Lángoló Podcastek

A 2023-as Fekete Zaj fesztiválon összeeresztettük Kátai Tamást (Thy Catafalque) és Pócsi Botondot (Hundred Sins) némi beszélgetésre, amiből kiderül, hogy valójában mekkora különbség is van az egyes generációk között. Vagy mégsincs akkora?

A nyári különkiadás második része Szűcs Tamás világutazóval, rengeteg világörökségi helyszín képes bemutatásával és kalandos történetekkel.

Hogy lesz valamiből a világörökség része? Mik a magyar világörökségek, és mit nem sikerült azzá nyilvánítani? Melyik a világnak az az öröksége, amit szándékosan hagynak elpusztulni, és mi történik azokkal, amiket például a közel-keleti háborúk pusztítottak el az utóbbi évtizedekben? Hogy lesz valaki világutazó, és milyen kalandok közepette juthat el a legeldugottabb helyekre? A jövő zenéje vendége a glóbusz országainak java részében már megfordult, világörökségi helyszíneket "gyűjtő" Szűcs Tamás, abban az adásban, amit eredetileg áprilisban vettünk fel, de olyan érdekes beszélgetés kerekedett belőle, hogy úgy döntöttünk, rögzítünk hozzá egy másodikat is, és nyári különkiadásként adjuk közre. Ez itt az első rész.

A Kommentár első évadának extra hosszú záróadásában Hartmann Kristóf, a H-Music vezetője, lemezkiadó, koncertszervező, menedzser, a magyar metálszíntér egyik legfontosabb alakja mesél rengeteg érdekeset. Annyi mindent, hogy nem is érdemes felsorolni a kiindulópontul szolgáló híreket, bár most is ezek adják az alapot, de olyan sokfelé kalandozunk, hogy lehetetlen lenne mindent leírni. Fogadjátok szeretettel!

Mit gondol Jónás Vera énekesnőként, frontemberként és egy ideje berlini lakosként a Lindemann-ügyről, annak kapcsán pedig abúzusról, grupikról és backstage-partikról? És mit a nők helyzetéről a zeneiparban általában? Mi a véleménye a nemrég átadott Petőfi Zenei Díjról és Tóth Gabiról? És hogy tetszik neki Galla Miklós új dala, a Színpadi pojáca? Ezekről és sok másról Vörös András beszélget vele.

Az évadzáró adás vendége Herczeg Márk, a 444.hu újságírója, aki kollégájával, Rényi Pál Dániellel nemrégiben hosszú cikkben gyűjtötte össze azoknak a tudósoknak és szakembereknek a gondolatait, akik szerint a mesterséges intelligencia végveszélybe sodorhatja az emberiséget. Nem sokkal később ugyanott válaszcikk is érkezett Bede Mártontól, aki az ennél sokkal pozitívabban gondolkodók érveit sorolta fel. Lehet-e ebben igazságot tenni, azon túl, hogy majd meglátjuk? Pusztulás, kánaán vagy találhatunk középutat is? Vörös András kérdez, Rab Árpád és Herczeg Márk eszmét cserél.

Herczeg Márk és Rényi Pál Dániel cikke az egyik nézőpontról:

https://444.hu/tldr/2023/04/24/ez-meg-nem-a-vilagvege-de-az-eddig-ismert-vilagunknak-vege

és Bede Mártoné a másikról:

https://444.hu/tldr/2023/06/07/akik-szerint-nem-pusztit-ki-minket-a-mesterseges-intelligencia

Az évad utolsó előtti adásában vendégünk Korsós Marianna fizikus, a Napfizikai Kutató Alapítvány munkatársa. Milyen is tulajdonképpen központi égitestünk, hány fokon izzik, milyen a belseje és hogy lehet, hogy a napkorona teteje sokkal forróbb, mint a csillag felszíne? Mik azok a napkitörések, hogyan hatnak a Földre, mennyire veszélyesek, és mit jelent az, hogy űridőjárás? A beszélgetésből ez, és rengeteg minden más is kiderül, aki pedig meglátogatná a gyulai vagy a balatonrendesi Napfizikai Obszervatóriumot, vagy még jobban elmerülne a témában, az itt tudhat meg többet: http://hspf.eu/MNA.html

Hogyan nyúl Makó Dávid a The Devil's Trade-del úgy népzenéhez, hogy az nehézzenei környezetben sem válik giccsessé, és mit gondol arról, hogy az Abesence zenekar, azon kevesek egyike, akik ezt rajta kívül meg tudják valósítani, énekes nélkül maradt? Hogy élte meg azt az időszakot, amikor nem zenélt és állt színpadra, és mi késztette rá, hogy megírja első magyar nyelvű dalait? Milyen érzelmek kapcsolják a gödöllői Trafo Clubhoz és a magyar undergound elmúlt évtizedeihez? Mit gondol Roger Waters politikai megnyilatkozásairól, és hogyan éli meg saját szerepét ugyanebben itthon és külföldön? Nem utolsósorban pedig mi jut eszébe Sisi és Lil Frakk Tsingling című trekkjéről? Ezekről és sok másról Vörös András beszélget vele.

Hogyan lett a Paddy And The Rats Magyarországról indulva nemzetközileg is ismert zenekar? Hogy éli meg Oravecz Kristóf énekes a külföldi turnézást? Milyen nightlinerrel utazni, nagy fesztiválok színpadain állni és miben különleges ehhez képest a Budapest Parkban fellépni? Mit gondol Paddy a tribute-zenekarokról, mit a hasonló stílusú magyar pályatársakról, mint a Firkin és a Jolly Jackers, és mit a külföldiekről? Hogy tetszik neki a Devil's Trade új dala, és mennyire tud vagy akar a zenekar szabta határokon belül, vagy azokon túl kísérletezni alkotóként, zeneileg és szövegileg? Eezekről és sok minden másról Vörös András beszélget vele.

Május 18-án Rab Árpád és Vörös András a szentesi Kultfeszt meghívásának eleget téve arról beszélgetett, kell-e félnünk a közeli és távoli jövőtől, a mesterséges intelligencia fejlődésétől vagy a robotoktól, és van-e esély rá, hogy megállítsuk a klímaváltozást. Fogadjátok szeretettel az erről készült felvételt!

Régen minden jobb volt. Ezek a mai fiatalok már semmit sem tudnak, csak a telefont nyomogatják. Minden korosztály egyre rosszabb, hova tart így ez a világ. Na de tényleg, hova? Előre vagy hátra? Boomerek, X, Y és Z generációsok - megérthetik-e valaha egymást? Megértették-e vajon évszázadokkal ezelőtt és meg fogják-e a jövőben? És valóban lehet, hogy pont 2023 olyan korszakhatár, ami alapjaiban változtatja meg az emberi fajt? Steigervald Krisztián generációkutató és Rab Árpád lebilincselően izgalmas beszélgetésén Vörös András ámul.

Jakab György történelemtanár, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet korábbi tudományos munkatársa, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium társalapítója Rab Árpáddal közösen mesél az iskoláról, arról, hogy milyen volt, milyen most és milyen lesz a világban, ezen belül milyen lehet, milyen lehetne és milyennek kellene lennie Magyarországon. Azt pedig, hogy ez az adás a témáján és a roppant izgalmas beszélgetésen túl mitől különleges még inkább podcastunk történetében, nem áruljuk el, hallgassátok, nézzétek meg, a végén kiderül.

Mit gondol Pásztor Anna arról, hogy Lady Gaga smink nélkül lépett fel az Oscar-gálán, és hogy áll ő ehhez a kérdéshez? Át tud-e változni dívává egy kis vidéki klub cuccokkal telepakolt öt négyzetméteres öltözőjében, és mennyit tesz hozzá az előadásához a ruha és a kinézet? Mi a helyzet családanyaként a sex&drugs&rocknroll világával, annak a hírnek a tükrében, hogy Angliában a fesztiválokon a konténervécék mellett a tervek szerint szexszobákat is lehet majd bérelni? Hogy viszonyul a Metallicához, a metálhoz és a gigapodukciókhoz általában? Mit látott a színfalak mögött, amikor hosszú ideig külföldön élt, és miért jött végül haza? Végül pedig: ismeri-e a Petofi zenekar legújabb, Komorebi című dalát és milyen kapcsolatban áll az underground szubkultúrák legmélyebb bugyraival? Ezekről, és sok másról Vörös András beszélget vele.

Hamarosan elérkezünk a robotok korába. Vagy már el is érkeztünk? Mikor és hol kezdenek el a leggyorsabban terjedni? Mitől függ, hogy szeretjük vagy utáljuk őket? Kell-e félnünk tőle, hogy öntudatra ébrednek és ellenünk fordulnak? És mindezek tükrében mivel foglalkozik a robotetológus, a robotok viselkedésének kutatója? Rab Árpád és Korcsok Bea, az ELTE Etorobotikai Kutatócsoportjának munkatársa válaszol Vörös András kérdéseire.

Hol tartották a családok a nagy becsben tartott telefonokat száz éve, és hol fogják tíz év múlva? Mik a fejlődés irányai a nagyon közeli, és a kicsit távolabbi jövőben? Mikor jön el a pillanat, amikor a készülék a levegőbe vetíti elénk a képet, és a semmit nyomogatva vezérlünk? Vagy gondolattal inkább? És ha már ott az eszköz a zsebünkben, amivel a világ összes tudásához hozzáférhetünk, és az egész életünket vezérli, mi lesz az összes többivel? Tabletek, laptopok és az otthonunk összes okos berendezése, mi marad, mi tűnik el és mi alakul át? A káoszban Rab Árpád egyik oldala és Drevenyák Dávid, a Xiaomi termékmenedzsere és szakértője vág rendet.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban halljuk, hogy a világnak azon a részén is elterjed a rovarevés, ahol eddig nem volt szokásban. De tényleg így lesz? Tücsök és bogár kerül a tányérunkra, ha tetszik, ha nem? Vörös András kérdez, Rab Árpád és Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője pedig eloszlatja tévhiteket.

Myspace, iWIW, Facebook, Instagram, Twitter, TikTok, metaverzum - mi volt, mi van és mi lesz? Juhász Edina és Vörös András beszélgetőtársa Forgács Mariann, közösségimédia-szakértő, a Be Social alapító-ügyvezetője.

Mit gondol Szalai Attila, a Bagossy Brothers Company menedzsere és a Tesco Disco brandként ismert indie DJ a frissen megalakult popzenei tanácsról? Kell-e gondolnia bármit arról, hogy szakított Tóth Andi és Marics Peti? Nehéz-e távol tartani magát és zenekarát az ilyen típusú celebségtől? És a legújabb közössgimédia-platformokkal mi a helyzet? Tud-e, akar-e lépést tartani mindennel, úgy DJ-ként mint menedzsreként? Ezekről, és sok minden más érdekesről Vörös András beszélget vele.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából Rab Árpád és Vörös András az ER-VO Kft. és a Képes Géza Városi Könyvtár meghívásának eleget téve Mátészalkán jártak. Az élő beszélgetést a városi televízió rögzítette, és rendelkezésünkre bocsátotta a felvételt. Köszönjük, fogadjátok szeretettel!

Az utóbbi időben egyre gyakrabban kong a vészharang, hogy elfogy a magyar, 2050-re már kilencmilliónál is kevesebben leszünk. De miért baj ez? Lehet veszélyben a magyar nyelv és kultúra? Vagy nem lesz, aki megtermelje a nyugdíjakat? De hát azt is halljuk folyton, hogy a gépek elveszik a munkát, és nem lesz szükség emberekre a javak megtermeléséhez. Akkor mi a helyzet ezzel? És a világ túlnépesedésével? Lehetünk annyian, hogy azt már ne tudja eltartani a bolygó? Vörös András kérdéseire Rab Árpád és Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója válaszol.

Mit gondol Brucker Bence, az AWS gitárosa és zenekarvezetője a Dal 2023-as sorozatáról? Hogyan viszonyul ő és zenekara a náluk is évtizeddel fiatalabb, de már az Arénát megtöltő Azahriah-hoz? Hány nevet ismer a Sziget aktuális felhozatalából, és hogy tetszik neki a Shell Beach vadonatúj Somló Tamás-feldolgozása, amelyben a zenekar először énekel magyarul? Mindezekről és sok másról Vörös András beszélget vele.

Mivel fogunk fűteni, világítani, autót vagy űrhajót hajtani a közeli és távolabbi jövőben? Meddig tartanak ki a kőolaj- és földgázkészletek, és felhasználjuk-e őket az utolsó molekuláig? Mi a helyzet az atomenergiával, és milyen esélyei vannak Magyarországnak a nap- szél- és vízenergia terén? Lesznek-e a jövőben saját, házi kis erőműveink, mit jelent és mikor jön a fúziós energia, és mikor érjük el a civilizációk feljettségét mutató ötfokozatú Kardasov-skálán legalább az egyes szintet? Mindezekről Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezetője és Rab Árpád beszélget lebilincselően, Vörös András pedig nem győz kérdezni.

A képzőművészek és grafikusok körében egyre nagyobb nyugtalanságot vált ki, hogy tömegével zúdulnak ránk a mesterséges intelligencia alkotta képek, és a gép lassan mindent megrajzol helyettünk. De vajon tényleg mindent? Mi lesz így az emberekkel, hol a helyük a művészetben, és általában, a világban, ahol a robotok sokak félelme szerint elveszik az emberek munkáját. Mi a kiút? Rab Árpád és Vörös András vendége Németh Gyula grafikus, képzőművész aki nem mellesleg a mi podcastünk logóját és arculatát is megalkotta.

Mit gondol Lázár Domokos, az Esti Kornél dalszerző-gitáros-énekese művészet és politika kapcsolatáról, és a hírről, hogy a szlovén kultikus Laibach zenekar Ukrajnában koncertezett volna, de a fellépést a szervezők a zenekar korábbi nyilatkozatai miatt lemondták? Szereti-e a Guns N Rosest, és mi a véleménye a rajongásról, és arról, hogy egy nap alatt tízezres tételben fogynak el a nem olcsó jegyek? Mit mond, bakelit vagy vinyl a helyes megnevezés, és ő gyűjt-e lemezeket vagy bármi egyebet? És hogy tetszik neki a népzene és grunge egyvelegeként is jellemezhető Aebsence zenekar? Mindezekről, és sok minden másról Vörös András kérdezi az elmúlt hetek zenei hírei apropóján.

Az ökológiai közgazdaság tana a közgazdasági tudományok legújabb ága, amely azt mondja, hogy nem a folyamatos növekedési kényszer a jövő útja. Mielőtt megijednénk, ez nem azt jelenti, hogy adjuk fel civilizációs vívmányainkat és kényelmes életünket. Sőt, épp ellenkezőleg. Mit szólnánk például a háromnapos munkahéthez vagy a mindenkinek alanyi jogon járó alapjövedelemhez? Vagy ahhoz, ha a mennyiség helyett a minőségre kerülne a hangsúly, ami a fogyasztást illeti? Ezekről, és egy csomó más izgalmas dologról dr. Köves Alexandra, a Corvinus egyetem docense mesél igazán meggyőzően. 

A témához jó szívvel ajánljuk Alexandra saját podcastjét, a Zöld Egyenlőséget is, itt: https://anchor.fm/zold-egyenloseg

Angolul jól beszélőknek, Economics for Rebels podcast: https://anchor.fm/dr-kves-alexandra

Szinte napra pontosan egy éve volt vendégünk Gazda Albert, aki az akkor megtámadott Ukrajnáról, ukránok és oroszok viszonyairól, történelméről és mindennapjairól beszélt. Most, tizenkét hónappal később a harc még mindig tart, és egyelőre nem is látni, mikor lehet vége. Hogy milyen egy háború sújtotta ország belülről, milyenek a hétköznapok és mi történik a fronton, azt az Ukrajnában segélyszállítmányok célba juttatásában segédkező, és közben onnan tudósító, korábban többek között Irakot és Afganisztánt is megjárt Makai József, író, újságíró, haditudósító mondja el.

Mit gondol Fekete Giorgio, a Carson Coma frontembere a Panteráról, és ezzel összefüggésben a cancel culture-ről? Végig tud-e menni egy fesztiválon testőrök nélkül? Hogyan képzeli a jövőt, mi történne, ha a zenekara tagcserére kényszerülne? És hogy tetszik neki a magyar underground furcsametál? Mindezekről, és sok minden másról Vörös András kérdezi az elmúlt hetek zenei hírei apropóján.

Január elején Las Vegasban, a világ legnagyobb elektronikai kiállításán, a Consumer Electronics Show-n jártunk. És hogy mit láttunk? Hát ezt! Fogadjátok szeretettel tudósításunk második részét. 

00:00 Bevezető

00:45 A CES képekben

01:45 Samsung - A sokoldalú innovátor

11:00 Candela - A luxuscsónak

13:05 Robotok - A robotcsapos és más történetek

20:02 Vessel Houses - Lakókocsi, kicsit másképp

24:11 Lightyear - A napelemes e-autó

26:65 Music Care - Fájdalomkezelés zenével

34:04 Unistellar - E-távcső, nemcsak hobbistáknak

40:04 Endiatx - A gyomor Némó kapitánya

47:00 Handy -  A szépreményű maszturbátor

53:55 Elköszönés 

Zene: https://necropolo.bandcamp.com/album/scopekillers-compilation

Ebben az adásunkban a mesélő Képes Gábor, aki egyszerre költő, bölcsész és informatikatörténész, és el is mondja, hogyan alakult így az élete. Mindeközben röpködnek a ZX81-ek, Spectrumok, Commodore 64-ek, HT1080Z-k és társaik, de ennél jobban is visszamegyünk az időben, az első számítógépekig, amik még áram nélkül működtek, és természetesen Neumann Jánosról is sok szó esik. 

Mit gondoltunk egy éve 2022-ről, mi jött be belőle és mi nem? És mit gondolunk 2023-ról? A jövő zenéje házigazdáinak jóslatai.

Hogyan nevelték a gyerekeket az ókorban és a középkorban? Hogy alakultak ki a mostani elvek, és létezik, hogy ezek alig néhány éve, a mi életünkben váltak uralkodóvá? Azzá váltak egyáltalán a világon mindenhol? Ez már a beérkezett boldogság korszaka, vagy van még hova fejlődni? Mit tehet a gyerekközpontú szülő, amikor a dackorszakos kölök torka szakadtából üvölt a zsúfolt szupermarket közepén? "Ha az enyém lenne, már kezét-lábát eltörtem volna", vagy van más lehetőség? És persze, kell-e mindenáron, mindenkinek gyerek, ez vajon az egyetlen út a teljességhez? Vörös András vendége Rácmolnár Lili pszichológus, aki az elmélet, a történelem és a lehetséges jövőképek mellett a gyakorlatról is mesél.

A mesterséges intelligenciáról nem lehet eleget beszélni. Az alapfogalmakat az első évadban már tisztáztuk Tilesch György szakértővel, kormányok és világcégek tanácsadójával, de azóta is annyi minden történt, hogy ideje volt újra elővenni a témát. Hol tartunk most, miért mondhatjuk, hogy inflexiós ponthoz érkeztünk, és innentől a fejlődési görbe még meredekebben ível felfelé? Mi az amit már használunk, és mit fogunk nagyon hamarosan? Hogyan szabályozzuk mindezt? Mi történik olyankor, ha a hangulatfelismerő MI a boltban automatikusan megdrágítja az élelmiszerek árát, ha azt látja, hogy sietve vagy nem egészen józanul érkezünk a kasszához? Mihez kezdenek a képzőművészek és a zenészek azzal, hogy a felhasználók egyre szélesebb körben választják az MI-t az ember alkotta művek helyett? És tényleg meg lehet élni abból, hogy áruba bocsátjuk az adatainkat? Kérdések és válaszok a 2022 végi aktuális helyzet szerint.

Belepusztulunk a hőségbe, éhen és szomjan halunk, teljesen összeomlik az ökoszisztémánk és hamarosan teljes káosz lesz a világban? Akár igen, akár nem, az ettől való félelem áthatja mindannyiunk életét, és a szorongás sokaknál bénító is lehet. Hogyan érdemes mindezt kezelni? Kell-e egyáltalán ennyire félni? Mi az ilyen érzelmek mögöttes pszichológiája? És mik a gyakorlati szempontok, mit tehetünk, mit tegyünk, hogyan segítsünk magunkon és a világon, hogy a félelmeink ne váljanak valóra? Rab Árpád és Vörös András Csizmadia Máté pszichológussal, a Zöld Pszichológia blog szerzőjével beszélget.

Mikor kezdődött a kozmosz felfedezése, és hol tartunk most? Mekkora részét ismerjük már az univerzumnak, és mi mindent fogunk feltérképezni a közeli jövőben? Mi minden várható akár már ebben az évtizedben? És hosszabb távon? Elkezdjük a Mars vagy a Vénusz terraformálását? Eljutunk valaha most még elérhetetlennek tűnő galaxisokba? Mit gondol a csillagász, egyedül vagyunk a világmindenségben? Vagy a néhány éve észlelt, a Föld mellett elhaladó tárgyak tényleg idegen civilizációk eszközei voltak? Kiss László csillagász mesél úgy, ahogy csak ő tud.

A mai adás vendége a Paulinyi & Partners építésziroda munkatársa, aki a Holdon, holdkőzetből építhető házak terveit mutatta be egy nemzetközi konferencián. De hogyan lehetséges mindez? Honnan lesz víz, oxigén és áram? Mi a helyzet a légkör nélküli égitestre záporozó kövekkel, kavicsokkal? Hány tonnát bír el egy teherűrhajó? Ki és hova építhet bármit? És egyáltalán mik az emberiség tervei a Holddal, és mi minden fog ott történni már a közeli jövőben? Németh Roland építészt és automatizációs fejlesztési vezetőt és Rab Árpád jövőkutatót Vörös András kérdezi.

Mik a 2050-re kitűzött klímacélok, és mi történik, ha sikerül elérni őket? Na és mi, ha nem? Kezünkben a megoldás, vagy végleg elveszett minden? Mióta tudjuk, hogy baj van, és hogyan kezeljük a kérdést? Mikor és miért kezdtek biciklizni a hollandok? Lesz-e fúziós erőművűnk és elektromos repülőnk a közeljövőben? És addig is, atomenergia vagy megújuló a kívánatos? Rab Árpád és Vörös András vendége Bart István klímapolitikai szakértő, jogász, az Energiaklub elnökségi tagja.

Egy adás ehhez a témához természetesen kevés, de így is rengeteg érdekesség kerül szóba. Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a betegségek felismerését és kezelését? Gyakorlat-e már a távműtét, mikor fogja a Budapesten, vagy akár New Yorkban tartózkodó orvos a szegedi műtőben fekvő pácienst operálni? Lesznek-e a közeljövőben a szupergazdagokból szuperemberek, akik a legdrágább géntechnológia segítségével alakíttatják át magukat? És az átlagember, aki az interneten olvasottak alapján már saját maga által felállított komplett diagnózissal érkezik a rendelőbe, vajon segíti vagy hátráltatja az orvost, és ez milyen irányba fejlődhet a jövőben? Van-e olyan terület, amiben a magyar egészségügy jobb, mint a skandináv? Mindezekről és sok minden másról beszélget Rab Árpád, Vörös András és vendégük, dr. Horváth Tamás Ph.D. fül-orr-gégész főorvos, a SOTE óraadó tanára, a Hiteles Egészség-Kommunikációért Egyesület elnöke.

2022 nyara a legkevésbé sem mondható eseménytelennek. Uborkaszezon és önfeledt pihenés helyett elszabaduló infláció, fenyegető energiaválság és a globális felmelegedés egyre inkább érezhető hatásai rémítenek meg mindannyiunkat. Mi lehet ezekre az emberiség válasza? Lesz egyáltalán? Van remény? A podcast házigazdái nyári különkiadásban igyekeznek körüljárni a kérdéseket.

A második évad utolsó epizódja több szempontból is rendhagyó, ezúttal ugyanis mi voltunk a vendégek, házigazdánk pedig Csányi Vilmos, biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, akit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Hogy tényleg elkezdenek-e hamarosan beszélni a kutyák, és mi a helyzet a majmokkal, lovakkal, malacokkal és egyéb állatokkal, az kiderül az évadzáró adásból.

Valóban a sarlatánok korát éljük, vagy korábban ez még inkább így volt, csak most jobban látjuk? Tudós vagy áltudós volt-e a középkori járványdoktor vagy az eret vágó felcser? Mi pontosan az áltudomány és hogyan alakul ki? Ki, mikor és miért találta ki a laposföld-elméletet vagy a lúgosító diétát? Miért van az, hogy ha valaki belecsúszik valamelyik összeesküvés-elméletbe, akkor jó eséllyel sok másik is beszippantja? És ha a legvadabbakat nem is hiszi el, miért nem tekintheti senki magát immunisnak mindezekre? Falyuna Nóra nyelvész, tudománykommunikációs szakértő és Krekó Péter szociálpszichológus, politológus, a Sarlatánok kora - miért dőlünk be az átudományoknak? című könyv szerkesztői mesélnek.

Hol tart most a genetika, és hova fejlődhet a közeljövőben? Jelent-e megoldást minden problémánkra? Elkészíthetjük-e tökéletes, okos, szép, egészséges és az éghajlati változásokhoz is alkalmazkodó embert? Akarjunk-e 800 évig élni? És mi a helyzet a többi élőlénnyel? Lesznek-e még malacok és csirkék a világon, ha már nem öljük őket a húskért, mert azt laboratóriumban olcsóbban elő tudjuk állítani? Belefér-e a művészi szabadságba, ha a képzőművész génmódosítással zölden foszforeszkáló egeret hoz létre élő szoborként? Sétálnak-e hamarosan újra mamutok Szibériában? És milyen az ablak alatt virágzó petúnia, amibe a kísérletező kedvű ember a saját génjeit plántálta bele, mert hogy ilyen is történt már? Nemes László bioetikus, filozófus és Rab Árpád lebilincselően mesél, Vörös András hallgatja.

Mit jelent az, hogy startup, és hogy lehet egy induló vállalkozásból néhány év alatt világpiaci tényező? Akár Magyarországról is? Kinek van esélye és kinek kevésbé? Mi a legfontosabb, az ötlet vagy valami egészen más? És ha már ötlet, érdemes titkolni attól félve, hogy mások ellopják vagy épp ellenkezőleg? Hogyan, mi alapján válogatnak a befektetők, akik a robbanásszerű növekedést finanszírozhatják, és kik ezek a pénzemberek? Hány befektetésük lesz sikeres és mennyi bukik el? Hogy működik ez a roppant izgalmas világ, kik a hazai szereplők és jó példák és mi mindenen múlik az, hogy ki lesz "a következő Google"? Rab Árpád és Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter, kockázatitőke-befektető, az OXO Holding alapítója mesél.

Mik voltak a világ első műkincsei? Mikor és hogyan nyílt az első kereskedés? Mi történik egy árverésen? Mitől függ, hogy melyik műkincs mennyit ér? Mennyiben tekinthetünk eredetinek bármilyen reneszánsz festményt, amely az akkori festékből valószínűleg egy grammot sem tartalmaz már? Ki a tényleges alkotója annak, amit látunk, Leonardo Da Vinci vagy a legutóbbi restaurátor? Ehhez képest mi a helyzet a digitális alkotásokkal? Átírja-e a játékszabályokat az NFT? Egyáltalán, mi az az NFT pontosan? És végül, de nem utolsósorban: milyen graffitik díszítették vagy csúfították már a Római Birodalom városait is? Rab Árpád és Martos Gábor művészeti író, számos nagyszerű könyv szerzője világosít fel és mesél izgalmasan, rengeteg vicces és érdekes sztorival fűszerezve.

Tudjuk, hogy a kábítószer egyidős az emberi civilizációval, de az elmúlt bő évszázadban a kémiai tudományok fejlődésével a kannabiszhoz, ópiumhoz vagy kokalevélhez képest jelentősen bővült a választék. Az utóbbi tíz év pedig a dizájnerdrogok megjelenésével ezt is megsokszorozta. Hogyan tarthat lépést a hatóság a kábítószereket előállító jól képzett vegyészekkel? Mit kell tiltani és mit lehet hatékonyan üldözni? Egyáltalán, mi számít kábítószernek és ezt ki határozza meg? Mi a helyzet az egyéb függőségekkel? Drog-e a facebookozás vagy a játék? És a virtuális valóság? Mi lesz, ha az agykutatás eredményeinek köszönhetően hamarosan nemcsak el- vagy felszívható vegyületekkel, de elektromos impulzusokkal is módosíthatjuk a tudatunkat? Vörös András kérdéseire Rab Árpád jövőkutató és Csesztregi Tamás vegyészmérnök, a Kábítószerkutató Szakértői Intézet igazgatója válaszolnak.

Kell-e, lehet-e, érdemes-e készülni a világvégére? Legyen az járvány, nukleáris csapás, klímaváltozás, becsapódó aszteroida vagy bármi más? Hányszor jövendölték már meg a történelemben az idők végezetét, és hányszor álltunk tényleg hajszálnyira az apokalipszistől? És mi a helyzet most, amikor nemcsak jóslatok riogatnak, de a vírus és a háború a mindennapjaink valóságát jelentik? Érdemes-e bunkert építeni, készleteket tartalékolni vagy ezzel pont semmire sem megyünk? Mit tehetünk, mit tegyünk közösségként és egyénileg? Vörös András immár többszörösen visszatérő vendége a kitűnő Filippov Gábor, történész, politológus, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, aki szokás szerint lebilincselően érdekeseket mesél múltról és jövőről.

Mi az a digitális hagyaték és hogyan rendelkezhetünk róla? Mi lesz a közösségi oldalainkkal, felhőben tartott dolgainkkal vagy egy online játékban magas szintre fejlesztett karakterünkkel? Na és a kriptovalutánkkal? Hol tart ebben a jogi szabályozás, tud-e lépést tartani a világ gyors változásával, és mi a feladata? Kié az adatmennyiség, amit felhalmoztunk, és definiálható-e egyáltalán örökölhető dologként? Mit ér a digitális világban a kézi aláírásunk és köthetünk-e szerződést írott helyett videós formában? Kihez fordulhatunk tanácsért, és mit tehetünk mi magunk digitális javainkkal és örökségünkkel? Vörös Andrásnak Rab Árpád és dr. Parti Tamás, a Magyar Közjegyzői Kamara alelnöke segít eligazodni.