Régen minden jobb volt

Magyarország többet érdemel, úgyhogy feltűrtük az ingujjunkat, hogy keményen dolgozzunk az Új Magyarországért: az ezredforduló legnagyobb hatású, éppen a visszatérésén dolgozó politikusáról beszélgetünk, Tony Blairről. Az egyetlen munkáspárti politikusról az elmúlt száz évben születettek közül, aki megverte a torykat - nemhogy egyszer, hanem háromszor is. Csak míg első, 1997-es győzelmekor őrjöngő tömeg követte a Downing street-i brit miniszterelnöki rezidenciára, miután felmosta a padlót a konzervatívokkal, 2005-ös, harmadik választási győzelme után már szinte csak a családja kísérte el, és Noel Gallagher Oasis-gitároson kívül aligha hitt bárki is a jövőjében. Nem sokkal később miniszterei és párttársai puccsolták meg, annyira megégette magát az iraki háborúval a New Labour frontembere - amint azt Roman Polanski összeesküvés-elméletektől nem tartózkodó, "Szellemíró" című filmje is megörökítette. Vendégünk Tóth Csaba, a Mérce újságírója volt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Még 2021-ben beszélgettünk galambröpködés közepette a briliáns akciófilmrendező, John Woo életművéről. A vérontások sehol sem annyira gyönyörűek, mint John Woo balettszerű "Gun Fu" filmjeiben, amelyekben jól öltözött figurínók, kifogyhatatlan tárral, két kézzel lövöldözve próbálják helyretolni a kizökkent időt. Vendégünk Szabó G. Ádám filmes szakíró volt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

Szabó G. Ádám

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Robert De Niro legjobb alakításának listázásával ünnepeltük a 80 éves színészzsenit. Bár az elmúlt húsz évben szinte csak gagyi „vígjátékokban” láthattuk, alighanem minden idők egyik legnagyobb színészéről van szó. Első szerepe az "Óz, a csodák csodája" Gyáva Oroszlánja volt egy iskolai előadáson, de későbbi legemlékezetesebb alakításaiban dühöngő emberállatként mutatkozott – ha nem éppen hűvös, számító gengszterként. Mert Robert De Niro mindent el tudott játszani, és gyakorlatilag elvállalhatott minden felkínált szerepet is: több mint száz film stáblistáján találkozhatunk a nevével. Legihletettebb alakításaiban önjelölt messiásokat láthatunk, akik végül elégetik saját magukat, megváltás helyett pedig felperzselik a környezetüket – mint Travis Bickle az 1976-os "Taxisofőrben", aki most biztos megkérdezné: „Hozzám szólt?”.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Christopher Nolan pályája lenyűgöző felemelkedést mutat. Előtte a „hollywoodi fenegyerekeknek” sikerült elérni azt, hogy a stúdiórendszeren belül egy művész nagyjából azt csinálhat, amit csak akar. Forgatókönyvíróként, rendezőként, producerként megvalósítja az astruc-i „kamera-töltőtoll”-elméletet, a saját filmje szerzője és ura. Noha Nolan mára egyfajta presztízs kasszasiker-rendezővé avanzsált, nem nagyszabású filmek készítésével kezdte a pályafutását. És nem is azt a ma már kissé megszokott utat választotta, hogy előbb egy jó fogadtatású függetlenfilmet forgat, majd rögtön a nagyok közé ugrik. Nolan mikroköltségvetésű filmekkel kezdte, és lassan dolgozta fel magát az első kasszasikeréig, de mindvégig megőrizte filmkészítői érzékenységét: ambiciózus narratív struktúra, a filmes tér és idő felbontása és újraalkotása, nagy tétekkel bíró történetek, valamint intenzív karakterközpontúság. Ezek a jellemzők ugyanúgy megtalálhatók Nolan első játékfilmjében, a vasárnaponként 3500 fontból forgatott „Following” című noirban, mint a 180 millió dolláros „A sötét lovagban”. Legutóbbi adásunkban Christopher Nolan filmjeiről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Orbán Viktor miniszterelnök elhíresült 2013-as nagyinterjúja szerint a futball olyan, mint a bográcsgulyás: „folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész”. Lehet, hogy az arab olajmilliárdokkal fűtött klubok így működnek, de egyelőre a magyar gulyásfoci rendre odaég (legutóbb a Feröer-szigeteki, munka után focizó amatőrök ellen zakózott 0-3-ra a kirakatcsapat Ferencváros), hiába öntöttek már bele annyi pénzt, amennyiből rendbe lehetne tenni az egész magyar oktatást. De inkább abba a Puskás Akadémiába nyomják a pénzt, amelynek csapata 2018-ban elérte, hogy tíz idegenlégióst küldjön pályára egy NB I-es mérkőzésen. A „felcsúti futballcsoda” persze az egész NER állatorvosi lova, hogy micsoda anomália ennek a klubnak az első osztályú szereplése, annak érzékeltetésére talán csak elég annyit mondanunk, hogy egyetlen ehhez hasonló esetet ismerünk: Ceausescu szülőfalujának csapata rakétázott a negyedosztályból az élvonalba, és kapott akkora stadiont, amelybe háromszor belefért a település lakossága. Az Orbán-rendszer gulyásfocijáról Pető Péter hírlapíróval és regényíróval, a 24.hu főszerkesztőjével beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Laska Pál

Pető Péter

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Sok zenész titokban színész akar lenni…és sok színész pedig zenész. Azok a színészek, akik saját zenekaruk élén nem törik éppen kezüket-lábukat koncertturné közben, a második legjobb esélyük kiélni ilyen vágyaikat, ha zenészeket alakítanak. A zenészekről szóló életrajzi fikciós filmek (ún. „biopic”-ek) az elmúlt években igazi aranykort élnek meg, műfajtól függetlenül a klasszikus zenétől a hip-hopig. Az átlagos „filmes zenész”-életút általában a nyomorból vezet a sikerekig, a felénél egy drogos, halálközeli élményt tartalmaz, míg a vége egy főnixszerű felemelkedés.
Persze egy igazán jó film a siker/pénz/csillogás megélésén túl megvilágíthatja az alkotó küzdelmeit, életre keltheti az ismert dalokat, közelebb hozza a karaktert a nézőkhöz. Zenészekről szóló életrajzi filmeket bemutató adásunkban nemcsak elnyújtott videoklipekről, hanem a vizuális és a zenei kultúra találkozásairól is beszélgetünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Mi a szexuális zaklatás? Miért hibáztatják az áldozatot, miért nem az elkövetőt? Milyen morális, sőt politikai háttere lehet egy zaklatásnak? Miért csak az elmúlt pár évben került elő ez a súlyos téma? A "Zaklatás" című 1994-es filmnek köszönhetően egy egész nemzedék számára állt készen az a panelmondat a felsőfokú nyelvvizsgára, hogy "a szexuális zaklatás hatalmi kérdés", ha kihúzzuk ezt a kényes tételt, de hogyan tovább? Milliónyi kérdés, amit próbáltunk megvilágítani népszerű filmeken keresztül.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Laska Pál

Marjai Judit

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A hős és alteregója küzdelmének vagy együttműködésének gyökerei egészen az antik irodalmi hagyományokig vezethetők vissza. Ez az igen hálás drámai alapszituáció a modern film tematikájában is gyakran felbukkan. A színész és kaszkadőre mint egymás kipótló és feljavító kollaborátotok története rendkívül sok film ötletét adta. A színész játszik, a kaszkadőr vezet. Kivéve, ha az illetőt Steve McQueennek hívják, aki csípőből képes párhuzamosan mindkettőre, és akinél ember még nem nézett ki jobban egy volán mögött. 2023. június 23-i adásunkban a legjobb sofőr-, és kaszkadőrfilmeket listáztuk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Szerencsére nem kergetett ki egy gömbvillám a stúdióból, úgyhogy legutóbbi adásunkban a legemlékezetesebb UFO-műsorokról, gabonakörökkel és glóriákkal foglalkozó fekete-fehér és színes (!) magazinokról beszélgettünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

Tóta W. Árpád

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Igazi Truman Show-t rendeztünk visszatérő Amerika-szakértőinkkel: Baranyi Tamással és Romsics Gergellyel beszélgettünk a hidegháború kezdetéről és Harry S (nem rövidítés, komolyan csak egy S volt a középső neve) Trumanról (1945-1953), aki Franklin D. Roosevelt eléggé lenézett, szatócspolitikusnak tartott alelnökéből, akit még az atombomba-projektbe se avattak be, a 20. század egyik legjelentősebb amerikai elnöke lett. Truman a "feltartóztatási politika" meghirdetésével új, szovjetellenes útra állította az amerikai külpolitikát, a Marshall-segéllyel támogatta az európai újjáépítést, a háború alatti amerikai gazdasági pörgést pedig jóléti intézkedésekre váltotta, diplomát és munkát adott a hazatérő veteránoknak. Így talán mégse meglepő, hogy még egy három részre szakadó Demokrata Párt élén is hozni tudta az 1948-as elnökválasztást, noha a közvélemény-kutatások a biztos vereségét jósolták, amint azt a 20. század egyik leghíresebb címlapja is mutatja egy alternatív 1948-ból.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Baranyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

Romsics Gergely

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A legjobb alternatív westernfilmekről beszélgetünk, mint a spagettiwesterneket viccesen-érzelgősen búcsúztató klasszikus paródiájáról, az 1973-as "Nevem: Senkiről", vagy az ugyanekkor készült, de évről évről aktuálisabb sci-firől, a "Feltámad a vadnyugatról", amely Michael Chrichton előtanulmánya a "Jurassic Parkhoz", de persze nem feledkeztünk meg kedvencünkről, az 1983-as "Magányos farkas" című Chuck Norris-filmről sem, arról a Texasban játszódó posztmodern spagettiwesternről, amelyet izraeli fegyverekkel pakoltak tele és harcművészekre bízták a főszerepeket.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Paár Ádám

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A 60 éves Quentin Tarantino pályáját tekintettük át az író-rendezőről "Tarantino mozija" címmel 2004-ben könyvet is publikáló Vágvölgyi B. Andrással.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Vágvölgyi B. András

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Kemal Atatürktől Erdoganig tekintettük át az idén centenáriumát ünneplő, 1923-ban kikiáltott Török Köztársaság történetét, problémáit és kihívásait Egeresi Zoltán Törökország-kutatóval, akivel azt is latolgattuk, hogy a májusi elnökválasztáson mekkora esély van az Erdogan-rendszer megbuktatására.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Egeresi Zoltán

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Az emblematikus vietnami háborús filmeket listázó adásunk után a hollywoodi filmek legemlékezetesebb vietnami háborús veteránjait listáztuk Thomas Magnumtól John Rambóig.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A "Miami Vice" producere és a "Szemtől szemben" című 1995-ös szuperfilm rendezője, Michael Mann egész életművét a bűnözők és az őket üldöző rendőrök párbajainak bemutatásának szentelte. Nézete szerint mindkét oldal egész életét a munkájának áldozza, a maguk harcát vívják seregeik élén és gyakran csak a szerencse dönti el, ki kerekedik felül. Ahol Guy Ritchie és Tarantino pitiáner balfékjei szerencsétlenkednek, ott Mann zsaruinak és bűnözőinek a professzionalizmus a vezérlő csillaguk. Legutóbbi adásunkban a 80 éves Michael Mann filmjeiről beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál

A közmédia egyik legtöbbet foglalkoztatott UFO- és biztonságpolitikai szakértője, aki a Foreign Affairs helyett nyilván a Hihetetlen Magazin előfizetője, Georg Spöttle legutóbb úgy értékelte az orosz-ukrán háború fejleményeit: "Ismerjük be, a NATO nem tudta Oroszországot térdre kényszeríteni". Mintha nem Putyin támadta volna meg Ukrajnát, hanem Oroszország honvédő háborút vívna a NATO-erők ellen (noha Ukrajna nem NATO-tag, ezért is merték megtámadni). Persze a Kreml-barát kormánypropagandát ismerve meg se lepődünk ezen, csak azt nem értjük, hogy az M1-re kapcsolva miért nem látunk még monoszkópot, ha már az EU szigorú fellépést ígért az orosz dezinformációs csatornák ellen. Csak hát Magyarországról hiába tiltják ki a Russia Todayt, ha nálunk a Magyar Televízió is simán ellátja  a feladatát. Legutóbbi adásunkban Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával, valamint visszatérő Amerika-szakértőnkkel, Berg Dániellel beszélgettünk az Orbán-rendszer USA-ellenes propagandájáról.

A beszélgetés résztvevői:

Berg Dániel
Csunderlik Péter
Krekó Péter
Laska Pál

Szabó István eddigi utolsó filmje, a "Zárójelentés" bemutatása adott alkalmat arra, hogy 2020-ban áttekintsük a rendező életművét. Szabó István nemcsak az egyik legnagyobb magyar filmes, de világszinten is a legjobb rendezők közé tartozik. Míg az "Álmodozások kora" mondjuk "csak" egy megrázóan jó magyar újhullámos film, a "Mephisto-Redl ezredes-Hanussen"-trilógia már európai jelentőségű. Az Oscar-díjas "Mephisto" hatalmas alkotás: egy film se döbbent rá jobban arra, hogy jellemzően nem úgy paktálsz le az Ördöggel, hogy "úgy döntöttem, gazember leszek", hanem olyan önmentegetőzésekkel, minthogy "másokat mentek", és hogy egy pezsgős fogadásról úgy jutsz el egy forró üstbe, hogy észre se veszed.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál

Még 2014-ben volt vendégünk Gerő András (1952-2023) történész, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének akkori vezetője, a Habsburg Történeti Intézet most elhunyt igazgatója, "Az elsöprő kisebbség"; a "Ferenc József, a magyarok királya"; a "Képzelt történelem" és még számos más kiváló könyv szerzője, hogy a dualizmus kori Magyarország politikai, társadalmi és kulturális életéről, és általában a Monarchiáról és a polgárosodásról beszélgessünk.

A beszélgetés résztvevői:

Baranyi Márton
Barta Márton
Csunderlik Péter
Gerő András

Ha a mi nemzedékünkből valaki látta az 1976-os, első Rocky-filmet, másnap reggel tuti fél ötkor kelt, és miután bevert egy régi iskolás fehérjekoktélt nyers tojásból, mackóban futni indult, és levezetésül megpüfölte a spájzban fellógatott füstölt oldalszalonnákat. Legutóbbi adásunkban Sylvester Stallone filmjeiről beszélgetünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál

Még 2016-ban beszélgettünk az akkor tíz éve elhunyt "magyar Villonról", Faludy Györgyről (1910-2006), aki Villon-kötetével a 20. század legnagyobb magyar költészeti közönségsikerének szerzője, a "Pokolbeli víg napjaim" című regényes önéletrajzával pedig a legjobb életvezetési tanácsadókönyvet írta meg. Faludy szerette kiszínezni az életét, akár a verseit, de valójában nem mindig volt lázadó: a Rákosi-korszakban verset írt Rajkék ellen.

A beszélgetés résztvevői:

Balogh Ákos
Csunderlik Péter
Rajcsányi Gellért

Ha unalmas, fantáziatlan munkát kell végeznünk, mindig azzal vigasztaljuk magunkat, hogy Tim Burton is hány évet lehúzott Disney-animátorként. Ez a különc zseni innen jutott el rövid úton oda, hogy alig harmincévesen rábíztak egy olyan hollywoodi szuperprodukciót, mint az 1989-es "Batman", amit még felül is múlt az 1992-es "Batman visszatér"-rel, de a német expresszionista rémfilmek világát idéző, kisgyerekeket elijesztő folytatás után már nem kapott újabb lehetőséget. Pedig nála alkalmasabb, érzékletesebb adaptálót nem is találhattak volna a képregényhez, hiszen Tim Burton a nappal és éjjel, élet és halál mezsgyéjén mozgó freakek és outsiderek - legyen szó a gyerekkori sokktól torzóban maradt Bruce Wayne-ről, a csatornákban élő Pingvinemberről, a félbemaradt Ollókezű Edwardról vagy éppen a csokoládégyáros Willy Wonkáról - legjobb rendezője. Vagy valami szörnyű gyerekkori trauma miatt, minthogy karácsonykor húzogatta a szaloncukrot, ráborult a fa és kiszállt belőle egy garmada denevér, vagy azért, mert már eleve fordítva drótozták össze az agyát, amit a szénaboglya-frizurájával takargatott. Karácsonyi műsorunkban Tim Burton filmjeiről beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál

Még 2020-ben az akkor 80 éves Al Pacino legemlékezetesebb filmjeit és szerepeit elemeztük és vetettük össze, azzal a tanulsággal, hogyha egy rendőr elkap tilosban hugyozásért, azonnal dühösen reklamálnotok kell, hogy "politikaiak" vagytok, mert így megúszhatjátok a bírságot.

A beszélgetés résztvevői

Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál

Martin Scorsese 10 legjobb filmjét listáztuk, és mivel a világ egyik legnagyobb élő rendezőjéről van szó, nagyon reméljük, hogy - a "Casino" című 1995-ös filmjéből idézve -, nem "ez volt az utolsó alkalom, hogy magunkfajta kispályásokra ilyen kurva nagy értéket bíztak".

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján Eörsi László történésszel beszélgettünk a "pesti srácok" kultuszáról.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter
Édes Balázs
Eörsi László
Laska Pál
Tóth Csaba

A 2016-os amerikai elnökválasztáson újra bebizonyosodott, hogyha az embereknek két rossz közül kell választaniuk, akkor a nagyobbik rosszat választják. Bár Donald Trump megválasztása után Bayer Zsolték pezsgőt bontottak a Sajtóklubban, hogy akkor megvalósul a Washington-Budapest-tengely, fél évvel később már lekreténezték, és egyelőre az antitrumpisták apokaliptikus várakozásai sem igazolódtak azzal kapcsolatban, hogy mi történik majd, ha Biff Tannen nyeri el az elnöki széket. 2019-ben félidei Trump-értékelést tartottunk Baranyi Tamás és Romsics Gergely történészekkel.

A beszélgetés résztvevői:

Baranyi Tamás
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Romsics Gergely

Milos Forman az egyik kedvenc rendezőnk volt, aki csehszlovák emigránsként oktatta a szabadságról Amerikát. Forman minden filmje egy humanista kiáltvány, és ezért annyira szeretjük, hogy ha rajtunk múlt volna, Magyarországra hozzuk köztársasági elnöknek. Napról napra megyünk bele a sötétségbe, világszinten, Milos Forman legalább megpróbált visszatartani. 2018-as halála után beszélgettünk Milos Forman filmjeiről és hőseiről.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál

2017 kora nyarán a hóhért akasztották a Régen minden jobb voltban, ugyanis a disszertációja megjelenése után Csunderlik műsorvezetőt kérdezték a szabadgondolkodó diákegyesület, a Galilei Kör (1908-1919) történetéről. A korábbi könyv felújított, újrakevert, slágeresebb verziója idén ősszel, szeptember közepén jelenik meg a Napvilág Kiadónál "A Galilei Kör története - Szabadgondolkodók a századelő Magyarországán (1900-1919)" címen:

https://napvilagkiado.eu/termek/a-galilei-kor-tortenete/

A beszélgetés résztvevői:

Baranyi Tamás
Csunderlik Péter