakban a magyar filmművészet klasszikusává nőtte ki magát Bereményi Géza alkotása. Az évforduló alkalmából felkerestük az író-rendezőt, és arról faggattuk, hogy tényleg a saját gyerekkorát vitte filmre? Szóba kerültek az aranyrudak, a torokgyík, az agyonvert ló és az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó személyes élményeiről is kérdeztük. Bereményi a meg nem valósult történelmi filmterveiről, a bakonyi indiánokról és a készülő memoárjáról is mesélt.

Akár úgy is tűnhet, hogy Törőcsik Franciska mindenhol ott van. Eddigi legnagyobb mozisikere, a BÚÉK már több mint 250 ezer nézőnél tart, teltházzal ment az Utas és holdvilág a Trafóban, a mozikban futó az Alita: A harc angyalában az ő hangján szólal meg a cyborg-lány. A 28 éves színésznő a Filmhu podcastjében mesélt korán jött sikerekről, csalódásokról, énekesi ambícióiról, arról, milyen volt együtt dolgozni a háromszoros Oscar-díjas Vittorio Storaróval, és azt is átbeszéltük, milyen nehézségékkel jár eljátszani egy hullát.

Igazából mennyire önéletrajzi ihletésű film a Rossz versek? Nagyon – derül ki a beszélgetésből, amiben Reisz Gábor rendező felidézi a saját kamaszkorát, illetve elmeséli, hogyan lett a film noirból személyes időutazás, hogyan került ő a szerelmi bánatos főhős szerepébe, miért hívták fel Presser Gábort és Tarr Bélát, és hogy mit tettek meg azért, hogy a pornófilmes betét hozza a kilencvenes évek hangulatát. Érdekel, hogyan építették fel azt a jelenetet, melyben az uszoda néhány lépésnyire van csak a főhős ágyától? Ez is kiderül a Filmhu podcast legújabb adásából.

Pálfi Györgynek a Toldi nem jött össze, most viszont egy ambiciózus sci-fivel állt elő, amely Stanislaw Lem Az Úr hangja című regényét alapul véve azt vizsgálja, mennyire nehéz a kommunikáció emberek és civilizációk között. Kielemeztük a Szárnyas fejvadászt, mesélt a könyv megfilmesítésének a nehézségéről, a kanadai forgatás pokláról, és arról, hogy Amerika és Magyarország valójában két külön univerzum. Őszintén beszélt arról, hogy a tengerentúlon felmerült rengeteg probléma vajon meglátszik-e a végeredményen, és hogy ő személy szerint elégedett-e a filmmel.

A Terápiában az egész ország megismerte, a Mindenkivel pedig az Oscar-gála színpadára léphetett. Szamosi Zsófia most éppen a túlhajszolt, állandó időhiányban szenvedő magyar édesanyák mintaképét alakítja Szilágyi Zsófia Egy nap-jában, ami Cannes-ból is díjjal távozott – úgy tűnik szerencsét hoz az elsőfilmes rendezőknek. Első filmszerepéről, a szürreális Oscar-átadóról, az Egy napról és a legújabb munkájáról, a Foglyokról is mesélt nekünk, amit újra Deák Kristóf oldalán készített.

A Liza a rókatündérrel álomszerű rajtot vett, majd elhatározta, hogy a következő munkája nagyon más lesz. Mesélt arról, hogy mi a leglélekpróbálóbb a filmkészítésben, kiderült, hogy Balsai Móniból kis híján kettő lett az X - A rendszerből törölve című thrillerben, illetve arról is beszélt, mennyire furcsa és megdöbbentő egybeeséseket tapasztalt meg a valóság és a film között.

Kacskaringós életutat tudhat maga mögött Bergendy Péter. Gyerekként imádta a horrorfilmeket, pszichológia szakon végzett, neki köszönhetjük a kilencvenes évek egyik legkreatívabb videoklipjét, az ötvenes évek sci-fi szörnyeit eresztette rá Budapestre. Rendezett egy romkomot Hámori Gabriellával, az Állítsuk meg Terézanyut!, levezényelt két remek 1956-os történelmi thrillert, a Trezort november 4-én adja le a tévé, most pedig visszatért gyerekkori szerelméhez, a horrorhoz. Azon dolgozik, hogy a Post Mortem kísérteteiről az egész világon féljenek.

Hazánk legsikeresebb operatőrei közé tartozik, a Testről és lélekről fényképezéséért elnyerte a Camerimage fesztivál rangos fődíját, nemrég pedig az Amerikai Filmakadémia tagja lett. Vérbeli szakemberként a legfontosabb számára, hogy bele tudjon helyezkedni a rendező fejébe, és pontosan vászonra vihesse a vízióját. Ebből is következik, hogy egészen különböző stílusú rendezőkkel is jól megértik egymást: Enyedi Ildikó mellett visszatérő alkotótársa Gigor Attila, Schwechtje Mihály és Nagypál Orsi.

Hatvankilenc éves, de aktivitását egy huszonéves is megirigyelné: építész, látványtervező, egyetemi tanár a Színházi- és Filmművészeti Egyetemen. Szédítő belegondolni, hogy idén négy filmje is rangos díjat kapott. Velencében jutalmazták a Napszálltá-t és a The Announcement-et, Montreálban a Curtiz-t, az Ostrom pedig a Diák-Oscart érdemelte ki. Marcona tengerészek nevetgéltek rajta, amikor Tarr Béla A londoni férfi-jéhez vasúti pályát és őrtornyot épített egy korzikai kikötőbe, segített Ridley Scottnak berendezni a NASA vezérlőtermét, a Napszálltá-val pedig alighanem hosszú évekre beleégette az agyunkba, hogyan is képzeljük el az 1. világháború előtti Budapestet.

15 éve mutatták be Dyga Zsombor önéletrajzi ihletésű, családi vállalkozásban készült filmjét, a Tesót. Az évforduló kapcsán kvízjátékra invitáltuk a rendezőt, majd végigmentünk fordulatos karrierjén- A Köntörfalak forgatásán érzett rá a színészvezetés fortélyaira, a legnagyobb pofont az Utolér idején kapta, amelyet azóta sem mutattak be. "Beszartok, befostok" - mondta el röviden, mit várhatunk az Aranyélet harmadik évadától. "Minden színész ufo, Ónodi Eszter az ufók királynője" - dicsérte az Aranyélet politikusi babérokra törő színésznőjét, és azt is elárulta, milyen filmterveket próbál megvalósítani a közeljövőben.

A Moszkva tér Rojáljaként robbant be a vászonra, majd hamar ő lett a magyar filmek és tévésorozatok ügyeletes nehézfiúja. Elmondása szerint nem zavarja, hogy mindig kemény fickókat kell adnia, de mostanában szívesen kipróbálja magát másfajta szerepekben is, a színészi munkával párhuzamosan pedig egyre inkább a filmrendezés felé fordul.

Nagypál Orsi Londonban végezte filmes tanulmányait, hazatérése óta olyan kisfilmekkel hívta fel magára a figyelmet, mint a Paktum és a Körforgalom. A Terápia alkotó gárdájához a második évadában csatlakozott, első nagyjátékfilmje, a párkapcsolatok lehetséges buktatóiról szóló Nyitva pedig 2018 őszén érkezik a mozikba.

Két néma férfi megosztozik egy tányér szalontüdőn, a tudatlan politikust először küldik ki az emberek közé, Hófehérke kétszeresen elvált, a magyar nép vágyott boldogságát pedig egy füstölgő gépben állítják elő. Lassan két évtizede, rengeteg ötlettel és kreativitással készíti rövidfilmjeit Szirmai Márton, aki az idei Inkubátor egyik győzteseként első nagyfilmjére készül. Legújabb podcastunkban a Szalontüdő, az Expedíció, és a Grimm Café rendezőjével beszélgettünk.

A Macerás ügyek szerelmi háromszögének hősnője, összeomló filmrendező az Off Hollywoodban, a Bibliothéque Pascal latex-ruhás dolgozó anyája, A rossz árnyékban pedig Jeles András univerzumának részese. Két éve a saját korosztályuk problémáiról forgattak a férjével, Hajdu Szabolcs filmrendezővel és most is egy családi történetre készülnek. A Filmhu podcastban ezúttal Török-Illyés Orsolyával beszélgetünk,

Mert kell egy csapat! - ismételgeti a mosoda gőzében Minarik Ede, a Csabagyöngye SC edzője, miközben kitartóan küzd velük a továbbjutásért. Ugyanilyen szellemben állítja össze minden csapatát Sándor Pál filmrendező is, aki 12 év kihagyás után, 2018-ban új filmmel tért vissza a mozikba: a Vándorszínészekben legendás színészekkel és az új generáció tehetséges fiataljaival ünnepli a színház világát.

Az első adás vendége a kortárs magyar film egyik legnépszerűbb alakja, a kultikus Moszkva tér, a Szezon és a nemzetközi díjakkal elhalmozott 1945 rendezője.