Szabad Péntek - A Szabad Pécs podcastja

A Helyreigazitás a Szabad Pécs közéleti és közösségi podcastjének hetedik adásában Kepes Andrással pályájáról Balogh Roberttel beszélgetett. A Stúdió című műsortól kezdve a Desszerten át, hogyan lett riporterből mára 5 kötetes íróvá. Első regénye, a Tövispuszta már több mint 100 ezer példányban kelt el.

Milbacher Róberttel beszélgettünk Kölcsey Ferenc Hymnus című verséről.

Kölcsey Ferenc költő, nyelvújító, politikusunk legmaradandóbb művét 1823. január 22-én tisztázta le, amely a Hymnus a’ Magyar nemzet viharos századaiból címet viseli. Ennek idén ünnepeljük 200. évfordulóját, s Milbacher Róberttel, a XIX. század irodalmának kutatójával kísérletet tettünk a Hymnus eredeti értelmezésére, s megvizsgáltuk, mitől érezzük olyan komornak e verset. Arra is választ kerestünk, mi történt „nemzeti imádságunk” és költője körül az eltelt kétszáz esztendőben. Miért nem Vörösmarty himnusza vált elfogadottá? Miért korlátozódik a Nemzeti dal érvényességi köre csupán március 15-ére? De azt az irodalmat népszerűsítő bulvártémát sem hagytuk ki, amely egy évtizede került felszínre, hogy Kölcsey beteljesületlen szerelmet érzett Szemere Pál iránt. Vajon ez tényleg igaz, vagy csak a kor divatos nyelvhasználati módjának dőlt be egy irodalomtörténész?

Milbacher Róbert 1971-ben született Kaposváron. A JATE magyar-történelem szakán végezett, ott is doktorált 1999-ben XIX. századi magyar irodalomból. Azóta is a korszak kutatója. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem tanára, egy közeli, kis faluban él. Prózaíróként is jelentős életművel rendelkezik, utolsó könyve idén jelent meg, Keserű víz címmel.

Milbacher Róbert 2016-ban elnyerte a Margó-díjat, 2022-ben a Litera és az OSA Archívum DOKU '22 pályázatának különdíját kapta.

A Helyreigazitás vendége Simon Wintermans Pécsett élő holland művészettörténész volt, akivel legújabb projektjéről, a pécsi Bicibuszról és a pécsi biciklis infrastruktúra fejlesztéséről beszélgetett Babos Attila és Nimmerfroh Ferenc. A műsor második felében szóba került Páva Zsolt, volt pécsi polgármester diplomatakarrierje, valamint mit lehetett tudni a műsor készítésének idején a 2024-es önkormányzati választások lehetséges pécsi polgármesterjelöltjeiről.

Pankotai Lili a Helyreigazításban: Hogyan segítette a Fidesz kampányát, mi köti a focihoz, lenne-e politikus, és mi lesz az érettségi után?

Szeptember 23-án, szombaton rendezik meg a harmadik Pécs Pride-ot, de a szervezők már azt is tudják, hogy szeretnének 2024-ben is felvonulást, sőt arra is utaltak a Szabad Pécs podcast-adásában, hogy komoly esély van arra, hogy jövőre egy második vidéki városban is lesz Pride. Rigó Bálinttal
és Hegedűs Martinnal Babos Attila beszélgetett a Helyreigazításban.

A Helyreigazítás a Szabad Pécs Podcastje, Babos Attila és Balogh Robert aktuális híreket magyaráznak, a szeptemberi epizódban szó esett a Jedlik Ányos gimnázium falára kihelyezett Orbán idézetekről, a miniszterelnök nyaralásának elbaltázott kommunikációjáról, Abbáziáról, Miroslav Krlezáról. A Szabad Pécs-ben megjelent két fiatalemberről szóló interjúról, egyikük koldulásból kívánja fenntartani magát, másikuk sikeresen megküzdött a szerhasználattal. Az epizód utolsó témája az, hogy a pécsi Volvo-ügy folytatódik, fellebbezett az Ügyészség.

A Helyreigazítás első adásában Szabó Zoltánról, a fiatal pécsi borászról, a Soros Alapítvány Európából való kivonulásáról lesz szó és arról, miként reagált arra a propagandamédia, hogy egy pécsi házaspár ki szeretne vándorolni Magyarországról, illetve beszélgettünk még a Pécs közelében épülő ipari parkok övező titkolózásról is.

Napi szinten kerül a hírekbe mostanság Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Előbb azzal, hogy ő lehet az egyesült ellenzék köztársasági elnök-jelöltje, utóbb, tegnap azzal, hogy fegyveres NAV-ellenőrök szálltak ki Iványiékhoz be nem fizetett adók és járulékok miatt. A Szabad Pécs nem is teljesíthetné e szempontból jobbkor egy régi adósságát. A múlt év őszén ugyanis Iványi Gábor Pécsett járt, sőt nem csak ő, hanem az Iványiról könyvet író, nem kevésbé ismert Moldova György. A Művészetek Házában a Szabad Pécs külsős szerzője, Balogh Robert író, újságíró beszélgetett velük. Podcastunk ennek a beszélgetésnek a rögzített és szerkesztett verziója. A beszélgetés alábbi szöveges összefoglalóját és kommentárját is Balogh Robert írta.

https://szabadpecs.hu/2022/02/ivanyi-gabor-a-szegenysegben-van-a-problema

A tanárhiányból fakadó túlterheltség, a vírushelyzetre adott rossz válaszok, a méltatlan fizetések és az oktatáspolitika problémái miatt a tanároknak elege van. És úgy tűnik, hogy ennek egyre többen hangot is mernek adni. Sajnos, valóban az átlagosnál több bátorságra, sőt most már polgári engedetlenségre van szükség ahhoz, hogy az ember nyilvánosan kiálljon a saját érdekei mellett. Ráadásul a tanárok nem csak a saját, hanem a diákjaik érdekében is sztrájkoltak. Régóta nem volt olyan erős megmozdulás az oktatásban, mint január 31-én. A kormány megpróbálta ellehetetleníteni a kétórás munkabeszüntetést, miközben a kormányközeli propagandistáik a résztvevők hiteltelenítésén, lejáratásán dolgoztak és dolgoznak azóta is. Minden áron. A pécsi Leőwey Klára Gimnázium egyik tanárát, Vatai Évát is megtalálták, aki Telex cikkében arccal is vállalta a tiltakozást. És, akinek – ha jól értettem a propagandisták mondanivalóját – a három legnagyobb bűne, hogy SZFE maszkot viselt, hogy kék a haja és hogy kitüntette egy Soros-szervezet. A házifeladatot nem végezték ez alaposan a propagandisták, így a tanárnő vitathatatlan érdemeinek nem jártak utána, így a reakciókra sem számíthattak. A diákjai sorra és egyértelműen álltak ki a tanárnő mellett, minden felületen megpróbálták megvédeni. A közkedvelt magyar, francia és drámaszakos tanárnő az évek során több francia állami kitüntetést is kapott a tevékenységéért, sőt egyet még a magyar államtól is. Utóbbinak a szépséghibája, hogy Hoffmann Rózsa, egykori oktatásért felelős államtitkár adta át. Viszont Vatai Éva elmondása szerint a legelőkelőbb díja, az Emberség Erejével Alapítvány által alapított Emberség-díj, mert a valós értékeit, főként az igazságérzetét díjazták. A toleranciát, demokráciát, szabad véleménynyilvánítást hirdető és gyakorló tanárnővel erről is beszélgettünk.

https://szabadpecs.hu/2022/02/tiltakozni-fognak-tanarok-a-pecsi-leowey-klara-gimnaziumban-is-a-sztrajkrol-szolo-kormanyrendelet-miatt/

https://szabadpecs.hu/2021/03/vatai-eva-pecsi-pedagogus-es-a-varos-mindenkie-pecs-kapta-az-idei-emberseg-dijat/

https://hvg.hu/elet/20220203_Kek_ruhaban_mentek_kedden_iskolaba_pecsi_diakok_a_sztrajkolo_tanarukert_alltak_ki

A Szabad Péntek új adásában Pinczehelyi Sándorral beszélgettünk, aki július 8-án* ünnepelte hetvenötödik születésnapját. 

Jellegzetes bajszával, mosolyával hozzátartozik a pécsi kiállításmegnyitók hangulatához. Évtizedekig vezette a Pécsi Galériát, nemzetközileg is ismert autonóm művész, a ma már legendás Pécsi Műhely tagja, festményei, grafikái, plakátjai nemcsak a szakmai diskurzusban, hanem a műtárgy piacon is helytállnak, de ezen túl is sokirányú, összetett a tevékenysége. 1969-től 1977-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum grafikusa és restaurátora volt, majd 1999-ig a Pécsi Galéria igazgatója, aztán a Pécsi Tudományegyetem jogelődjén, a Művészeti karon oktatott festőket. Bátran használt kommersz elemeket, közismert a sarló és kalapácsos portréja, de pózolt nem egy képen nyakában birkával, az elmúlt években szatyrokon, pólókon is felbukkannak plakátmotívumai. Stílusát neoavantgárd és a koncept art jelzővel illethetjük. Közéleti szerepet is vállal, felkarol ügyeket, és fest, alkot. Talán ez a legfontosabb számára. 

A beszélgetőtárs: Balogh Robert.

*A felvezetőben hibásan július 9. hangzik el, a hibáért elnézést kérünk.

A Pécsi Galéria – bár nem ez a hivatalos neve, de szokásjog alapján így hívjuk - a pandémia alatt is képes volt arra, hogy országos hírű eseményeket generáljon, s azóta is mondhatjuk, hogy egymást követik a fontos kiállítások. Ebbe a sorba illeszkedik a Lokart Képzőművészeti Fesztivál. Július 13-18-a között Pécset a magyar képzőművészet egyik legfontosabb helyszínévé teszi: július 17-én szombaton délután négytől éjjel 11-ig a Széchenyi tér, Művészetek és Irodalom Háza, Jókai tér között folyamatosan programok zajlanak. A podcastben Fekete Valival beszélgettünk a pécsi galériák pandémia alatti működéséről és az újraindításáról, majd Bojár Iván Andrással a nemrég zárult Magyar géniusz kiállításról, a szexi könyvborítókról és magáról Pécsről.

Kis túlzással, a szakszervezeti tagság a munka világában olyan, mint a casco-biztosítás az autótulajdonosok számára. Nem kötelező, fizetni kell érte, de ha baj van, akkor örülünk, hogy van. Jó esetben biztonságérzetet ad. Na, de nem akarom ezt a kicsit erőltetett hasonlatot tovább vinni, inkább belekezdek egy másikba. A szakszervezetek által kiharcolt vívmányok ma már annyira természetesek, mint a liberális demokráciák értékei. Annyira, hogy el is felejtkezünk az értük folytatott küzdelmekről. Pedig.

A Vasas Szakszervezet régiós vezetőjével, Benke Norberttel többek között ezekről beszélgettünk :

• Általában tüntetések, sztrájkok miatt kerül a hírekbe egy-egy szakszervezet. Mit csinálnak "békeidőben"? Békeidő van?
• Át kellett értékelni a rabszolgatörvényt az elmúlt két év tükrében?
• Az atipikus foglalkoztatás mennyire befolyásolja a szakszervezetek lehetőségeit?
• Eleve, mennyire jó az szakszervezetek érdekérvényesítő képessége Magyarországon?
• Miközben társadalmi olló egyre nyílik, tömegek szakadnak le, nagyon szűk réteg gazdagodik, azaz hasonlít a helyzet a szakszervezetek hőskorára. Miért nincs mégsem akkora tömegbázisuk?
• Nemrég belépett a Mindenki Pécsért Egyesületbe, azaz még egy lépéssel közelebb került a politikához. Ez nem összeférhetetlen a szakszervezeti vezető szereppel? És miért lépett egyáltalán be a jelenlegi városvezetést adó szervezetbe?

A koronavírus-járvány miatt - a vendéglátáshoz hasonlóan - a magyar zeneipar, még inkább élőzeneipar is a padlóra került. És 2020 nyarán úgy tűnt, hogy a kormány, ha nem is elégséges, de minimális segítséget azért nyújt. Persze a maga módján: ún. raktárkoncertek szervezésével bíztak meg egy állami és egy baráti céget. Szakmai szempontok alapján a Hétköznapi Csalódások is a támogatott zenekarok közé került, azonban a fellépésüket utólag cenzúrázták. Az ügyről Megyeri Ferenccel, a zenekar szövegíró-frontemberével beszélgettünk.

Linkek:
https://szabadpecs.hu/tamogatas
https://tinyletter.com/mecsekalja
https://www.fb.com/permalink.php?story_fbid=10159387185924874&id=51452649873
https://telex.hu/belfold/2021/01/26/cenzuraztak-a-hetkoznapi-csalodasok-raktarkoncertjet-majd-a-felvetel-utan-megvertek-a-stabjuk-egyik-tagjat-is

Czirok Lili, a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetének geofizikusa nemrég egy 10 perces YouTube-videóban magyarázta el, hogy mi történt és hogyan kell értékelni a horvátországi földrengéseket. Maradt bennem pár kérdés, így ezeket is feltettem a kutatónak.

Többek között ezekről beszélgettünk: 

• Mi történt, mi történik Horvátországban? Miért pont ott? 
• Mennyire aktív a régió?
• Az előrejelezés nem, de korai riasztás működhet. Hogyan kell ezt elképzelni, Magyarországon van értelme egy ilyen rendszernek?
• Milyen új ismereteket ad egy ilyen esemény?
• Paks2-re és a bodai térségbe, Pécs mellé tervezett atomhulladék-lerakóra, azok szakmai tervezésére lehet hatása ennek a földrengésnek?

Linkek:
Támogatás: https://szabadpecs.hu/tamogatas
Czirok Lili előadása: https://youtu.be/egdgjMtbmdc
Hírlevél-feliratkozás: https://tinyletter.com/mecsekalja

A Nappalit és a Reggelit a pécsieknek nem nagyon kell bemutatni. Ha valaki mégse ismerné a Szép Tamás és Felcser Dávid által létrehozott kultikus vendéglátóhely-kombót annak nem is valószínű hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban támad hirtelen kedve megismerni. Az ok pedig egyértelmű. Bár még egyelőre nem tilos étteremben, kocsmában, kávézóban fogyasztani, de a járványhelyzetre reagáló korlátozó intézkedések miatt, meg persze eleve a járványhelyzet miatt a vendégforgalom ismét csökkenőben van. Az iparágat megviselte a tavaszi helyzet is: bezárt például a Streat és a Kóstolda, hogy csak a Király utcánál maradjunk. Úgy tűnik a nyár sokaknak jól sikerült, tartalékokat is fel tudtak halmozni, de helyzet nyilván nem rózsás. De hogy milyen és mi várható? Ezekről most Felcser Dáviddal beszélgettünk, akitől azt is megkérdeztem, hogy milyen kormányzati, önkormányzati segítségre lenne szükségük.

A másfél évtizede működő pécsi Emberség Erejével Alapítvány három évvel ezelőtt lett országosan ismert. Ekkor indult az Erősödő Civil Közösségek projektjük, amivel a régió civil szervezeteit segítik. És aminek a finanszírozója, az akkor még budapesti székhelyű Nyílt Társadalom Alapítvány. Vagy ahogy a kormánypropaganda emlegeti: Soros. A helyi fideszes városvezetésnek, akik éppen ebben az időszakban próbáltak lábon kihordani egy csődöt, nagyon is kapóra jöhetett ez, hiszen helyi szinten is beindulhatott a figyelemelterelő migránsozás. Csizi Péter, Hoppál Péter és Csizmadia Péter szemlesütve tartottak is egy sajtótájékoztatót melynek lényege az volt, hogy Pécsen Soros-kampányközpont épül. Aki egy kicsit is figyelt, az már akkor tudhatta, hogy politikai tevékenységre pont nem lehet támogatást kapni, de azóta, a projekt végéhez közeledve még világosabbá vált, hogy mekkorát hazudtak az említett politikusok. És hát a figyelemelterelés sem igazán jött be. Az új városvezetés vissza is vonta a három évvel ezelőtt, kifejezetten az Emberség Erejével ellen született gyalázatos közgyűlési nyilatkozatot. Önmagában ettől nem lett könnyebb a civilek dolga, így azt is megkérdeztem Nyirati Andrástól, hogy most éppen mivel kell megküzdeniük? És arra is kíváncsi voltam, hogy miért szerveztek vitát kulturális szakembereknek.

Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
emberseg.hu

Manapság már tényleg mindenki kér. Nem csak civilek, magánszemélyek, de a média jelentős része is. Mi is. Na, de most mégsem erről lesz szó, hanem a Pécsi Közösségi Alapítványról, ami ismét egy, Pécsen mégiscsak új adománygyűjtési stratégiával segít más civilszervezeteket. Parag Csillával, az alapítvány igazgatójával, vagyis az egyetlen, és csupán részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársával beszélgettünk a swimathonról.

Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
pecsikozossegialapitvany.hu

Havasréti József nyitott szemináriuma, ami az államszocializmus és popzene viszonyát taglalja, nagyon is rezonál a mai viszonyokra. Az íróval, kritikussal, a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék docensével azonban nem csak a Zenélő Egyetem (ZEN) keretein belül október 8-án és 9-én látogatható a Kismagyar popzene – Popzene a politikatörténeti változások tükrében az 50-es évektől a rendszerváltásig címet viselő előadásairól beszélgettem. Egy másik érdekes téma is előkerült, mivel Havasréti József néhány évvel ezelőtt megjelent első regényének egyik motívumát a Magyarországon, az 1950-es években pszichoaktív szerekkel végzett kísérletek adták. Erről nemrég például a Qubiten jelent meg egy hosszabb írás. De, ha már a sajtónál tartunk, akkor a kritikustól azt is megkérdeztem, hogy mi a baj a mai magyar sajtónyelvvel.

Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
Az elődás: https://www.facebook.com/events/1206184723113254/
A Partizán friss dokuja a Spions-ról: https://youtu.be/svc5ZjK-43o
Pszichedelikus kísérletek a Rákosi-korszakban: https://qubit.hu/2020/09/18/a-rakosi-korszak-magyarorszagan-vigan-folyt-a-kiserletezes-a-pszichedelikus-szerekkel

A test ördöge címmel Győrffy László, Kis Róka Csaba és Szöllősi Géza alkotásaiból látható kiállítás a Széchényi téri Pécsi Galériában, november 22-ig. Ennyire még biztosan nem sokan kapják fel a fejüket, de ha azt mondom, hogy az anyag a szex, az erőszak, a halál, a vér és a hús körül szerveződik, nem kevés popkulturális utalással, akkor talán már többen érdeklődnek. De ahogy az alkotókkal készült beszélgetésekből is kiderül, furcsa bizarrnak nevezni a festményeket, installációkat, vegyes technikákkal készült tárgyakat, hiszen nagyon emberi témákat dolgoznak fel, jelenítenek meg. Talán abban megegyezhetünk, hogy az összeállítás azért rendhagyó és minimum elgondolkodtató - szóval érdekes. 

Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
pecsigaleria.hu/programok/a-test-ordoge

Az elmúlt hetek egyik legtöbb vitát kiváltó ügye a megújult Ferencesek utcája körül robbant ki. Ugyanis ebből a sétálóutcából most egyértelműen kitiltották a biciklis forgalmat. Arra voltam kíváncsi, hogy a hasonló helyzeteket hogyan kezelik nyugaton. Németországban például sok településen már évtizedek óta létezik a "Fahrradbeauftragter" intézménye, amit én leginkább kerékpárosügyi, kerékpározásügyi megbízottnak fordítanék. Beszélgetőtársam, Ádám Éva Enikő pedig pont ezt a munkát végzi Stuttgartban, a városházán, miközben a szomszédos Fellbachban él, ami Pécs testvérvárosa. Az erdélyi születésű közlekedési szakembert nem csak a testvérvárosi kapcsolat köti a baranyai megyeszékhelyhez, sokat járt erre, Pécset is jól ismeri. De arról, hogy mit is és hogyan csinál, már inkább ő meséljen.

Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas

Doboviczki Attilával két okból is beszélgetünk most. Egyrészt a Hizsnyik Dénessel közös, B-oldal címet viselő retrospektív kiállítása miatt. Másrészt, mert Szuhay Mártonnal, a Labor Szociális Kulturális Szövetkezet vezetőjével közösen pályázta meg a Zsolnay Kulturális Negyed igazgatói posztját. Szóval most itt igazából két beszélgetésnek kellene következnie, de mivel mindkét témát egy személy köti össze, így "csak" Doboviczki Attilát kérdeztem.

A hangjegyzetben pedig fideszes kommunikációs stratégiákról lesz szó.

Linkek:
https://szabadpecs.hu/tamogatas
https://szabadpecs.hu/2020/09/zsok-peterffyek-szerint-nem-feltetlenul-kell-a-kulturahoz-ertenie-a-25-milliardos-kulturalis-holding-uj-ugyvezetojenek/

Ez az évadzáró epizód, ugyanis nyári szünetet tartok. Ebben a részben a podcast eddigi adásaiból válogattam, és arról is beszélek majd, hogy hogyan tervezzük a visszatérést. Ehhez a Ti segítségeteket is kérem, töltsétek ki a kérdőívet itt: 

https://ervinguth.typeform.com/to/daxUCN

Aradi Fannival, A Város Mindenkié pécsi aktivistájával a jelenlegi és a várható tennivalókról, a városvezetéshez címzett javaslataikról beszélgettünk. A koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet utáni első közgyűlésen a szervezet egy tájékoztató füzetet osztott ki a képviselőknek. A hajléktalansággal, lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezet 2015 óta működik formálisan Pécsen is és a fideszes városvezetés alatt nem volt könnyű dolguk. Páva Zsolték országos viszonylatban is szigorú, a hajléktalanságot gyakorlatilag kriminalizáló rendeletet hoztak, a szociális bérlakások helyzete is több mint zavaros. Az ősszel megválasztott új városvezetés úgy tűnik, hogy társadalmasítani szeretne több folyamatot, azaz a civileket és az érintetteket is bevonnának a döntések előkészítésébe azonban ennek módszere még nem teljesen világos. Közben még beütött a járványhelyzet is, a gazdasági válság miatt félő, hogy még több érintett lesz, így kevés idő van a cselekvésre.

Linkek:
facebook.com/AVMPecs
szabadpecs.hu/tamogatas

Esztergár Lajos a második világháború alatt Pécs polgármestere volt, és történészek, civilek véleménye szerint az akkori cselekedetei alapján nem szabadott volna sem utcát, sem városi intézményt elnevezni róla. Sőt, 2014-ben a városi szociális díjat is róla nevezték el. Ezeket szakmai tevékenysége - vagyis szociálpolitikusként végzett munkája alapján érdemelte ki - ugyanakkor polgármesterként több morálisan kifogásolható, elítélhető intézkedése volt. Az idei első közgyűlésen Bognár Szilvia, alpolgármester hozta fel a témát és a képviselőknek Hábel János Pécsi levelek 1944-ből. Dokumentumok a „zsidókérdés” pécsi megoldásáról című könyvét osztotta ki. A dokumentumokat összegyűjtő kötethez Vörös István Károly pécsi történész írt bevezető tanulmányt, amelyben összefoglalja a pécsi “zsidótalanítás” folyamatát és annak következményeit. A történész szerint viszont éppen a "zsidótalanítás" miatt nem jó szóválasztás a civilek, politikusok által használt "esztergártalanítás" kifejezés, és a "náci-samesz" kifejezést is problematikusnak tartja. Vörös szerint Esztergár nem volt náci, egyébként pedig a népbíróság az ellene felhozott vádak alól felmentette. A Pécsi Zsidó Hitközség elnöke Goldmann Tamás ők ebben az ügyben sem tudnak politikai szerepet vállalni. Ugyanakkor üdvözölnék, ha valóban megtörténnének az átnevezések.

Ebben a részben Fekete Valival, a Zsolnay Örökségkezelőn belül működő  Galéria Divízió vezetőjével beszélgetek. A Galéria Divízió elnevezést biztosan kevesebben ismerik, mint azt, hogy Pécsi Galéria. Pedig legalább részben folytonosságról van szó, hiszen a 30 évig önállóan működő intézményt az előző városvezetés olvasztotta be a Zsolnay Örökségkezelőbe. Ezért is használhatják továbbra is a Pécsi Galériák nevet, azon kiállítóterek összességére, amik a városi kulturális holdinghoz tartoznak. Tehát a Széchenyi téri Pécsi Galéria, a Zsolnay Negyedben található M21 és Kemence galéria, valamint a Művészetek és Irodalom Házában található terek. Ezeket pedig Fekete Valéria, esztéta, a PTE Művészeti Karának oktatója irányítja, akit még a ZSÖK korábbi vezetője nevezett ki vizuális művészeti vezetőnek. Viszont azóta történt néhány fordulat, és február óta Fekete Vali már a Galéria Divízió vezetőjeként tevékenykedik. És van néhány jó híre. Szóval nyíló kiállításokról, a kortárs képzőművészet helyéről, és a várható koncepciókról beszélgettünk. 

Ebben a részben Varga Gabival az Apolló Mozi vezetőjével beszélgettünk. Az elmúlt években a belvárosi mozik egy kisebb reneszánszon mentek keresztül. A technológiai, infrastrukturális megújulást emelkedő nézőszámok követték. Az Apolló több szempontból is bővítette a portfólióját - mondhatjuk azt is, hogy önmagára talált. A koronavírus-járvány miatt persze ők is bezártak, és várják, hogy mi legyen. Illetve terveket is szőnek, próbálnak felkészülni, miközben a kertmozik például már újra nyithatnak. Erre Pécsen nem sok esély van, de közönségigény - a korábbi évek tapasztalatai alapján - lenne rá. Közben a hazai mozik és filmforgalmazók közösen is próbálnak információkat szerezni, illetve nyitási koncepciót alkotni. Van olyan terv is, hogy az elmaradt bemutatókat kedvezményes árú minifesztiválokon pótolnák be.

Linkek:
apollopecs.hu
cinego.hu
szabadpecs.hu/tamogatas

Orbán Viktor 180 fokos fordulatait összegyűjteni, rendszerezni nem kis feladat, de a digitális oktatásra való átállás biztosan TOP 10-es teljesítmény. Olyannyira, hogy a kormányhű média nem is igazán tudta lekövetni, hiszen ami március 13-én délelőtt még egyenesen eszetlenségnek számított, hiszen az ellenzék és szakmai szervezetek javasolták, az estére már a járvány elleni védekezés egyik alapvetése volt. Persze, az iskolákat NEM zárták be, csak az oktatás került át az online térbe. Mindenesetre mindenfajta átállási moratórium nélkül egy hétvégét kaptak a pedagógusok, hogy megszervezzék, kitalálják ami meg kellett szervezni ki kellett találni. Az alapvető problémák egy részét, például az eszközök hiányát azóta sem sikerült orvosolni a fenntartóknak. 

A héten pedig Maruzsa Zoltán, oktatásért felelős államtitkár újabb járványügyi enyhítéseket jelentett be, hol máshol mint Facebookon. A bejelentés óta a részleteket egyelőre nem sikerült tisztázni, így Nagy Erzsébethez fordultunk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagjával, és gyakorló tanárral, nem csak az iskolák újranyitásáról, hanem az érettségiről és a NAT-ról is beszélgettünk.

Linkek:
szabadpecs.hu/tamogatas
pdsz.hu

Kiss Tibor Noé inkább focistának készült és nem írónak, de személyes története mégis erre a pályára terelte. Egyetemi éveit Pécsen töltötte, majd visszatért szülővárosába, Budapestre, de 2009 végén visszaköltözött és azóta is itt él. Ebben az időszakban jelent meg az Inkognitó című regénye, így nem csoda, hogy pécsi íróként vonult be a köztudatba. Évekig az Irodalmi Diszkó című programsorozatot is szervezte, ennek is köszönhető, hogy a kortárs magyar irodalom szinte minden képviselője megfordult a városban. Második regényét, ami Aludnod kellene címen jelent meg, az Inkognitóhoz hasonlóan jól fogadta a közönség és a kritika is. A harmadik regényének megjelenését a koronavírus miatt elhalasztották. Az évek során több szakmai irodalmi elismerésben is részesült, legutóbb, néhány hete pedig Hazai Attila Irodalmi Díjat ítélték neki. Erről is beszélgettünk.

Linkek:
kisstibornoe.hu
szabadpecs.hu/tamogatas