Kecskeméti Baptista Gyülekezet

Elérkeztünk mini-sorozatunk utolsó adásához, melyben rendhagyó módon nem egy témát járunk körül, hanem beérkezett kérdések mentén beszélgetünk. Amolyan Önök kér(dez)ték, azzal a különbséggel, hogy a feladó nem ismert, a címzett pedig a mindenkori hallgatóság. Szó esik klímaszorongásról, fals gyülekezeti kultúráról, egyház okozta sebekről. Ahogy arról is, vajon kell-e tartanunk a "sötét erőktől". Vagy mégis milyen a helyes bűnbánat? És rendben van-e a Szentlélekhez imádkozni? A mikrofon másik oldalán ismét: Mike Sámuel, baptista lelkipásztor.

Ha valaki egy kicsit is jártas az ékszerek (vagy a szólások) világában,  az tudja, hogy nem minden arany, ami fénylik. Hiába a csillogó, az  eredetire a megszólalásig hasonlító utánzat, a fémjelzés nélkül jó  eséllyel hamisítvánnyal van dolgunk. Valamivel, ami kiköpött olyan, mint  az igazi, csak mégsem az. Csak majdnem az. Ehhez hasonlóan léteznek jól  hangzó, lelket simogató, már-már közhellyé fakult kijelentések, melyek  Isten igazságaitól egyáltalán nem állnak távol. Nagyon hasonlítanak  rájuk. Csak mégsem azok. Csak majdnem azok. Ilyen majdnem igazságokról  szól sorozatunk negyedik része. Mert igaz-e például, hogy mindannyian  Isten gyermekei vagyunk? Vagy miért olyan biztos, hogy Isten akarata az,  hogy boldogok legyünk? Jogosan várunk-e jutalmat jó tetteinkért vagy  éppen büntetést a rosszakért? Miért feltételezünk az élet legapróbb  történései mögött is isteni szándékot? No, meg: mégis miért kéne  keresztyénként minden szituációban odatartanunk a másik orcánkat is? A  válaszadó szerepében ismét Mike Sámuelt köszöntöm.

A politikához való viszonyulásunk megannyi lehet. Távolról  elkerülhetjük, tájékozódhatunk és érvelhetünk vele kapcsolatosan, de még  elkötelezett támogatóivá is válhatunk politikai pártoknak, oldalaknak,  berendezkedéseknek. A politikához való viszonyulásunk megannyi dologtól  függhet. Neveltetésünk, beállítódásunk, környezetünk, iskoláztatásunk,  személyiségünk, és akár hitünk is hatással lehet rá. Ebben az adásban  éppen ezért keresztyénség és politika viszonyáról gondolkodunk. Nem  aktuálpolitikai kérdéseket feszegetünk, sokkal inkább alapelveket  veszünk számba. Együttműködhet-e például egyház és politika? Összefér-e  Isten országa és a földi hatalom? Létezik-e keresztyén politikai oldal?  Vagy van-e a demokráciánál bibliaibb államforma? A kérdéseimre ismét  Mike Sámuel, baptista lelkipásztor válaszol.

Több vagyunk-e emberként mint test és lélek egyvelege? Vagy valóban  kevesebb összetevőből állnánk, mint egy egyszerű palacsintarecept? Ismét  Mike Sámuelt kérdezem, ezúttal magunkról és a lélek dolgairól. Szóba  kerül, hogy mi köze van Illés prófétának a logoterápiához, ahogy az is,  hogy szabad emberként miként függünk Istentől s olykor talán  szenvedélyektől. Beszélgetünk többek között az ön- és mások  szeretetéről, szellemi megkötözöttségekről, de még az érzelmi  manipulációt felhasználó evangélizációs alkalmakról is. Diskurzusunk nem  a pszichológiához kötődő szakmai beszélgetés, sokkal inkább a lelki  életről való gondolkodás a Biblia tükrében.

Ha létezik örökzöld téma, ami előbb-utóbb minden beszélgetésben,  előadáson vagy filmkockán felüti a fejét, az minden bizonnyal a nőkhöz  és férfiakhoz kötődik. A megközelítés szempontjai végeláthatatlanok, és  bár olykor az igehirdetések fókuszában is e téma áll, talán  mindannyiunknak akadnak még megválaszolatlan kérdései… Vannak-e  leosztott szerepeink a Biblia alapján? Létezik-e nagy ő? Hol van a nők  helye a gyülekezetben és hová tűntek onnan a férfiak? Tervezhet-e  családot egy keresztyén házaspár vagy a gyermekáldást is „oda kell  bíznia”? Ezekről – és hasonlókról – kérdeztem Mike Sámuelt, a Kecskeméti  Baptista Gyülekezet lelkipásztorát.