
Szabad Péntek - A Szabad Pécs podcastja
By szabadpecs

Szabad Péntek - A Szabad Pécs podcastjaSep 14, 2023

Helyreigazítás Pécs Pride - 2023
Szeptember 23-án, szombaton rendezik meg a harmadik Pécs Pride-ot, de a szervezők már azt is tudják, hogy szeretnének 2024-ben is felvonulást, sőt arra is utaltak a Szabad Pécs podcast-adásában, hogy komoly esély van arra, hogy jövőre egy második vidéki városban is lesz Pride. Rigó Bálinttal
és Hegedűs Martinnal Babos Attila beszélgetett a Helyreigazításban.

Helyreigazítás - szeptember
A Helyreigazítás a Szabad Pécs Podcastje, Babos Attila és Balogh Robert aktuális híreket magyaráznak, a szeptemberi epizódban szó esett a Jedlik Ányos gimnázium falára kihelyezett Orbán idézetekről, a miniszterelnök nyaralásának elbaltázott kommunikációjáról, Abbáziáról, Miroslav Krlezáról. A Szabad Pécs-ben megjelent két fiatalemberről szóló interjúról, egyikük koldulásból kívánja fenntartani magát, másikuk sikeresen megküzdött a szerhasználattal. Az epizód utolsó témája az, hogy a pécsi Volvo-ügy folytatódik, fellebbezett az Ügyészség.

Helyreigazítás - a Szabad Pécs közéleti és közösségi podcastja
A Helyreigazítás első adásában Szabó Zoltánról, a fiatal pécsi borászról, a Soros Alapítvány Európából való kivonulásáról lesz szó és arról, miként reagált arra a propagandamédia, hogy egy pécsi házaspár ki szeretne vándorolni Magyarországról, illetve beszélgettünk még a Pécs közelében épülő ipari parkok övező titkolózásról is.

Iványi Gábor: A szegénységben van a probléma
Napi szinten kerül a hírekbe mostanság Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Előbb azzal, hogy ő lehet az egyesült ellenzék köztársasági elnök-jelöltje, utóbb, tegnap azzal, hogy fegyveres NAV-ellenőrök szálltak ki Iványiékhoz be nem fizetett adók és járulékok miatt. A Szabad Pécs nem is teljesíthetné e szempontból jobbkor egy régi adósságát. A múlt év őszén ugyanis Iványi Gábor Pécsett járt, sőt nem csak ő, hanem az Iványiról könyvet író, nem kevésbé ismert Moldova György. A Művészetek Házában a Szabad Pécs külsős szerzője, Balogh Robert író, újságíró beszélgetett velük. Podcastunk ennek a beszélgetésnek a rögzített és szerkesztett verziója. A beszélgetés alábbi szöveges összefoglalóját és kommentárját is Balogh Robert írta.
https://szabadpecs.hu/2022/02/ivanyi-gabor-a-szegenysegben-van-a-problema

A legnagyobb baj, hogy a gyerekekből zombikat próbálnak csinálni – Vatai Évával a tanársztrájk okairól, és a kormányzati arroganciáról beszélgettünk
A tanárhiányból fakadó túlterheltség, a vírushelyzetre adott rossz válaszok, a méltatlan fizetések és az oktatáspolitika problémái miatt a tanároknak elege van. És úgy tűnik, hogy ennek egyre többen hangot is mernek adni. Sajnos, valóban az átlagosnál több bátorságra, sőt most már polgári engedetlenségre van szükség ahhoz, hogy az ember nyilvánosan kiálljon a saját érdekei mellett. Ráadásul a tanárok nem csak a saját, hanem a diákjaik érdekében is sztrájkoltak. Régóta nem volt olyan erős megmozdulás az oktatásban, mint január 31-én. A kormány megpróbálta ellehetetleníteni a kétórás munkabeszüntetést, miközben a kormányközeli propagandistáik a résztvevők hiteltelenítésén, lejáratásán dolgoztak és dolgoznak azóta is. Minden áron. A pécsi Leőwey Klára Gimnázium egyik tanárát, Vatai Évát is megtalálták, aki Telex cikkében arccal is vállalta a tiltakozást. És, akinek – ha jól értettem a propagandisták mondanivalóját – a három legnagyobb bűne, hogy SZFE maszkot viselt, hogy kék a haja és hogy kitüntette egy Soros-szervezet. A házifeladatot nem végezték ez alaposan a propagandisták, így a tanárnő vitathatatlan érdemeinek nem jártak utána, így a reakciókra sem számíthattak. A diákjai sorra és egyértelműen álltak ki a tanárnő mellett, minden felületen megpróbálták megvédeni. A közkedvelt magyar, francia és drámaszakos tanárnő az évek során több francia állami kitüntetést is kapott a tevékenységéért, sőt egyet még a magyar államtól is. Utóbbinak a szépséghibája, hogy Hoffmann Rózsa, egykori oktatásért felelős államtitkár adta át. Viszont Vatai Éva elmondása szerint a legelőkelőbb díja, az Emberség Erejével Alapítvány által alapított Emberség-díj, mert a valós értékeit, főként az igazságérzetét díjazták. A toleranciát, demokráciát, szabad véleménynyilvánítást hirdető és gyakorló tanárnővel erről is beszélgettünk.
https://szabadpecs.hu/2022/02/tiltakozni-fognak-tanarok-a-pecsi-leowey-klara-gimnaziumban-is-a-sztrajkrol-szolo-kormanyrendelet-miatt/
https://szabadpecs.hu/2021/03/vatai-eva-pecsi-pedagogus-es-a-varos-mindenkie-pecs-kapta-az-idei-emberseg-dijat/
https://hvg.hu/elet/20220203_Kek_ruhaban_mentek_kedden_iskolaba_pecsi_diakok_a_sztrajkolo_tanarukert_alltak_ki

A világégéstől az emlékezetkultúráig – beszélgetés Dr. Vitári Zsolttal
Mit jelent ma egy történésznek a 2. világháború? Hitler egyszerűen csak őrült volt? Vagy báb, netán egy valódi politikus? A Magyarországon élő német kisebbségnek milyen szerepet szánt a náci Németország? Hogy áll a magyar emlékezetkultúra? Ilyen és hasonló kérdéseket tettem fel Dr. Vitári Zsoltnak, aki 2016 óta tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudomány Karán, a Történettudományi Intézet, Modernkori Történeti Tanszékén.
Linkek: tamogatas.szabadpecs.hu

Amikor egy véletlenből híroldal lesz – a Debreciner és a Szegeder alapítóival beszélgettünk
Porcsin Zsolt, a Debreciner egyik alapítója és főszerkesztője több évtizedes szakmai múlttal háta mögött, éppen a Szabad Pécsen felbuzdulva állt neki egy független, debreceni híroldal alapításának. Szűcs Dániel, a Szegeder alapítója pedig várostörtnéti blogot kezdett el csinálni, csak közben rácsúszott a közéletre. A két újságíró története külön-külön is érdekes, de egymás után hallgatva még inkább.
Linkek:
debreciner.hu
szegeder.hu
tamogatas.szabadpecs.hu

Pinczés 75 – Pinczehelyi Sándorral beszélgettünk
A Szabad Péntek új adásában Pinczehelyi Sándorral beszélgettünk, aki július 8-án* ünnepelte hetvenötödik születésnapját.
Jellegzetes bajszával, mosolyával hozzátartozik a pécsi kiállításmegnyitók hangulatához. Évtizedekig vezette a Pécsi Galériát, nemzetközileg is ismert autonóm művész, a ma már legendás Pécsi Műhely tagja, festményei, grafikái, plakátjai nemcsak a szakmai diskurzusban, hanem a műtárgy piacon is helytállnak, de ezen túl is sokirányú, összetett a tevékenysége. 1969-től 1977-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum grafikusa és restaurátora volt, majd 1999-ig a Pécsi Galéria igazgatója, aztán a Pécsi Tudományegyetem jogelődjén, a Művészeti karon oktatott festőket. Bátran használt kommersz elemeket, közismert a sarló és kalapácsos portréja, de pózolt nem egy képen nyakában birkával, az elmúlt években szatyrokon, pólókon is felbukkannak plakátmotívumai. Stílusát neoavantgárd és a koncept art jelzővel illethetjük. Közéleti szerepet is vállal, felkarol ügyeket, és fest, alkot. Talán ez a legfontosabb számára.
A beszélgetőtárs: Balogh Robert.
*A felvezetőben hibásan július 9. hangzik el, a hibáért elnézést kérünk.

Újrainduló pécsi galériák – Merre? Hogyan? Hová?
A Pécsi Galéria – bár nem ez a hivatalos neve, de szokásjog alapján így hívjuk - a pandémia alatt is képes volt arra, hogy országos hírű eseményeket generáljon, s azóta is mondhatjuk, hogy egymást követik a fontos kiállítások. Ebbe a sorba illeszkedik a Lokart Képzőművészeti Fesztivál. Július 13-18-a között Pécset a magyar képzőművészet egyik legfontosabb helyszínévé teszi: július 17-én szombaton délután négytől éjjel 11-ig a Széchenyi tér, Művészetek és Irodalom Háza, Jókai tér között folyamatosan programok zajlanak. A podcastben Fekete Valival beszélgettünk a pécsi galériák pandémia alatti működéséről és az újraindításáról, majd Bojár Iván Andrással a nemrég zárult Magyar géniusz kiállításról, a szexi könyvborítókról és magáról Pécsről.

Ha egy klubnak nincs ízlésformáló szerepe, akkor érdektelenné válik – Gellai Gergővel (Made in Pécs) beszélgettünk
Levesező, elektronikus zenei klub, lapkiadás, egyetemi vagy éppen gasztronómiai fesztivál. Ha első ránézésre valaki nem látná a kapcsolódási pontot ezek között, akkor az egyáltalán ne magát hibáztassa. Pedig a kulisszák mögött, a háttérben meghúzódik egy közös szál. Az éjszakai életben egyáltalán nem ismeretlen Gellai Gergőhöz köthető projektek, – lassan mondhatjuk – hogy évtizedek óta színesítik a város életét. De, az utóbbi időben már a szélesebb nyilvánosság előtt is megjelent, és itt most nem csak arra gondolok, amikor tavaly tavasszal több virális posztjában is válságkezelés miatt hozott intézkedéseket, vagy éppen azok hiányát kritizálta. A panasznak konkrétabb eredményei is lettek, de ezeket már Gellai Gergő, a Made in Pécs Magazin, Café és Fesztivál mögött álló vállalkozó mondja el.
(Disclaimer: a magazin indulásakor néhány évig én is a szerkesztőség tagja voltam.)
Linkek:
tamogatas.szabadpecs.hu
madeinpecs.hu

Így lett alternatív alumniközösség és inkubációs projekt a Drukkerből – Varga Balázzsal beszélgettünk
Agyondigitalizált világunkba visszatérőben vannak az analóg dolgok. Bár a streamelt zene szinte egyeduralkodó lett, mégis egyre jobban fogynak a hanglemezek. Mindenkinek ledes tévéje van, de gyűjtők akár milliókat is kifizetnek jó kis katódsugárcsöves készülékekért. És persze a filmes fotózásnak is megvan a maga helye. Persze, ezek a technológiák már sosem lesznek a mainstream részei. Ha valaki alkotni akar, valószínűleg sokkal könnyeb dolga van a modernebb eszközökkel. Szóval valójában szűk, de annál lelkesebb rétegekről beszélünk. És már csak ezért is érdekes, hogy mi zajlik ezekbeken a közegekben. Merthogy zajlanak izgalmas dolgok, amikről érdemes beszélgetni. És mindezekbe jól illeszkedik, amit a Drukkerben csinálnak Pécsen. Magukat közösségi nyomdaműhelynek nevezik és ennél talán nem is létezik kompaktabb definíció rájuk. 2018 óta egyesületi formában működnek, egyéni és közösségi projekteket is meg lehet valósítani náluk és workshopokat is tartanak. Rizó, szita, stencil. A bemutatkozó kiállításuk még a Király utcai közösségi, munka és kiállítóterükben volt, de azóta azt a helyet el kellett hagyniuk. Így az egyik alapítóval és hobbinyomdásszal, Varga Balázzsal már a Basamalom utcai műhelyben beszélgettünk.
Linkek:
tamogatas.szabadpecs.hu
drukker.org

Ha felismerik az emberek, hogy van segítség, akkor tudjuk zárni a társadalmi ollót – Benke Norbert (Vasas Szakszervezet)
Kis túlzással, a szakszervezeti tagság a munka világában olyan, mint a casco-biztosítás az autótulajdonosok számára. Nem kötelező, fizetni kell érte, de ha baj van, akkor örülünk, hogy van. Jó esetben biztonságérzetet ad. Na, de nem akarom ezt a kicsit erőltetett hasonlatot tovább vinni, inkább belekezdek egy másikba. A szakszervezetek által kiharcolt vívmányok ma már annyira természetesek, mint a liberális demokráciák értékei. Annyira, hogy el is felejtkezünk az értük folytatott küzdelmekről. Pedig.
A Vasas Szakszervezet régiós vezetőjével, Benke Norberttel többek között ezekről beszélgettünk :
- Általában tüntetések, sztrájkok miatt kerül a hírekbe egy-egy szakszervezet. Mit csinálnak "békeidőben"? Békeidő van?
- Át kellett értékelni a rabszolgatörvényt az elmúlt két év tükrében?
- Az atipikus foglalkoztatás mennyire befolyásolja a szakszervezetek lehetőségeit?
- Eleve, mennyire jó az szakszervezetek érdekérvényesítő képessége Magyarországon?
- Miközben társadalmi olló egyre nyílik, tömegek szakadnak le, nagyon szűk réteg gazdagodik, azaz hasonlít a helyzet a szakszervezetek hőskorára. Miért nincs mégsem akkora tömegbázisuk?
- Nemrég belépett a Mindenki Pécsért Egyesületbe, azaz még egy lépéssel közelebb került a politikához. Ez nem összeférhetetlen a szakszervezeti vezető szereppel? És miért lépett egyáltalán be a jelenlegi városvezetést adó szervezetbe?

Az online zenehallgatás Magyarországon is komoly piac lett - Jehan Paumeroval beszélgettünk
A hazai zeneipar megszenvedte a 2020-as évet, azonban az online zenehallgatás és így az ebből származó bevételek 2019-hez képest 40%-kal nőttek a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége szerint. Ennek pedig a legnagyobb szeletét az előfizetéses audio streaming adja. Azaz például a Spotify és a Deezer, amelyeknél havidíj ellenében szinte bármilyen zenei tartalmat elérhetünk. Ezek jellemzően 3-4 euró körüli összegek, ami a legális zenehallgatásért és a kényelemért cserébe tényleg nem nagy pénz. A növekedésben nagy szerepe van azoknak a digitális disztribútoroknak, akik hídat képeznek a kiadók, zenekarok valamint streamingszolgáltatók között. Az egyik ilyen legnagyobb nemzetközi vállalkozás a Believe, aminek a régiós központja éppen Pécsen van. És Jehánnak hívják. Legalábbis a kezdetekben mindenképpen, ugyanis a francia, de már másfél évtizede Magyarországon élő Jehan Paumero innen kezdte el szervezni a cég régiós terjeszkedését. Ma már nyolcan dolgoznak a pécsi és budapesti irodában. A magyar könnyűzenei életben korábban is ismert koncertszervezőt és a Psycho Mutants zenekar oszlopos tagjakát ezúttal a streamingről, digitális zeneterjesztésről és a várható trendekről is kérdeztem.

Az aktivizmust nem szabad ösztönösen a politikával összekötni – Nagy Eszterrel az Amnesty International regionális koordinátorával beszélgettünk
Az Amnesty International Magyarország pécsi irodát nyitott. Az első kampányuk Egy Lépéssel Közelebb címen indult, ami a férfiak és nők bére közötti különbségről szól. A KSH 2019-es adatai szerint a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét. Ezzel kapcsolatban átláthatóságot kér az Amnesty intézményektől, cégektől, illetve konkrét lépéseket, hogy ne csak 2102-re érjék utol a női fizetések a férfi fizetéseket. Ugyanis a tendencia ezt vetíti előre. Szóval erről, és az Amnesty International Magyarország pécsi terveiről Nagy Eszterrel, a régió irodavezetőjével beszélgettünk.
Ez az adás, a Helyben Hatnak extra kiadása. A sorozatban pécsi civil szervezeteket mutattunk be, amik emberi jogi kérdésekkel, jogállamisági ügyekkel, szegénységgel foglalkoznak. A Helyben hatnak támogatója a Független Médiaközpont volt.
Linkek:
tamogatas.szabadpecs.hu
amnesty.hu

A technokrata logikában nincs helye a civileknek - Merényi M. Miklóssal (K-Monitor) beszélgettünk
A korrupcióellenes, átláthatóságért küzdő K-Monitornak sok példamutató projektje van, de most kifejezetten az önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységeikről beszélgettem Merényi M. Miklóssal, aki a téma szakértője. Elsősorban, egy hamarosan megjelenő cikk kapcsán, és az Ez a minimum néven működő kezdeményezésük miatt kerestem meg Miklóst. De több, jelenleg is futó projektjük van, amik átláthatósági jó gyakorlatokra koncentrálnak. Megmutatják, elmagyarázzák, hogy mi az és hogyan működik a közösségi költségvetés. Angolul már elérhető, de hamarosan magyarul is megjelenik egy nemzetközi kitekintést tartalmazó tanulmányuk, ami a civilek és az önkormányzatok viszonyáról szól. Ebben pedig Pécs is megjelenik. Nem éppen példaként.

A város szépülésének nem lehet az az ára, hogy emberek az utcára kerülnek - Helyben Hatnak 04
MINISOROZAT: Olyan civilekkel, civil szervezetek képviselőivel beszélgetünk, akik társadalmi problémákra reagálnak a saját környezetükben. A negyedik, befejező részében Szatmári Áronnal, a A Városi Mindenkié pécsi csoportjának önkéntesével beszélgetünk.
A műsor a Független Médiaközpont támogatásával valósult meg. A támogatás az adások szabad elkészülését jelenti, azok tartalmát a Szabad Pécs szerkesztőségének munkatársai határozzák meg és tartoznak érte felelősséggel.
Linkek, infó:
szabadpecs.hu/tamogatas
facebook.com/AVMPecs
zene: Crowander - Linger

A baba születése sokszor krízishelyzet - Helyben Hatnak 03
MINISOROZAT: Olyan civilekkel, civil szervezetek képviselőivel beszélgetünk, akik társadalmi problémákra reagálnak a saját környezetükben. A harmadik részben Vörösné Deák Andreával, a Mosolymanó Egyesület vezetőjével jótékonyságról és önkéntességről beszélgetünk
A műsor a Független Médiaközpont támogatásával valósult meg. A támogatás az adások szabad elkészülését jelenti, azok tartalmát a Szabad Pécs szerkesztőségének munkatársai határozzák meg és tartoznak érte felelősséggel.
Linkek, infó:
szabadpecs.hu/tamogatas
facebook.com/JotekonysagMosolymano
zene: Crowander - Linger

Mit érzel, ha azt hallod, hogy cigány? - Helyben Hatnak 02
MINISOROZAT: Olyan civilekkel, civil szervezetek képviselőivel beszélgetünk, akik társadalmi problémákra reagálnak a saját környezetükben. Az második részben Vidák Gáborra, az UCCU Alapítvány pécsi koordinátorával arról beszélgetünk, hogy hogyan próbálnak roma és nem roma fiatalokat egymáshoz közelebb hozni.
A műsor a Független Médiaközpont támogatásával valósult meg. A támogatás az adások szabad elkészülését jelenti, azok tartalmát a Szabad Pécs szerkesztőségének munkatársai határozzák meg és tartoznak érte felelősséggel.
Linkek, infó:
szabadpecs.hu/tamogatas
uccualapitvany.hu
zene: Crowander - Linger

Alapvető nyitottságot szeretnénk az emberekben - Helyben Hatnak 01
ÚJ MINISOROZAT: Olyan civilekkel, civil szervezetek képviselőivel beszélgetünk, akik társadalmi problémákra reagálnak a saját környezetükben. Az első részben Arató Viljával, az Emberség Erejével Alapítvány munkatársával emberi jogi nevelésről, közösségi konfliktusokról és lehetséges megoldásokról beszélgetünk.
A műsor a Független Médiaközpont támogatásával valósult meg. A támogatás az adások szabad elkészülését jelenti, azok tartalmát a Szabad Pécs szerkesztőségének munkatársai határozzák meg és tartoznak érte felelősséggel.
Linkek, infó:
szabadpecs.hu/tamogatas
emberseg.hu
zene: Crowander - Linger

Az a szerencsénk, hogy a street food kiszállítva is vállalható - Hovorka Tamással (Bohemia Sörkonyha) beszélgettünk
A vendéglátás azon szektorok közé tartozik, amik a legjobban megsínylették a világjárványt. Világszerte. Viszont a kormányok nagyon más módszerekkel, nagyon más mértékben segítik a vállalkozásokat és a működés feltételei viharos gyorsasággal változnak. Hovorka Tamást, a Bohemia Sörkonyha üzletvezetőjét azért kerestem meg, mert külső szemlélőként úgy tűnt, hogy jól alkalmazkodtak az elmúlt év kihívásaihoz. Ezt beszélgetésünk során meg is erősítette, bár profit nyilván náluk sem keletkezett 2020-ban.
Linkek:
https://szabadpecs.hu/tamogatas
https://tinyletter.com/mecsekalja

A Kádár-rendszerben egyenesebbek voltak a cenzorok - Megyeri Ferenccel (Hétköznapi Csalódások) beszélgettünk
A koronavírus-járvány miatt - a vendéglátáshoz hasonlóan - a magyar zeneipar, még inkább élőzeneipar is a padlóra került. És 2020 nyarán úgy tűnt, hogy a kormány, ha nem is elégséges, de minimális segítséget azért nyújt. Persze a maga módján: ún. raktárkoncertek szervezésével bíztak meg egy állami és egy baráti céget. Szakmai szempontok alapján a Hétköznapi Csalódások is a támogatott zenekarok közé került, azonban a fellépésüket utólag cenzúrázták. Az ügyről Megyeri Ferenccel, a zenekar szövegíró-frontemberével beszélgettünk.
Linkek:
https://szabadpecs.hu/tamogatas
https://tinyletter.com/mecsekalja
https://www.fb.com/permalink.php?story_fbid=10159387185924874&id=51452649873
https://telex.hu/belfold/2021/01/26/cenzuraztak-a-hetkoznapi-csalodasok-raktarkoncertjet-majd-a-felvetel-utan-megvertek-a-stabjuk-egyik-tagjat-is

Mire számíthat Orbán - és a magyar ellenzék - Joe Bidentől? - Justin Spike-kal beszélgettünk
Ha csak egy globális hírt lehet kiemelni a héten, akkor az egyértelműen Joe Biden beiktatása lenne. Az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke 180 fokos irányt hoz elődjéhez képest a belpolitikába. És persze a világpolitikába is. De, hogy ez Magyarországnak, Orbánnak és az ellenzéknek mit is jelenthet, egyelőre több mint kérdéses. Persze vannak jelek - személyi döntések, kirajzolódó politikai irányvonalak - és ezekről Justin Spike-kal beszélgettünk. Az amerikai újságíró, aki jelenleg a 444.hu-nak és az Associated Pressnek is dolgozik, 10 éve él Magyarországon, és az elmúlt 2-3 évben volt szerencsénk több projektben is együttműködni vele.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
tinyletter.com/mecsekalja
insighthungary.444.hu

A geofizikus lesz az új virológus? – Czirok Lilivel a horvátországi földrengésről beszélgettünk
Czirok Lili, a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetének geofizikusa nemrég egy 10 perces YouTube-videóban magyarázta el, hogy mi történt és hogyan kell értékelni a horvátországi földrengéseket. Maradt bennem pár kérdés, így ezeket is feltettem a kutatónak.
Többek között ezekről beszélgettünk:
- Mi történt, mi történik Horvátországban? Miért pont ott?
- Mennyire aktív a régió?
- Az előrejelezés nem, de korai riasztás működhet. Hogyan kell ezt elképzelni, Magyarországon van értelme egy ilyen rendszernek?
- Milyen új ismereteket ad egy ilyen esemény?
- Paks2-re és a bodai térségbe, Pécs mellé tervezett atomhulladék-lerakóra, azok szakmai tervezésére lehet hatása ennek a földrengésnek?
Linkek:
Támogatás: https://szabadpecs.hu/tamogatas
Czirok Lili előadása: https://youtu.be/egdgjMtbmdc
Hírlevél-feliratkozás: https://tinyletter.com/mecsekalja

Kulturális underground, e-buszok és Volvo-botrány - ezek voltak 2020-ban a legnépszerűbb Szabad Péntek epizódok
2020 sok szempontból emlékezetes év marad. A legtöbben biztosan a koronavírus-járványra fognak emlékezni, de tegyük hozzá, hogy azért voltak jó pillanatok is.
A Szabad Pécsnél is vegyesen éltük meg ezt az évet, nyilván voltak sikereink, és kudarcaink is. Természetes is ez, éppen ezért én inkább 2020-at a lehetőségek és a fejlődés évének gondolom. Többet mond. És reményeim szerint ennek az egyelőre csak belső fejlődésnek a közeljövőben már olvasóink és hallgatóink látni, hallani fogják a jeleit.
Azt is el kell mondanom, hogy egyéb munkáim miatt idén ugyan gyakorlatilag csak a Szabad Péntek podcastokkal tudtam hozzájárulni a Szabad Pécs működéséhez, de ennek minden percét élveztem. Ez pedig elég sok percet jelent, ugyanis az elkészült eddigi 38 adás 1250 percet tesz ki. Ezekből válogattam most ki néhányat a legsikeresebb epizódokból, de csak az ősz óta adásba került epizódokból, mert nyáron is volt már egy hasonló válogatás.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
szabadpecs.hu/category/podcast

DIY-aukciótól fényképárverésig - online terekbe költözött az adománygyűjtés is
Karácsony közeledtével nem a virágok hanem a pénztárcák nyílnak, és nem csak a kereskedők, de az adománygyűjtők is jól tudják ezt. Az adakozás nyilván nem automatikus és egy ilyen nehéz évben biztosan nem könnyebb a szokásosnál. Talán ezért is lehet az, hogy két helyi érdekeltségű, különleges jótékonysági online árverés is zajlik éppen. Az egyik, a Dióbél Kiadó online aukciója, amin DIY-hanglemezekre lehet licitálni és kulturális, zenei tereket segíteni. A másik, az Élmény Tár Tanoda fényképárverése, amin kortárs magyar fotósok képeinek megvásárlásával segíthetjük a tanoda működését. Előbbiről Kovács Balázzsal, utóbbiról Tasnádi Zsófiával beszélgettünk.
Linkek:
aukcio.diobelkiado.hu
elmenytartanoda.hu
szabadpecs.hu/tamogatas

Hogyan lesz a városból zenei színpad? - A Pécs on Stage-ről Iváncza Boglárkával beszélgettünk
A Pécs on Stage nem a vírushelyzetre adott kényszerreakció szüleménye, hanem egy átgondolt, tervezett koncepció megvalósulása. Az idei évben, vagyis a projekt indulása óta 9 olyan koncertfelvételt tettek elérhetővé, ami nem csak a profi színvonallal, de a gondos zenekar és helyszínválasztással is meggyőzi a nézőket, hallgatókat. A projekt mögött többek között a Betwixt nevű csapat áll. A képviseletükben Iváncza Boglárka mesélte el, hogy mi ez az egész, és hogy mit szeretnének elérni a Pécs on Stage-dzsel.
Linkek:
https://szabadpecs.hu/tamogatas
https://pecsonstage.hu

A valóságértelmezés elválaszthatatlan lett a pártpreferenciáktól - Polyák Gáborral beszélgettünk
A Medián és a Mérték hírfogyasztásról szóló kutatását általában a PTE kommunikációs tanszékén, a Mérték Médiafesztivál keretében szokták bemutatni. A konferencia idén elmaradt, a kutatás viszont elkészült, a részleteit pedig egy online eseményen ismerhettük meg. De talán rendjén is van ez így, hiszen pont ez a kutatás egyik legnagyobb felismerése. Hírfogyasztás szempontjából a trend egyértelmű: lassan a tévét is megelőzik az internetes hírforrások. Van, akinek ez jó hír, van, akinek rossz, de talán nem is ez az elkerülhetetlennek tűnő váltás a legaggasztóbb. Hanem a valóság értelmezése, amit már úgy tűnik, egyáltalán nem lehet elválasztani a pártpreferenciáktól. Szóval a „Fertőzött médiarendszer. A politikai információ forrásai Magyarországon, 2020” című kutatásról a Mérték vezetőjével, és a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tanszékvezetőjével beszélgettünk.
Linkek:
Támogasd a Szabad Pécset: szabadpecs.hu/tamogatas
Töltsd le a kutatást: https://bit.ly/35KBaNK
Az esemény linkje: https://bit.ly/3fiHSh1

A zene miatt maradtam itt - Ian O'Sullivannel beszélgettünk
Ian O'Sullivan vitathatatlanul benne van, és bármerre járjon a jövőben, benne is marad Pécs könnyűzenei életben. Pedig az ír zenész nem ilyen karriert tervezett, amikor több, mint 10 évvel ezelőtt tanulni jött az orvosi karra. Mondjuk tovább is maradt, mint azt eredetileg gondolta volna. Közben útjára indította és szervezte az Open Mic esteket, amikor bárki felmehet zenélni a színpadra. Zenésztársaival megalakította a Mongoose and the Magnet-et, amivel már országos, sőt némi nemzetközi hírnévre is szert tettek. Ian O'Sullivan most szólóban is kijött egy dallal, és egy videóval, de persze nem csak erről kérdeztem.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
songwhip.com/osullivan/little-bird

Reméljük, hogy ez az egész minél előbb véget ér - a vendéglátás helyzetéről Felcser Dáviddal (Nappali, Reggeli) beszélgettünk
A Nappalit és a Reggelit a pécsieknek nem nagyon kell bemutatni. Ha valaki mégse ismerné a Szép Tamás és Felcser Dávid által létrehozott kultikus vendéglátóhely-kombót annak nem is valószínű hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban támad hirtelen kedve megismerni. Az ok pedig egyértelmű. Bár még egyelőre nem tilos étteremben, kocsmában, kávézóban fogyasztani, de a járványhelyzetre reagáló korlátozó intézkedések miatt, meg persze eleve a járványhelyzet miatt a vendégforgalom ismét csökkenőben van. Az iparágat megviselte a tavaszi helyzet is: bezárt például a Streat és a Kóstolda, hogy csak a Király utcánál maradjunk. Úgy tűnik a nyár sokaknak jól sikerült, tartalékokat is fel tudtak halmozni, de helyzet nyilván nem rózsás. De hogy milyen és mi várható? Ezekről most Felcser Dáviddal beszélgettünk, akitől azt is megkérdeztem, hogy milyen kormányzati, önkormányzati segítségre lenne szükségük.

A politikus, aki ott se volt - A Volvo-gate hátteréről beszélgettünk
A héten volt a Volvo-gate néven elhíresült botrányos pécsi buszbeszerzés első előkészítő tárgyalása. Az ügy komoly politikai töltettel bír, és nem csak azért, mert fideszes politikusokat is beidézne az egyik vádlott ügyvédje. A Szabad Péntek podcast különkiadásában az ügy hátteréről, előzményeiről Babos Attilával, a Szabad Pécs felelős szerkesztőjével beszélgettünk.
Linkek:
szabadpecs.hu/tag/volvo-gate/
szabadpecs.hu/tamogatas

Egy élhetőbb társadalomért dolgozunk - Nyirati Andrással, az Emberség Erejével Alapítvány vezetőjével beszélgettünk
A másfél évtizede működő pécsi Emberség Erejével Alapítvány három évvel ezelőtt lett országosan ismert. Ekkor indult az Erősödő Civil Közösségek projektjük, amivel a régió civil szervezeteit segítik. És aminek a finanszírozója, az akkor még budapesti székhelyű Nyílt Társadalom Alapítvány. Vagy ahogy a kormánypropaganda emlegeti: Soros. A helyi fideszes városvezetésnek, akik éppen ebben az időszakban próbáltak lábon kihordani egy csődöt, nagyon is kapóra jöhetett ez, hiszen helyi szinten is beindulhatott a figyelemelterelő migránsozás. Csizi Péter, Hoppál Péter és Csizmadia Péter szemlesütve tartottak is egy sajtótájékoztatót melynek lényege az volt, hogy Pécsen Soros-kampányközpont épül. Aki egy kicsit is figyelt, az már akkor tudhatta, hogy politikai tevékenységre pont nem lehet támogatást kapni, de azóta, a projekt végéhez közeledve még világosabbá vált, hogy mekkorát hazudtak az említett politikusok. És hát a figyelemelterelés sem igazán jött be. Az új városvezetés vissza is vonta a három évvel ezelőtt, kifejezetten az Emberség Erejével ellen született gyalázatos közgyűlési nyilatkozatot. Önmagában ettől nem lett könnyebb a civilek dolga, így azt is megkérdeztem Nyirati Andrástól, hogy most éppen mivel kell megküzdeniük? És arra is kíváncsi voltam, hogy miért szerveztek vitát kulturális szakembereknek.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
emberseg.hu

Pécs mindig szabadabb volt - az 1980-as évek helyi ellenkultúrájáról írt könyvet Koszits Attila
Koszits Attila évtizedekig dolgozott rádiós újságíróként. Nem csak tudósítóként kísérte végig a helyi kulturális élet szinte minden mozzanatát, szervezőként, zenészként dj-ként és még ki tudja milyen szerepben ő maga is alakította. Szóval tudja miről ír, miről beszél, amikor kedvenc témáival foglalkozik. Most megjelent, tényleg monumentális könyvében a pécsi underground meghatározó évtizedét veszi végig. Kontextussal, ki- és betekintéssel, sztorikkal, kordokumentumokkal alátámasztva elemzi az 1980-as éveket. És mindezt tényfeltáró munka alapozza meg, szóval jó nagy feladatot vállalt magára. Persze nem csak erről beszélgettünk, hiszen ha már egy hangos műfajban edződött kollégával ültem le beszélgetni, a podcastokról és rádiózásról is szót ejtettünk. Sőt, igazából ezzel kezdtük.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas

Így válnak saját közösségeik hőseivé a swimathonos adománygyűjtők
Manapság már tényleg mindenki kér. Nem csak civilek, magánszemélyek, de a média jelentős része is. Mi is. Na, de most mégsem erről lesz szó, hanem a Pécsi Közösségi Alapítványról, ami ismét egy, Pécsen mégiscsak új adománygyűjtési stratégiával segít más civilszervezeteket. Parag Csillával, az alapítvány igazgatójával, vagyis az egyetlen, és csupán részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársával beszélgettünk a swimathonról.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
pecsikozossegialapitvany.hu

A támogatottaknak is rossz, ha a politika rátelepszik a popzenére - Havasréti Józseffel beszélgettünk
Havasréti József nyitott szemináriuma, ami az államszocializmus és popzene viszonyát taglalja, nagyon is rezonál a mai viszonyokra. Az íróval, kritikussal, a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék docensével azonban nem csak a Zenélő Egyetem (ZEN) keretein belül október 8-án és 9-én látogatható a Kismagyar popzene – Popzene a politikatörténeti változások tükrében az 50-es évektől a rendszerváltásig címet viselő előadásairól beszélgettem. Egy másik érdekes téma is előkerült, mivel Havasréti József néhány évvel ezelőtt megjelent első regényének egyik motívumát a Magyarországon, az 1950-es években pszichoaktív szerekkel végzett kísérletek adták. Erről nemrég például a Qubiten jelent meg egy hosszabb írás. De, ha már a sajtónál tartunk, akkor a kritikustól azt is megkérdeztem, hogy mi a baj a mai magyar sajtónyelvvel.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
Az elődás: https://www.facebook.com/events/1206184723113254/
A Partizán friss dokuja a Spions-ról: https://youtu.be/svc5ZjK-43o
Pszichedelikus kísérletek a Rákosi-korszakban: https://qubit.hu/2020/09/18/a-rakosi-korszak-magyarorszagan-vigan-folyt-a-kiserletezes-a-pszichedelikus-szerekkel

Ha nekrofil esztétika megy sikerrel a tévében, akkor mit is nevezhetünk bizarrnak?
A test ördöge címmel Győrffy László, Kis Róka Csaba és Szöllősi Géza alkotásaiból látható kiállítás a Széchényi téri Pécsi Galériában, november 22-ig. Ennyire még biztosan nem sokan kapják fel a fejüket, de ha azt mondom, hogy az anyag a szex, az erőszak, a halál, a vér és a hús körül szerveződik, nem kevés popkulturális utalással, akkor talán már többen érdeklődnek. De ahogy az alkotókkal készült beszélgetésekből is kiderül, furcsa bizarrnak nevezni a festményeket, installációkat, vegyes technikákkal készült tárgyakat, hiszen nagyon emberi témákat dolgoznak fel, jelenítenek meg. Talán abban megegyezhetünk, hogy az összeállítás azért rendhagyó és minimum elgondolkodtató - szóval érdekes.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
pecsigaleria.hu/programok/a-test-ordoge

Régebben szóba se jöhetett, hogy elvegyünk egy autósávot - így dolgozik egy kerékpározásügyi megbízott
Az elmúlt hetek egyik legtöbb vitát kiváltó ügye a megújult Ferencesek utcája körül robbant ki. Ugyanis ebből a sétálóutcából most egyértelműen kitiltották a biciklis forgalmat. Arra voltam kíváncsi, hogy a hasonló helyzeteket hogyan kezelik nyugaton. Németországban például sok településen már évtizedek óta létezik a "Fahrradbeauftragter" intézménye, amit én leginkább kerékpárosügyi, kerékpározásügyi megbízottnak fordítanék. Beszélgetőtársam, Ádám Éva Enikő pedig pont ezt a munkát végzi Stuttgartban, a városházán, miközben a szomszédos Fellbachban él, ami Pécs testvérvárosa. Az erdélyi születésű közlekedési szakembert nem csak a testvérvárosi kapcsolat köti a baranyai megyeszékhelyhez, sokat járt erre, Pécset is jól ismeri. De arról, hogy mit is és hogyan csinál, már inkább ő meséljen.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas

A koncepcióm kiverné a biztosítékot - Doboviczki Attilával médiaművészetről és a ZSÖK-igazgatói pályázatáról beszélgettünk
Doboviczki Attilával két okból is beszélgetünk most. Egyrészt a Hizsnyik Dénessel közös, B-oldal címet viselő retrospektív kiállítása miatt. Másrészt, mert Szuhay Mártonnal, a Labor Szociális Kulturális Szövetkezet vezetőjével közösen pályázta meg a Zsolnay Kulturális Negyed igazgatói posztját. Szóval most itt igazából két beszélgetésnek kellene következnie, de mivel mindkét témát egy személy köti össze, így "csak" Doboviczki Attilát kérdeztem.
A hangjegyzetben pedig fideszes kommunikációs stratégiákról lesz szó.
Linkek:
https://szabadpecs.hu/tamogatas
https://szabadpecs.hu/2020/09/zsok-peterffyek-szerint-nem-feltetlenul-kell-a-kulturahoz-ertenie-a-25-milliardos-kulturalis-holding-uj-ugyvezetojenek/

A pécsi e-buszok a jövőt jelképezik, de vannak még kérdőjelek - dr. Háber István Ervinnel beszélgettünk
Ebben az adásban a múlttal és a jövővel foglalkozunk. Konkrétabban: az Európa Kulturális Főváros program hagyatékával és az új pécsi elektromos buszokkal.
Szeptember 1-jén hadrendbe állították Pécsen az első elektromos buszokat. Némi vita után, a kínai BYD nyerte a tavaly nyáron lezárult közbeszerzést. A járműveket aztán több hónapos csúszással adták át augusztusban, de lássuk be, sok minden nem úgy történt idén, ahogy az korábban el lett tervezve. Mindenesetre az üzletnek komoly hírértéke volt: Európa-szerte olvasni lehetett az új pécsi buszokról. Az érdeklődés pedig jogos, hiszen a rengeteg város fog áttérni elektromos buszokra, a BYD pedig komoly játékos ebben a szegmensben is.
A téma szakértőjével, dr. Háber István Ervinnel, a Pécsi Tudomány műszaki és informatikai karának adjunktusával beszélgettünk. És maradjunk annyiban, vannak elképzelései a jövő közlekedéstechnológiájáról és van némi köze az új pécsi elektromos buszokhoz is.
Az adás végén pedig arról beszélek, hogy mi a pécsi EKF üzenete, és hogy miért nem nyerhetné el ma a város a címet.
Linkek:
https://szabadpecs.hu/tamogatas
https://szabadpecs.hu/2019/08/kinai-e-buszok-jonnek-pecsre-a-ner-oligarchai-ezuttal-lecsusztak-a-bizniszrol/

Ez volt a Szabad Péntek első szériája. Most segíts jobbá tenni!
Ez az évadzáró epizód, ugyanis nyári szünetet tartok. Ebben a részben a podcast eddigi adásaiból válogattam, és arról is beszélek majd, hogy hogyan tervezzük a visszatérést. Ehhez a Ti segítségeteket is kérem, töltsétek ki a kérdőívet itt:
https://ervinguth.typeform.com/to/daxUCN

Átlátható, átfogó, egységes és szociális alapú lakásrendeletre volna szükség Pécsen is
Aradi Fannival, A Város Mindenkié pécsi aktivistájával a jelenlegi és a várható tennivalókról, a városvezetéshez címzett javaslataikról beszélgettünk. A koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet utáni első közgyűlésen a szervezet egy tájékoztató füzetet osztott ki a képviselőknek. A hajléktalansággal, lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezet 2015 óta működik formálisan Pécsen is és a fideszes városvezetés alatt nem volt könnyű dolguk. Páva Zsolték országos viszonylatban is szigorú, a hajléktalanságot gyakorlatilag kriminalizáló rendeletet hoztak, a szociális bérlakások helyzete is több mint zavaros. Az ősszel megválasztott új városvezetés úgy tűnik, hogy társadalmasítani szeretne több folyamatot, azaz a civileket és az érintetteket is bevonnának a döntések előkészítésébe azonban ennek módszere még nem teljesen világos. Közben még beütött a járványhelyzet is, a gazdasági válság miatt félő, hogy még több érintett lesz, így kevés idő van a cselekvésre.
Linkek:
facebook.com/AVMPecs
szabadpecs.hu/tamogatas

A pécsi polgármester, aki cserben hagyta a polgárokat - Mi lesz Esztergár öröksége?
Esztergár Lajos a második világháború alatt Pécs polgármestere volt, és történészek, civilek véleménye szerint az akkori cselekedetei alapján nem szabadott volna sem utcát, sem városi intézményt elnevezni róla. Sőt, 2014-ben a városi szociális díjat is róla nevezték el. Ezeket szakmai tevékenysége - vagyis szociálpolitikusként végzett munkája alapján érdemelte ki - ugyanakkor polgármesterként több morálisan kifogásolható, elítélhető intézkedése volt. Az idei első közgyűlésen Bognár Szilvia, alpolgármester hozta fel a témát és a képviselőknek Hábel János Pécsi levelek 1944-ből. Dokumentumok a „zsidókérdés” pécsi megoldásáról című könyvét osztotta ki. A dokumentumokat összegyűjtő kötethez Vörös István Károly pécsi történész írt bevezető tanulmányt, amelyben összefoglalja a pécsi “zsidótalanítás” folyamatát és annak következményeit. A történész szerint viszont éppen a "zsidótalanítás" miatt nem jó szóválasztás a civilek, politikusok által használt "esztergártalanítás" kifejezés, és a "náci-samesz" kifejezést is problematikusnak tartja. Vörös szerint Esztergár nem volt náci, egyébként pedig a népbíróság az ellene felhozott vádak alól felmentette. A Pécsi Zsidó Hitközség elnöke Goldmann Tamás ők ebben az ügyben sem tudnak politikai szerepet vállalni. Ugyanakkor üdvözölnék, ha valóban megtörténnének az átnevezések.

Országosan is vonzó lehet az európai szintű kiállítótér - Restart az M21 Galériában is
Ebben a részben Fekete Valival, a Zsolnay Örökségkezelőn belül működő Galéria Divízió vezetőjével beszélgetek. A Galéria Divízió elnevezést biztosan kevesebben ismerik, mint azt, hogy Pécsi Galéria. Pedig legalább részben folytonosságról van szó, hiszen a 30 évig önállóan működő intézményt az előző városvezetés olvasztotta be a Zsolnay Örökségkezelőbe. Ezért is használhatják továbbra is a Pécsi Galériák nevet, azon kiállítóterek összességére, amik a városi kulturális holdinghoz tartoznak. Tehát a Széchenyi téri Pécsi Galéria, a Zsolnay Negyedben található M21 és Kemence galéria, valamint a Művészetek és Irodalom Házában található terek. Ezeket pedig Fekete Valéria, esztéta, a PTE Művészeti Karának oktatója irányítja, akit még a ZSÖK korábbi vezetője nevezett ki vizuális művészeti vezetőnek. Viszont azóta történt néhány fordulat, és február óta Fekete Vali már a Galéria Divízió vezetőjeként tevékenykedik. És van néhány jó híre. Szóval nyíló kiállításokról, a kortárs képzőművészet helyéről, és a várható koncepciókról beszélgettünk.

Ágoston Zoltán: A kulturális intézmények nem együtt, hanem egymás mellett működnek
A Jelenkor nagy túlélő, hiszen több, mint hat évtizede alapították az irodalmi és művészeti folyóiratot Pécsen. A június pedig két rendezvény miatt is különleges szokott lenni a Jelenkor szempontjából. Ebben a hónapban a Pécsi Országos Színházi Találkozóhoz kapcsolódva szoktak tematikus számmal jelentkezni, és a könyvhétnek is június első hetében kellene lennie. A járvány miatt persze mindkét rendezvény elmaradt, így több kérdés is felvetődött. Közben pedig a mostani kultúrpolitika és a Tilt Tűr Támogat hármasságával jellemezhető korszak párhuzamosságai, a pécsi kulturális élet és intézményrendszer is szóba került. Szóval Ágoston Zoltánnal, a Jelenkor főszerkesztőjével a Művészetek és Irodalom Házában beszélgettünk.
Linkek:
jelenkor.net
szabadpecs.hu/tamogatas

Pécsi kertmozira nincs sok esély, de minifesztiválokkal nyithatnak majd a filmszínházak
Ebben a részben Varga Gabival az Apolló Mozi vezetőjével beszélgettünk. Az elmúlt években a belvárosi mozik egy kisebb reneszánszon mentek keresztül. A technológiai, infrastrukturális megújulást emelkedő nézőszámok követték. Az Apolló több szempontból is bővítette a portfólióját - mondhatjuk azt is, hogy önmagára talált. A koronavírus-járvány miatt persze ők is bezártak, és várják, hogy mi legyen. Illetve terveket is szőnek, próbálnak felkészülni, miközben a kertmozik például már újra nyithatnak. Erre Pécsen nem sok esély van, de közönségigény - a korábbi évek tapasztalatai alapján - lenne rá. Közben a hazai mozik és filmforgalmazók közösen is próbálnak információkat szerezni, illetve nyitási koncepciót alkotni. Van olyan terv is, hogy az elmaradt bemutatókat kedvezményes árú minifesztiválokon pótolnák be.
Linkek:
apollopecs.hu
cinego.hu
szabadpecs.hu/tamogatas

Tanításra felkészülni! Csak megint nem világos, hogy hogyan
Orbán Viktor 180 fokos fordulatait összegyűjteni, rendszerezni nem kis feladat, de a digitális oktatásra való átállás biztosan TOP 10-es teljesítmény. Olyannyira, hogy a kormányhű média nem is igazán tudta lekövetni, hiszen ami március 13-én délelőtt még egyenesen eszetlenségnek számított, hiszen az ellenzék és szakmai szervezetek javasolták, az estére már a járvány elleni védekezés egyik alapvetése volt. Persze, az iskolákat NEM zárták be, csak az oktatás került át az online térbe. Mindenesetre mindenfajta átállási moratórium nélkül egy hétvégét kaptak a pedagógusok, hogy megszervezzék, kitalálják ami meg kellett szervezni ki kellett találni. Az alapvető problémák egy részét, például az eszközök hiányát azóta sem sikerült orvosolni a fenntartóknak.
A héten pedig Maruzsa Zoltán, oktatásért felelős államtitkár újabb járványügyi enyhítéseket jelentett be, hol máshol mint Facebookon. A bejelentés óta a részleteket egyelőre nem sikerült tisztázni, így Nagy Erzsébethez fordultunk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagjával, és gyakorló tanárral, nem csak az iskolák újranyitásáról, hanem az érettségiről és a NAT-ról is beszélgettünk.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
pdsz.hu

Kiss Tibor Noé: A regényeim szereplői eddig is karanténban éltek
Kiss Tibor Noé inkább focistának készült és nem írónak, de személyes története mégis erre a pályára terelte. Egyetemi éveit Pécsen töltötte, majd visszatért szülővárosába, Budapestre, de 2009 végén visszaköltözött és azóta is itt él. Ebben az időszakban jelent meg az Inkognitó című regénye, így nem csoda, hogy pécsi íróként vonult be a köztudatba. Évekig az Irodalmi Diszkó című programsorozatot is szervezte, ennek is köszönhető, hogy a kortárs magyar irodalom szinte minden képviselője megfordult a városban. Második regényét, ami Aludnod kellene címen jelent meg, az Inkognitóhoz hasonlóan jól fogadta a közönség és a kritika is. A harmadik regényének megjelenését a koronavírus miatt elhalasztották. Az évek során több szakmai irodalmi elismerésben is részesült, legutóbb, néhány hete pedig Hazai Attila Irodalmi Díjat ítélték neki. Erről is beszélgettünk.
Linkek:
kisstibornoe.hu
szabadpecs.hu/tamogatas

Szépnek szép, de mire jó a koronavírus-monitor?
Ebben a részben Bátorfy Attilával, az Átlátszó újságírójával és egyetemi oktatóval beszélgetünk. Az atlo névre hallgató projekt is hozzá köthető, ami Magyarországon mindenképpen egyedi kezdeményezésnek számít. Az adatvizualizáció és információdizájn eszközeivel érdekes témákat járnak körbe. Nem csak újságba valót. Grafikonokat, interaktív térképeket készítenek, amik sokszor önmagukban is képesek történeteket elmesélni. Azért beszélgettünk, mert a legutóbbi projektjük, a Koronamonitor, tényleg hiánypótló. Sok ország, kutatóintézet vagy éppen médiacég a koronavírus kapcsán lenyűgöző adatvizualizációs tartalmakat állít elő. Nem öncélúan, hanem tájékoztató, magyarázó szándékkal. Ezekkel szemben a koronavirus.gov.hu-n, azaz a hivatalos tájékoztatási oldalon vizuális szempontból elég szegényes a tartalom. Sokak szerint adattartalom is. Na, de ezekből a mégiscsak rendelkezésre álló hivatalos adatokból, hogy mégis mit lehet kihozni? Ezekről beszélgettünk.
Linkek:
atlo.team/koronamonitor
atlatszo.hu
szabadpecs.hu/tamogatas

A borászatokat is magával ránthatja a vendéglátás, de a pécsi borvidék még jól is kijöhet a válságból
Számtalanszor elhangzott már ebben az adásban, hogy a koronavírus az élet minden területén érezteti a hatását. A tágabb borászati szektorban ez a hatás leginkább közvetett, de így is jelentős. És nem teljesen negatív, ugyanis vannak olyan szereplők, akiknek a megváltozott környezet fellendülést hozott. Persze a problémák hangsúlyosabbak. Ahhoz, hogy pontosabb legyen a kép, három beszélgetést is hallhattok.
Először Filákovity Dusánnal, a Pannon Borbolt ügyvezetőjével beszélgettem, hiszen a vendéglátóhelyek bezárásával a borkereskedők érezték meg legelőször a visszaesést.
Ezután Schunk József, pécsi-hosszúhetényi borász, a Pécsi Borvidék elnöke mondja el, hogy hogyan érinti a borászatokat a válság, és ki az akinek még lehet, hogy.
Az adás végén pedig Győrffy Zoltánnal, a Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin alapító-főszerkesztőjével azt is megkérdeztem, hogy a bormédiára hogyan hat és a jövőbeli boros rendezvények forgatókönyvét hogyan írhatja át a járványveszély.
Linkek:
pannonborbolt.hu
schunkpince.hu
pecsiborozo.hu
szabadpecs.hu/tamogatas

Ez az év a városi ingatlankezelőnek is a túlélésről szól
Ebben a részben Szabó Szilárddal, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. vezetőjével beszélgetek. A városi tulajdonú ingatlankezelő cég több mint 1000 bérlővel van kapcsolatban és ezek közül rengeteget korlátozott vagy bezárásra kényszerített a járvány. A következményeket talán nem kell kifejteni, de a héten véglegesített, a bérlőket segítő válságkezelési intézkedést és annak hátterét érdemes részletesebben elmagyarázni.
Az adás végén pedig arról beszélek, hogy a magát még mindig nemzetinek vagy éppen jobboldalinak nevező sajtó megint jóval mélyebbre süllyedt az orbanizmus mocsarában.
Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas

A világjárványnak mindenhol más arca van - Berlinben és Szófiában ilyen
Ebben a részben egy Bulgáriában és egy Németországban élő ismerősömmel beszélgettem arról, hogy hogyan élik meg a koronavírus miatt kialakult helyzetet. Berlinből Christian-Zsolt Varga, míg Szófiából Majdik Péter jelentkezik.
Nyilván senki sem kérte, de az új koronavírus valami olyat adott most az emberiségnek, ami a posztmodern világunkban már-már elképzelhetetlennek tűnt. Civilizációs referenciapontot, olyasmit, ami a popkultúrából már jó ideje kikopott. Persze lesznek így is kulturális különbségek a befogadás, feldolgozás terén, de kíváncsi voltam, hogy jelenleg és már hosszabb ideje külföldön élő pécsiek, baranyaiak, hogyan látják a folyamatokat. Az, hogy két európai uniós tagállam mennyire eltérően reagál az az alapvető híradásokból is kiderül, de megélni más kérdés.
Linkek:
https://szabadpecs.hu/tamogatas