Mandiner

Megkezdődött a világ átrendeződése. Oroszország mindenféle szempontból gyengült, s ezt Kína ki fogja használni. Európa az amerikaiak szemében konkurencia volt az Oroszországgal való stabil kapcsolatok miatt; mára Európa is gyengül. A nemzetközi átalakulásnak egyelőre a NATO tagországok sem feltétlenül győztesei. Ha a NATO győztes fél, akkor miért van az, hogy a NATO-ban lévő nemzetek rosszabbul élnek? A Mandiner Stratéga vendége Földi László titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány elnöke.

„Erdogan politikája az volt, hogy Törökország annak modelljévé válik, hogy a nyugati szövetségesei mellett Keletre nyit; iszlám országként példát mutat, hogy a Kelettel, az iszlámmal is jól van, viszont a nyugati szövetségesekkel is rendes viszonnyal bír. Ez volt az álom, de nem sikerült.” – Törökország geopolitikai helyzetét és a választások előtti török belpolitika legégetőbb ügyeit elemeztük vendégünkkel. Mik voltak az Erdogan-rendszer fundamentumai, milyen politikákon, társadalmi bázison nyugodott a hatalma? És milyen hibák, körülmények játszottak közre a népszerűségvesztésében? „Minden, amit tudni akartál Törökországról, de sosem merted megkérdezni”. A Mandiner Világrend vendége: Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője.

Erdogan, Macron és Magyarország esélyei a nemzetközi térben – heti hírmagyarázat a kormányfő politikai igazgatójával, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.

Jelentős mértékben át fognak alakulni a globális erőviszonyok, és ez a folyamat már a szemünk előtt zajlik. Eközben az Európai Unión belüli erőviszonyok átrendeződése is zajlik. Úgy tűnik, az olaszok beállnak a német-francia irányba, a lengyelek egyre szorosabbra fűzik a kapcsolatot az Egyesült Államokkal. Románia szívesen egyesítené magát Moldovával, és bár remélhetőleg nem kerül rá sor, de benne van a pakliban az is, hogy Oroszország lerohanja Moldovát. Eközben az orosz-ukrán háború tovább zajlik, a lőszerhiány mindkét oldalon problémákat okoz. Béketervek már vannak, de világos kiút egyelőre nincs, sem a két ország között, sem nemzetközi szinten. Az ENSZ-t saját szervezeti struktúrája akadályozza, hogy békecsinálóként lépjen fel. Globális és európai erőviszony-körkép Kis-Benedek József korábbi katonai hírszerzővel, egyetemi tanárral, az MTA doktorával.

„Mi lett volna, ha a NATO adott volna olyan jelzéseket, hogy 'ha  Belaruszt Oroszország szorosabban a szövetségi rendszerébe vonja, azt mi  nem tartjuk elfogadhatónak', mert milyen az, hogy az orosz szövetségi  rendszer közelebb jön a NATO határaihoz? És akkor háborút indíthatok  Belarusz ellen, Nyugat-Belaruszt kikanyarítjuk Belaruszból?” – Az  ukrajnai háború katonapolitikai, védelmi szövetségbeli előzményeit  elemeztük vendégünkkel. Van-e felelőssége a NATO-nak abban, hogy az ukrajnai konfliktusból végül  háború lett? Miért változott meg az oroszok Nyugat-stratégiája, és  milyen okokból, milyen körülmények miatt merte felrúgni Moszkva a  posztszovjet térség status quo-ját?  A Mandiner Világrend vendége: Marton Péter külpolitikai szakértő, a  Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi  docense.

Botrány a Házban, brüsszeli alkudozások, orvoskamarai befeszülés és háborús latolgatás – heti hírmagyarázat, ezúttal Bayer Zsolttal, Veczán Zoltánnal és Kacsoh Dániellel.

Kína a saját béketervével nemzetközi jelentőségét igyekszik növelni. Ugyanakkor könnyen azt is eredményezheti, hogy az oroszok és az amerikaiak Kínát kihagyva végre komolyan tárgyalni kezdjenek. Itt a Stratéga legújabb adása.  Bár a háború továbbra is zajlik, egyre több szó esik a békéről. Az első igazán komoly béketervvel Kína állt elő, amelyet a nagyhatalmak – az Egyesült Államokkal az élen – azonnal le is söpörtek az asztalról. Erre Kína biztosan számított, de a béketerv üzenete annak eredményénél fontosabb lehetett: egy világos képet ad arról, hogy Peking hogyan is gondolkodik a nemzetközi rendszerről. Mindeközben Oroszország és Kína egyre közelebb kerülnek egymáshoz, Peking egyre határozottabban nyit Moszkva irányába. Az oroszok eközben belekényszerítették az ukránokat egy olyan anyag és ember háborúba, amit az ukránok nem tudnak megnyerni. A régen nagynevű brit titkosszolgálatok pedig egyre inkább olyanok, mint "a brit tudósok" – egyre nehezebb komolyan venni a hivatalos jelentéseiket. Beszélgetés Horváth József biztonságpolitikai szakértővel, az Alapjogokért Központ tanácsadójával.

“Ukrajna  ebből a háborúból győztesen már nem jöhet ki. Mély demográfiai  válságban van, az államot csak külső erővel lehet fenntartani, a  gazdaság és az ország nagy része romokban van, és elvesztette a  területének 18 százalékát.” – „Ami Oroszország szempontjából már most  veszteségnek látszik, az a posztszovjet térségbeli befolyásának a  gyengülése. Szerintem most hal meg a Szovjetunió.”  –  Az ukrajnai  háború első évfordulóján a katonai konfliktus geopolitikai hatásait  elemeztük két vendégünkkel. Mi lett 2023-ra a háború tétje? Melyik hatalom milyen súllyal tudja siettetni vagy akadályozni az új világrend eljövetelét? A Mandiner Világrend vendége: Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és Stier Gábor Oroszország-szakértő, a moszkvater.com alapító főszerkesztője.

Ukrajnai fejlemények, orvosi tiltakozás és debreceni akkugyár – heti hírelemzés, ezúttal Pityinger László Dopemannel, Bokor Gáborral és Kacsoh Dániellel.

Európa fegyverkezik, de a fegyverek egy részét átadja Ukrajnának, amit soha nem fognak kifizetni és soha nem fogunk visszakapni – mondja Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, akivel a Mandiner Stratéga legújabb adásában beszélgettünk. Nógrádi György szerint bár Európa fegyverkezik, a lehetőségek korlátozottak: hiába növelik a kiadásokat, meg sem közelítik az Egyesült Államok hatékonyságát. A biztonságpolitikai szakértő szerint furcsa, hogy a NATO a több évtizedes két lábon állás stratégiáját adja fel, amely egyrészt a tárgyalás, másrészt a katonai erő volt; már csak a katonai erő maradt. Magyarországon egy relatíve nagy hadiipar volt a rendszerváltásig, amely az azt követő évtizedekben leépült, s ma épül újjá. Ugyanez igaz a magyar honvédségre: ez egy teljesen más hadsereg, egy NATO-hadsereg már. A magyar haderő szerinte alkalmas arra, hogy a jelen kihívásaira válaszokat adjon. Mire elegendő a GDP-arányos 2 százalék katonai kiadás? Mire lenne elég Európa az Egyesült Államok nélkül? Franciaország el akarta foglalni Németországot? Ha az amerikai csapatokat kivonnák, azonnal háború lenne Európában? Ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket érintettünk beszélgetésünkben.

„Az oroszok ezzel a háborúval a maradék civilizációs, kulturális befolyásukat is elhamvasztották Ukrajnában”. „Egy atomhatalommal biztos, hogy jó kekeckedni? A NATO Ukrajnáért sem fog megkockáztatni egy atomháborút”. –  Az ukrajnai háború első évfordulóján az orosz és az ukrán katonai hibákat elemeztük két vendégünkkel. Ki milyen mértékben érte el stratégiai céljait? Ki bírja majd jobban tartalékokkal, erővel a háborút? A Mandiner Világrend vendége: Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

Háborús  évforduló, pápai békeüzenet, pedagógusbotrány és nagyböjti jó tanácsok –  heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Bese Gergő atyával,  Vágvölgyi Gergővel és Kacsoh Dániellel.

A Mandiner Stratéga vendége Benkő Tibor korábbi vezérkari főnök, volt honvédelmi miniszter, aki a háború egy évvel ezelőtti kitörésekor állt a honvédelmi tárca élén.

„Ez most már egy rezsimbiztonsági kérdés, ez már Putyin jövőjének a  kérdése, mert ha nem nyernek, rámennek”. „Azt gondolom, hogy egy  világrend-konfliktusról van szó, úgy értelmezhető, hogy ez az Egyesült  Államok unipoláris pillanatának a vége”.  –  Az ukrajnai háború első  évfordulóján az orosz és az ukrán katonai stratégiát elemeztük két  vendégünkkel.  Mik a szemben álló felek katonai célkitűzései, mik az elérendő politikai  minimálcélok? Mi lehet a háború kimenetele?  A Mandiner Világrend vendége: Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő,  az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője és Jójárt Krisztián  biztonságpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének  munkatársa.

A  Mandiner Stratéga különkiadásának vendége Csepregi Annamária és Nova, a  Mancs a kézben Mentőkutyás Egyesület tagjai, valamint Denis Levshov és  Nyeste András a Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület  önkéntesei.   A csapat tagjai mind önkéntesek, mindannyiuknak van polgári  foglalkozása, de a munkahelyeik nagyon rugalmasan és támogatóan állnak  ehhez a mentési tevékenységhez. A csapat egyik része autóval 40 óra nonstop vezetéssel jutott ki, a másik része repülővel, de nem kevésbé  kalandos utazás eredményeként. A törökországi földrengés helyszínére az  elsők között érkeztek, ahol egy irányított káosz fogadta őket. Éjjel  mínusz 10, nappal plusz 5 fokban kellett dolgozniuk, ez mind embernek,  mint kutyának óriási próbatétel.

Kuratóriumi lemondás, Erasmus-ügy, brüsszeli küzdelmek és orosz-ukrán  háború – heti hírmagyarázat, ezúttal az igazságügyi miniszterrel, Szalai  Laurával és Kacsoh Dániellel. Miért küldött levelet Vera Jourová uniós biztosnak Varga Judit? Hogyan zajlanak a háttérben az egyeztetések Brüsszelben? Mi volt a téma a David Pressman amerikai nagykövetnél tett látogatás során? Lehet-e úgy békepárti egy politikus Európában, hogy nem Putyin „kottájából játszik”? Miért ment bele a kabinet, hogy kormánytagok nem lehetnek tagok az egyetemi kuratóriumokban? Ezekről is szó esett a Mandiner heti kibeszélő podcastjában.

A nemzetközi szervezetek hasznosak, de nem állandók. A szándékok sokkal jobban alakítják a geopolitikai folyamatokat, mint az intézmények. Mandiner Stratéga Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértővel. Robert C. Castel szerint a háború lezárására most logikusan két lehetőség adódik: Az ukránok gazdasági vagy demográfiai kifulladása. A gazdasági kifulladást a nyugati támogatás részleges vagy teljes megvonása okozhatja. A másik megoldás a stratégiai bombázások, amiket az oroszok most visznek: az oroszok az ukrán légvédelmi rendszer felszámolására törekszenek, hogy légibombázásokat is tudjanak vinni. Az izraeli biztonságpolitikai szakértő szerint Ukrajna harckocsikra és vadászrepülőkre irányuló kérései pótcselekvések, az ukránoknak tüzérségi gránátokra és légvédelmi rendszerekre lenne szükségük. De ezek nincsenek kellő mennyiségben a Nyugatnak. Antifa-támadások, drónok, F-18-asok és további geopolitikai témák a podcastben. 

„Az amerikaiak végül lelőtték a léggömböt, amely nem követett el semmit, és ezzel veszélyes precedenst teremtettek, mert innentől kezdve elindulhat a léggömbvadászat.” – A kémhőlégballonos kémkedés bevett gyakorlat amerikai és kínai részről is, a ballonok pontosabb felderítő eszközök, mint a kémműholdak, pontosabb felvételeket tudnak készíteni.  Milyen azonosítatlan repülő tárgyakról készített eddig felvételeket az amerikai haditengerészet? Hol tart Kína a kémtechnológia, a haditechnika fejlesztésében, illetve a kiberhadviselésben?  A Mandiner Világrend vendége: Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

Az Újpest-drukker Ganxsta Zolee fradista haverokkal nézte a Fradi-Újpestet. Hevesi Tamás írásba is adná, hogy a Vasas nem fog kiesni. Harsányi Levente szerint ha nyolcéves eltiltásokat osztogatnák, akkor talán lenne változás az olasz fociban, így szinte kódolva lehetnek az újabb és újabb botrányok. Itt a Jobbfelső pipa legújabb epizódja.

Gyurcsány szerepe, Erasmus-ügy és esélyek az ukrán fronton – heti  hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal az SZDSZ egykori elnökével,  Veczán Zoltánnal és Kacsoh Dániellel.

„A Nyugat nem teheti meg, hogy Ukrajnát ne támogassa, annak fényében,  hogy Oroszország az összes nemzetközi egyezményt megszegte, és saját  ambíciói szerint Ukrajnát el akarja törölni." – Meddig mehet el a Nyugat  Ukrajna támogatásában? Milyen felelőssége van Amerikának az ukrán-orosz  viszony háborús helyzetté eszkalálódásában? Ellensúlyozni tudja-e  nyugati segítséggel az orosz fölényt és megnyerheti-e a háborút Ukrajna?  A Mandiner Stratéga vendége: Bartha Dániel, kül- és biztonságpolitikai  szakértő, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány  elnöke.

„Folyamatosan csúszunk az eszkaláció, a harmadik világháború felé, és az  a probléma, hogy egy ilyen lejtőn előre nem látható momentumok is  felgyorsíthatják a csúszást, és ott ellenőrizhetetlenné válhatnak a  folyamatok.”  – Kompenzálhatja az orosz mennyiségi fölényt az ukrán /  nyugati minőségi fegyverzet? Mikor és hogyan kezdődhet az orosz „tavaszi  hadjárat”? Mik az orosz stratégiai célok?  A Mandiner Világrend vendége: Stier Gábor külpolitikai újságíró, a  moszkvater.com alapító főszerkesztője.

Tankok  és vadászgépek, hollywoodi diktatúra és Soros-féle ráhatás a magyar  baloldalra – heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Ábrahám  Róbert influenszerrel, Bokor Gáborral és Kacsoh Dániellel.

A  Nyugat egy előre megtervezett logika mentén adja a fegyvereket  Ukrajnának, az F-16-osok szállítása már régen eldőlt, most már csak a  lakosság puhítása zajlik. Itt a legújabb Stratéga Bendarzsevszkij  Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

„A tavaszra várt offenzívák kulcskérdése az lesz, hogy a mennyiség vagy a  minőség fog-e dominálni. Komoly haditechnikai eszközállomány nélkül a  hatalmas orosz mennyiségi fölényt nem lehet ellensúlyozni." – Milyen  technológiát mer a Nyugat odaadni az ukránoknak? Elegendő-e a  felajánlott nehéztechnika az ukrán áttöréshez? Mely frontszakaszokon  várható majd az orosz vagy az ukrán „tavaszi hadjárat”?  A Mandiner Világrend vendége: Csiki Varga Tamás, az NKE Stratégiai  Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Ganxsta „Döglégy” Zolee dögrováson, úgyhogy ezúttal Harsányi Levente és  Hevesi Tamás tartotta a frontot. Harsányi szerint Djokovic akár be is  perelhetné a tenisz döntéshozóit. Hevesi Tamás pedig érdeklődve  elemezgette a szövegét Shakira világslágerének, amelyben a kolumbiai  durván beleállt az őt megcsaló Gérard Piquébe.  Itt a Jobbfelső pipa legújabb epizódja.

„A  károkozás szándéka is felmerül a magyar diákok kizárása kapcsán” – heti  hírmagyarázat a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral,  Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.

Piros gomb, amerikai nyomulás, eszkaláció – milyen irányba mehet tovább a háború? A Stratéga vendége Földi László titkosszolgálati szakértő.

Itt a Mandiner Világrend Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel.

Gyurcsányi verselemzés, Erasmus-vita és Costa Nostra – heti  világmegfejtés és hírmagyarázat, ezúttal Pityinger Lászlóval, Bokor  Gáborral és Kacsoh Dániellel.

Ennél  a tragédiánál apró, kicsi véletlenekből lesz tragikus végkifejlet –  mondja a Mandinernek Horváth József, az Alapjogokért Központ  biztonságpolitikai szakértője, akivel kitérünk arra is, mire készítik  fel a rendőröket, s hogy magunk tudunk-e védekezni.

Ganxsta Zolee biztos benne, hogy Ronaldo lebontja a saját szobrát, Risztov Éva szerint CR7 lesz a következő FIFA-elnök, míg Harsányi Levente úgy látja butaságot beszél Infantino amikor Pelé-stadiont akar minden országba! Itt a Jobbfelső:pipa legújabb epizódja.

Heti hírmagyarázat, világmegfejtés és vita, ezúttal Pogátsa Zoltánnal, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.

2022 egyértelműen a háború éve volt, de Nógrádi György szerint 2023 is könnyen az lehet. Ennek oka az, hogy az orosz és ukrán katonai és politikai célok egymás szöges ellentétei, egyelőre nincs közös minimum, így pedig nagyon nehéz rövidtávon békét, de még fegyverszünetet is elképzelni. Jelenleg özönlik a hadianyag Ukrajnába, de a legmodernebb eszközöket senki nem akarja odaadni. Ez egyelőre a régi eszközök háborúja, de csak idő kérdése, hogy megjelenjenek az újak, mert ha bármelyik fél stratégiai hátrányba kerül, a modernebb eszközökhöz fog nyúlni. A biztonságpolitikai szakértő szerint Oroszország közelmúltban tett egyoldalú fegyverszüneti javaslata pusztán PR-húzás: jobb színben akarnak feltűnni a nemzetközi sajtóban, de mindkét fél haladt tovább az eszkaláció irányába. De szóba került még Irán, Tajvan, Brazília és az Egyesült Államok is –  évindító biztonságpolitikai körkép Nógrádi Györggyel.

„Az  oroszok katonai és politikai célja az lett, hogy Ukrajna semmilyen  szempontból többet ne jelenthessen számukra fenyegetést. Ha ez az ország  elpusztításával jár, akkor azzal, ha az elfoglalásával, akkor azzal.” –  Amerikának sikerült Oroszországot meggyengítenie Ukrajnában, a nyugati  segítség azonban nem elegendő ahhoz, hogy Ukrajna katonai győzelmet  arasson.  Milyen hadműveletek várhatóak 2023 kora tavaszán? Hoznak-e ukrán oldalon  áttörést a nyugati harckocsi-szállítmányok? Tartalékait tekintve melyik  harcoló felet sürgeti jobban az idő?  A Mandiner Világrend vendége: Somkuti Bálint biztonságpolitikai  szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Lánczi Tamással, Veczán Zoltánnal és Kacsoh Dániellel

Nehezebb évre számít, ugyanakkor a gondolkodásbeli enyhülést, konszolidációt is vár az idei évtől a Századvég üzletágvezetője. Szerinte az európaiak békepártiak, a jelenlegi európai politika viszont nem az. Hangsúlyozta: az európai polgárok azokat a szankciókat nem támogatják, amelyek a jólétüket, egzisztenciális helyzetüket veszélyeztetik. Évindító Mandiner Stratéga Hortay Olivérrel. 

„Rendkívül sok olyan változás történt szerződésmódosítás nélkül, ami a  föderalizmus irányába löki az európai integrációt” – Az EU egy  sokszereplős döntési mátrix, a döntési jogköröket azonban az uniós  intézmények folyamatosan vonják el a tagállamoktól. Ahhoz, hogy  elinduljon egy rendteremtő intézményi reform, szerződésmódosítás kell –  az ezzel járó sokfrontos politikai csatát azonban senki sem vállalja  fel.  Mekkora kárt okozott a Katargate-ügy az Európai Parlament  hitelességének? Jól járt-e mindkét fél az EU és a magyar kormány  pénzügyi egyezségével? Miért nem utópia a föderalizmus? A Mandiner Világrend vendége: Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem  Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense.

Ha  szankciókat vezetünk be, és azok nem kizárólag a másik felet érintik,  akkor elindul egy verseny. Ez a verseny arról szól, hogy ki jön ki  jobban a helyzetből. Európa és Oroszország között most ez a szankciós  verseny folyik. Európa megpróbált máshonnan vásárolni olajat,  Oroszország pedig megpróbálta máshova eladni. Egyelőre úgy néz, hogy a  versenyben Oroszország a sikeresebb. Eközben az EU az  energiabeszerzésben igyekszik kiterjeszteni a hatáskörét, pedig a  tagállamok itt sokkal hatékonyabban tudnak fellépni. Mandiner Stratéga  Litkei Mátéval, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatójával.

Megegyezés az uniós forrásokról, korrupciós botrány az EP-ben és  beinduló területfejlesztés – évértékelés a tárcavezetővel, Szalai  Laurával és Kacsoh Dániellel.

„Olyan átülni egy T-72-esből egy Leopard 2A4 vagy egy Lynx harcjárműbe, mintha a harminc éves Moszkvicsomból átülnék abba a Teslába, amelyet Elon Musk még meg sem tervezett.”  –  2028-ra létrejön a modern harceszközökkel, védelmi technológiával rendelkező új magyar hadsereg, mert bár a NATO védelmi rendszerében vagyunk, a magyar nemzeti szuverenitás védelme elsődlegesen Magyarország kötelessége. Mire terjed ki a védelmi innováció? Milyen harci eszközöket, új technológiákat honosítanak meg a hadseregnél? A Mandiner Világrend vendége: Porkoláb Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium innovációért felelős miniszteri biztosa.

Ma  már nem évtizedekben, évszázadokban számoljuk a történelem változásait,  hanem években, vagy még rövidebb időszakokban. Az elmúlt egy év  politikai és társadalmi szempontból olyan volt, mintha tíz év volna  összesűrítve. Ha visszatekintünk, akkor 2022 a remény évének indult, de  csak újabb válságok és megrázkódtatások éve lett. Az év vége a számvetés  időszaka is, karácsonykor a saját világunk értékrendjét is végig kell,  hogy gondoljuk. Ilyenkor az igazán fontos dolgokra figyelünk; arra, hogy  mi dolgunk e világban. Mi most a mi dolgunk? Meg kell őriznünk az  identitásunkat, az élet normalitását, a nemzetállamokat, a családot, a  kereszténységet. A Mandiner Stratéga karácsony különkiadása Földi László  titkosszolgálati szakértővel, a Védett Társadalom Alapítvány  elnökével.

Újabb kétharmados győzelem, uniós küzdelmek és háborús helyzet – évértékelés a publicistával, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.

A karácsonyhoz közeledve érdemes a pozitív dolgokról is beszélni. Egy  háború kapcsán mindig nehéz pozitív dolgokat mondani, de a jelen  helyzetben mindenképpen annak tekinthető, hogy az amerikai és az orosz  titkosszolgálat tárgyalni kezdett egymással. És nem csupán tárgyal,  hanem a tárgyalás tényét kölcsönösen kiszivárogtatták. Ez azt jelenti,  hogy egy nagyon fontos szinten elindult a közeledés. A titkosszolgálati  csatornákat követi a hivatalos diplomácia. De hogyan kell elképzelni a  titkosszolgálati kapcsolatfelvételt? Úgy, mint a filmekben? A korábbi  titkosszolgálati szakember elárulta nekünk. Mandiner Stratéga Horváth  Józseffel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértőjével.

Februárban az oroszok és az ukránok is hadműveletet fognak indítani: előbbiek a Donbaszban akarnak terület foglalni, az utóbbiak Melitopol környékén próbálják majd elvágni a Krím és az orosz területek közötti összeköttetést. A katonapolitikai szakértő szerint Moszkva egy befagyott konfliktust akar kialakítani, hogy ezzel akadályozza meg Ukrajna EU- és NATO-integrációját.     Melyik fél rendelkezik nagyobb harcászati tartalékokkal? Meddig képes a Nyugat fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget? Sikerült-e Ukrajnában meggyengíteni Oroszországot?   A Mandiner Világrend vendége: Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője.

A vébékibeszélő sorozat zárórészében Ganxsta Zolee, Harsányi Levente és Hevesi Tamás. A műsorvezető Csisztu Zsuzsa. Ganxsta Zolee szerint abban nincs változás, hogy Maradona az örökös fociisten, de Messi lett a vébécímmel a földi helytartója, vagyis a király. Hevesi képtelen volt a horvátoknak szurkolni, Harsányi  nagyot bukott egy megadott büntetőn.

Brüsszeli  megállapodás, korrupciós botrány az EP-ben és Gyurcsány erősödése –  heti hírmagyarázat és világmegfejtés a Második Reformkor Alapítvány  alapítójával, Veczán Zoltánnal és Kacsoh Dániellel.

Az,  hogy mi lesz a háború után a felfegyverzett Ukrajnával, az jelenleg  másodlagos kérdés. Most arra kell koncentrálni, hogy az semmiképp nem jó  nekünk, ha Oroszország nyeri meg a háborút. Vannak olyan narratívák,  amelyek azt mondják, hogy ennek a helyzetnek a legnagyobb nyertese az  Egyesült Államok. Az Egyesült Államok is biztosan nyer ezzel a  helyzettel, de a legnagyobb nyertes, messze a legnagyobb nyertes most  Kína. Mandiner Stratéga Bendarzsevszkij Anton poszt-szovjet szakértővel,  az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

„Mindkét fél nagyon komoly gazdasági károkat okoz a másiknak, és nem ér  el vele politikai eredményt.” – Mennyivel lesz drágább az élet, ha az  oroszok nem indítják újra a földgázcsapot? Miért bizonytalanok az  energetikai szankciók hatásai? Melyik szemben álló fél áll jobban a  gazdasági háború okozta károk semlegesítésében?  A Mandiner Világrend vendége: Deák András energetikai szakértő, az NKE  Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

A vébékibeszélő sorozat 3. részében Ganxsta Zolee, Harsányi Levente és Hevesi Tamás. A műsorvezető ezúttal Csisztu Zsuzsa.

Búcsú a benzínársapkától, újabb szankciók és küzdelem az uniós forrásokért – heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Pócza Istvánnal, Tóth Mátéval és Kacsoh Dániellel.

Az  ukránok már nem élnek meg támogatás nélkül, mert nincs sem elegendő  fegyverük, sem lőszerük. Minél tovább tart a háború, annál több  lengyelországihoz hasonló rakétabaleset lehet. Hogy ha létre is jön egy  békemegállapodás, azok a pusztítások és veszteségek amelyek voltak  mindkét oldalon szinte lehetetlenné teszik, hogy igazi béke legyen a két  ország között. A Mandiner Reakció vendége Kis-Benedek József, korábbi  katonai hírszerző, egyetemi tanár, az MTA doktora.

„A kínaiak is tudják, hogy egyelőre sem katonailag, sem gazdaságilag nem  olyan erősek, hogy az Egyesült Államokkal és szövetségi rendszerével  szemben egyenrangú félként lépjenek fel.” – Milyen veszélyt jelentenek a  kommunista rendszerre az elmúlt hetek tüntetései? Mekkora kárt okozott a  kínai gazdaságnak a zéró-covid-politika? Mennyire erős Kína ahhoz, hogy  az új világrend szabályait meghatározza?  A Mandiner Világrend vendége: Salát Gergely Kína-szakértő, a Külügyi és  Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

A vébékibeszélő sorozat 2. részében Ganxsta Zolee, Harsányi Levente és Hevesi Tamás. A műsorvezető ezúttal Sal Endre.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Ceglédi Zoltán elemzővel, Veczán Zoltánnal és Kacsoh Dániellel.

Az  számít igazán, hogy a nem nyugati országok közül hányan szállítanak  fegyvert Ukrajnának és hányan csatlakoznak az Oroszország elleni  szankciókhoz. És az nagyon kevés. A Mandiner Stratéga legújabb adásában Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

A káosz ellenére egy rendszerezettebb világrend van születőben, amelynek  a körvonalai ugyan már látszódnak, de az oda vezető út és idő még  bizonytalan. A Mandiner Stratéga legújabb adásában Nógrádi György  biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Itt a Jobbfelső: pipa focivébés különkiadás. A vébékibeszélő-sorozat első részében Ganxsta Zolee, Harsányi Levente és Hevesi Tamás – a műsorvezető: Csisztu Zsuzsa.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal G. Fodor Gáborral, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.

Az oroszok nem akarják kiterjeszteni sem regionális, sem világszintűre a  háborút, sőt, valójában már szeretnék lezárni azt – mondja Földi  László, titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalomért Alapítvány  elnöke. Szerinte bármilyen furcsa is, de az orosz logika a konfliktus  kirobbantásával nem egy világháború elindítása, hanem éppen megelőzése  volt. Moszkva lejárt fegyverzettel háborúzik, egy európai szintű  háborúhoz pedig az eszközkészletük egyszerűen nem lenne alkalmas. De nem  is lenne érdekük, ugyanis szerinte, ha Európának vége, vége a világnak  is. Földi Lászlóval megújult videósorozatunk Mandiner Stratéga című  adásában beszélgettünk.

„A  Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak  jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen  itt meg lehet fogni Oroszországot”. Mely szakaszában jár a háború? Miért  proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új  világrend kialakításánál? A Mandiner Világrend vendége: Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Kötter Tamás íróval, influenszerrel, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal a Nézőpont Intézet vezetőjével, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel

Akkor  járunk el körültekintően, ha abból indulunk ki, hogy mindenki hazudik –  foglalta össze a biztonságpolitikai szakértő azt az információs  zűrzavart, amely a háborús híreket kíséri. Horváth József szerint  mindenki dezinformál.

Mekkora mozgástere marad Joe Biden elnöknek egy várhatóan megosztott  Kongresszussal a háta mögött? Milyen stratégiákat vázolhat fel az  eredmények ismeretében a két nagy párt a 2024-es elnökválasztásra  vonatkozólag? Ki vehet lendületet a 2022-es választói ítéletből: Donald  Trump vagy Ron DeSantis a jobboldalon, Joe Biden vagy egy új ember a  baloldalon? A felmérések által jelzett papírforma látszik  beigazolódni: a republikánusok visszahódítják a Képviselőházat, de a  Szenátusban ismét mandátumegyenlőség körvonalazódik, halvány  demokratapárti többséggel. Általános tendencia, hogy az elnöki ciklus  felénél, a félidős választásokon a választók büntetik az elnököt és a  kormányzatot, ez történt most is, de az várakozásoktól eltérően nem  esett olyan mértékben vissza a Demokrata Párt támogatottsága, mint  amilyen rossz Biden kormányzati teljesítményének választói megítélése. A  Mandiner Vita két vendége: Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati  Egyetem Amerika Kutatóintézet vezetője és Baranyi Tamás, a Külügyi és  Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese.

Heti hírmagyarázás és világmegfejtés, ezúttal Pityinger Lászlóval, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.

Az eredeti stratégiai célját egyik fél sem tudja már elérni, sem ukránok, sem az oroszok. Állóháború alakult ki, miközben Ukrajna államcsődben van, s ami pénzt kiad az EU, azt sohasem fogja viszontlátni. Az oroszok három vereséget is szenvedtek, de ők sem lépnek vissza, kivárnak – értékelte a helyzetet Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Mandiner Reakció Extrában.

Az ukrajnai háborúnak nem lesz győztese: az Egyesült Államok katonai és politikai értelemben regionális hatalommá degradálja Oroszországot, Ukrajna pedig területet, lakosságot és gazdasági teljesítményt veszt. Milyen fegyverzetbeli különbségek vannak az orosz és az ukrán hadsereg között? Van-e potenciál az orosz haderő megújítására tavaszra? Lesz-e eszkaláció?   A Mandiner Vita két vendége: Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Csiki Varga Tamás, a NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Az 1956-os forradalom tüzéhez a szikrát Szegeden pattintották: az ottani hallgatók a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) alapításakor fogalmazták meg október közepén először a kommunista rendszer felszámolásának igényét. Ebből lett a híres műegyetemi 16 pont, az október 23-án kirobbant forradalom követelés-gyűjteménye. A MEFESZ egyik alapítóját, Kiss Tamást balassagyarmati otthonában kérdeztük az 1956-os forradalomhoz vezető eseményekről, a szabadság napjairól és a kádári megtorlásról. (Az interjú tegező nexusa az interjúalany kérésére történt.)

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal a Századvég elemzőjével, Kacsoh Dániellel és Szilvay Gergellyel.

A sportszakmát is meglepte Vári Attila döntése, hogy távozik a Magyar Vízilabda Szövetség elnöki posztjáról. Exkluzív videó-interjúnkban cáfolja, hogy a várható uszodabezárások elől „menekülne". Sőt, határozottan állítja, már megvan a megoldás a mostani helyzetre is.

A Mandiner Reakció Extra legújabb adásában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa volt a vendégünk. Egészen pontosan mi voltunk az ő vendégei, beszélgetésünket ugyanis Brüsszelben, az Európai Bizottság központjában, a Berlaymont épületben rögzítettük.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.

Oroszország az annexiókkal emelte a tétet, így ha a négy elcsatolt ukrán területet nem tudja a háborúban megtartani, azt nem tudja majd győzelemként kommunikálni. Ukrajna területi egysége sem lesz könnyen visszaállítható, a február 24-i határok helyreállítása már győzelem lehet az ukránok számára. Hogyan befolyásolják a Kercsi híd felrobbantása és a hétfői orosz rakétatámadások a háború menetét? Stier Gábor és Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértők vitája a Mandineren.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Kacsoh Dániellel, Kohán Mátyással és Tóth Máthé energiajogásszal.

A háború taktikai orosz győzelemmel végződhet, földterületeket szerez Oroszország, de stratégiailag, hosszútávon saját nagyhatalmi céljait ásta alá. Oroszország a nyugati világban pária lesz, egy gazdaságilag, katonailag gyengülő állam, amely „beszorul Kína alá”. Oroszország számára a legjobb forgatókönyv a pirrhuszi győzelem: területet szerez, de „cserébe az ország jövőjét áldozza fel” gazdasági, technológiai, társadalmi értelemben. Ukrajna pedig meg tudja tartani magát szuverén államnak, de cserébe irtózatos pusztítást szenved el, egy generáción belül nem fog újjáépülni. Ki rongálta meg az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket? Milyen hatása lesz a háború dinamikájára négy ukrán terület annektálásának, az orosz mozgósításnak és az újabb nyugati haditechnika érkezésének Ukrajna számára? És: mik a háború lehetséges kimenetelei? A Mandiner Vita két vendége: Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság tudományos főmunkatársa és Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Pócza Istvánnal és Kohán Mátyással. Vendég: Prőhle Gergely. Ki robbantotta fel az Észak Áramlatot? Mi a valós német érdek az oroszokkal szembeni szankciókban? Franciák vagy oroszok – melyik a legfontosabb német stratégiai kapcsolat? Merkel-nosztalgia – avagy régen tényleg minden jobb volt? Többek között ezekről a beszélgettünk Prőhle Gergely korábbi berlini nagykövettel, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójával.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Megadja Gáborral, Kacsoh Dániellel és Szilvay Gergellyel.

Az orosz-ukrán konfliktus Oroszországot és Európát is gyengíti, miközben az amerikai versenypozíciók növekednek – mondja a biztonságpolitikai szakértő.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Kohán Mátyással, Szilvay Gergellyel és Veczán Zoltánnal.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Kacsoh Dániellel, Kohán Mátyással és Szilvay Gergellyel. 

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Kacsoh Dániellel, Pityinger Lászlóval és Szilvay Gergellyel.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Kacsoh Dániellel, Szilvay Gergellyel és Vágvölgyi Gergellyel.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Kacsoh Dániellel, Kohán Mátyással és Szilvay Gergellyel.

Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal Bayer Zsolttal, Kacsoh Dániellel és Kohán Mátyással. A Mandiner heti kibeszélő podcast-sorozatában ezúttal Bayer Zsolt közreműködésével beszéljük át a közéleti fejleményeket, így az európai politika alakulását, az orosz-ukrán háborút, Gyurcsány Ferenc visszatérési jelzéseit és a nagy vitákat generáló új kataszabályozást. A felvétel az energetikai vészhelyzet előtt volt, így az nem került szóba, ahogy a Kétfarkú Kutyapárttüntetésének bizarr jeleneteit sem tudtuk kommentálni. Majd legközelebb.

A hét legfontosabb eseményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai a Scruton VP-ben, ezúttal Kacsoh Dániel, Kohán Mátyás és Greczula Levente László.

A hét legfontosabb eseményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai a Scruton VP-ben, ezúttal Kacsoh Dániel, Szilvay Gergely és Vágvölgyi Gergely.

A hét legfontosabb eseményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai a Scruton VP-ben, ezúttal Kacsoh Dániel, Szilvay Gergely és Vágvölgyi Gergely.

A hét legfontosabb eseményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai a Scruton VP-ben, ezúttal Kacsoh Dániel, Kohán Mátyás és Vágvölgyi Gergely.

A hét legfontosabb eseményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai, ezúttal Kacsoh Dániel, Kohán Mátyás és Vágvölgyi Gergely.

A hét legfontosabb eseményeit, fejleményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai, ezúttal Pócza István, Szilvay Gergely és Kacsoh Dániel.

A hét legfontosabb eseményeit, fejleményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai, ezúttal Kohán Mátyás, Szilvay Gergely és Kacsoh Dániel.

A hét legfontosabb eseményeit, fejleményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai, ezúttal Pálfy Dániel Ábel, Szilvay Gergely és Kacsoh Dániel.

Erős gazdasági hátországgal kezdett bele az ukrajnai háborúba Oroszország, vagy meglepte a gyors és egységes nyugati szankciórendszer? Elérheti-e a háború gyorsabb lezárását az olaj- és földgázembargó? Illetve: kinek fognak jobban fájni a konfliktus gazdasági következményei, Oroszországnak vagy a Nyugatnak? Az ukrajnai háború világgazdasági hatásairól beszélgettünk Ferkelt Balázs közgazdásszal a Mandiner Podcast adásában.

A hét legfontosabb eseményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai, ezúttal Kacsoh Dániel, Pálfy Dániel Ábel és Szilvay Gergely. Az orosz-ukrán háború fejleményeiről, Brüsszel embargós terveiről és a magyar álláspontról is beszéltünk legújabb podcast-műsorunkban, de szóba került a Jobbik botrányos tisztújítása és Novák Katalin történelmi államfősége is.

A hét legfontosabb eseményeit tekintik át és beszélik ki a Mandiner munkatársai, ezúttal Kacsoh Dániel főszerkesztő-helyettes, Szalai Zoltán főszerkesztő és Szilvay Gergely főmunkatárs.

„Amerika Oroszország hosszútávú kifektetésében érdekelt” – vélekedik Stier Gábor külpolitikai szakértő. „Sem Oroszország, sem a NATO nem akar eszkalációt” – teszi hozzá Rácz András. Mit tud ezzel a konfliktussal elérni Oroszország, Ukrajna, illetve a Nyugat? A kimenetelnél kinek mi számítana győzelemnek, illetve vereségnek? Az ukrajnai háború két hónapjáról készítettünk mérleget a Mandiner Podcast adásában. Vendégek: Rácz András külpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa Stier Gábor külpolitikai szakértő, a moszkvater.com alapító-főszerkesztője

„Az oroszok a polgári lakosság szenvedésén keresztül próbálják megtörni a védőket, mert nagyon nehéz elfoglalni városokat” – mondja Kaiser Ferenc a Mandiner Podcast adásában. A katonai szakértő szerint az ukrajnai háború óriási presztízsveszteség katonailag Oroszország számára, a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy nem korszerű az orosz hadsereg.

Sallói István  a MOL Fehérvár FC sportigazgatója a csapat mélyrepülése kellős közepén is vállalta, hogy beszél arról, miért váltak meg Szabics Imrétől, mi történik akkor, ha az öt egymás követő bajnoki vereség után a Magyar Kupában sem jutnak a legjobb négy közé.

A Turi-jelentés, a Gyárfás-féle irányítás eredménykényszere, a Széchy-korszak visszaélései  is szóba kerülnek és az, milyen eszközei vannak a Magyar Úszó Szövetségnek a Szilágyi Liliána-ügyben. A tényfeltáró exkluzív interjúban Wladár Sándor saját sajgó versenyzői emlékeiről is mesél és az edzői munkát nehezítő prognózisát is megosztja a műsorvezetővel, Csisztu Zsuzsával. Ez a Jobbfeslő: pipa, a Mandiner Sport vitapodcastja.

Milyen sorrendet állított fel az egyedüli magyarként szavazó Vincze András sportújságíró? Hogy értékeli a győztes párizsi teljesítményét Ferkai Marcell szerkesztő? Miért nem kapott soha Aranylabdát Diego Maradona? A nagy vihart kavaró idei eredmény - és ami mögötte van. Ez a Mandiner Sport vitapodcastja!

Néhány nappal a Vb-selejtezők zárása után mi más lehetne a téma, mint Marco Rossi csapatának idei teljesítménye. Abban a résztvevők egyetértettek, hogy a negyedik hely csalódás, ám lehet, hogy ennél jobbat a jövőben sem remélhetünk? Itt a Jobbfelső: pipa! negyedik adása!

Hány olyan élsportoló van itthon, aki lelki terrorban készül? Kit hogyan félemlítettek meg, hogy mostanáig nem mert beszélni? Dr. Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem tanszékvezető egyetemi docense kíméletlenül elénk tárja, hogy milyen hibás edzői mintákkal dolgoznak azok a sportszakemberek és edzők, akik azt hiszik, hogy „az eredmény csak veréssel, megaláztatással érhető el, és hogy le kell rombolni a versenyző személyiségét ahhoz, hogy újra föl tudjuk építeni".

Már a szabályokat is eltorzítja a politikai korrektség-vallás, ami eluralta a világot – utalt Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője az „ordító kettős mércére”, amely a futball világában is jelen van. A Mandiner Sport vitapodcastjának friss adásában Hrutka János, korábbi válogatott labdarúgó arról beszélt, milyen volt Bukarestben játszani, miközben betondarabokkal dobálták a magyar csapatot. Műsorvezetők: Csisztu Zsuzsa és Edvi László.

Zárt kapuk mögött fogadja nemzeti válogatottunk Albániát. A sorsdöntő mérkőzés előtt nem csak az esélyeket latolgatjuk, hanem kibeszéljük azt is, jogos-e a büntetés. Itt a Mandiner Sport vitapodcastjának első adása!  Vendégeink: Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Ilku Miklós, az Index főszerkesztő-helyettese, Edvi László, a Mandiner szakújságírója. A podcast műsorvezetője Csisztu Zsuzsa a Mandiner Sport rovatvezetője.

Kossuth Lajos 154 éve írta meg Cassandra-levelét, amelyben megjósolta a Osztrák-Magyar Monarchia bukását. Létezett más járható út, mint a kiegyezés? – erre kerestük a választ Tarján Tamással, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársával. Műsorvezető: Pap Lázár 

Szabad-e 21. századi normák tükrében megítélni a régebbi irodalmi műveket? Constantinovits Milánnal, a Mandiner.hu pedagógus főszerkesztő-helyettesével beszélgettünk Jókai művéről, annak szerepéről az oktatásban, valamint arról, hogy szabad-e a régebbi irodalmi műveket a 21. századi viszonyok és ideológiák tükrében megítélni. Műsorvezető: Pap Lázár 

Minek köszönhető az marosvásárhelyi választási siker, és milyen érzés a városban, illetve Kolozsváron magyarnak lenni? Mi igaz a "bezzeg Románia" mantrából, és milyen tevékenységet folytat a Mathias Corvinus Collegium Erdélyben? Mindezekről, illetve az MCC Erdélyi Politikai Iskolájáról kérdeztünk három erdélyi fiatalt, a média szakos Biró Noémit, a pszichológusjelölt László Boglárkát és az MCC munkatársát, Szabó Katát. Műsorvezető: Constantinovits Milán

A Rubicon Intézet nem enged a tudományos színvonalból, de széles társadalmi rétegekhez akar szólni. Aktualitásokkal is foglalkoznak, de nem szeretnének átcsúszni a politika mezejére. Megvalósítható mindez egyszerre? Hahner Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem volt tanszékvezetőjével, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgettünk arról, hogy hol húzódik a tudományosság és az ismeretterjesztés határa. Műsorvezető: Pap Lázár 

Mindenki elnökeként” az egység üzenetével tért vissza január 20-án a Fehér Házba Obama volt alelnöke. Donald Trump pedig azzal az ígérettel távozott, hogy „valamilyen formában visszatér”. Milyen irányt vesz Amerika Joe Biden elnöksége alatt? Vendégünk: Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője. Műsorvezető: Maráczi Tamás 

Hogyan alakulnak át a huszonegyedik században a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokásaink, és kell-e bánkódnunk a változás miatt? Mit őriztünk meg a régi karácsonyokból? Mai adásunkban többek közt erről beszélgetünk Varga Mátéval, a Hagyományok Háza Folklór osztályának vezetőjével. Műsorvezető: Pálfy Dániel

Megszületett a megállapodás a jogállami mechanizmusról, az uniós pénzek kifizetését egyelőre nem kötik a jogállamisági kritériumok betartásához. Ha azonban az EU Bírósága az uniós joggal összeegyeztethetőnek ítéli az új büntetési eljárást, akkor újra forró téma lesz a jogállamisági vita. Vendég: Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője Műsorvezető: Maráczi Tamás 

Mi áll labdarúgó-válogatottunk idei sikereinek hátterében? Miben más ez a csapat, és hogyan kezeljük helyén az eredményeket? Többek közt erről beszélgettünk Hegedűs Henrikkel, aki azt is elmondta, kiket szeretne ellenfélnek a vb-selejtezőben és hogyan reagált, amikor Szoboszlai Dominik az Izland elleni EB-pótselejtező utolsó percében belőtte az Európa-bajnokságon való részvételünket jelentő gólt. Műsorvezető: Pálfy Dániel Ábel

Mit takar az alaptörvény és a választási törvény módosítása? Ellehetetlenül az egyedülállók örökbefogadás? Miért kell a közpénzt alaptörvényi szinten definálni? Túl gyakori az alaptörvény-módosítás? Valóban a „koronavírus arnyékára" van szüksége a kormánynak az alkotmányozáshoz? Vendég: Szánthó Miklós, jogász, az Alapjogokért Központ jogi elemző- és kutatóintézet igazgatója.   Műsorvezető: Nagy Csomor András 

Milyen hatással lehet az amerikai elnökválasztás Lengyelországra? Mit tartalmaz a lengyel alkotmánybíróság határozata az abortuszról? Mit kerestek a szivárványos zászlók az abortusztüntetésen? Hogy áll a lengyel jogállamiság? Mivel jár a lengyel vétó az EU-ban? Műsorvezető: Nagy Csomor András 

A Demokrata Párt egységesebb volt, mint 2016-ban, Donald Trump stílusa pedig sokak számára nem volt elég „elnöki” – vélekedik az okokról vendégünk, Magyarics Tamás, az ELTE BTK Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára. Milyen választási visszaélésekre panaszkodik a Trump-stáb? Megakadályozható-e jogi úton Joe Biden győzelme? Milyen választói csoportok szavaztak a két jelöltre, és miért?   Műsorvezető: Maráczi Tamás 

Szoboszlai lehet az új Puskás? Sikerpályára állt a magyar futball? A digitalizáció miatt nem lesz szükség játékosmegfigyelőkre? Elveszi a foci varázsát a VAR? Miről szól a Double Pass új közleménye? – Dr. Zalai Dáviddal és Vuncs Rajmunddal beszélgettünk.  Műsorvezetők: Nagy Csomor András és Vuncs Rajmund 

Hatvannégy évvel ezelőtt ezen a napon, ezekben az órákban kezdődött az az eseménysor, amely bedöntötte a kommunista rezsimet. 1956-ban a forradalmat, szabadságharcot Kádárék csak a szovjet tankok brutális fellépésével tudták leverni. A pesti srácokra emlékezünk. Vendégünk: Trencsényi László, az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke.

Miért veszélyes a Meseország Mindenkié című könyv? Érzékenyítés vagy „ideológiai agymosás”? Beszivároghat-e az LMBTQ-ideológia az oktatásba? Schittl Eszter válaszol. Műsorvezető: Nagy Csomor András

Az ellenzék azt kommunikálja, hogy ez a tétje a vasárnapi tiszaújvárosi időközi választásnak, a kormánypártok szerint pedig az, hogy lesz-e hatékony képviselete a térségnek, lesz-e munkahelyteremtés. Helyi érdekű választás lesz ez, vagy véleménynyilvánítás a kormányról, esetleg a Jobbik-baloldali szövetségről? Vendégünk: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.

Mi várható a szerencsi időközi választáson? Hogy állunk a koronavírus elleni küzdelemben? Milyen hatása lehet az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének? Vendégünk: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Mivel jár az egyetemek modellváltása és miért csak a Színművészeti Egyetem körül alakult ki polémia? Körvonalazódik-e már a helyzet megoldása? Vendégünk: L. Simon László.

Nem jó irányba megy az MSZP Mesterházy Attila szerint, aki végül kényszerűségből nem méreti meg magát az elnökségért, annak ellenére, hogy szerinte nagyobb a támogatottsága mint a pártvezetésért így egyedül induló Tóth Bertalannak. A párt szeptember 19-én rendezi tisztújítását, amely így tét nélküli lesz. A Jobbik-mintát követve kiszorítósdit játszanak a szocialisták? Mekkora lesz így az új pártvezetés legitimációja? Vendégünk pedig Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője, és korábbi pártelnöke.

Mivel jár az egyetemek modellváltása? Melyek a MOME stratégiai céljai? Mi az a Brain Bar és miért jött létre? Pótolható-e a könyvolvasás a 21. században? Mit olvassunk, ha a jövőt szeretnénk kifürkészni? Vendégünk: Böszörményi Nagy Gergely.

Az orosz ellenzéki aktivisták, a Kreml ellenfeleinek halandósági, baleseti, mérgezési statisztikája rosszabb, mint a nemzetközi átlag. Ha ellenséges állam szervezi a mérgezéseket, honnan jutnak hozzá a Novicsokhoz? Ha az orosz szolgálatok teszik, a várható szankciók beárazásával miért éri meg ez Moszkvának? Vendégünk: Rácz András Oroszország-szakértő.

Újraközölte az egykor hatalmas felháborodást, később pedig terrorakciókat kiváltó Mohamed-karikatúráit a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap. Macron elnök szerint minden franciának joga van az istenkáromláshoz. Más franciák viszont attól tattanak, hogy ez felesleges olaj a tűzre.  Vendégünk: Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő.

Újra egy magyar párt lesz a Felvidéken? Magyar vagy vegyes pártként jön létre? Hogyan számolják fel a személyi és ideológiai különbségeket az egyes pártok között? Hogyan vélekednek az autonómiáról az egyes pártok? – Berényi józseffel, az MKP alelnökével beszélgettünk.

Júliustól kezdve a pedagógusok bére 10 százalékkal emelkedett. A változás az alapfizetéseket nem érinti, egy új bérelem került bevezetésre, amely a pedagógusok illetményébe épül be. Erről beszélgettünk Constantinovits Milánnal, a Mandiner.hu főszerkesztő-helyettesével, aki korábban középiskolai tanárként is dolgozott, valamint Veczán Zoltánnal, a Mandiner újságírójával.

A belföldi turizmus nyári szezonja erősre sikeredik – az emberek teljes erőből nyaraltak, bevállalták a fertőzésveszély kockázatát, mert később, a járvány esetleges második hullámának érkeztével már nem biztos, hogy lesz lehetőségük utazgatni. Milyen trendváltás lesz a turizmusban? Mi várható ősszel? Vendégünk: Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Egy hete folyamatosak a tüntetések Fehéroroszországban, ahol a tiltakozók szerint csalással választották elnökké a 26 éve hatalmon lévő Alexandr Lukasenkát.  De mi történik Minszkben közelebbről nézve, és merre tart Fehéroroszország? Erről beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, a posztszovjet közép-európai régió kutatójával, geopolitikai szakértővel.

Vízválasztó döntés előtt áll az Egyesült Államok. Az amerikai elnökválasztás nemcsak értékrendek, pártok, de politikusi egyéniségek harca is. A héten ráállt a startvonalra a Republikánus és immár a Demokrata Párt vezető párosa is: a szavazók két és fél hónapos kampány után a Trump-Pence és a Biden-Harris páros között választhatnak. Vendégünk: Ugrósdy Márton Amerika-szakértő.

A Mandiner podcast mai adásában a DK és a Momentum közti feszültség és az ellenzéki térfél erőviszonyainak alakulásáról beszélgetünk Bácskai Balázzsal, a Magyar Nemzet újságírójával és Constantinovits Milánnal, a Mandiner online főszerkesztő-helyettesével.

Megszűnni látszik a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium. Kassai Gyulával, a lévai református gyülekezet lelkészével beszélgettünk az intézmény problémáiról, valamint a Felvidék társadalmi, politikai válságáról.

Július folyamán több amerikai templomot rongáltak meg, gyújtottak fel országszerte. Azbej Tristannal, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárral beszélgettünk.

Mi az a kultúrharc? Miben különbözik a Sztálin-szobor ledöntése az amerikai szobordöntögetéstől? Miért van liberális túlsúly az egyetemeken? Olvasás a mobiltelefonok világában? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ L. Simon Lászlóval.

Folytatódhat a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtése a nemzeti régiók – köztük Székelyföld – védelmét és önállóságát segítő kezdeményezéséhez. A Mandiner podcast-adásában Dabis Attila, a szervezet Romániából kitiltott külügyi megbízottja volt a vendégünk.

Pénteki adásunkban a Felvidék politikai válságáról, a lehetséges kiutakról, a következő népszámlálásról és választásokról, valamint a nemrég bezárt lévai magyar gimnáziumról beszélgettünk. Vendégünk: Forró Krisztián, az MKP újonnan megválasztott elnöke.

A nőknek vagy a férfiaknak könnyebb szülővé válni? Lehet-e menő az apaság, és kell-e hogy a legyen? Vendégünk Bende Tibi, az Apavlog Youtube csatorna alapítója!

Erdogan teljesen szakít a Nyugattal vagy csak saját pozícióját erősíti az ország élén? Le lehet számolni Atatürk kultuszával? Vendégünk: Egeresi Zoltán, Törökország-szakértő.

A lengyel ellenzéki narratíva szerint az autoriter kormányzás után visszatérés lehet a jogállamisághoz, a kormányzati szerint egy liberális irányváltás veszélyeztetné a jóléti eredményeket és a nemzeti érdekek védelmét. Lengyelország vasárnap többet választ, mint elnököt. Vendégünk: Mitrovits Miklós polonista.

A Kaleta-ügy miatt kirobbant botrányról már politikusok és influenszerek is kinyilvánították a véleményüket, de mit mond az esetről egy szakértő? Patterman Péter pszichológussal beszélgettünk.

Sokan temették korábban az idei szezont – a koronavírus miatt nyilvánvaló volt, hogy ez a nyár nem lehet olyan, mint a korábbiak –, mégis sok jel mutat arra, hogy a Balatonnak idén is jelentős vonzereje lesz. Milyen forgalmat várnak a szállásadók és a vendéglátásban dolgozók? A megváltozott körülmények milyen fejlesztések felé fordítják a helyi városvezetők figyelmét? Vendégünk: Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere.

Mi lenne a helyes reakció az ilyen kijelentésekre a jobboldal részéről? Sikeres lesz-e a Momentum legújabb politikai terméke, a Black Lives Matter licensze alapján gyártott „Roma élet is számít!” szlogen? Milyen színű legyen a politakailag korrekt Jézus? – Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Mandiner podcast keddi adásában. Tartsanak velünk! Vendégünk: Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa.

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Kásler Miklós miniszter. Mai podcastünkben arról beszélgettünk, mit is jelent a könnyűzene megújítása. Vendégünk: Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos.

A George Floyd halálát követő zavargások emlékezetpolitikai háborút robbantottak ki, ami az Egyesült Államok közterein zajlik. Ennek legfőbb jele a szobordöntési hullám, amely a konföderációs tábornokok emlékművei mellett nem kíméli a polgárháborúban északi seregeket vezető Ulysses S. Grant vagy a Demokrata Pártot alapító Andrew Jackson elnök szobrát sem. Vendégünk: Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa.

Pénteki podcast adásunkban a szlovák-magyar miniszterelnöki találkozóról, az MKP memoranduma kapcsán kialakult konfliktusokról, valamint a felvidéki politikum megosztottságáról beszélgettünk. Vendégünk Gubik László, a Via Nova – Új Út elnöke.

Kiveszett a társadalomból a tudat, hogy milyen fontos szerepet töltenek be az apák – mondja Bedő Imre, a férfiak klubja elnöke. Itt a Mandiner podcast apák napi adása!

Egy fekete amerikai halála egy utcai rendőri intézkedés során irracionális társadalmi, politikai hullámverést generált Amerikában. Az irracionalitás mögött azonban vannak valós társadalmi traumák, és persze ideológiai célok, politikai szándékok is. Vendégünk: Magyarics Tamás Amerika-szakértő.

Mi olvasható ki a szomszédos államok gesztusaiból? Milyen konkrét intézkedésekkel kerülhetne nyugvópontra a magyar kisebbség ügye Szlovákiában és Romániában? Vendégünk: Zahorán Csaba, történész, a Közép-Európa Kutatóintézet (NKE EJKK) és a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport (BTK TTI) munkatársa.

Valóban intézményes rasszizmus uralja az Egyesült Államokat, vagy a rendőrség eljárási gyakorlatával van probléma? Miként hatnak az események a közelgő választásokra? Vendégünk: Greczula Levente László, a Mandiner munkatársa.

Markáns jobboldali politikával tette helyre a magyar közbiztonságot és gazdaságot az Orbán-kormány az előző tíz évben. Mai adásunkban az erről szóló kutatásról, valamint a kormányzás tíz évéről beszélgetünk. Vendégünk: Molnár Balázs elemző, az Alapjogkért Központ projektvezetője.

A koronavírus-járvány következtében egyre több ország kezdte el védeni a stratégiailag fontos iparágait. Céllá vált a minél nagyobb fokú önellátás, ezzel párhuzamosan pedig a hazai termékek szerepe is felértékelődött.  Növekedhet a hazai termékek jelentősége, több magyar áru kerülhet a polcokra? Vendégünk: Oláh Dániel, a Makronóm Mandiner rovatvezetője.

A karantén megszűnésével a magyar politikában is újraindulni látszik az élet. Mi a helyzet a pártokkal a ciklus felénél, és mi várható 2022-ig? Belpolitikai helyzetértékelésünk. Vendégünk: Szolomayer Balázs, az Alapjogokért Központ elemzője.

Nagyon óvatoskodó az Európai Unió a nemzeti, köztük a magyar kisebbség jogigényeivel szemben, s csak ajánlások szintjén próbál hatni a tagállamokra... Vendégünk: Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.

Hol tart a magyar utápótlás labdarúgás? Mit csinálnak másképp Angliában, vagy Horvátországban? Melyek a következő évek céljai? Hogyan ültethetők át a sporttudomány eredményei az utánpótlásnevelésbe? Vendégünk: Dr. Zalai Dávid, a sporttudományok doktora, aki jelenleg az MTK Budapest alkalmazásában áll, és a teljesítménydiagnosztika elismert szakembere.

Ki volt Russell Kirk és miért fontos ő a magyarok számára? Mi köze műveinek a koreai háborúhoz és a CIA-hoz? Miért alkot egy civilizációt Amerika és Európa – a magyar Kirk-kutatót többek között ezekről is megkérdeztük. Pénteki műsorunk vendége: Pogrányi Lovas Miklós.

A gépesítésre alkalmatlan munkafolyamatok elvégzésére a román, lengyel és egyéb kelet-európai országokból érkeznek az idénymunkások Nyugat-Európába. A koronavírus-járvány következtében viszont a munkaerő mozgását is erősen lekorlátozták. Hogyan szeretnék megoldani a helyzetet az érintett országok kormányai? Két hetes munkahelyi karanténnal, valamint a munkásokat közvetlenül szállító repülőjáratokkal próbálkoztak eddig. Milyen változásokat hozhat a járvány? Greczula Levente Lászlóval, a Mandiner újságírójával beszélgettünk.

Sikerült összegyűjteni az 1 millió aláírást – az utolsó pillanatban. Elképesztő történet, ahogy célba ér a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése, de a győzelemig még több jogi akadályt vennie kell a kampánynak. Vendégünk: Pászkán Zsolt, Románia-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.

Képviselet nélkül a felvidéki magyarság? Hogyan módosul az állampolgársági törvény? Magyarként a szlovák politikában? Vendégünk: Grendel Gábor, a szlovák parlament alelnöke.

A koronavírus-járvány árnyékában az utóbbi hetekben kevesebb szó esik a migrációs válságról. A bevándorlás azonban nem szűnt meg és a betegség terjedése valamint a várható gazdasági következmények valószínűleg csak súlyosbítják a helyzetet.  Vendégünk: Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese.

 A koronavírus-járvány után a globális értékláncok újraalakításánál Közép-Európa – és benne Magyarország – nagy szerencsével akár előnyös helyzetbe is kerülhet: a nyugati multik Kínából kiszámíthatóbb régiókba fogják áttenni gyártásuk egy részét. Vendégünk: Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

A kormányzat tervei szerint szigorú biztonsági előírások mellett tartják meg május 4-én az írásbeli érettségit, szóbeli pedig nem lesz. Sokan vitatkoznak a döntéssel és külföldi példákra alapozva azt javasolják, hogy év végi jegyek alapján, érettségi nélkül zárják le az tanévet. Vajon létezik tökéletes megoldás? Egyetért-e a pedagógustársadalom abban, hogy hiba most érettségiztetni? Constantinovits Milánnal, a mandiner.hu főszerkesztő-helyettesével kerestük a válaszokat.

Vajon hogyan küzd meg egymással Donald Trump, demokrata párti kihívója, Joe Biden, és melyiküket segíti a koronavírus? A járvány elfeledtette velünk, hogy Amerikában elnökválasztási kampány van, amit maga a vírus is befolyásol. Itt a keddi Mandiner-podcast!

Kilenc százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálnak az EU-ban 2020-ban, a második negyedévben nagyobb lesz az esés, mint a 2008-as válságban volt. Az európai gazdaság megmentésével az Európai Unió jövője a tét.

Mely területek sínylik meg leginkább a kereskedelem ágazatán belül a válságot? Hogyan élhetik túl a kiskereskedők ezt az időszakot? Mit tehet az állam a szektor megsegítésére? Vendégünk: Thurzó Katalin, a Magyar Nemzet gazdasági újságírója.

Márkus Tamás református lelkésszel, teológussal a koronavírusról és a húsvétról beszélgettünk. Szerkesztőségünk azon dolgozik, hogy olvasóink a koronavírus-járvány ideje alatt is a legfrissebb, első kézből érkező információkat kaphassák meg minden témában. Ennek megfelelően a veszélyhelyzet ideje alatt a Mandiner Podcast vendégeit digitális formában keressük meg. A rendelkezésünkre álló eszközök fejlesztésén folyamatosan dolgozunk.

Mik eddig a távoktatási tapasztalatok? Melyek azok a területek, ahol még segítségre van szükség? Hol tart a közös tanulásunk, a nagy digitális gyorstalpaló tanfolyam? Vendégünk: Fülöp Hajnalka újságíró, az Online Otthonoktatás csoport alapítója. (Szerkesztőségünk azon dolgozik, hogy olvasóink és hallgatóin a koronavírus-járvány ideje alatt is a legfrissebb, első kézből érkező információkat kaphassák meg minden témában. Ennek megfelelően a veszélyhelyzet ideje alatt a Mandiner Podcast vendégeit digitális formában keressük meg. A rendelkezésünkre álló eszközök fejlesztésén folyamatosan dolgozunk.)

A teremtésvédelem eredendően konzervatív és jobboldali elképzeléséről beszélgettünk Békés Mártonnal. Szóba került a járvány és a globalizáció összeomlása is.

A szakemberek tavaly nagy terveket szőttek az okos turizmus megteremtéséről, Budapestnek óriási esélyei voltak a robbanásszerű fejlődésre egy integrált turisztikai rendszer megteremtésével, majd jött a járvány. Vendégünk: Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Koronavírusjárvány ide vagy oda, a közélet nem áll meg: pénteki podcastunk vendége Vörös Tamás, a józsefvárosi Fidesz frakcióvezetője, aki a Pikó András-féle, baloldali önkormányzat bukdácsolásairól beszél.

Nem könnyű feladat a vesztegzár alatt hetekig aktívan tartani az iskoláskorú gyerekeket, ahogy óriási kihívás a szülők számára az is, hogy a neten eltöltött megnövekedett idő során megóvják őket a nem kívánt tartalmaktól és az álhírek özönétől. Ugyancsak feszültséget okoznak a bezártság idején a generációk közötti értetlenségek, kommunikációs félreértések is. Szülői felelősségek és generációs feszültségek az önkéntes izolációban – vendégünk: Bereczki Enikő generációs szakértő.

Lehet-e gyónni, vagy lelkibeszélgetést kérni a papoktól a járvány idején? Mi lesz a szentmisékkel és mi várható húsvétkor? A járvány idején tapasztalt nehézségekről és lehetőségekről beszélgettünk Bese Gergő atyával, a budaörsi bencés iskola lelkészével, akit a távoktatás tapasztalatairól is kérdeztünk.

Az elmúlt napokban látható egy javuló tendencia, amelybe bele lehet kapaszkodni, de a helyzet így sem jó. 28 ezer fertőzött, 2160 halott – ezzel Olaszország Európa legveszélyeztetettebb országa továbbra is. Milyen remény van arra, hogy gyorsan túljut a koronavírus-járvány tetőzésén Olaszország? Hogyan viselik az életszerető olaszok a monoton karantént? Vendégünk: Molnár Balázs politológus, az Alapjogokért Központ projektvezetője.

A koronavírus-járvány elsodorja a turizmust, ez már megállíthatatlannak tűnik. De törvényszerű-e, hogy bedőljön a belföldi turizmus? Csak a kormány feladata-e az, hogy tegyen valamit a vendéglátósok, a turisztikai szektorban dolgozók védelmére? Füleky György turisztikai és marketing szakember szerint nem. Szerdán posztolt egy üzenetet a magyar turizmus vezetői, illetve inkább minden magyar számára: a sokk után töltsük szabadságunkat hazai helyeken, felfedezve az ország turisztikai értékeit, és támogatva a bajba jutott magyar vállalkozásokat.

A kereskedelemnek, a tőzsdének, a gazdasági kapcsolatoknak a félelem árt a legjobban. A koronavírus-járvány miatt zuhannak a világ tőzsdéi, összeesett az olajár, a nemzetközi pénzügyi szervezetek a világgazdaság növekedési ütemének visszaesését prognosztizálják. Tizenkét év elteltével lesz-e újabb gazdasági világválság? A Mandiner Podcast keddi vendége: Oláh Dániel közgazdász, a Mandiner Makronóm rovatának vezetője.

Mit hozhat még az előttünk álló időszak, kik és milyen felállásban állnak majd a startvonalhoz a 2022-es választáson? Erről beszélgettünk vendégünkkel, Kacsoh Dániellel, a Magyar Hírlap vezető szerkesztőjével.

Migránsok milliói indulhatnak útnak Európa felé a török elnök szerint. Recep Tayyip Erdogan felmondta az EU-val 2016-ban kötött migrációs megállapodást, a gátat megnyitotta, így a szír-török harcok miatt megindult közel egymillió menekült Európa irányába haladhat tovább. A tömegek még nem látszanak, a görög szárazföldi és tengeri uniós határnál eddig tízezer menekültet állítottak meg. A Mandiner új podcastjának vendége: László Dávid, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója. Műsorvezetőink: Maráczi Tamás, Pap Lázár

A koronavírus már a szomszédos országokban is felbukkant. Mennyire veszélyes a fertőzés, és egyáltalán lesz-e világjárvány? Be kell-e spájzolnunk vagy alaptalan a pánik? Eheti vendégünk Konopás Noémi.

Baj vagy sem, hogy az Orbán-kormány áldozta eddig a legtöbbet a kultúrára? Igazságtalan lépés volt-e a TAO-pénzek megszüntetése? Miért nincs oldalakon átívelő párbeszéd a jobb- és baloldal szellemi holdudvara között? Kulturális adok-kapok címmel rendezte meg lapunk második kerekasztal-beszélgetését, Demeter Szilárd, Kukorelly Endre, L. Simon László és Hiller István részvételével.

Nyilvánosságra került jobbikos hangfelvétel, szakmai és politikai vitákat kiváltó új Nemzeti Alaptanterv – a Mandiner Podcast vendégei Kereki Gergő és Constantinovits Milán.

Új projektbe kezd a Mandiner szerkesztősége, kollégáinkkal hétről hétre várjuk Önöket a legaktuálisabb témákkal.