Petcast. Az állati podcast

Aki túlzabáltatja és malaccá hizlalja a kutyáját, macskáját, ugyanúgy állatkínzást követ el, mint aki éhezteti, és az állat csontsoványra fogy – szögezi le az adás vendége, Fodor Kinga kisállattáplálási specialista állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. Márpedig az elhízás az állatoknál is népbetegség: hazai felmérések szerint a családtagként tartott cicák és kutyák körében a 60 százalékot eléri a túlsúlyos, illetve 45 százalékot a kifejezetten elhízott kisállatok aránya. Ők, hasonlóan a kövér emberekhez, döntően csak akkor kerülnek állatorvoshoz, amikor valamilyen betegség kialakult az elhízás következtében: ízületi problémáktól kezdve a cukorbetegségen át a pajzsmirigy problémákig. Az adásból kiderül, hogyan tudjuk objektíven megállapítani, hogy cicánkon, kutyánkon van-e súlyfelesleg, és az is, melyek azok a fajták, amelyek hajlamosabb az elhízásra vagy épp ellenkezőleg. Fodor Kinga beszél arról is, hogyan érdemes hozzáfogni a fogyókúrához, mikor kell feltétlenül állatorvost bevonni, de ami a legfontosabb, hogyan NE hizlaljuk el kutyánkat, cicánkat. Hallgass ide!

Egy társállat halála ugyanolyan fájdalmas lehet, mint egy emberé. Akinek halt már meg cicája, kutyája, madara, vagy akár aranyhörcsöge, akit szeretett és aki része volt a mindennapjainak, pontosan tudja, hogy egyáltalán nem túlzás ilyen esetben is a gyászt, mint kifejezést használni. Ilyenkor nem csak őt magát kell elgyászolnunk, de azt az életformát, rutint is, amit megszoktunk az együtt töltött időben, ami akár évtizedeket is felölelhet. Erről a nehéz, de fontos témáról szól ez a Petcast-epizód, amelynek Kerekes Anikó gyász- és veszteségfeldolgozó szakember a vendége. Vele beszélgetek többek között arról, hogy vajon a kisállatok esetében is ugyanúgy zajlik-e le a gyászfolyamat, mint amikor egy barátunkat, családtagunkat veszítjük el, és hogy enyhíthet-e a fájdalmunkon, ha magunkhoz veszünk egy másik kisállatot. Vendégem tanácsot ad a szülőknek is azzal kapcsolatban, hogyan beszéljenek a kisgyerekekkel a halálról, akár éppen egy kis kedvenc halála kapcsán. Szóba kerül az eutanázia, ami a gazdik számára az egyik legsúlyosabb teher sok esetben még jóval azután is, hogy a döntést meghozták, és a szeretett állatukat örökre elaltatták. És természetesen beszélünk arról is, mikor érdemes szakemberhez fordulni segítségért. Hallgass ide ezúttal is!

„A kutyák társas lények. Nem evidens nekik, hogy 6-8 órát egyedül legyenek. Ezt megtaníthatjuk, de ez nem az alap!” – ez az egyik legfontosabb üzenete ennek a Petcast-epizódnak, amelyben Sátori Ágnes állatorvossal, viselkedésterapeutával beszélgetek a szeparációs szorongásról.

Ez az egyik leggyakoribb viselkedési probléma a házi kedvenceknél, és bár más kisállatoknál is előfordul, mégis a kutyák szenvednek tőle a leggyakrabban. Pedig nem kéne ennek így lennie, ha minden gazdi tudná, hogy a kölyökkutyákat – és az örökbe fogadott kutyákat, legyenek bármilyen idősek – nagyon fontos hozzászoktatni az egyedülléthez. És igen, a kerti kutyákat is, mert bár őket több inger éri, érheti, mint a lakásban tartott fajtársaikat, az ember hiányát ők is megszenvedhetik. Az adásból kiderül az is, hogy idős korban is azoknál a kedvenceinknél is előjöhet a szeparációs szorongás, akiknél korábban soha nem jelentkezett ez a probléma. De bármilyen korú is legyen a kutyánk, vagy cicánk, esetleg papagájunk vagy egyéb kisállatunk, lehet és kell is tenni a szeparációs szorongás ellen, mert ez folyamatos szenvedést, stresszt okoz az állatnak, amitől mi, gazdik, meg tudjuk és meg is kell óvnunk őket.

Hallgass ide, és hozd ki magadból a legjobb gazdit!

Tudtad, hogy Magyarországon is élnek vadmacskák? És azt, hogy 1974 óta védett állatnak számítanak nálunk, mert számos veszély fenyegeti őket?

Ezek a nagyszerű vadállatok nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőrészeken érzik igazán jól magukat, de az emberi terjeszkedés miatt az ilyen területek egyre zsugorodnak. Ezzel pedig a táplálékszerzési lehetőségek is fogyatkoznak, ráadásul a kijárós házimacskák, meg az eleve kóbórkaként született cicák is ugyanazokra a fajokra vadásznak. A háziasított cicák ráadásul a vadmacskákkal párosodva felhígítják azok genetikai állományát. Ha nem teszünk ez ellen, a vadmacskák egyszerűen eltűnnek a sokkal nagyobb számban élő házicicák halmazában.

Cicagazdiként, állatszeretők is tehetünk tehát azért, hogy a vadmacska faj ne tűnjön el, és bolygónk biológiai sokfélesége így is megmaradjon. Ez a célja a Vadmacska Fajmegőrzési Programnak is, amit a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. indított 2021 márciusában. A kezdeményezők remélik, hogy elősegíthetik a tiszta vérű vadmacskák fennmaradását Budapest térségében.

Ebben az adásban mindentmegtudhatsz a vadmacskákról, beszélgetőtársam ugyanis a Budakeszi Vadaspark programfelelőse, Burányi Virág, aki két vadmacska kandúr, Szilveszter és Félix gondozója a parkban. Hallgass ide!

Megítélhető objektíven, hogy jó gazdái vagyunk-e a velünk élő kisállatnak? Meg bizony! Ha tudjuk, hogy mi mindenre van szüksége annak a kutyának, cicának, papagájnak, teknősnek vagy egyéb kiskedvencnek a teljes és egészséges élethez, és ezt mind biztosítjuk a számára, akkor elmondhatjuk, hogy jó gazdái vagyunk! Ha szereted a kisállatodat, az bizony még nem elég! Akkor vagy jó gazdi, ha úgy szereted, ahogyan az neki jó. S hogy mitől lesz neki jó, mik azok az állati szükségletek, azt Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője, állatvédelmi szakember mondja el ebben az adásban. Nem kell nagy dolgokra gondolni, „csak” azt kell tudnunk, mik az adott fajnak, fajtának az igényei, és ezeket biztosítani kell a számára. Az emberi szükségleteket hierarchikusan rangsoroló Maslow-piramishoz hasonlót képzelj el, azzal a különbséggel, hogy az állatoknál csak fiziológia, biztonsági és szociális szükségletekről beszélünk. Esetükben nincs szó önbecsülésről vagy önmegvalósításról, ahogyan esztétikai szükségletekről sem. Sokan éppen itt tévednek, amikor azt gondolják: csupán attól, hogy divatos ruhácskába bújtatják a kutyát, és mindenhová magukkal viszik ölben, rögtön jó gazdik lesznek. Pedig, ahogyan Fodor Kinga fogalmaz, komoly probléma, hogy az állatokat emberi tulajdonságokkal ruházzuk föl, és azt gondoljuk, hogy ami nekünk jó, minket jó érzéssel tölt el, nekünk kényelmes, az nekik is jó. A szeretet azonban nem lehet önző, a kutyák, macskák, hörcsögök vagy gekkók esetében sem! A kedvencedet is szeresd úgy, ahogyan neki jó! Szeretnéd kihozni magadból a legjobb gazdit? Hallgass ide!

Jóérzésű emberként, különösen kisállattulajdonosként, mindig megrendülve, döbbenten állunk az állatkínzásos, állatbántalmazásos esetek előtt. De ne legyünk álnaivak: mindannyian tapasztaljuk, hogy nagyon-nagyon sok kisállatot (kutyát, macskát, tengerimalacot, papagájt vagy gekkót) tartanak messze nem ideális körülmények közöt vagy kifejezetten rosszul. Még olyanok is, akik elvileg szeretik a kis kedvenceiket, és akik „csak” a legjobbat akarják nekik. A Petcast mai adásába egy olyan szakembert hívtam vendégül, aki napi szinten tapasztalja, hogy állatkínzó szó szerint bárki lehet: egy szomszéd, egy teljesen átlagos ember mögöttünk a sorban, vagy mellettünk a moziban. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesületet titkára a címben idézett határozott kijelentést éppen erre alapozza. Az állatkínzók köztünk élnek – mondja, mert a súlyos állatbántalmazásoknak a többszörösét (!) teszik ki a kisebb súlyú ügyek, amelyek ugyanakkor rengeteg állat életét teszik nyomorúságossá. A kutyák, macskák, tengerimalacok vagy a ma egyre divatosabb egzotikus állatok nem tudnak segítségért kiáltani, ezért nekünk, embereknek kell segítséget nyújtanunk vagy kérnünk a számukra. Az nem megoldás, hogy posztolunk egyet: „segítsen valaki”, mert mindenki valaki! Mindig, minden helyzetben van megoldás, addig kell menni, amíg ezt megtaláljuk – hangsúlyozza Kajó Cecília. A rendőrség, a jegyző, és a ma már komoly hálózatot képviselő civil állatvédők éppúgy segítségünkre lehetnek ebben, mint a közösségi vagy a hagyományos média. Ne legyél közömbös, hozd ki magadból a legjobb gazdit és a legjobb embert! Hallgass ide!

A kutya tényleg meghalhat a nyírfacukortól? Mennyire veszélyes számára a csoki, a szőlő vagy a dió? Sokan csak legyintenek, mások viszont állandóan paráznak az ilyen kérdések hallatán, olyan sokféle információ kering az interneten. Ebben az adásban rendet vágunk az ál- és félinformációk dzsungelében egy valódi szakértő segítségével, aki tényleg tudja, mit ne adjunk a kutyának, ha nem akarunk ártani neki. A Petcast podcast adásának vendége Fodor Kinga állatorvos, kisállat-táplálási specialista, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője, a "Mit egyen a kutyám?" című könyv szerzője. Kingával sorra vesszük azokat az ételféleségeket, amik mind megtalálhatók a konyhánkban, és amikből sokan rendszeresen adnak is négylábú társuknak. Megnézzük, hogy a húsok, a zöldségfélék, a gyümölcsök és az édességek közül mi az, ami egyértelműen tiltólistás, és mi az, ami ugyan nem kifejezetten veszélyes, de jobb kerülni, mert nem kutyának való. Spoiler: a szakértő azt mondja, annyira sokféle kutyatáp, -jutalomfalat és -nyalánkság kapható ma már, hogy tulajdonképpen felesleges kockáztatni, inkább vegyünk ezekből, ha kényeztetni akarjuk az ebzetet. Ha nem is teszel így, arra mindenképpen ügyelj, hogy semmi olyan ételt ne tarts otthon, amitől a kutyád meghalhat, és mindig legyél nagyon körültekintő, ha olyan alapanyagot használsz vagy olyan ételt készítesz, amitől bármi baja lehet.

Hallgass ide, és hozd ki magadból a legjobb gazdit!  

Szabad-e sportolni kölyökkutyával? Mi a helyzet az idősebb ebekkel? Milyen fajtának melyik az ideális sport? Egyáltalán, minden kutya alkalmas arra, hogy rendszeresen fussunk vele, vagy akár csak egy hosszabb kirándulásra, túrára magunkkal vigyük? Vannak veszélyes(ebb), illetve a kutyára nézve kifejezetten megterhelő aktivitások? Rengeteg kérdés megfordulhat az aktívabb életet élő és/vagy kutyájukra figyelő gazdik fejében, amelyek közül igyekszünk minél többet megválaszolni a Petcast pocast ezen adásában Biksi Otília, a Magyar Kisállat Fizioterápiás Társaság elnöke segítségével. Az állatorvos-fizioterapeuta szakembertől megtudjuk például, hogy a nagyobb megterhelést jelentő aktivitások nem ajánlottak a levegőt amúgy is nehezen vevő nyomott orrú kutyáknak, így a bulldogoknak, illetve a rövid lábú, hosszú testű fajtáknak, tehát a tacskójellegű kutyusoknak. Kiderül, hogy a közvélekedéssel szemben még senki sem vizsgálta, hogy árt-e vagy sem a kölyökkutyáknak a rendszeres fizikai megterhelés, és ha esetleg igen, akkor milyen szinttől, illetve korig. Ezért is indult nemrégiben átfogó nemzetközi vizsgálat a témában.
Ami biztos, hogy akár a kutyát sportoltatjuk, akár vele közösen végzünk fizikai aktivitást – például együtt futunk -, alapvető, hogy kedvencünk teljesen egészséges legyen! Alaptétel az is, hogy minden mozgás előtt be kell melegíteni – és ez igaz arra is, amikor az egész napos heverészés után az ebet levisszük a parkba, és elkezdünk neki labdát dobálni, mert könnyen lesérülhet! De a lazítást, a nyújtást sem szabad elhanyagolni, ha a kutyával sportolunk! A legfontosabb, hogy a mozgás a kutya számára az egészsége megőrzése szempontjából éppolyan fontos, mint számunkra. „Use it or loose it – használd, vagy elveszíted” – ezért, ha meghallgattad ezt a nagyon hasznos podcastot, állj fel, és vidd a kutyát sétálni, mozogni! 😉 De először is, hallgass ide!

Biztosan te is láttál már viccesen visítozó, éneklő, beszélő papagájt vagy kakadut videón. Talán az is eszedbe jutott, milyen jópofa lenne egy ilyen tollas barát otthonra ;) Mielőtt azonban elhamarkodottan döntenél, feltétlenül hallgasd meg ezt a podcast, amelyben Máté Lilla madárspecialista állatorvos részletesen elmondja, mivel is jár a madártartás, mire is készüljön, aki egy ilyen szépséget fogad társául. Például, hogy a madár nem csak akkor lesz hangos, amikor te szeretnéd, vagy mondjuk, szívesebben megtanulja utánozni a gazdi horkolását, káromkodását, mint azt, hogy „Jó reggelt!” Aki díszmadarat szeretne tartani, annak azt is tudnia kell, hogy a kis szépségek nemcsak hangosak, de mindent ki- és szétszórnak, akár a kalitkából is képesek szemetelni. Vagy, hogy a papagájok jellemzően imádnak bontani: bútorokat, textíliákat, használati tárgyakat, ruhákat, vagyis tulajdonképpen bármit és mindent. Nem való tehát madár annak, aki nem bírja a koszt, a zajt, akinek értékes tárgyakkal van tele a lakása, és annak sem, aki fél attól, hogy a madár megsebzi, mert bizony ez is elő fog fordulni! D e akkor mégis kinek jó választás egy madár? A Petcast szakértő vendége szerint annak, aki kellően elkötelezett, tudja, hogy a díszmadár sem dísz, hanem érző lény, amelyik akár hosszú évtizedekig is a társa lehet. Annak, aki biztosítani tudja a kis vagy éppen a nagy madara számára a megfelelő méretű zárt és – ha azt a jogszabály előírja – nyitott, tehát udvari röpdét, és nem utolsó sorban van ideje velük foglalkozni. Díszmadarat tartani tehát nem olyan egyszerű, de te felkészülten vághatsz bele, hallgass csak ide!

A kutyák többsége élvezi a pancsolást, és a Petcast hallgatói között is biztosan vannak, akik szeretnek, vagy szeretnének együtt strandolni a kutyájukkal. Ez nem egyszerű, mert éppen a nyári szezonban sajnos sok vízparti területről ki vannak tiltva az ebek. Ahol azonban beengedhetjük a vízbe hűsölni négylábú barátainkat, ott nem kérdés, hogy tekintettel kell lennünk másokra, legyen szó a többi kutyásról vagy éppen a kutyátlanokról. A nem kutyások közül nem kevesen amúgy meg vannak győződve arról, hogy az ebektől a vízben különféle fertőzéseket kaphatnak el, ezért ebben az epizódban nem csak arról lesz szó, hogyan strandoljunk úgy a kedvencünkkel, hogy az mindenkinek jó legyen, de igyekszünk eloszlatni a kutyás fürdetéssel kapcsolatos tévhiteteket is. Vendégem Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. Hallgassatok ide!

Vajon mennyire nevezhető jó értelemben megszállottnak az az állatorvos, aki a karjára tetováltatja az első mentett madarának, egy magellán pingvinnek a gyűrűszámát? A választ a hallgatókra bízom! 😉Én csak annyit mondok, hogy a Petcast mai vendégén, Máté Lillán még számos tetoválás bizonyítja a madarak iránti rajongást, köztük Ady Endre Héja nász az avaron című verse ihlette két hatalmas és gyönyörű héja is. De persze ennél lényegesebb, hogy Máté Lilla napi szinten menti a tollasokat állatorvosként, és nem csak a kedvtelésből tartottakat, hanem a vadon élőket – no meg kismelősöket is – az Oriolus Vad- és Madármentő Alapítvány egyik alapítójaként.
Máté Lilla ebben az epizódban rendkívül érzékletesen mesél arról, mekkora kihívást jelent az állatorvosok számára a madarak gyógyítása, milyen nehézségekkel néznek szembe már a vizsgálatkor is, mennyire nem egyszerű diagnózist sem felállítani ezeknél az akár egészen apró kis lényeknél, hiszen sokkal kevesebb a speciális eszköz. Ezért is nagyon komoly probléma, hogy nagyon sok madár szenved áramütést a magas feszültségű vezetékek miatt, vagy repül neki az ember alkotta épületek hatalmas csillogó üvegfelületeinek. Megrázó, ahogyan arról beszél, hogy a kijárós macskák az éles fogaikkal pusztán játékból olyan súlyos sérülést, olyan mérhetetlen fájdalmat okozhatnak az ártatlan énekesmadaraknak, mintha az ember mellkasát vasrúddal döfnék át. De Máté Lilla nem csak ezért, hanem a cicákra leselkedő veszélyek miatt is azt javasolja a felelős macskatartóknak, hogy a cicákat ne engedjék elcsatangolni. Ebből az adásból kiderül, milyen lehetőségeink vannak segítséget kérni a bajba jutott madárkáknak, és hogy mennyi az esély a megmentésükre. Hallgassatok ide!

Kiskutyát venni vagy kutyát örökbe fogadni az egyik legjobb dolog a világon. A gazdivá válásra azonban éppúgy, mint egy új kutyus vállalására érdemes tudatosan készülni, mégpedig egészen a nulladik ponttól, tehát onnan, hogy átgondoljuk: biztosan tudunk-e majd eleget foglalkozni egy kutyussal, és ha igen, milyen fajtájú, habitusú négylábú lenne a legideálisabb társunk. Ezeket a kérdéseket is fel kell tennünk és őszintén megválaszolnunk magunknak, mikéntpéldául azt, hogy az aktuális pénzügyi és élethelyzetünk valóban megengedi-e, hogy legyen egy kutyánk. A tudatosság a felelős állattartás alapja, hiszen nemcsak a mi életünk fog megváltozni az új jövevény érkezésével, de az övé is, és a döntés remélhetőleg hosszú évekre szól majd. Az adás vendége, a MancsMentor, vagyis Sz. Látó Judit, rehabilitációs kutyakiképző és kutya-gazdi mentál tréner, akivel mindezek mellett beszélgetünk a divatkutyázás buktatóiról és az örökbefogadás szépségeiről, illetve nehézségeiről is. Hallgassatok ide!

A Petcast adásának vendége ezúttal Káplár Krisztina állatorvos, akivel átvesszük a legfontosabb tudnivalókat, hogy gondtalanul teljen a nyár gazdik és kedvenceik számára egyaránt. Nyáron ugyanis fokozottan kell vigyáznunk a kisállatainkra, főleg a kutyáinkra, mert akár egy ártatlan séta is könnyen végzetes lehet a számukra, ha nem vagyunk elég körültekintőek! Beszélünk arról, hogyan előzhetjük meg a hőgutát, a kullancs okozta babéziát és a szúnyog által terjesztett szívférgességet, és hogy lenyírassuk-e nyárra a kedvencünket. De grillezünk és bográcsozunk, sőt fagyizunk is - vagy mégsem - ;) és még a vízpartra is kisétálunk virtuálisan a kutyánkkal, hogy megnézzük, mire figyeljünk a hűsítő vizezés közben. Hallgassatok ide!

A kutyások közül egyre többen és egyre több helyre mennek kedvencükkel – nyaralni is. De mivel teszünk jót az ebnek: ha mindenhová visszük magunkkal, akár messzi útra is, vagy ha nem ragadjuk ki a megszokott környezetéből, és inkább megszervezzük a felügyeletét? S ha nincs rokon, barát, kire bízzuk: vigyük panzióba, vagy keressünk állatszittert? És ha igen, mi alapján válasszunk? Ebben a Petcast-adásban ezeket a kérdéseket járjuk körbe Piller Pálma állatorvossal, a Petwisecare megálmodójával.

A kutyák és a macskák napjainkra tényleg a mi szőrös gyerekeink lettek: ott tartunk, hogy például egy válásnál a férj és a feleség legalább olyan keményen harcol a házikedvencért, mint a gyerekekért! Egyre több ügyvéd keresi fel ilyen esetekkel a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesületet, amelynek titkára, Kajó Cecília a Petcast legújabb adásának vendége. Tőle azt is megtudjuk, hogy az „állatelhelyezési” eseteken kívül leggyakrabban mérgezés, lövöldözés, állatelhagyás és kutyatámadás kapcsán fordulnak hozzájuk. Az utóbbi miatt a Bojtár egyik gumicsontja a kutyák pórázon sétáltatása, de a kutyák önsétáltatása és a kijárós macskatartás ellen is szót emelnek. Hogy miért? Az is kiderül az adásból!

Sok olyat csinálhatnak a cicáink, ami ugyan a normál viselkedési készletük része, mi, emberek mégsem toleráljuk. Ilyen a bútorok karmolászása, az éjszakai pörgés vagy a legváratlanabb helyek megjelölése, de ezek mindegyikére van megoldás. Lehet és kell tenni az ellen is, ha a macska agresszív, stresszes, vagy – és ma már ez sem ritka! – szeparációs szorongással küzd. Sátori Ágnes állatorvossal, viselkedési szakértővel átvesszük a viselkedési problémák mögött leggyakrabban meghúzódó (egyes esetekben egészségügyi) okokat. A Petcast adásának mai vendége emellett például a környezetgazdagításra is ad ötletek, ami különösen a négy fal között tartott cicáknál segíthet a különféle nem kívánatos magatartásformák kivédésében vagy megszűntetésében.

Sok aggasztó helyzet adódhat egy kisállattartó életében, de az egyik legdrámaibb, ha a cica, kutya vagy egyéb kiskedvenc mérget vagy egyéb veszélyes dolgot nyel. Mérgezés nem csak szándékosan történhet, bár sajnos ez sem ritka, de a legfontosabb, hogy tudjuk: hogyan ismerhetők fel a különféle ártalmak és legfőképpen, hogy mit kell ilyenkor tennünk. A mérgezés tehát ennek a Petcast podcastnak a témája, a vendég Sótonyi Kata állatorvos.

Aki rosszul bánik az állatokkal, az nagy eséllyel rosszul bánik (majd) az emberekkel is – röviden így is összegezhetnénk a súlyos bűncselekmények elkövetőivel kapcsolatos tapasztalatokat és kutatásokat. Ahogyan a Csányi Vilmos etológusnak tulajdonított kijelentés hangzik: „Aki állatot kínoz, emberre készül”, és ez az agresszió minden formájára igaz. Még arra is, amikor egy kisgyerek, aki családi erőszak áldozata, saját frusztrációját vezeti le azzal, hogy macskákat, kutyákat, vagy egyéb, nála gyengébb, neki kiszolgáltatott állatokat bántalmaz. Mivel az állatkínzók köztünk élnek, a Petcastnak ebben az adásában erről a korántsem vidám, viszont nagyon is fontos témáról, a „halálos kapcsolódásról” beszélgetünk Vetter Szilviával, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetőjével, akinek ez az egyik fő kutatási területe.

A Petcast ezen adásának témája a külső élősködők elleni védelem, az epizód vendége Sótonyi Kata állatorvos. Vele vesszük át, melyek a legveszélyesebb/leggyakoribb külső élősködők a kutyák, illetve a macskák esetében, és hogy a bolha, a kullancs vagy a szúnyog milyen sokféle, akár halálos betegséget is terjeszt. A jó hír, hogy e fertőzéseket okozó paraziták ellen ma már sokféle védekezési lehetőség a rendelkezésünkre áll. A rossz hír, hogy ezeket gyakorlatilag egész évben használni kell, mivel az enyhe telek és a klímaváltozással egyéb hatásai nyomán folyamatos veszélyt jelentenek kedvenceinkre.

A kisállattartók, így a kutyások egyik legnagyobb félelme, hogy vészhelyzetben nem tudják, hová forduljanak, és mit tegyenek. A kutyusokra számtalan veszély leselkedik: megsérülhetnek, lenyelhetnek valamit, megharaphatják egymást, de akár meg is mérgezhetik őket. Az ilyen helyzetekben nem csak az a fontos, hogy a gazda ne essen pánikba, de az is, hogy ismerje az elsősegélynyújtás alapjait. Ezen akár az állat élete is múlhat. Piller Pálma állatorvos, a Petwisecare alapítója ezért dolgozott ki egy tanfolyamtematikát, amin végighaladva bárki képessé válik nem csak arra, hogy a bajban helyesen cselekedjen, de a balesetek megelőzésére és a vészhelyzetek felismerésére is.

Lehet kapni csokiból, plüssből és egyéb anyagokból is, de az igazi mégiscsak az élő nyuszi! Főleg húsvétkor, amikor rengeteg gyerek szeretne nyuszit simogatni, vagy akár ajándéka kapni. A nyúl azonban egy érző lény, ráadásul prédaállat, így amíg a gyerekeknek boldogság, ha dögönyözhetik őket, nekik komoly stressz. Persze, a nyulakat is hozzá lehet szoktatni az emberekhez, sőt, kiváló, nagyszerűen tanítható társállataink lehetnek. De csak akkor, ha eleve megfontoltan vásárolunk tapsifülest, és tisztában vagyunk azzal, hogy a tartása legalább olyan, ha nem nagyobb figyelmet igényel, mint egy kutyáé vagy cicáé. A Budakeszi Vadaspark sajtóreferensével, Nagy Ingriddel erre hívja fel a figyelmet húsvétra készülve a Petcast podcast.

Ha elhanyagolt vagy bántalmazott állattal találkozol, esetleg szemtanúja vagy állatkínzásnak, soha ne menj el mellette szó és főleg tettek nélkül! Lehet, hogy annak az állatnak te vagy az utolsó esélye az életben maradásra! Bár megeshet, hogy a közösségi média is meg tud mozgatni segítő erőket, de ne az legyen az első, hogy lefotózod a szerencsétlen kutyát vagy macskát, és kiposztolod a képet. Legelőször is hívd a rendőrséget, jelzed az esetet a jegyzőnek vagy a hatósági állatorvosnak. Akkor is ezt tedd, ha tudomásodra jut, hogy valahová mérget, veszélyes csalétket szórtak ki. Azt, hogy milyen esetben hová érdemes fordulnod, megtudod a @petcast legújabb epizódjából Vetter Szilviától, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetőjétől.

Nem mindenki való kutyagazdinak, és örökbe fogadnia sem kell mindenkinek – ez az egyik fő üzenete annak a beszélgetésnek, amelynek során a kutyák örökbefogadásával kapcsolatos kérdéseket igyekeztünk körbejárni vendégeimmel: Németh Rékával, az Eszkuláp Állatvédő Egyesület alapító elnökével és Erdős István kutyatrénerrel, a KutyaRehab jótékonysági szervezet alapítójával.

Az internet korában az állatszeretőket naponta bombázzák az algoritmusok örökbe fogadható kutyák (és cicák) fotóival, vagy segélykérésekkel, hogy altatás vár egy állatra, ha nem találnak neki mielőbb gazdát. Érthető, ha valakinek megesik a szíve egy-egy szerencsétlen sorsú állat láttán, de az sem neki, sem a leendő gazdának nem jó, ha az örökbefogadásról kizárólag érzelmi alapon születik döntés.

A Petcastnak ebben az adásában az ilyen impulzív elhatározások következményeiről, a menhelyekre visszavitt „hálátlan”, vagy csak „engedetlen”, „rossz”, „kezelhetetlen” kutyákról is beszélgetünk. Szó lesz a rezsi- és divatkutyákról, az állatokkal szembeni irreális elvárásainkról és arról, miért megoldhatatlan feladat örökbe adni minden kutyát akkor, amikor sokkal több állat kerül be a menhelyekre és a gyepmesteri telepekre, mint amennyit jelen körülmények között magukhoz vennének az emberek.

Melyek manapság a legdivatosabb cicafajták? Milyen feltételekkel lehet kiállításra vinni kedvenceinket? Hogyan zajlanak a bírálatok? Ebből az epizódból ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a Petcast podcast hallgatói az adás vendégétől. Aradi Béla, a Macskamánia Egyesület elnöke azt is elárulja, ő hogyan lett feltétel nélküli hódolója ezeknek a csodálatos házi kedvenceknek. Valamint arról is beszél, milyen programokat kínál az egyesület azoknak, akiknél a macskázás nem merül ki a cica simogatásában és a közös játékban, hanem tudatos és gondos gazdái szeretnének lenni doromboló társuknak.

Manapság ott tartunk, hogy nemcsak a gyereknek iskolát, de a kutyának kutyaiskolát is érdemes körültekintően választani. (Már persze, ha van erre lehetőségünk.) Sokan sokféle módszerre esküsznek, amelyek között egyszerű kutyásként még akkor is nehéz eligazodni, ha mindent elovasunk, hogy felelős döntést hozhassunk. Hogyan tudjuk, melyik módszer az üdvözítő a számunkra, hová vigyük okosodni a kutyánkat? (Vagy inkább magunkat.) A döntés nehéz, ezt még az adás szakértő vendége, Vámosi-Nagy Nóra tréner is elismeri, aki azért ad néhány támpontot, amelyek alapján biztosabbak leszünk a dolgukban.

A felelős állattartás kulcskérdése Magyarországon az ivartalanítás, amit azonban még a 21. században is rengeteg hiedelem övez. Nem véletlen, hogy a kutyáknak csak az 5-10 százaléka ivartalanított idehaza, a macskáknál pedig még alacsonyabb ez az arány. Tele is van az internet ingyen elvihető cicákkal és kutyusokkal, a menhelyek előtt napi szinten raknak ki dobozban, zsákban egész almokat, és akkor még nem beszéltünk azokról a szerencsétlen kiscikákról, kiskutyákról, akik bár világra jöttek, de sorsuk ezzel meg is pecsételődött. A Petcastnak ebben az epizódjában az ivartalanítás körüli romantikus illúziókat és évszázados tévhiteket igyekszik eloszlatni Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Tanszékvezető docense és Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke.

A társállatoknál nem a méret a lényeg: erre tökéletes példa a ló, ami nem kisállat, még csak nem is kis állat. Ahhoz viszont kétség nem fér, hogy igazi kedvencek ők, így a paciknak a Petcast podcastban is itt a helyük! A lovak egy része bértartásban van, de – főleg a rezsiválság és az infláció miatt – sok ló szó szerint háziállat lett.  De jó ez? És ha igen, kinek? Egyáltalán, mi minden kell a biztonságos otthoni lótartáshoz? Sok kérdés adódik, és bár a lovakhoz ma már majdnem annyian értenek kis hazánkban, mint a focihoz, a Petcastnak ebbe az adásába én mégis egy lógyógyász-specialistát hívtam Szegedről: Krajcsovics Lászlót.

Ahol a főnök állatbarát, ott a kis kedvencek általában a munkahelyen is szívesen látott vendégek. Nincs ez másként az Országos Mentőszolgálatnál sem, amely ugyan nem lehet teljesen állatbarát munkahely, de azért a mentőállomásokon már eddig is sok kóbor cica és kutya lelt menedékre. A mentősök közül többen együtt is dolgoznak négylábú társukkal, nemrég az egyik mentőtechnikus kutyusa, Brúnó még szolgálati ebigazolványt is kapott. A Petcast mai adásából kiderül, milyen sokféleképpen nyilvánul meg az OMSZ-nál az állatszeretet, Csató Gábor főigazgató pedig a saját megkutyásodása történetébe is beavatja a hallgatókat. Sőt, azt is elárulja, hogyan csavarta őt a mancsai köré Janka, az örökbe fogadott foxi.

A városban élő kutyák alapvetően munkanélküliek – összegzi a helyzetet hazai kutyás közösség ismert alakja, Vámosi-Nagy Nóra. A legtöbb kutya ma valóban nem őrző-védő, terelő vagy egyéb feladattal megbízott munkakutya, hanem családi kedvenc, és nem csak a városban. Azzal azonban, hogy megváltozott a státuszuk, az ebek alapvető mozgásigénye, ösztönös késztetései még ugyanazok maradtak, amiket, ha nem elégítünk ki, a kert vagy a szoba, meg az idegrendszerünk látja kárát. Vámosi-Nagy Nóra kutya(gazdi)oktatóként és kutyás programok szervezőjeként ad tippeket, hogyan fáraszthatjuk le fizikailag és mentálisan a kutyákat, akár a lakásban is, hogyan segíthetjük őket ösztöneik rendszeres kiélésében.

Minden állattartónak a jó gazda gondosságával kell eljárnia – mondja ki az állatvédelmi törvény. De mit jelent ez pontosan? Milyen kötelezettséget rónak a kisállattartókra a jogszabályok? Ebben az adásban Vetter Szilviát, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetőjét kérdezem minderről. Az adásból kiderül, hogy komoly pénzbüntetésre számíthat, akinek a kutyája rendszeresen kijár a rossz kerítésen vagy a nyitva hagyott kapun, nem beszélve az önsétáltató ebzet gazdájáról. Az is mélyen a zsebébe nyúlhat, aki lusta a zsebébe nyúlni egy zacskóért, hogy felszedje a kutyagumit. Jogász vendégem arról is beszél, hogy aki sorsára hagy, kidob vagy elűz egy állatot, akár 2 év börtönt is kaphat, mert ez már állatkínzásnak minősül.

Mi folyik itt? Miért lettek minden korábbinál fontosabbak a mai ember életében a kisállatok, főleg a kutya és a macska. Szakadatlanul emelkedik a kutya-, de a macskatartók száma, ezen belül azoké, akik számára ezek a szőrös állatok többet jelentenek érzelmileg, mint bármelyik ember, a saját családtagjaikat is beleértve. A fiatalok közül pedig sokan gyerek helyett inkább kutyát, macskát „vállalnak”. E jelenség annyira érdekes és fontos kor- vagy talán már kórtünet, ami mellett a Petcast sem mehet el szó nélkül. Meghívtam hát Kubinyi Enikőt, aki egy Lendület-kutatócsoportot vezetőjeként kutatja e jelenség okait. Az etológus a Csányi Vilmos professzor vezetésével világszerte ismertté és elismertté vált Etológiai Tanszék egyik vezető munkatársa az ELTE-n.

A kutyák öltöztetése, legalábbis városi környezetben, szinte hétköznapi jelenséggé vált. Közben négylábú társaink hideg elleni védelmével kapcsolatban rengeteg a tévhit. Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docensét sok más mellett arról kérdezem: melyik fajtákat kell(ene) a hidegben egyáltalán felöltöztetni, vagy, hogy idős kutyára feltétlenül kell-e ruha télen? Milyen óvintézkedésekre van szükség ilyenkor – mínuszban, hóban, szeles időben? Egyáltalán, honnan tudjuk biztosan, ha fázik a kutyánk?

A mai adás vendége Schütz Éva állatorvos, aki különleges állatokat gyógyít, de ő maga sem átlagos: rajong a hüllőkért, a hűtőszekrényében pedig két denevér telel. Hozzá hasonlóan sokan vonzódnak az egzotikus állatokhoz, legyenek azok csupaszok, tollasok vagy éppen szőrösek. Az adásból többek között kiderül, milyen nem hétköznapi kisállatokat tarthatunk otthon legálisan, és az is, hogy a helyes tartásukhoz bizony jócskán kell tapasztalat, így érdemesebb ezt a műfajt “egyszerűbb” fajtákkal kezdeni.

A rövid válasz: sokba, nagyon sokba. A hosszabb válasz kiderül az adásból, miután a kutyákkal kapcsolatos költségeket tételesen kiszámolták az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai. Fodor Kinga tanszékvezető egyetemi docens el is mondja ebben az adásban a részleteket, és megtudjuk, miért költséges hobbi az állattartás. Aki ezzel nincs tisztában, vagy ezzel nem számol, az akár nehéz döntés elé is kerülhet, például egy komolyabb betegségnél, sérülésnél.

Az ország egyik legismertebb állatorvos-viselkedésterapuetája, Sátori Ágnes a vendégem, akit arról kérdezek, milyen problémákkal fordulnak hozzá legtöbbször az állattartók, és hogyan tud nekik segíteni. Az adásból kiderül, mikor érdemes szakember segítségét kérnünk; miben más a viselkedésterápia, mint egy tréning vagy kutyaiskolai képzés, és azt is megtudhatjuk, mi a viselkedésterapeuta legfontosabb üzenete a kisállattartókhoz. 

Tudtad, hogy az amúgy finnyás macskák nem vetik meg az alkoholt? És azt, hogy a kutyákra nézve nem a csokoládé a legveszélyesebb étel/alapanyag? Fodor Kinga állatorvossal, táplálási szakértővel, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docensével az év végi ünnepekkel kapcsolatos óvintézkedésekről beszélgetve ezekről is szót ejtünk ebben az adásban. Azt is megtudhatjátok, baj esetén miért ne adjatok soha, semmilyen körülmények között embernek való gyógyszert a kisállatotoknak. Velünk tart Kinga 16,5 éves törpe pincsere is, Buksi. 

Az állattartás komoly felelősség, ezért ne csak kutyát, macskát, de csuklyás patkányt vagy akár madagaszkári bütykös csótányt is csak úgy vigyünk haza, ha tudjuk, mivel jár - erről is beszél az adásban Sátori Ágnes állatorvos, viselkedésterapeuta. Átbeszéljük, miért kell(ene) tudatosan dönteni, amikor egy állatot magunkhoz veszünk, s hogy milyen következményekkel járhat - az állatra és ránk nézve is - ha mégis elgyengülünk, és mondjuk, a gyerek nyaggatásának engedve viszünk haza bármilyen kis kedvencet.