Greenfo - A zöld hang

„Az ember a saját otthonában nem tartózkodik, hanem lakik”-  fogalmazott Rejtő Jenő. Mit tehet a lakó komfort kialakításában az üveg? Ha a látványos panorámát az ingatlan árában alaposan megfizettük, egy jól benapozott lakásban ne kelljen feltétlenül a nap melege  ellen védő redőnyt a nap nagy részében lehúzva tartani. Tehát a napvédelem valamint a kilátás és „be nem látás” komfortját egyben kell egy üveghomlokzatú helyiségnek biztosítania. Emellett egyre fontosabb a hangszigetelés, a hőmérséklet szabályozás és a madárvédelem is. Hol tart ma, és mik a fejlesztési irányok az épület üveg technológiában? Mikor fog áramot termelni a napelemes ablakom? Mire jó a lecserélt régi ablak? Mennyire környezetbarát az üvegipar? Mekkora az üvegfelület ökolábnyoma? Jó vagy rossz a láthatatlan üveg? E kérdésekről is beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Németh Árpád Andrással, a Guardian Glass építész tanácsadójával.

Újabb hungarikum a „homokdomb töltés korona sétány”. Szegedtől ÉNY-ra pár km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban, Szegedtől 20 kilométerre. A mai podcast e két kistelepülésről és egyfajta hungarikumról szól, arról, hogy hogyan lehet nagyon sok milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. A tavaly augusztusi aszály idején miközben vízért könyörgött az egész Homokhátság, 1,2 millió m3 talajvizet juttatott a vízügy a Tiszába. Nem merjük kimondani, hogy a magyar táj vízgazdálkodását a világhírű magyar vízépítészeti szakma és a vízügy tette tönkre – mondja Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, zsombói lokálpatrióta természetvédő. Európai Uniós pénzekből a kiszáradóban levő homokhátságban elpusztítják a lápréteket, a védett, bolygatatlan gyepeket. Fölösleges és környezetpusztító vízügyi beruházásokkal tovább segítik az aszályosodást. A természetnek katasztrófa, de egy szűk körnek jó üzlet a záportározók létesítése a hatóságok asszisztálásával. Eddig 40 adatigénylést indítottak a civilek, mivel az állami hivatalok sértésnek veszik, és titkolják ha a polgárok érdeklődnek a környezetük állapota iránt.

Hogyan lehet minél gyorsabban, és lehetőleg minél olcsóbban saját családi házhoz jutni? „Házat, de gyorsan!” címmel építészeknek és építészhallgatóknak írt ki tavaly ötletpályázatot a Leier, melynek 10 díjazott munkája bekerült a cég típusház kínálatába. Sarkadi Péter vendége e pályázat egyik zsűritagja Prof. Dr. Kiss Gyula egyetemi tanár, szakfejlesztési igazgató, építész szakfelelős az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Karán – aki a zöld építés elkötelezett híve, így erről is bőven szól a podcastban: felhőkarcoló saját szennyvíztisztítóval, „Függőleges erdő” (Bosco Verticale) Milánó nevezetessége, beton, vagy fa?- melyik a környezetbarátabb építőanyag. Építészettel a felesleges épületgépészet ellen.

Mielőtt lakóépületének felújításába kezd, hallgassa meg a Leier Kéményrendszerek üzletág termékmenedzserének hasznos gyakorlati tanácsait a tetőfelújítással, a betoncseréppel, a kéményekkel, és a típusházakkal kapcsolatban. Szűcs Zsolt és a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetéséből emellett sok-sok kulisszatitokra is fény derül a rossz fűtési szokásoktól az energiapazarlásig.

A zöld civil szervezetek együttműködése több mint harminc éves múltra tekint vissza. 2022-ben megújult a hálózat kereteit biztosító működési szabályzat. Az év elejétől több mint 60 szervezet csatlakozott hivatalosan az együttműködéshez. De kik is ezek a zöldek? Hogyan változott a hazai civil szféra az elmúlt 4 évtizedben? Többek között ezekre is fény derül a mai podcastban. Ismerd meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek történetét, együttműködését, és a szervezés alatt álló idei országos zöld találkozó eddigi részleteit. Többek között ezekről is szó esett a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által szervezett március 16-i webináriumon, melynek rövidített, szerkesztett változatát Sarkadi Péter készítette.

Miközben a hazai családiház állomány 25 %-a van valamennyire leszigetelve, Németországban ez 90 %. A nagyon lepusztult, korszerűtlen hazai épületállomány miatt magas a lakhatási szegénység. A megoldás a szigetelés, és máris feleződhet a rezsiszámla. De milyen anyagokat használjunk? Mennyit és hogyan takaríthatunk meg lakásainkban, épületeinkben? Mikor, hány éven belül térül meg? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a mai podcastban.
Sarkadi Péter szerkesztőnek Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft vezető szaktanácsadója.

Bár papíron tél van, az elmúlt hetek inkább tavaszias időjárása talán segített egy lakosságot is bevonó madarász programnak. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek évenkénti felmérését a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte még 2009-ben, amit 2018-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya szervez. Az idei országos bagolyszámlálást január 21 - 23 között tartották, melynek eddigi legfrissebb  eredményeiről a számlálást évek óta koordináló Kovács Ágnest - aki egyébként a Jászberényi Állat- és Növénykert gyűjteményi vezető helyettese - kérdezte Sarkadi Péter szerkesztő.

Mit tehet az egyén a hétköznapokban az élhető jövőnk fenntartásáért. Persze nem kell visszamenni a fára vagy a barlangba, de egészséges kompromisszumokat kell kötni, és bizony a fenntarthatatlan luxusfogyasztásról is le kell mondanunk. De miről, hogyan, mik a teendők? Többek között ezekre is keresi a válaszokat, és megoldásokat a GreenDependent Intézet egy többéves Európai Uniós program magyar résztvevőjeként. A lakossági és szakmai kiscsoportos ötletbörzéktől, a közös stratégia alkotáson át a zöld társasjátékig többrétű a projekt, melyről az intézet két vezetője: Vadovics Edina és Vadovics Kristóf mesél Sarkadi Péter szerkesztőnek.

December 7–19 között tartották az ENSZ Globális Biológiai Sokszínűség Konferenciát Montréalban. A COP15 új célok lefektetésével szeretné elérni a biológiai sokszínűség megőrzését és a természet károsodását visszafordítani 2030-ig. De vajon mennyire volt sikeres, vagy sikertelen? Egyáltalán mi zajlik a színfalak mögött, a folyosói beszélgetésekben? Mi köze a kissebségi jogoknak a biodiverzitáshoz? Miben vétkesek a politikusok, és miért beteg a hazai természetvédelem? A montreáli személyes élményeiről is kérdezte Sarkadi Péter a konferencia egyik hazai szakértő résztvevőjét: Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértőt.

2022 novemberében ünnepelte 25. születésnapját a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, mely fő célja az épületlakó fokozottan védett bagolyfajunk csökkenő állományának kutatása és védelme. Emellett sokrétű természetvédelmi munkáik vannak a szemléletformálástól az állatmentésig, az odúkészítéstől a nemzetközi oktatásig. Az alapítvány elnöke Dr. Klein Ákos biológus emellett arról is mesél, hogy miért fontos a mérsékelt rendetlenség a tájban, miért a 4-es út a lenagyobb bagolyhóhér, és miért jó a lerobbant úthálózat.

Közel 20 éve viszi a budapesti természetvédelmi ügyeket Takács Noémi, aki 2022 november 17-én a főváros szülinapján a FŐVÁROS SZOLGÁLATÁÉRT DÍJAT kapta. Oroszlánrésze volt abban, hogy ma már 1000 hektárnyi védett terület van Budapesten. A zöld területek „védangyalaként” dolgozik a Tájépítészeti Osztály Természetvédelmi csoportvezetőjeként pl. azért, hogy megduplázza a védett területeket. Podcastunkban többek között mérleget von az elmúlt 2 évtized sikereiről és kudarcairól, mesél napi munkájáról, de az is kiderül, hogy hogyan vált a hazai harkályfajok vedlésének biológus kutatójából a zöldfelületek La Mancha lovagja.

Magyarországon kb. 4,3 millió lakás van- becslések szerint 120–140 millió nm. összfelületnyi  azbesztes tetővel. Egészségkárosító hatása miatt 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban. Podcastunkban arról mesél Tóth Bálint, a CRLT Solution ügyvezetője, hogy milyen az azbesztes palatető szakszerű felújítása, mennyibe kerül ez nekünk, miért fontos e veszélyes hulladék elszállítása, ki ellenőrzi, ha ellenőrzi. Miért rossz megoldás a ráfedés? Mik a tetőfelújítás szempontjai: esztétikum, teherbírás, szélnyomás, tartósság, hatékonyság. Mik az azbesztmentes megoldások. Hasznos információk a tetőfelújítás előtt állóknak.

2022 november 8-án életének 81. évében elhunyt az ELTE Füvészkert volt igazgatója, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének alapító tagja Dr. Isépy István. 1966-óta az ELTE botanikus kertjében dolgozott, 1982 - 2005 között igazgatója volt, majd nyugdíjasként is mindenben segítette a kertet. Fő kutatási területe az ország növénytársulásainak, főleg a középhegységek sziklagyepeinek vizsgálata. A 2011-ben Pro Natura díjas, 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott szakemberre a greenfo archív riportjaival emlékezik a szerkesztő Sarkadi Péter.

2017-ben Gyöngyi Krisztián ökológust egyik védence halálosan felöklelte Ruandában, az Akagera Nemzeti Parkban. 21 évesen a kiskunhalasi fiatalember fejébe vette, hogy matróz lesz, éppen akkor amikor a MAHART tengerjáróit eladták. Krisztián szisztematikusan olvasni kezdett Afrikáról, az orrszarvú-háborúról, elhatározta, életét ennek az ikonikus fajnak, a keskenyszájú vagy fekete orrszarvú megmentésének szenteli. Hatalmas küzdelmek, és megannyi kanyar után jutott el szeretett Afrikájába. Amikor meghalt, a felesége, aki szintén a rinocéroszokkal dolgozott, illetve a másfél éves kislánya ott volt a nemzeti parkban. Az elképesztő életútjaikról írt rendhagyó kettős portré könyvet Balogh Boglárka, a National Geographic Magyarország munkatársa. Sarkadi Péter beszélgetése inkább hármas portré az álmok eléréséről, Afrikáról, fajmentésről, akaraterőről, természetvédelemről, a könyv megszületéséről, és még sok-sok érdekességről.

Litkai Gergely a Dumaszínház alapító-tulajdonosa. 3 gyerekes apa, nagy természetjáró és elkötelezett zöld életmódú. Szerinte a fenntarthatóság 90%-a a kognitív disszonancia keretében zajlik. Hogy mit ért ezalatt, hogy mik a valódi és látszat „lelkiismeret megnyugtató” napi un. zöld cselekedeteink – többek között ezekről is mesélt a budapesti Öbölházban október 13-án a BCSDH, azaz a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért - Fenntartható jövőért díjainak átadásán. A szelektív hulladékgyűjtéstől a fém szívószálig, alkoholizmus, istenhit, offsetting, klímaváltozás, felelősségvállalás, ökolábnyom és tükörbe nézés. Milyen értékek mentén élünk?  Fogyóban a szelídség, a barátság, és a mértékletesség. A 20 perces keserédes és elgondolkodtató -önkritikus és nem szokásosan megnevettető előadást rögzítette, és technukailag szerkesztette Sarkadi Péter.

Az emberi test az izzadság elpárologtatásával hűti magát, és ez az egyszerű elv az alapja az un. adiabatikus hűtőberendezéseknek is. Energiatakarékosság nagy méretekben, melyek egy része családi házak esetében is használható: bevilágító és fénybeeresztő rendszerek, árnyékolástechnika. A hazai piac meghatározó szereplője a gravitációs szellőzési, épületgépészeti- és épületenergetikai megoldásokat nyújtó Colt Hungária Kft. 14 év után október 1-től Autent Solutions Kft. néven folytatja tevékenységét. Csordás Zoltán ügyvezető igazgatóval Sarkadi Péter beszélgetett.

2022 nyarán- őszén felpörgött a rezsicsökkentési láz. Építkezik? Felújít? Csökkenteni akarja a gáz és villanyszámlát? Ennek egy fontos területe, hogy milyen nyílászárókat vesz. Az ár mellet fontos a hőszigetelési tulajdonság is, és itt is igaz, hogy ugyan drágább az energiatakarékosabb, korszerűbb termék, de a növekvő energiaárak mellett egyre rövidebb időn belül megtérül a magasabb ár. A mai podcast fókuszában a zöld nyílászárók, az energiatakarékosság, és a környezettudatosság. Sarkadi Péter szakértő vendége a Gealan cégcsoport Kelet-Magyarországi Területi Értékesítési Vezetője, Kocsis Lajos.

Sokszor anélkül élünk apróbb és nagyobb természeti csodák tőszomszédságában, hogy egyáltalán tudomásunk lenne róluk. Budapest és környékének tanösvényei remek kirándulási lehetőséget kínálnak akár egy egész napra. Függőhíd, kilátók, magasles, valamint az innen megfigyelhető madarak és nagyvadak. Sok csoda vár ránk, ha túrabakancsot húzunk és kimegyünk a szabadba. De mi legyen az úticél? A tervezést leegyszerűsíti egy kis könyvecske, mely 130 izgalmas Budapest környéki túraösvényt mutat be egyszerűen, jól illusztrálva sok-sok hasznos tanáccsal. Tartsanak velünk egy kis virtuális barangoláson a Ki a szabadba!  c. könyv szerzőjével - Hegyes Katalinnal.

Az idei nyár a csapadék és hőség szempontjából is rendkívüli volt. Elvétve villámárvizek és egyre tartósabb hőhullámokkal párosult az aszály. Hogyan alkalmazkodjunk a megváltozott környezeti feltételekhez? Mit tehetünk lakókörnyezetünkben a túlélésért?  Milyen építészeti, technikai módszerekkel tudjuk az egyre értékesebb vízkincset megtartani? Ehhez is ad tippeket, ötleteket Major Tamás, a Leier Hungária Kft. mélyépítés- környezettechnika- vasútépítés, Durisol üzletágvezetője.

A Stúdió K Színház programsorozatában kortárs irodalmi alkotásokon keresztül szakemberek segítségével közelítenek a klímaválsághoz. A sorozat 4. befejező részének vendégei: Köves Alexandra ökológiai közgazdász, Pribéli Levente az ELTE Humánökológia mesterszakának hallgatója, és Macskásy Éva, a Fridays For Future Hungary aktivistája.

Lehet hogy a tetőd korábbi életében sörösdoboz volt? 1850 óta elektromos árammal állítják elő azt a fémet, amely 70 éve az egyik legjobb tetőfedő alapanyag. Könnyű, hajlékony, tetszőleges alakra szabható, nem rozsdásodó, és viharálló. Egyediséget kölcsönző speciális bevonatára is 40 év garancia jár. Magyarország a négyszög szelvényű lefolyó birodalom. Sok építőipari termékkel ellentétben az idén csak egy áremelésük volt. Érdekességek az alumínium tetőfedés és homlokzatburkolás világából Nemere Judit okl. építőmérnöktől, a Prefa Hungária Kft. ügyvezetőjétől.

Védett erdők tarvágása, az erdőt szétszabdaló utak eróziót és árvizet növelő hatása, a mélyszegénység és a helyi potentátok kitüntetett helyzete a tűzifa ellátásban. Demonstrációk, és kárbejelentő honlap. Hogyan érződik a Bükk hegység környékén a kormány „tűzifa rendelete”. Többek között ezekről mesél F. Nagy Zsuzsa, a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke.

Már akár egy 10 centi vastag extenzív zöldtető termikus burkot képez a ház körül, a megnövelt hőkapacitás télen, nyáron csökkenti a rezsiköltséget. A zöldtetők csökkentik a városi hősziget hatást. A tető növényei gazdag élőhelyek, és óvják épületeinket is. A napelem a zöldtetőnek jóbarálja. A tető zöldítésének kulisszatitkaiba a specialista BAUDER építész- közgazdász rendszertanácsadója: Rácz István vezet be.

Az építőipari beruházások nagy faanyagigénnyel járhatnak, és pl. a fa zsaluzat legtöbbször csak egyszer használható. A MEVA választékában már 20 éve elérhetők a számtalanszor felhasználható, újrahasznosítható zsalutáblák, amelyek az építkezések fafelhasználásának visszaszorításában oroszlánszerepet játszanak. De mennyire zöld ez a módszer? Miért, hogyan éri meg a csak elsőre drágább műanyag használata? Megvegyük, vagy béreljük? Mi lesz velük, ha egyszer valamikor tönkremennek? A famentes zsaluzás világában Botta D. Mihály, a Meva Zsalurendszerek Zrt. vezérigazgatója kalauzol.

Mit tudnak a Roto tetőablakai? Egyáltalán mire figyeljünk a tetőtér beépítésnél? Rétegszám, hőhíd, kamrák mennyisége, UW szám. Csak annak bonyolult dolgok ezek, akik még ne hallgatták meg Sarkadi Péter és Hargitai Zsolt, a ROTO Elzett Kft. értékesítési vezetőjének beszélgetését.

A rezsicsökkentés elbukása is felgyorsítja a kandallók és egyéb fatüzeléses eszközök reneszánszát, amihez már csak egy jól megválasztott, biztonságos kémény kell. A régi-új, de mindenesetre sok helyen alternatív fűtési megoldások kifejezetten környezet- és pénztárcakímélők is lehetnek. Ha… A mai podcast célkeresztben a tetőmegoldások, tetőcserép, kémény. 2010 óta csak „rendszer jellegű kémény” építhető. De az mi? Mit tud a kéményvarázsló? Közérthetően szakszerű tanácsok Szücs Zsolttól, a Leier Kéményrendszerek üzletág termékmenedzserétől.

Lakást épít? Felújít? Előbb utóbb döntenie kell, hogy milyen nyílászárókat vegyen. Az ár mellet fontos szempont a hőszigetelési tulajdonság is, és itt is igaz, hogy ugyan drágább az energiatakarékosabb, korszerűbb termék, de a növekvő energiaárak mellett egyre rövidebb időn belül megtérül a magasabb ár. Korszerű szigeteléssel, nyílászárókkal felezhetőek a hűtés/fűtés költségek. Mire figyeljünk a vásárlásnál? Fa, műanyag?  Mennyire tartós? Környezetbarát? Egyáltalán hol tart ma a technológia? Milyen új irányok vannak ablakfronton? Hasznos információk a Gealan cégcsoport Kelet-Magyarországi Területi Értékesítési Vezetőjétől, Kocsis Lajostól.

Trendek és kilátások: esélylatolgatás a hazai környezet- és klímavédelem következő 4 évéről címmel tartottak kerekasztal beszélgetést Csongrádon, a 31. Zöld Civil Országos Találkozón. A kerekasztal résztvevői: Huszár András a Green Policy Center klímapolitikai szakértője, Gyura Gábor az ENSZ Környezetvédelmi Program fenntartható pénzügyi tanácsadója, és Sipos Katalin biológus, természetvédelmi szakember, a házigazda WWF Magyarország igazgatója. A beszélgetést Czinkóczi Sándor a 444 újságírója vezette. A felvételt készítette, és szerkesztette: Sarkadi Péter.

Idén 31. alkalommal gyűlt össze közel 300 zöld civil szervezet és a természetvédelem iránt érdeklődő a Zöld Civil Országos Találkozón Csongrádon június 24-26. között. Ahogyan a tavalyi keszthelyiről, úgy a mostani csongrádi találkozóról is több podcastban számolok be, a mai első rész a csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria dísztermében a június 24-i ünnepélyes megnyitón készült. Elsőként Sipos Katalint, WWF Magyarország igazgatóját, majd Bedő Tamást, Csongrád polgármesterét, és Deák Józsefet, a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesületének vezetőját halljuk. Ezt követően Rácz András tartott előadást. Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára saját kérdésére, miszerint mit szeretnénk csinálni a jövőben?  Azt válaszolta, hogy "semmi egetrengetőt". Hogy ez mit is jelent?

Hírháttér sorozatunk 10. részének témái: Letennéd az autót 800 forintos üzemanyagárnál? Egyre őrültebb árak alakulnak ki az árampiacon – határ a csillagos ég? A villanykörtéket követik a fénycsövek - kivonják őket a forgalomból. Nem árt a kék fény elleni védelem, de felesleges rettegni a képernyőktől. A jövő minisztériuma. Sci-fi vagy szomorú jövőkép? Este is termelő napelemek növényi hulladékból, és egyéb „szenzáció hírek”. Sarkadi Péter vendégei: Nádas József, az Óbudai Egyetem mérnöktanára, és Szabó John társadalomtudós, a Világgazdasági Intézet tudományos segédmunkatársa, az ELTE-TÁTK tanársegédje.

Energiapazarló, vagy takarékos? Fenntartható, vagy nagy a környezeti lábnyoma? Megbízható? Időtálló? Biztonságos? Hol tart ma az üvegépítészet? Mi köze van a Mona Lisának Orosházához? Tudta, hogy még a lakásban és a kocsiban is leéghetünk? És még sok-sok üveges érdekesség „ Mr. Guardian”-tól, azaz Németh Árpád Andrástól, a Guardian Orosháza Kft.  építész tanácsadójától.

Hírháttér sorozatunk 9. részének témái: 2035—től búcsút inthetünk Európában a dízel és benzinmotoroknak. Energiahatékonysági beruházásokkal a földgázimport csökkentéséért, miközben lakásaink 60 %-át túlfűtjük. Betiltja a kamu bolygómentő marketinget Franciaország. A pálmaolaj fogyasztás etikai kérdés is, de már mentes, fairtrade, bio és vegán termékeket is kereshetünk a Tudatos Vásárló mobil appal. Naptej teszt és fogyasztóvédelmi kérdőjelek. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Gulyás Emese közgazdász a Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítója, elnöke, és Boda Zsolt, közgazdász, politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.

Hírháttér sorozatunk 8. részének témái: Május 30-án túllőttük magunkat. Haverok, buli, fenntarthatóság-újra itt a fesztiválszezon. Mitől zöld a szórakozás? Az elmúlt tíz évben 21%-kal nőtt a nemzeti parkok látogatottsága. Öko - fenntartható és/vagy tömegturizmus. Pro Natura 2022 természetvédelmi szakembereket díjaztak. Városi betondzsungel ellen zöldfelület. Kell-e olimpia 4 évente más-más helyszínen? Merre tovább pesti alsó rakpart? És gyalogosbarát zöld folyosó a kiskörút és nagykörút között?  Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Herner Katalin, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért ügyvezető igazgatója, és Ongjerth Richárd urbanista, a DRO Studio Bt. Ügyvezetője.

Hírháttér sorozatunk 7. részének témái: Nyomokban tartalmaz környezetvédelmet az 5. Orbán-kormány. Szennyezettebb lehet a levegő annál, mint gondoltuk -máshova kellene tenni a hivatalos levegőminőség-mérő állomásokat? Könyvesboltokban a Madármegfigyelők kézikönyve. Botanikai ritkaságokat is hozott a folytatódó Vadvirágos Budapest program. Az autós lobbinak út kell, és a Mobi pontok véget vethetnek a budapesti rollel káosznak. Intenzív kaszálás és helyi védettség. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Bajor Zoltán a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt., FŐKERT divízió Természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezető, és Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője.

Hírháttér podcast sorozatunk 6. részének témái: a Sajó szlovák részén már kipusztította az élővilágot a vörös szenny - a magyar államtitkár szerint megáll a határon a gyilkos ár. Az ipari tárcához kerül a környezetvédelem – változtat ez egyáltalán valamit a zöld ügyeken? Káros növényvédő szerekkel szennyezettek a magyar gyümölcsök. Lehet-e vegán sonkának nevezni egy szójaszeletet? Háború-globális élelmiszerhiány-migráció.A hüvelyesek jelenthetik a kitörést a globális élelmiszerválságból? Az olajembargó vétójával Orbán szégyent hoz a magyarokra, és a klímavédelmet is veszélyezteti. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Kiss Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője és Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója.

Speciális acél alapanyag, hulladékmentes gyártás, kisebb súly, pontos tervezés, gyors kivitelezés, kiváló hőszigetelés, nagy strapabírás. És ha nem csarnok lenne, hanem lakóház – akár féláron? Ennek sincs akadálya. A részletekbe a Frisomat Kft. értékesítési vezetője, Mészáros Zoltán avat be.

A greenfo hírháttér podcastja 5. részének témái: Naperőművi csatlakozási stop Magyarországon, ez kit, hogyan érint? Mi az a közösségi energia? Miért és hogyan akarja az atomlobbi lenyúlni a hidrogéngyártást? Mire jó az energiaföldrajz, és elfogynak a fizika- és kémiatanárok – íme a zsákutcás jövő.Lehet-e a lusta kertész módszere, a permakultúra, a túlélésünk záloga? Mi az a GMO trójai faló? Miért éri meg szalmabálaházban lakni? Mennyire zöld a városligeti Magyar Zene Háza?
Hogyan gyilkolja Putyin háborúja a Fekete-tenger delfinjeit? Sarkadi Péter vendégei:  Fidrich Róbert MTVSZ programvezető és Munkácsy Béla, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa.

Teszten a varjúbiztos kukák, folytatódik a „Vadvirágos Budapest” program, mi van a nagy közparkjainkkal? Hogyan nő az egy főre jutó zöldfelületet? Mik azok a Miyawaki minierdők? Utolérhetjük-e a legzöldebb európai fővárost, Bécset? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolnak a vendégeink: Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, és Zakar András a FŐKERT Kertészeti Divízió vezetője.

Az idén 50 éves Stúdió K színház 2022  február 16-án indította 4 részes beszélgetés sorozatát, melyről a greenfo, mint kizárólagos médiapartner podcastokat készít. Az 1. rész az antropocénről,  a 2. az energiapolitikáról szólt. A mai 3. középpontjában a klíma igazságosság és klímaaktivizmus áll. Az április 12.-i felvételen Sipos Balázs, irodalmár vendégei Jávor Benedek, biológus, politikus, volt európai parlamenti képviselő, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője, és Perger András a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse volt. Közreműködtek a Stúdió K színművészei: Homonnai Katalin, Pallagi Melitta, Nagypál Gábor, és Samudovszky Adrian

A greenfo hírháttér podcastjának 2. részében szólunk többek között az élhető városokról, és a kerékpározás térhódításáról. Hogyan csökkentették drasztikusan  Oslóban az autóforgalmat? Mi a kapcsolat a kerékpározás és pártpolitika között? Mi az a barcelonai szuperblokk program? Milyen lesz Budapest szíve? Mi az a Miyawaki erdő, és mit jelent a 2X iskolázott fa?  Milyen lesz a  Városmajor rehabilitációja és a Népliget jövője? Sarkadi Péter szerkesztő vendégei: Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, és Halász Áron a Magyar kerékpárosklub elnökségi tagja, az I bike Budapest főszervezője.

Április 22-én, a Föld Napján induló heti sorozatunkban szakértőkkel beszéljük meg a hét fontos híreit, Első adásunk témái: a magyarok 90 %-a erős környezetvédelmet vár a kormánytól. Kell-e nekünk zöldminisztérium? Rekordra zsugorodott az Antarktisz körüli tengeri jég.  Meglepő reggelit zsákmányolt egy nagy kócsag a Taktaközben. Foszforkrízis: meg kell kérni a vadállatokat, hogy a szántóföldekre vizeljenek. Ukrajna: háború, környezetszennyezés, és élelmiszerválság. Jobb emberré válunk, ha saját élelmiszert termesztünk. Sarkadi Péter szerkesztő vendégei: Sipos Katalin biológus, természetvédelmi szakember, a WWF Magyarország igazgatója, és Fülöp Sándor környezetvédelmi jogász az első magyar zöld ombudsman, egyetemi oktató

Aki 2022 április 11-én délután Budapesten a Boráros téren a 4-6 villamoson utazott, vagy a pesti oldalon a Boráros térnél hajtott fel a Petőfi hídra, egy furcsa kertészkedő csapatra lehetett figyelmes. A frissen cserélt talajba színes szalagokkal díszített facsemeték kerültek, és a locsolás után szalmával fedték le a 65 nm-es területet. 205 őshonos és ellenálló fa- és cserjefajból álló Miyawaki minierdő született itt a Petőfi híd pesti hídfőjénél a Zwack Unicum, a IX. kerületi a Fővárosi Önkormányzat, és a 10 millió Fa Alapítvány jóvoltából. Az egyedülálló növénytársulásnak köszönhetően nem csupán a városi környezet lehet esztétikusabb, de „mikro-tüdőként” hozzájárul majd levegőjének tisztításához is. Hogy mi ennek a lényege? Erről beszéltek az ünnepélyes átadó résztvevői: Reiner Roland, Ferencváros alpolgármestere, Gadányi Beáta, a Zwack Unicum Nyrt. Környezet és Energiairányítási rendszerek vezetője, Zakar András, a BKM Főkert főigazgatója, és Bojár Iván András, a 10 Millió Fa alapítvány vezetője.

Életünk természetes velejárója a zaj, a feltöltődés záloga azonban a csend: csakhogy a városiasodással többek között az építkezések, a megnövekedett közúti forgalom, de akár a szórakoztatóipar jelenléte miatt – a zajterhelés mértéke is egyre nő. A zajcsökkentés legzöldebb módjáról mesél podcastunkban Major Tamás a Leier mélyépítés- környezettechnika- Durisol üzletágvezetője.

Milyen energiaforrások működtetik a gazdaságunkat, és miért azok?  Mi lesz a földgáz helyett/után? Merre tovább energiapolitika a putyini háború árnyékában? Hogyan függenek össze a szociális és takarékossági kérdések? Hogyan törte derékba Greta Thunberg az energiaközgazdász karrierét? És mire szavazunk április 3-án? Többek között e témákról is szólnak a Stúdió K szakértő vendégei: Ámon Ada, energia- és klímapolitikai szakember, a főpolgármester klímaügyi főtanácsadója, Bart István, klímapolitikai szakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, Szabó John, PhD-jelölt, CEU és Tudományos Segédmunkatárs, KRTK. A beszélgetést vezeti: Sipos Balázs, irodalmár. Az irodalmi betéteket a Stúdió K színművészei: Homonnai Katalin,  Nyakó Júlia, és  Spilák Lajos tolmácsolják.

Heves megye két egyéni országgyűlési képviselő jelöltje Eger határában a hagyományos egri piros almafajta ültetési akcióját kezdte el. Emellett Víz világnapján Berecz Mátyás, és Dudás Róbert a kápolnai macskaárvaház mellett a szinte már kiszáradt Tarna árterét is meglátogatta. Podcastunk hangképes helyszíni riportfűzér a macskamentéstől a hagyományőrzésig.

A PET-palack és a bútorlap NEM kályhába való; tegyünk az illegális hulladékégetés ellen! Közös kampányt indított a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közművek, a Levegő Munkacsoport és a Humusz Szövetség. A háztartási hulladék égetése szigorúan tilos Magyarországon, ennek ellenére általánosan elterjedt jelenség, hogy műanyag palackok, csomagolóanyagok, PVC-padló darabjai, bútorlap vagy éppen textil és vegyes összetételű hulladék kerül a tűzre. Miért öngyilkos dolog ez? Többek között erről is mesél Szilágyi László a Főpolgármesteri Hivatal Klímavédelmi Főosztály mts., és Kanozsai Gábor a BKM Körforgásos Hulladékgazdálkodási Igazgatója.

A tengerparti hangulatot idéző hangok egyike a kabócák összetéveszthetetlen zümmögése, amit a hazai domb- és hegyvidéki tájakon is hallhatunk a melegebb nyári napokon. Mai podcastunk főszereplője a 2022-es év rovarának megválasztott óriás énekeskabóca aki küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. A kabócaalakúak alrendje világszerte több mint 40 000 fajt számlál. Szinte kivétel nélkül növényi nedvekkel táplálkozó szárazföldi ízeltlábúak a kifejléssel fejlődő rovarok közé tartoznak. A hazai 5 énekeskabóca legnagyobb faja a védett  óriás énekeskabóca, melyről sok-sok érdekességet mesél Dr. Mezőfi László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rovartani Tanszékének kutatója, a MATE Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa.

Műholdas nyomkövetővel 2 évig vizsgálták az erdők királynőjeként is emlegetett erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói. Így derült ki, hogy pár egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy 5000 kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott. Dr. Schally Gergely az erdei szalonkák világába kalauzol el.

Hogyan jutottunk el a klímaválságig? Hol tartunk most? Merre nyithatunk kivezető utakat? Kikből állhat ez a cselekvő „mi”? Mit tehetek? Mit kell tennem? Kell-e tennem bármit? Van értelme kisebb-nagyobb “áldozatokat” hoznom? Kialakítható teljességgel klímatudatos élet? Miért fontosak a kisközösségek? Miben áll a politikai és gazdasági szereplők felelőssége? Ki számoltathatja el őket? Többek között erről is szólt a  Stúdió K színház 4 részes kerekasztal beszélgetésének első alkalma.
A belső-ferencvárosi Ráday utcai teátrum házigazda színművészei: Homonnai Katalin, NagyPál Gábor, és Samudovszky Adrian. A kerekasztal meghívott vendégei: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Klímatestületének egyik alelnöke, a CEU professzorra, Takács-Sánta András, humánökológus, egyetemi docens, az ELTE Humánökológia mesterszakának igazgatója, és Antal Miklós, mérnök-fizikus, ökológiai közgazdász, az ELTE Humánökológia mesterszakának tanára. A beszélgetést Sipos Balázs, irodalmár vezette. Az esemény Sarkadi Péter által rögzített és szerkesztett hanganyaga csak itt a greenfo podcastjában hallhatható meg.

Elegük van az aranykalászos kiskirályokból! Kevesebb Paks, több szél! Alaptantervbe a környezetvédelemmel! Ismét lesz független környezetvédelmi minisztérium, amely felelős lesz a klíma- és energiapolitikáért, a vízügyért, a természet- és környezetvédelemért, és a biodiverzitás megőrzéséért is! Többek között ezekről is szó volt a Civitas Intézet által szervezett Ellenzéki Kerekasztal 2022 klíma és környezetvédelem témában tartott hatpárti beszélgetésén. Mai podcastunk a január 27-i beszélgetés Sarkadi Péter által szerkesztett változata. Megszólalók: Dr. Schmuck Erzsébet (LMP), Nunkovics Tibor (Jobbik), Szabó Rebeka (Párbeszéd), Harangozó Gábor (MSZP), Urfi Máté (Momentum), és Bősz Anett (DK). A rendezvényt a Civitas Intézet munkatársa - Teplán István közgazdász moderálta.

Egy évtizede dolgoznak azon, hogy a felelős étkezéssel és étkeztetéssel minden nap egy kicsit jobb hely legyen a Föld. Az alapítványhoz köthető pl. a szívószálmentes augusztus kampány, a fenntartható vendéglátóhely minősítés, a RAKUN Dobozközösség, melynek keretében tartós acél dobozokat adnak kölcsön vendéglátóhelyeknek, hogy onnan ételt hulladékmentesen lehessen elvinni. Bárki, aki helyi és szezonális alapanyagokból készített ételeket fogyaszt, vagy hetente tart akár egy húsmentes napot, már azzal kicsit gasztrohőssé válik, és tesz a Földünk és a következő generációk jövőjéért. A 10 éves a Felelős Gasztrohős Alapítvány, melynek ügyvezetőjével, Lehel Zsuzsival és  kommunikációs vezetőjével Kiss-Szabó Eszterrel a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetett.

2021 június 9-i podcastunkban beszélt Kármán Balázs természetvédő arról, hogy sikerült megmenteni a többek között általa felkutatott/felmért összesen 20 milliárd forint eszmei értékű védett növényzetet (mely főleg különböző kosbor fajokból álló)  a Szegedtől nem messze fekvő Zsombó határában. Akkor mindenki örült a sikernek, hogy nem épül repülőtér a falu mellett. De úgy látszik, hogy a beruházásban érdekelt körök nem adták fel, és most egy új trükköt vetettek be: EU-s pályázati pénzből egy teljesen felesleges záportározót és csatornarendszert építenek a falu másik határában, melyre az amúgy is állandóan száraz homokhátsági területen nincs szükség. Itt eddig kb. 200 millió forintnyi természetvédelmi kárt okozott az önkormányzati beruházás, és január 11-én a testület elfogadta a tározó területének növelését. Közben a már 600 millió forint környéki beruházás átkerült a fideszes megyei közgyűléshez, mely testület szorgalmazta eddig is ide a reptér megépítését. Szeged ellenzéki város, és az ottani repteret helyhiány miatt nem lehet bővíteni. Mit ad Isten, a vésztározóból kimarkolt föld épp annyi, mint amivel a Nagy Bara orchidea élőhelyét beteríthetnék kifutópályának. Ez ma Magyarország, ahol a politikai és gazdasági érdekek rendre felülírják az egészséges környezethez való gránitszilárd alaptörvénybe foglalt  jogot, és fittyet hánynak a természetvédelemnek. Az örkényi abszurd történetet Kármán Balázs agrármérnök, természetvédő, természetfotós, zsombói lokálpatriótától halljuk.

Milyen legyen egy igazságos és zöld, fenntartható jövő? Erre keresi a választ az „Igazságos Zöld Átállás - Egy méltányos klímaátmenet szükségessége és lehetőségei Magyarországon 2021” c. közvéleménykutatásra alapozott tanulmány, melyet az egyik szerző Jávor Benedek mutat be. Budapest brüsszeli képviseletének vezetőjével emellett a zöld mobilitásról, az atommentes világról, a zöld demokráciáról, és egy új kormány zöld lehetőségeiről és teendőiről is beszélgetett Sarkadi Péter.

Ma Magyarországon a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer a csapvíz – kérdés, hogy meddig? Ivóvízhálózatunk 86 %-a kockázatosnak minősül. A rezsicsökkentés miatt előbb utóbb szitává válik a hazai ivóvíz hálózat. Rendszeres karbantartás híján a vízcsövek szörnyű állapotban vannak, gyakran eltörnek, egyes településeken már komoly kihívást jelent egészséges ivóvízhez jutni. Ma az önkormányzatok, és a szolgáltatók képviselői mutatják be- mi a települési önkormányzatok helyzete a vízszolgáltatásban, és milyen a vízszolgáltatók sokszor kényszer helyzete Magyarországon?

Az 50’-es évek hangulatát idézi Baráz Csaba szerint kirúgása a Bükki Nemzeti Parktól -érdemtelenség miatt. Az igazgatóság természetismereti és oktatási osztályának, majd a környezeti nevelési csoportjának és a geopark munkacsoportjának ex vezetője amúgy az elmúlt 20 évben Pro Natura Emlékplakettet, és „a hazai természetvédelem érdekében folytatott kiemelkedő tevékenységéért” a Pro Natura Díjat is kapott. A szakemberrel az UNESCO-nál elbukott geoparkról, az erdőkezelési anomáliákról, a félreértelmezett ökoturizmusról, és a kirúgás történetéről is beszélgetett Sarkadi Péter.

Az autózók 52%-a ugyan még hagyományos autóval közlekedik, de a fennmaradó 48% elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel vagy gyalog. Hogyan áll ma hazánkban az elektromos autózás? Mi az a last mile, és a hatótávpara? Milyen irányba tart a töltőhálózat kiépítése? Hogyan változtatja meg autó vásárlási és használati szokásainkat az elektromos verda? Új autót vegyünk, vagy vájunk az autómegosztás elterjedésére? Hogyan változtathatnak a szétdobált rollerek káoszán a mikromobilitási pontok, és hogyan javíthatnánk a közlekedési morál? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, és Rónai-Horst László elnökségi tag.

Eddig példa nélküli együttműködésben, újszerű funkcióval nyílt meg december 7-én a Zöld Budapest Tanácsadó Iroda a Városháza épületében a Bárczy István utca 1-3.alatt. A főpolgármester által felavatott központ a HungAIRy projektnek és a RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központnak ad helyet, ahol az érdeklődők a levegőtisztaság védelmével és a lakások energiahatékonysági korszerűsítésével kapcsolatban részesülhetnek ingyenes szakmai tanácsadásra is kiterjedő, komplex szolgáltatásban. Sarkadi Péter szerkesztő összeállítása az átadón készült. Megszólalók: Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezető és szakmai igazgatója, Karácsony Gergely főpolgármester, és Ámon Ada a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályvezetője.

Lehet klímasemleges az ingatlanágazat? Milyen a fenntartható iroda, ahol a dolgozók és a vendégek is jól érzik magukat? Mi az a myhive koncepció? Mennyire gazdaságos és zöld a közösségi, vagy egy saját használatú akár csak egy napra bérelt iroda?  Vásárolj, és közben töltsd az autódat – az e-mobilitást is segíti a Top Shop hálózat. Korszerű és olcsó lakások építése zöldterület eltüntetése nélkül? Mire jó a fenntarthatósági tanúsítvány? Többek között e témákról is beszélgetett Sarkadi Péter szerkesztő az IMMOFINANZ Magyarország operatív igazgatójával, Nagy Viktorral.

Sárga, barna, iszapos, büdös víz folyik időnként a csapotokból? Rendszeresek a csőtörések a környéketeken? Volt, hogy vízhiány lépett fel a településeteken? Esetleg nincs is lehetőségetek egészséges ivóvízhez jutni? Az ivóvízzel kapcsolatos problémák sok millió ember életét keserítik meg, sok ezer ember egészségét veszélyeztetik Magyarországon. Legalapvetőbb élelmiszerünket 27 % áfa terheli. Ez, és a rezsicsökkentés komolyan veszélyezteti ivóvíz ellátásunkat. 10 civil közösség és 5 szakszervezet szövetségre lépésével megalakult a Víz Koalíció, amely első lépésként indított egy országos petíciót, mely a vízszolgáltatók ínséges helyzetére kívánja felhívni a döntéshozók figyelmét és SOS intézkedéseket sürget.

8 ikonikus, több mint 200 éves tölgyfa áll - még - Kiskunhalason a tervezett Csipke Gyógy- és Élményfürdő területén. A jelenlegi strand eddig félig-meddig elhallgatott felújítási tervei szerint 5 fát kivágnának, vagy átültetnének(?) a 20 milliárdos beruházás keretében. A helyiek támogatják a fejlesztést, de a fákat szeretnék megóvni egy áttervezéssel. Egy megkésett lakossági fórumon ugyan mindenki a fákat féltette, de a fideszes városvezetés hajthatatlannak tűnik. Mihamarabb belekezdeni még a jövő évi választások előtt.  Bús József a Hazatalálás Baráti Kör Egyesület mesélt a fórum előtti, és utáni helyzetről.

Szinte az egész világot sokkolta az energiaárak hirtelen emelkedése. Az okokat nem egyszerű elemezni, sok eltérő magyarázat látott napvilágot. Az eligazodást segítendő a Párbeszéd Fenntarthatóság Műhely webinárium sorozatának vendége Holoda Attila volt. Az energetikai szakértővel a műhely szakmai vezetője, és egyben a házigazda Szilágyi László arról is beszélgetett, hogy milyen összefüggések lehetnek a covid világjárvány, a megújuló energiarendszerek térnyerése és ezzel párhuzamosan a fosszilis energiahordozók kiaknázásának visszaszorulása és az energiaárak között. Emellett kiderül, hogy milyen hatással lesz ez az inflációra és meddig lehet még a "rezsicsökkentésnek" titulált kormányzati átverés showt fenntartani.

Miért depressziósak a zöldek? A zöld ügynél nagyobb sikerügy nincs ma Magyarországon. Új boldogságmodell kell! Radikalizálni kell a közbeszédet! Az a helyzet, hogy ha sok kis zöld ügyet meg is nyerünk, de a nagy meccset elvesztjük, akkor cseszhetjük. Fel kell gyorsítani a politikai döntéshozatalt a zöld irányban, mert ha ez nekünk nem megy, akkor felgyorsítják ezt a természeti katasztrófák. Többek között e mondatok is elhangzottak a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozóján augusztus 28-án Keszthelyen. A hogyan szólhat a 2022-es választás a zöld jövőnkről? A klíma- és ökológiai válság a politikában c. panelbeszélgetést Hevesi Flóra, a Greenpeace sajtófőnöke moderálta, beszélgetőtársai voltak-- Boros Tamás politikai elemző az Egyensúly Intézettől, Stumpf András a Válasz Online újságírója, és Mező János Bálint a Greenpeace Magyarország igazgatója. Mai podcastunk e beszélgetés Sarkadi Péter által szerkesztett, rövidített változata.

Az idén 30. alkalommal rendezték meg a hazai civil zöld szervezetek országos találkozójukat. A 3 napban nagyon sok környezet és természetvédelemmel kapcsolatos témáról folyt a diskurzus, természetesen a zöld mozgalom helyzetéről, és a civil szervezetek nem túl rózsás kilátásairól is. Mai podcastunkban egy állatorvosi ló civil szervezeti fejlődéstörténetről, az E-Misszió Egyesület tündökléséről és elhalásáról Lukács Attila mesél, amiből kor vagy kórképet kapunk az elmúlt évtizedek civil létének bizonytalanságáról. Sarkadi Péter másik beszélgetőtársa Sidó Zsuzsa, aki a Tegyünk együtt az élhető Népligetért FB aktív tagja. Ők azok az aktív civilek, akik „nem szeretnénk, hogyha „városligetesedne” a Népliget.

A Greenpeace Magyarország online beszélgetése a vadászati kiállítás apropóján a természetvédelemről is. Valóban a természet érdekeit szolgálja a vadászat, ahogy azt az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti ál Világ kiállítás szervezői hangoztatják? Mi a különbség a hivatásos és a hobbivadászok között, és kinek jó a trófevadászat? Hogyan megy tönkre a hazai természet, épül le a magyar természetvédelem?

A beszélgetés résztvevői: Dr. JORDÁN Ferenc, rendszerökológus, a CEU kutatója, Dr. RODICS Katalin, biológus, a Greenpeace természetvédelmi szakértője, és Dr. KŐVÁRY Zoltán, klinikai szakpszichológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatója. A szeptember 27-i beszélgetés moderátora Hevesi Flóra.

A kispesti Wekerletelep és a ferencvárosi József Attila lakótelep közötti Határ úti Kiserdő a környékbeliek kedvenc pihenő helye. A 20 hektáros Kiserdőt most veszély fenyegeti, mert a leendő Galváni hídon Budáról a Csepel szigeten át Pestre átvezető tranzitforgalom esetleg itt menne át. A wekerlei civilek szeptember első hétvégéjén rendezték meg a Kisedőfesztet, melyen több pódiumbeszélgetést is tartottak. A „Furán Egyetem” a méhlegelőktől a városi erdőkig – c. pódiumbeszélgetését Sarkadi Péter vezette. Az erdők és a városi zöldfelületekkel kapcsolatban sok minden érdekesség szóba került. Mai podcastunk e beszélgetés szerkesztett változata. A megszólalók: BOJÁR IVÁN ANDRÁS - a 2019 óta 160 településen tevékenykedő 10 millió fa mozgalom alapítója, RITTLING ISTVÁN a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője, LOMNICZI GERGELY - Pilisi Parkerdő Zrt. szakértője, városi erdő program tanácsadója, és az az elsőként hallható BARDÓCZI SÁNDOR, Budapest főtájépítésze.

Ahányan vagyunk, annyi motiváció és terv is, hogyan mentsük meg a világot. Különböző irányokból érkező szakemberek tartottak panelbeszélgetést augusztus végén a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 30. Országos Találkozóján. Mai podcastunk ennek szerkesztett, rövidített változata. A keszthelyi beszélgetés résztvevői: Hartmann Johanna, biológus, környezetvédő; Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Lányi András, író, filozófus, filmrendező, egyetemi docens és Székely János, teológus, szombathelyi megyéspüspök. A beszélgetést Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke moderálta. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Magyarországon először Ferencváros Önkormányzata használja a fák védelmét szolgáló Stockholm módszert már meglévő fáknál. Amellett, hogy megtartja a vizet, az éves átlaghőmérséklet 5 fokkal alacsonyabb egy ilyen módszerrel befásított utcában. Az érdekes részleteket szeptember 16-án mutatták be a szakemberek a Bakáts tér felújításának részeként: megszólalók Cserna Hajnalka Ferencváros főkertésze, Szőllősi Gábor, az Agrofutura Kft. cégvezetője, Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere, és Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze.

A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek idei Országos Találkozójának egyik kerekasztal beszélgetése a hazánk egyik legégetőbb elsősorban természetvédelmi problémájáról, az Orbán kormány és a NER befektető barátok/oligarchák csillapíthatatlan beruházási étvágyáról, a nagy tavainkat tönkretevő építkezésekről, ill. az ezzel szembeni civil ellenállásról szólt. A Nagy Tavak Koalíció alapvetően olyan balatoni, Fertő tavi, tatai és velencei-tavi civil aktivisták, csoportosulások, szervezetek összefogása, akik maguk is valamelyik nagy tó védelmében alakultak. Az ő képviselőik mesélnek harcaikról, eredményeikről, kudarcaikról, melyek tanulságosak lehetnek más, környezetük megóvásáért tenni akaró civileknek.

2021-ben harmincadszor rendezték meg a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozójukat augusztus 27-29. között Keszthelyen, ahova az ország szinte minden részéről közel 300-an érkeztek. Az eseményről podcast sorozatban számolunk be, melynek mostani nyitó részében az ünnepélyes megnyitót hallhatják. Az első köszöntőbeszédet Nagy István agrárminiszter mondta – és hát bizony a zöld füleknek is sok érdekes, és finoman szólva is meglepő dolog hangzott el. A többi megszólaló sorrendben: Lukács Gábor egyetemi docens, a Georgikon általános campus főigazgató-helyettese; Nagy Bálint, keszthelyi polgármester; Laki György, az Éghajlatvédelmi Szövetség alelnöke - Kajárpéc település polgármestere és Forstner Anna, a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület elnöke. A szerkesztő: Sarkadi Péter.

A hazai civil szféra legszervezettebb szegmense a környezetvédelmi, melyet talán az jelez a legjobban, hogy 3 évtizede minden évben találkoznak a zöld szervezetek képviselői más-más településen. Az idei 30. Országos Zöld Találkozónak Keszthely ad otthont aug. 27-29 között.
Hasznos tudnivalók az érdeklődőknek a találkozó főszervezőjétől, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnökétől, Lajtmann Csabától.

Két napja jelent meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület VI. Értékelő Jelentés első fejezete, mely minden eddiginél világosabban mutatja be, hogy mi vár ránk, amennyiben az emberiség nem hagy fel a klíma- és természetromboló tevékenységekkel. Pl. egyre több és súlyosabb extrém időjárási esemény történik, és egyre erősebb bizonyítékok támasztják alá, hogy ez az emberi tevékenység számlájára róható fel. Az Északi-sarkvidék 2050 előtt valószínűleg legalább egy alkalommal jégmentessé válik, még a 1,5 fokos cél eléréséhez szükséges út követése esetén is. Nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása, beleértve a Golf-áramlat leállását. A felmelegedés tovább fog folytatódni, amíg a CO2 kibocsátások elérik a nettó zéró szintet. A borús jövőről Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével Sarkadi Péter beszélgetett.

Falcot 8 év aktív szolgálat után nyugdíjazták. Nemrég részt vett egy új típusú felderítésben is: a mérgezett főleg védett ragadozómadarak után a kaszálások okozta természeti károk felmérésében is bevetették a méregkereső kutyát. Sajnos sok munkája volt, mivel rengeteg fürge gyík, fácán, mezei nyúl, őz, mezei pacsirta, fürj, mezei pocok, güzüegér, és pirókegér nem tudott elmenekülni a gyilkos gépek elől. Deák Gáborral, az MME méreg-és tetemkereső kutyás egységének vezetőjével - mérgezésmegelőzési koordinátorával Sarkadi Péter beszélgetett.

Dr. Jakab Gusztáv a MATE Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, egyetemi docense Szarvason él. Most a sokszínű kutatásairól mesél: pl. a klímaváltozás detektálásáról a tőzegmoha cellulózmolekuláinak segítségével, az évszázados klímaadaptációs mechanizmusokról – a józan paraszti észtől a műszeres mérésekig. A Kárpát-medencei vízgazdálkodás történetéről, melyben a fokgazdálkodáson kívül az is fontos történeti tény, hogy az államalapítás környékén megnőtt a halastavak, malomtavak jelentősége. És az erdélyi erdőirtásokról, melyek után a becserjésedő legelőterületeket imádják a macik. Emellett a természetfotózásról, ismeretterjesztésről, no meg a híres Pepi-kertről is mesélt Sarkadi Péternek.

Aki nem kudarctűrő, az nem marad a zöldeknél, mert sok esetben a munkánk falra hányt borsó. De ha mi emberek képesek leszünk a változásra, akkor a világot pusztító folyamatokat is meg tudjuk állítani – ezt a képességet kell megőrizni – mi zöldek azért dolgozunk, hogy legyen még remény – vallja mai podcastunk vendége Dr. Farkas István, az egyik idei Pro Natura díjas – aki két évtizedes a hazai zöld civil mozgalomban végzett tevékenységéért, valamint a környezet- és természetvédő szervezetek összefogása és fejlesztése terén elért érdemeiért kapta a rangos kitüntetést.

Idén a pandémia miatt a megszokott Föld napi áprilisi időpont helyett  július 6-án adták át a Pesti Vigadóban a legrangosabb természetvédelmi elismeréseket, a Pro Natura díjakat. Az egyik kitüntetett a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezetője, aki a 3 évtizedes a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán végzett környezeti nevelési, szemléletformálási és ökoturisztikai fejlesztő tevékenységéért vette át a díjat. Sarkadi Péter szerkesztő Gilly Zsolt Lászlóval sok mindenről beszélgetett: pl. életútjáról, a természetvédelemről és a városi ökológiáról is.

Nem vették fel fotósnak, ezért az ötvös szakmát tanulta ki. De miután óvodás kora óta rajongott a rovarokért, később nemcsak az arany és ezüst ékszereinek lettek témái, hanem mikrofotóinak is. A Nikon világverseny 100 legjobb mikrofotójából kettő az övé. Hogy lett profi rovarfotós és bogarász Rahmé Nikola? Miért színpompásak festékanyag nélkül is a rovarok? Mi az a fókuszsorozatos fotózás, és miként lehet hernyóval fókuszba csalni a futrinkákat? Emellett az is kiderül a beszélgetésből, hogy mi a különbség a rovar gyűjtő, és a rovar befogó között, hogy miért bűn a Magyar Természettudományi Múzeum tervezett Debrecenbe költöztetése, és hogy a miért nagyon fontosak a városi méhlegelők – melyek kapcsán egy bohózatba illő politikai adok kapok alakult ki a hazai közéletben június végén. Szerkesztő: Sarkadi Péter

Schmidt Egon neve generációk számára egyet jelent a madarak, és a természet szeretetével és megfigyelésével. Írásai és rádióműsora révén sokan, sokat tanultunk a természetről, a madarakról. Környezetünk változásáról, és kacskaringós életútjáról - a kitelepítéstől a Kossuth-díjig – a méltán neves madarásszal, természetíróval 90. születésnapja alkalmából beszélgetett Sarkadi Péter.

7 év alatt világelsők lettünk az idegenhonos tízlábú rákok hazai megjelenésében: már 13 invazív jut a 3 őshonos rákfajunkra. Hobbiállattartók felelőssége- EU-s feketelistán a vörös mocsárrák, és a kínai gyapjasollós rák. Ráckeve-Soroksári Duna-ág olajszennyzés és Fudan Egyetem/diákváros és vízminőség, Paksi atomerőmű bővítés és a dunai hűtővíz hőmérsékleti problémái. Rozsdaövezet vagy zöldövezet? Napelemparkok vagy szántóföld? Hogyan hat a klímaváltozás a hazai kisvízfolyásokra? Miért növeli a klímaláltozás kárait a folyószabályozás? Milyen hatásai lesznek a Balaton tönkrebetonozásának?  Hogyan változik az inváziós halfauna – és milyen halat együnk a Balatonnál? Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa Dr. Weiperth András urbanizációs ökológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa

Fél éve új szakember vezeti az Energiaklubot. A 30 éves független szakpolitikai intézet és módszertani központ ügyvezető és szakmai igazgatója Méhes Martina szakterülete a megújuló energiák, a klímaváltozás, valamint az atomenergia, azon belül is a termonukleáris magfúzió. A profi balettes, saját bevallása szerint „bolond macskás nő”-vel Sarkadi Péter megvonja az Energiaklub fél éves vezetői leltárát, beszélnek arról, hogy hova, hogyan, és mekkora napelemparkot telepítsünk, hogy miért fordult az atomtól a megújuló energiák felé? De arról is szó esik, hogy mit lehet tenni a klímaváltozás hatására napszúrást kapott málnával, hogy miből, hogyan tartják fenn magukat egy kimondottan civilellenes politikai légkörben, milyen lakossági energetikai tanácsadást indítottak, és hogy miért utálja Orbán Viktor a szélenergiát.

1995-ben indult a kúriában a népfőiskola, 1998 novembertől körülötte béreltek 452 hektár földet, ahol a hazai biotermesztés legjelentősebb mintagazdasági hozták létre - kezdetben a Fidesz támogatásával. A nemzetközi hírnevű Kishantosi Vidékfejlesztési Központot a második Orbán-kormány idején politikai okokból likvidálták, ezzel is jelezve a regnáló hatalom zöld „jellegét”. Sarkadi Péter mai vendége Ács Sándorné agrármérnök, mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnök, ökogazda és tántoríthatatlan zöld harcos, a kishantosi földcsaták egyik főszereplője.

Győr környéki környezetvédelem: Belvárosi favédelem: az elbukott győri ifjúsági ház fájától a hős fa mozgalomig. Zöldfelületek a túlélésünkért: Pápateszér a Reflex Egyesület ökológiai központja: örökerdő, erdei iskola, és közösségi lovaspálya. Kajárpéc: a vizirevűtől az Európai Klímaszövetség Klíma Sztár díjáig. Tényő: esőkert kezdemények. Aki összeköti a területeket és a munkákat: Lajtmann Csaba építészmérnök, környezetvédő. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Miért ír múzeumi krimit egy biológus? Miért fontosak a természettudományi múzeumok? Mi a típuspéldány, és hogyan nevezik el, vagy át a fajokat? Miért létfontosságú a biológiai sokféleség megőrzése? Miért vonzódik az ember a betegesen sok só és cukor iránt? Átok, vagy szelekciós előny a túlsúly? Miért nem érdekli az evolúciót, hogy meddig és hogyan élünk? Hogyan hasznosíthatók a tetű kutatások eredményei a Covid elleni harcban? Evolúciós stratégiák és a bioterrorizmus. Mi az a darwini orvoslás? Többek között ezekről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő dr. Rózsa Lajos biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport tudományos tanácsadójával.

Mi a közös bennük: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tatai Öreg-tó. A kirándulási célpont mellett az, hogy az Orbán közeli vállalkozók sok-sok közpénzzel megtámogatott szálloda és kikötő beruházásainak helyszínei. Milyen szabálytalanságok kísérik a természetkárosító építkezéseket?  Mit tehetnek a környezetüket és a jövőjüket féltő civilek egy antizöld kormánnyal szemben? A természeti örökségeink tönkretétele elleni harcról mesél Sarkadi Péternek a mai podcastunk vendége: a Nagy Tavak Koalíció képviseletében Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértő, a Fertő tó Barátai Egyesület tagja.

Eltörött? Elromlott? Újat vettél? Trendit vettél? Nem tudod mit csinálj a régi mobiloddal? Védd a környezetet, és támogasd a főemlősöket! Szállj be a Passzold Vissza Tesó! Kampányba! A Te zöld lépésed is fontos a jövőd szempontjából. Sok kis lépés, nagy távolság! Gondolkozz zölden! Ebben segít a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, és az Inter-Metal Recycling Kft.

Április utolsó hetében repkedtek az ezermilliárdok a hírekben, annak kapcsán, hogy az Európa Unió támogatást indít Ellenállóképességi és Helyreállítási Eszköz néven, melynek célja a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tétele, illetve a zöld és digitális átmenet megvalósítása. Magyarország 5760 milliárd forintot kérhetne, de nem él csak a felével. Mire használnánk fel? Civil vélemények és kételyek.

Természetes, vagy emberi eredetűek az alföldi szikes puszták? Félmillió hektár legelőre kellene természetvédelmi pásztor. Miért fontos Greta Thunberg korosztályának az etnobiológia? „Szarjál magadnak legelőt” - mivel egészíthetik ki a hortobágyi pásztorok, a gyimesi állattartók, a mongol nomádok, és a szerb disznósgazdák a tudományt? A greenfo mai podcastjában Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport-vezetője.

Megrendülten tudatjuk, hogy Kósa Géza, a Nemzeti Botanikus Kert nyugalmazott vezetője, a dendrológiai gyűjtemény kurátora 71 éves korában, 2021. április 3-án, váratlanul elhunyt. Rengeteget köszönhet neki a Kert, hiszen több mint 40 éven keresztül szentelte életét az ország legjelentősebb élőnövény gyűjteményének, ahol élt és alkotott. Kerttörténeti, kertművészeti, kertészeti és növényismereti átfogó tudása, hatalmas műveltsége, széles körű gyűjteményes kerti tapasztalata adott keretet annak, hogy a mindenkori intézményi lehetőségek közepette folyamatosan fejlődjön, gyarapodjon a gyűjtemény, szépüljön a kert, és méltó módon vigye tovább a Vigyázó Sándor gróf által az utókorra hagyományozott örökséget. A greenfo szerkesztője: Sarkadi Péter 2 korábbi beszélgetésükkel adózik emlékének.

A biológiai sokféleség helyzete globálisan és idehaza, a biodiverzitás értéke, haszna. A reziliencia, (rugalmasság) fontossága az ökoszisztémákban. Mi az ökoszisztéma szolgáltatások koncepció lényege? A globális gazdaság átalakításának fontossága, és az eddigi semmire nem vezető lépések. Mit tehet az EU stratégiája a biodiverzitás csökkenésének megállításában? COVID tanulság: értékrend változás, és az átalakítás lehetősége/kényszere. Minderről Báldi András ökológussal a szerkesztő Sarkadi Péter beszélget.

Mai beszélgetésünk főszereplője egy nagyon sok szempontból egyedi állat faj, ill csoport, merthogy a pannon régióban öt bennszülött faja is van: a magyar, a délvidéki, az erdélyi , a mezőségi, és a szerémségi. A ma már fokozottan védett teljesen föld alatti életet élő földikutyát az 1950’-es évekre szinte teljesen kiirtották, mára már 11 élőhelyét tárták fel. Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfaja matuzsálemi akár 20 éves kort is megélhet, ami a rágcsálók között nagyon ritka. Szigorúan vegán, ismeretlen körében a rákbetegség, 2 metszőfoguk mögött zárva a szája míg járatait ássa. Képesek érzékelni a föld mágneses terét, teljesen vakok. A fajszámuk is megosztja a kutatókat: vannak, akik szerint 13 – 15, de a genetikai/kromoszóma vizsgálatok részletei alapján akár 70 is lehet. Dr. Németh Attila  biológus immár több mint 15 éve tanulmányozza a földikutyákat. Vele Sarkadi Péter indult el e fantasztikus állatok nyomában.

Miért gyűlölik a horgászok, és a halszaporítással/neveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Mekkora kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban? Ellentmondóak az adatok. Ebben próbálunk meg rendet tenni Preiszner Bálint biológussal. A Balatoni Limnológiai Intézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa emellett mesél a tó ideális vízszintjéről, a pusztuló nádasok ökológiai problémájáról, és egyéb érdekes kutatásairól is Sarkadi Péter szerkesztőnek.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) munkásságának nemzeti szintre honosított mintája alapján megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület. A tanácsadó fórum célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásai tudományos értékelések formájában mindenki számára megismerhetők és elérhetők legyenek. A HuPCC február 23-án mutatkozott be egy online sajtóbeszélgetésen. A Hornyik Anna moderálta beszélgetés rövidített szerkesztett változatában megszólal Ürge-Vorsatz Diana Egyetemi tanár, Gál Tamás egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem docense, és Szekér László építészmérnök. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

2021 február 19-én váratlanul elhunyt dr. Merkl Ottó (1957-2021) entomológus, 1981 óta a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének főmuzeológusa, az Állattár frissen kinevezett igazgatója, a Magyar Rovartani Társaság alelnöke. A greenfo egy 2011 májusában készült felvétellel emlékezik a nemzetközi hírű tudósról, akit az akkor indult Év Rovara akció kapcsán a hétpettyes katicabogár miatt kereste fel a múzeum rovargyűjteményében Sarkadi Péter.

Kedvenc élőlényei a százlábúak, és ikerszelvényesek, melyeknek gyűjtemény kezelőjeként kezdett  a Magyar Természettudományi Múzeumban. 1982 óta különböző munkakörökben közel 40 évet húzott le itt, végül 2013 - 19 között az intézmény főigazgatója volt, innen ment át oktatni az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetébe. Korsós Zoltán zoológusnak emellett a herpetológia is a szíve csücske, és e tudományterület elismert szakértőjeként is bejárta a fél világot. Hogyan kutatott a koreai kommunista diktatúrában? Miért értékes a MTM gyűjteménye? Milyen a japán természetvédelem, és a hazai biológusképzés? Lady Gagától Trumpig – mik az új fajok névadási trendjei? Emellett számos érdekességről is mesél a Magyar Biológiai Társaság elnöke Sarkadi Péter szerkesztőnek.

Magyarországon csak lámpatestből 4-5 millió darab kerül forgalomba évente, ennek a 10 %-át gyűjtjük be, és hasznosítjuk. Az Electro-Coord Magyarország konferenciájának témái: Az újrahasználat szerepe a hulladék piramisban. Az e-hulladékok újrahasználatával kapcsolatos előírások. A világítótestek újrahasználatával kapcsolatos minimumkövetelmények. A szemléletformáló és újrahasznosító központok tapasztalatai. Újrafelhasználhatóak, javíthatóak és visszaadhatóak-e a felhasználóknak? Szakértői vélemények hogy hogyan válhatnak ezek a lehetőségek valósággá a magyar elektromos és elektronikai ipar segítségével.

Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte még 2009-ben, amit 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya szervez. Mai podcastunkban Kovács Ágnes fülesbagoly koordinátor sok-sok érdekességet, és műhelytitkot elárul e gyönyörű és titokzatos rágcsáló pusztítók életéről Sarkadi Péternek.

Tizenévesen szeretett bele a hazai vadon élő orchideafélékbe. Ma már a Debreceni Egyetem professzoraként kutatja, fotózza a kosborféléket. A napokban jelent meg 22. könyve. A magyarországi orchideák átfogó terepi útmutatója kapcsán Molnár V. Attila botanikus arról is mesélt, hogy hol, és hogyan kerülnek elő még ma is új fajok, hogyan változnak temetkezési szokásaink, és a temetőink élővilága. De kiderül az is a Sarkadi Péterrel folytatott beszélgetésből, hogy milyen a jó növényportré, miért nehézkes a tudományos könyvkiadás, és milyen növényekről nevezhetjük el gyerekeinket.

Európa csak a szavakban, és a tervekben zöld, de sok jogszabályt nem tartanak be a tagországok, mert félnek, hogy versenyhátrányba kerülnek. Környezetvédelmi engedélyt mindig a környezet pusztítására kérnek. A környezetjog is arról szól, hogy hogyan pusztítsuk óvatosan a környezetet. Kecske és káposztaügyi minisztérium, mint hungarikum. Kell-e nekünk önálló zöldminisztérium? Manapság már egy nagyobb csőszkunyhó is kiemelt állami beruházás lehet, ha 90 milliónál többet költenek rá. Dr. Fülöp Sándor jogász volt zöldombudsman emellett a környezeti perekről, és a civil szféra kivéreztetéséről.

”Néha úgy éreztem, hogy csak ablakokat pucolok a Titanicon, pedig a hajót kell sürgősen elfordítani” - nyilatkozta korábban a greenfo podcastjának mai alanya, aki több évtizedes egyetemi oktatói, kutatói, környezetpolitikai elemző és tanácsadó tevékenységéért megkapta a köztársasági érdemkereszt ezüst fokozatát. Dr. Zlinszky János biológus, ökológus, kutató, környezetvédelmi stratéga a tókutatástól a környezetpolitikáig sok-sok mindenről beszélgetett Sarkadi Péterrel.

Miért kevés etetőinknél a madár? Milyen évet zárt a Magyar Madártani, és Természetvédelmi Egyesület? Mennyiben érinti a Covid járvány a munkájukat? Mit kell tudni 2021 év madaráról, a cigánycsukrók, melynek állományát a felére csökkentette a nagyüzemi hazai mezőgazdaság. Mai világunkból hiányzik a döntésökológia. Mi köze ennek nagy tavaink körbebetonozásához?  Sarkadi Péter beszélgetőtársa az MME szóvivője: Orbán Zoltán

5 évvel a párizsi megállapodás után – írott malaszt. Covid19 – csak átmenetileg csökkent a légszennyezés – nem tanulunk belőle. Nagy tavaink körbebetonozása – a NER nyer, az ország veszít. A 10 év alatt szisztematikusan leépített környezet,- és természetvédelmi hatósági rendszer következményei. Értelmetlen hungarikumok:  a Magyar Természettudományi Múzeum szétverése, és a hulladékgazdálkodás bedöntése/lenyúlása. A paksi tesze-tosza, és az autóipari zöld zsákutca. A greenfo podcastjában a 2020-as évet Sarkadi Péter főszerkesztő, és Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, a Népszava zöld témákra szakosodott újságírója értékelte.

Túlélésünk záloga a biológiai sokféleség megőrzése. Török Péter a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének professzora egyik fő kutatási területe a tájhasználat és a klíma megváltozásával járó kihívásokra adandó válaszok. Miként járul hozzá a kaszálás a biodiverzitás fennmaradásához? Miért baj az, ha ég az esőerdő – és nem baj, ha ég a bozót? Mi fán terem az elméleti konzervációbiológiai, és a restaurációs ökológia? Hogyan hasznosulnak a kutatások eredményei a hétköznapokban? Erdősítsünk - császárfa dilemma. Mediterrán migráncsok a veszélyes C4-es fűfajok. A szerkesztő Sarkadi Péter.

Kis magyar abszurd egy békési kisvárosból, ahol a szomszéd illegálisan éget mindenfajta hulladékot – alaposan megkeserítve egy család életét. A hatóságok – a rendőrséget leszámítva – minden tőlük telhetőt megtettek: volt tettenérés, büntetés kiszabás, sőt még a légszennyezést bejelentő házaspárt is megvádolták állítólagos téves riasztásért. A hivatalok képtelenek betartatni saját döntéseiket, miközben napi 8 órán át továbbra is okádják a szomszéd kéményei a mérgeket az ügyben már minden fórumot megjárt olvasónkra, akivel Sarkadi Péter beszélgetett.

A 80’-as évek végén a holland természetismereti oktatóközpontok  mintájára alapozták meg és terjesztették el a hazai környezetvédelmi és természetvédelmi oktatóközpontok hálózatát. A 90’-es évek elején az óvodások környezeti nevelésének a módszertanát dolgozta ki. A semmiből építették fel a Tata melletti Ágoston- ligeti ökofalut, ahol a terepi foglalkozásoktól - ha kell, a takarításig sok-sok mindent csinál. Labanc Györgyivel a Természetes Életmód Alapítvány kuratóriumi elnökével, közoktatási szakértővel Sarkadi Péter beszélgetett.

Idén nyáron voltak a 20. Biodiverzitás Napok a börzsönyi Nagy Hideg-hegyen, ahova 60 kutató jött össze, hogy tudásukkal, szakmai tapasztalatokkal a terület természeti értéktárát gyarapítsák és felhívják a figyelmet a pontos adatgyűjtések fontosságára. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság humánökológus szakmai kommunikációs referensével Sallee-Kereszturi Barbarával, és a, a társaság egyik alapítójával/elnökével, dr. Kovács Tibor zoológussal az egyesület munkáján kívül sok-sok mindenről a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetett.

Generációk forgatták, és nőttek fel a Kis növényhatározón, valamint a Növényismeret c. középiskolások számára írott kézikönyvön. A biológusgenerációk legtöbbet forgatott kötete még ma is minden bizonnyal az általa írt „A magyarországi edényes flóra határozója. 94 éves korában 2020 november 26-án elhunyt a felejthetetlen pedagógus, botanikus és Ember Simon Tibor. A professor emeritusra Sarkadi Péter egy 18 évvel ezelőtti beszélgetésével emlékezünk, mely a Kossuth rádió Névjegy c. adásában 2002 április 21-én hangzott el.

A természetre a körfolyamatok, az emberre sajnos a lineáris folyamatok a jellemzőek. Növekedés vagy fejlődés? Nem tudjuk, hogy mekkora a bioszféra helyreállási képessége. Az Orbán kormány visszavitt minket a 70’-es évekbe az oktatás szemléletmódjában. Miért, és hogyan alapította meg a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületet? Mit tanulhatunk a természettől? Itt az ideje, hogy belássuk: „csak az a viselkedés etikus, amely a kiemelt helyzetet nem előjogok megszerzésére használja, hanem fokozott kötelességként éli meg” – vallja mai podcastunkban a hazai környezeti nevelés doyenje: Dr. Victor András ny. főiskolai tanár. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Ha nincs héjád, megteszi egy törpekakas is, ha utánozni szeretnéd Homoki Nagy István filmjét. Így indult Kovács-Hostyánszki Anikó biológia iránti szerelme, mely ma is tart. A zoológus fő kutatási területe a 700 hazai vadméh faj élete és beporzó tevékenysége. Gyümölcseink zöme, de pl. a dinnye és tök sincs rovarmegporzás nélkül. Miért fontosak ők? Miért jó a méhecske hotel az erkélyen, és a mini méhlegelő a virágosládában? Mi a különbség a vadméh, a mézelő méh, és a darazsak között? Miért alapították meg a beporzók napját? És még sok kérdés – sok válasszal. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Miért hagyta ott 17 év után a hivatásos természetvédelmet a civil szféra kedvéért? Mivel foglalkoznak a pandás természetvédők, és egyáltalán kik ők? Milyen lehetőségei vannak a kormányközeli beruházó/betonlobbi elleni harcnak a környezetükért aggódó embereknek, civileknek? Miért lobbiznak Brüsszelben az agrártámogatások elosztásánál? Miért adtak ki a vírushelyzetben Új norma nyilatkozatot? Többek között ezekről is szól a beszélgetés a botanikus vegetációökológus természetvédővel.

Budapest első klíma közösségi gyűlésére két szeptemberi hétvége során került sor a Városházán, melynek az volt a célja, hogy a budapestiek véleménye, ötlete beépülhessen Budapest klímastratégiájába. 50 véletlenszerűen kiválogatott budapesti polgár közök gondolkodásából született meg az a 8 tételes javaslatcsomag, mely a fővárosi vezetés elé fog kerülni nemsokára. November 3-án a közösségi gyűlés záróeseményén ismertették javaslataikat: pl. épületenergetikai korszerűsítés, zöldfelületek növelése, az agglomerációs közlekedés javítása, és a szemléletformálás. Részletek Sarkadi Péter itt készült összeállításában. A képen Ámon Ada.

Érden 2020 szeptemberben alapította meg a Vadkuckó Vadmadár és Vadállat Mentő Szolgálatot a két vezető Petró Krisztina a „madaras”, és Ba Irén a „denevéres” állatbarát, akiket „egy kacsapasi hozott össze”.  Sok mindenről beszélgettek Sarkadi Péterrel: pl. a most ősszel aktuális sünmentésről, vagy a denevérek megsegítéséről, a városba szokott állatok és az emberek együttéléséről, és kiderül az is, hogy ki Tityitotty, hogy hogyan lesz valaki megszállott állatmentő, és miért kergette meg a pöttöm sün Samu megmentőjét.

Ez az epizód Budapest belső részének épített környezetéről, és annak védelméről, ill. nem védelméről szól. Belső Ferencvárost és a józsefvárosi Palotanegyedet az Üllői út választja el. Persze ez a határvonal építészetileg nem csak a Kálvin tér környékén nem olyan kontrasztos, hiszen az 1838-as nagy pesti árvíz után mindkét területen sok hasonló épületet húztak fel. Ilyen pl. két egymásra sokban hasonlító ház, a IX kerületi Lónyay u. 26, és a józsefvárosi Bródy Sándor utca 15, melyet csak kéményseprős házként emlegetnek a helyiek. Ezeket már megszerezték az ingatlatfejlesztők, és félő, hogy unokáink számára már nem sok minden marad meg az eredeti műemlékekből, ahogyan a Baross utca 40-ből sem. Többek között e 3 épületről beszélgetett Vincze Miklóssal, a 24.hu szakújságírójával Sarkadi Péter

Sok hazai természetjáró egyik kedvence a Mátra. Galyatető, Kékestető környéke mellett sokan keresik fel Mátrafüredet, a Sóstót és Gyöngyös környékét. Az előző podcastunkban mutattuk be a nemrég megnyílt mátrafüredi Harkály Házat, mely a Bükki Nemzeti Park mátrai kapuja. Az új szárnnyal kibővített, és zöldenergiásan felújított egykori iskolaépületben kapott helyet egy interaktív kiállítás, mely sok hasznos ismeretet ad kicsiknek, nagyoknak pl. egy kirándulás előtt. Innen a Harkály ház parkolójából két tanösvény indul, a „Mandula” a Gyöngyös melletti Sár-hegy értéses élővilágát mutatja be, a másik felvezet a Sás-tóhoz. Ez utóbbit , azaz a cincér tanösvényt jártuk be nemrég újságíró kollégákkal – igaz kényelmi szempontól a tótól indultunk, és lefele haladtunk. Útközben kiderült, hogy mire jó a tanösvény, hogyan változtatja meg a klímaváltozás erdeinket, mi az a természetvédelmi kezelés, és hogyan lehet egyensúlyozni a tömegturizmus, az erdőgazdálkodás és a természetvédelem között. Én Sarkadi Péter vagyok. Tartsanak velem és vezetőnkkel Magos Gábor a Bükki Nemzeti Park Mátrai Tájvédelmi Körzetének tájegységvezetővel a Mátrába.

A hazai kirándulások egyik kedvenc területe a Mátra. Galyatető, Kékestető környéke mellett sokan keresik fel Mátrafüredet, a Sóstót és Gyöngyös környékét. Ha most megy valaki Gyöngyösről a Mátrába, mindenképpen álljon meg Mátrafüred elején, szinte a település táblánál a látványos új Harkály Ház parkolójában. Augusztusban adták át a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság interaktív ökoturisztikai látogató, és környezeti nevelési központját, a Mátrai Tájvédelmi Körzet kapuját. A környéket megismerni vágyó kirándulóknak érdemes először az itteni interaktív kiállítást végig járni, és azután elindulni az új és megújult tanösvényeken. Emellett -egyenlőre elsősorban a nógrádi iskolásoknak - nyújt hasznos információkat az új Vidra verda, melyet szeptember közepén mutattak be az újságíróknak. A mai összeállítást itt készítette Sarkadi Péter.

Tiszta ivóvíz és levegő, érintetlen természet. Ha van, akkor természetesnek és ingyenesnek vesszük. És ha fogyóban/romlóban van? Mennyit fizetünk/fizetnénk érte? Pénzesíthetőek-e az ökoszisztéma szolgáltatások? Mi az a posztnormál, és civil tudomány? Aki válaszol: Dr. Kelemen Eszter, ökológiai közgazdász, MTA Bolyai ösztöndíjas kutató, a Szent István Egyetem, a Corvinus Egyetem, és az ELTE volt oktatója, a Környezeti Társadalomkutatók Csoportjának (ESSRG) vezető kutatója, az ENSZ hátterű IPBES szakértője. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Fontos klímastratégiai kérdéseket kezdett el megvitatni 50 véletlenszerűen kiválasztott budapesti polgár szeptember 12-13-án a Főpolgármesteri Hivatal udvarán megrendezett első budapesti közösségi gyűlésen. A találkozót civilek kezdeményezésére a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány részvételével és koordinációjával bonyolította le a Fővárosi Önkormányzat. A résztvevők által megfogalmazott javaslatokat a Főváros figyelembe veszi majd a novemberre ígért klímastratégiájának megalkotásakor. De mi is ennek a Magyarországon még gyerekcipőben járó valódi részvételi demokráciának a lényege? Többek között ennek járt utána a szeptember 12-i kezdő napon Sarkadi Péter.

A budapesti Iparművészet Múzeum gyönyörű szecessziós épületével szemben az Üllői úton áll egy - az utcafrontról kevésbé impozáns, ám annál műemléki és kulturális szempontból értékesebb - óriási épülettömb. A Heinrich udvart immár sokadjára szeretnék brutálisan átalakítani airbnb/szálloda ingatlanokká emeletráépítéssel, mélygarázsokkal. Ez ellen tiltakozott, és egyben bemutatta az érdeklődőknek az épület titkait a kerületi C8 lokálpatrióta egyesület egy séta keretében, melyet Sarkadi Péter rögzített. Az épített környezetünk értékei iránt aggódóknak az épülethez több szálon kötődő emberek meséltek sok-sok érdekességet.

Nem a környezettudatosság a fontos, hanem a környezetvédelmi szabályok, melynek betartására az embereket rá kell szorítani, kényszeríteni. A sofőr nélküli autók mindent megváltoztatnak. Van rá 10 évünk, hogy erre felkészüljünk – véli Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport szakértője, közlekedési témafelelőse. Az informatikusból lett környezetvédő a közösségi közlekedés, és a kerékpározás nagy támogatója, a kezdetektől elhibázott beruházásnak tartotta a 4-es metrót.  A Sarkadi Péterrel folytatott beszélgetés fókuszában a közlekedéspolitika.

Ha ötszörösen klónoznám magam, akkor se jutna időm és energiám minden szennyezési ügyön dolgozni. De miért a civilek végzik el a hatóság munkáját? Környezetkárosító kémiai szúnyogirtás – katasztrófát védő katasztrófavédelem. Ahol Budapest teljes klórállományát életveszélyesen tárolták - Illatos úti (fél) méregtelenítés. A NER környezetszennyezéseivel szemben tétlen hatóság, legyengült, kivéreztetett zöld civil szféra, amitől még a Norvég támogatási pénzeket is elzárta az Orbán-kormány. Jogunk van szennyező autóinkkal mérgezni az embereket? A greenfo podcastjában Sarkadi Péter vendége a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője: Simon Gergely.

Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a világ és helyi gazdaságba, jogrendbe? Milyen kifogásokkal, miben bízva igyekszünk kibújni az azonnali cselekvés alól? Struccpolitika, globalizáció-kontra lokalizáció, közbizalom kutatás, tervezett elavulás – többek között ezekről beszélgetett Boda Zsolt politológus-közgazdásszal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatójával Sarkadi Péter.

A fővárosnak anno volt főkertésze, de 1940 óta nem volt a zöldfelületeknek főfelelőse, amíg 2020 januárban hivatalba nem lépett Budapest főtájépítésze. De mi is a feladata? Mik a tervei? Hogyan képzeli el a főváros zöldítését, és a védett területek rekonstrukcióját? Mi fán terem a favédelmi munkacsoport? Mire használhatjuk telefonunkon a Budapest Fatár applikációt? Többek között erről beszélget Bardóczi Sándor főtájépítésszel Sarkadi Péter. Emellett szó lesz arról is, hogy lesznek-e bivalyok és vadlovak a Mocsárosban? Hogy a Bálna mivel tehetne a legtöbbet a városért, hogy hogyan lehetne környezetbarát módon kiszolgálni a Gellért -hegyi turistákat, hogy miben áll a részvételi tervezés, és hogy miért a tájépítészetet választotta a hajdúböszörményi kertészkulák unokája: Bardóczi Sándor.

A rendszerváltás környékén ismerkedett meg a környezetvédelemmel, amatőr csillagászként a fényszennyezés ellen dolgozott, de aktív volt a katonaság megtagadásában is, így került polgári szolgálatosként a gyűrűfűi ökofaluba. Volt telefonhálózat szerelő, az ELTE Természetvédelmi Klub aktivistájaként a Tubesen és a Roosevelt téren is fához láncolta magát. A Verespatakra tervezett cianidos aranybányászat ellen itthon az elsőként lépett fel. Emellett aktívan harcol az antizöld nemzetközi kereskedelmi szerződések, mellett a tervezett elavulás ellen is. Fidrich Róberttel, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetőjével Sarkadi Péter beszélget.

Maradjon meg a Csarna völgy ősvadonnak! Eltűnt az egyik legidősebb erdő - leirtották a Bükk hg-ben Tar-kőnél az őserdő egy részét. Brutális favágás a Tisza-menti ártérben Tiszaugnál, Tényleg meg kell fiatalítani a védett erdőket? - csak egy pár cikkcím, téma abból a 476 tételes listából, ami a greenfon Gálhidy Lászlóval kapcsolatban megjelent bejegyzéseket tartalmazza. A WWF Magyarország erdőprogram vezetőjével Sarkadi Péter beszélgetett.

Kajner Péter évtizedek óta területfejlesztéssel foglalkozik. A humánökológus közgazdász két éve a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértőjeként a Tisza-mentén szeretné elérni, hogy a korábbi árterületek közül minél többet újra össze lehessen kapcsolni a folyóval, ezeken a természeti állapot javuljon és új, környezetkímélő gazdálkodás, területhasználat alakuljon ki, ami a helyi közösségeknek is jó megélhetést nyújt. Mindez nem könnyű feladat akkor, amikor az uniós agrártámogatások 80 %-a felső 10 %-hoz kerül, az alsó 10 %-hoz pedig csak az 1 %-körüli támogatás jut el. A közgazdász, humánökológussal Sarkadi Péter elsősorban a fenntartható vidékfejlesztés lehetőségeiről beszélget, de más témákat is érintenek:
-- megtalálja-e a vidék önmagát?
-- tájrombolás árterek zsákutcás vízgazdálkodás
-- fenntarthatatlan uniós és hazai vidékpolitika, torz földtulajdonszerkezet
-- humánökológia képzés

Az Európai Bizottságtól június 23-án kapta meg elsőként az Európai Fenntartható Energia Díjat a Nők az energiaiparban kategóriájában. Mik a legfontosabb feladatai az újonnan megalapított budapesti Klíma és Környezetvédelmi főosztály vezetőjének? Miért hagyta ott 25 év után az Energiaklubot? Miért az energetika a korrupció melegágya, és hogyan tehet ez ellen az „energiademokrácia? A Greenfo podcastjában Sarkadi Péter mai vendége Ámon Ada közgazdász.

A nem megfelelő lakáskorszerűsítéssel csak kis energiamegtakarítást érünk el, és közben ezt a rendszert évtizedekre bebetonozzuk, miközben egy hatékonyabb rendszerrel jóval nagyobb valódi rezsicsökkentést is elérhetnék. Az Orbán-kormány országos szinten is ezt teszi, amikor a zsákutcás orosz atomenergiát erőlteti rá méregdrágán az országra - megnehezítve így a jóval olcsóbb, önellátó megújuló rendszerek terjedését. Az Energiaklub elemezte Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervét, melynek környezeti szempontból lehangoló eredményeiről Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, az Energiaklub projektvezetője mesél.

Évek óta tartja bizonytalanságban a MTM dolgozóit, a muzeológusokat, a kutatókat és a látogatókat is az Orbán-kormány azzal a többször belengetett tervvel, hogy Európa egyik legértékesebb, 220 éven át fejlesztett természettudományos gyűjteményét Debrecenbe költözteti. Az eddigi bizonytalan kiszivárogtatások, spekulációk után most - június elején - végérvényesnek tűnik Palkovics László miniszter bejelentése a költöztetésről – persze konkrét időpont nélkül. Hogy ez kinek jó, az csak sejthető, de hogy miért rossz azt a minden irányból érkező kritikák alapján tudjuk: pl. a 10 milliós gyűjtemény költöztetése nagy károkat okoz, a szakemberek döntő többsége nem költözik Debrecenbe, ahogy pl. a NY-magyarországi diákok vagy családok is nehezebben jutnak el a cívis városba. De sok egyéb probléma is adódik, ha tényleg meglépi ezt a kormány. Többek között erről is beszélget Dr Vásárhelyi Tamás  nyugalmazott főmuzeológussal, a múzeum korábbi főigazgató-helyettesével Sarkadi Péter.

A rossz állapotú hazai épületállomány az energiafelhasználás 40 %-áért felelős. Sokan szeretnének belevágni lakásuk energiahatékonysági felújításába, de egy felmérés szerint főleg a bizonytalanság és az információhiány miatt csak kevesen teszik, a hazai lakásállomány mindössze 1 %-a korszerősödik évente. Ennek növelésében szeretne segíteni egy uniós pályázat révén 2 civil szervezet. A RenoHUb programról Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója, és Orbán Gábor, az Energiaklub, igazgatója mesél Sarkadi Péternek.

dr. Rodics Katalin jelenleg a Greenpeace Magyarország természetvédelmi szakértője, agrár téma felelőse, aki évtizedek óta ismert személyisége a hazai természetvédelemnek, az államigazgatásban dolgozó döntéshozóként pedig nagy szerepe volt például az illegális növény és állatkereskedelem elleni Washingtoni Egyezmény hazai intézményrendszerének kialakításában – egészen 2010-ig, amikor az Orbán-kormány megszüntette az önálló szakminisztériumot, és a sok területen ellenérdekelt Agrártárcában süllyesztette el. A beszélgetés 2. része 2010-ben indul, ahogyan a hazai természetvédelem politikai szétverése is.